Fórum témák
» Több friss téma |
A kapu feszültség most csak pufferelve van (kisütő ellenállással), kellene rá még egy soros RC szűrő (integráló) is!
Na, akkor látod, hogy miért kell nagyon simának lennie a gate feszültségnek.
Jó játék? Azt elhiszem. Engem beleszögez a székbe, szinte nem lehet abbahagyni... de majd később ez méginkább így lesz... A szimulátorral kapcsolatban: Én Multisimet használok, azt is úgy, hogy a műszerek közül csak a funkció generátort. ( Nagyon kényelmes... ) A megjelenítésre a Display Graphot, ami akár teljes oldalas is lehet és vannak kurzorok, amikkel nagyjából bármit meg lehet mérni. A kapcsolási rajz már úgyis a fejedben van, nem kell azt látni a diagrammok mellé. Keresd meg ez a funkciót, biztosan van ilyen. Most is valahogy így csinálod, de valahogy legyen szebb az ábra. A másik, hogy a Tranziens analízisnél beállítható a Time Step. A szimulátor úgy működik, hogy a berajzolt kapcsolási rajzból csinál egy egy differenciál egyenletet és azt megoldja, lépésről lépésre. Ehhez választ egy-egy időpillanatot, mondjuk ezek követik egymást 100us-ként. Ez a Time Step. Tehát, ha a jel 1 ms-os, akkor 10 helyen számolja ki az előbbi egyenlet eredményeit. Azután ezt megjeleníti. Ez azt jelenti, hogy az 1 ms-hoz lesz 10 amplitudó érték. Ezeket egyenes vonallal köti össze, hát ez elég ronda lesz. Ezért a Time Stepet le kell csökkenteni, mondjuk 10 us-re, ez mindjárt 100 pontot fog jelenteni, tehát már szebb görbét kapunk. Azt persze tudni kell, hogy minél több pontot számoltatunk ki, a gépnek ez annál tovább tart. Ha egész képernyős a megjelenítés, akkor már egy nagyon jól kiértékelhető ábrát kapsz. Most próbáld ki azt, hogy a szinusz amplitudója mennyire változik meg, ha a szimuláció során megemeled a hőmérsékletet mondjuk 50 celsiusra. Ezt valahol a tranziens analizis opcióknál lehet beállítani. A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2024
Pontosan! Illetve inkább már csak egy soros ellenállás, hisz a kapacitás már adott!
Na és persze, sokkal nagyobbra kell venni az időállandót, semmint a legalacsonyabb frekvencia periódusideje, ahogy kötekedő kollégánk helyesen megjegyezte, ott lehetőleg az egyenfeszültséghez minél jobban közelítő jel kell legyen, mert az erősen beleszól a torzításba. Főleg úgy, hogy azt a hullámosságot még erősíti is a FET! Ha alacsony torzítás a cél, érdemes akár 2 fokozatú szűrőben(integrátorban) gondolkodni itt.
Próbáld mellőzni a személyeskedést!
Lehet, hogy neked, nektek nem tűnt fel, de KoblogPerGyok nagyjából teljesen kezdő, mint a szimulátor, mind a kapcsolási rajz működésének tekintetében. Nem kellene nagykanállal adagolni neki az észt. Step by step. Én neked is csak azt tudom mondani, amit már korábban: rajz? És nem ártana elmagyarázni, hogy az mit csinál. A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2024
Idézet: „Próbáld mellőzni a személyeskedést!” Egyetértek! Ha visszanézed a tegnapi ámokfutásodat, rájöhetsz, hogy saját magadon kellene ezt először alkalmaznod! Ha szociálisan problémás a kríziskezelésed, válaszolások előtt igyál inkább egy sört..., lenyugszol, és még a közérzeted is javul... Gyakorlatilag dB_Thunder már belinkelte a kapcsolást(vagy ha az nem teszik, keress a googleban másikat, ami foto-ellenállás+LED szabályozásos! Feltehetően sehol sem díszből alkalmazzák ezt a kevéssé elterjedt optocsatoló fajtát!)! Mit nem értesz benne?
Idézet: „érdemes akár 2 fokozatú szűrőben(integrátorban) gondolkodni itt.” Én pont erre gondoltam!
Igen, hasonló ötletem nekem is megvolt, csak le kellett butítanom teljesen mindent, hogy lépésről lépésre meglegyen minden, klönben nem jó, nem indult el semmi. A Texas Instrumens-nek is van egy kapcsolási rajza ellenállásérékekkel mindennel, de a FET-pontos típusa nincs megadva. Az szerint majdnem mindegy milyen a FET, csak J-FET legyen, ha jól emlékszem N-csatornás. El sem indult. Ugyanígy szinte a legtöbb kapcsolás nem volt jó. Ezért a legalapabb kapcsolásból próbálkoztam, kitaláltam ezt, és megy. (jól/rosszul elsőre majdnem mindegy is) Illetve keresem a kapcsolatokat a FET paraméterei között, ami nekem kell, mert vagy a görbe nincs megadva az adatlapon, vagy a számtások (példa) nem jó. Derivál, de nem jó függvényt. Ilyen is volt sajnos a pldákban.
A többit most kezdem ráaggatni, mert így tudom, hogy melyik lépésben van a hiba...
Ilyesmi lesz belőle, meg a komolyabb megoldások is szóba jöhetnek, de csak lépésenként, mert azok eredményeivel lehet játszani, próbálkozni, direkt elrontani, majd jöhet a többi áramkör, ami épp ezeket a hibkat kerüli ki.
Ok, lassan haladok, de tényleg jó játék! Ráadásul mint mondtam, csak poénból raktam össze a négyszög, háromszög PWM után. Azok könnyebbek sokkal, gondoltam miért ne próbáljam ki ezt is
Megkeresem ezt a funkciót, lehet használtam is már, de nem sokat, csak pár dolgot néztem meg rajta. Lehet ez sokkal többet tud, mint gondoltam? Az bizony simán lehet!
Jól mondtad: Lépésről lépésre!
A FET-ről jut eszembe..., hirtelen nem rémlik, milyen szimulátort használsz..., én multisim-et, és ott pl van olyan, hogy nem mindegyik modell van korrektül leírva! Ez azt jelenti, hogy a garantáltan működőképes kapcsolást sem biztos, hogy fog működni mindegyik hasonló paraméterű alkatrésszel, modelltől függően!
Diszkrét alkatrészeknél is megfigyeltem már ezt a jelenséget, de OPA-nál is előfordul nem is ritkán... Érdemes kitapasztalni, milyen (konkrét)modellekkel tud jól(többé kevésbé) számolni a szimulátor....
Proteus egyelőre.
Igen, sajnos volt ilyen problémám nem is kevés! SPI-RAM szimulátorban tökéletes, a valóságban nem. Logikai anaizátor ráköt, és rögtön kiderült a hiba. De azok talán komolyabb szimulációt igényeltek, gondoltam az analóg áramkörökben pontosabbak lehetnek, de a hiba nem kizárt itt sem. Ez gond lehet nálam, mert mindenképen szimulálni szeretném a dolgokat, mielőtt összeraknám, lehet többször is ilyen hiba miatt nem ment valami. Ettő eltekintve más eszközökkel is ki lehet próbálni a szimulátoran esetleg mindent, pl. TL071 helyett a uA741, illetve más FET-el is. Ez sajnos bizonyos esetekben hátráltathat is, mert nem értem miért nem megy... De mindezek ellenére nagyon jó ez a rendszer!
Kicsit még foglalkoztam vele, megnéztem mennyi lehet a maximális frekvencia. Épp annyi, mint amit javasoltatok R,C értékkel elérhető. Ködülbelül 15KHz. Ezt a frekvenciát TL071-el és uA741-el el lehet érni simán, ha kicserélem a műveleti erősítőket. LM318 és NE5534 helyettesítéssel nem indul el, csak ha az R értékét növelem, de akkor sem az igazi. A kérdés az, hogyan lehetne megnövelni a frekvenciát? Milyen műveleti erősítő kellene, illetve ahhoz a megfelelő R,C értékek mekkorák kellenének? Persze ki tudom számolni a frekit, de ha a műveleti erősítő inkább MOhm-ban szereti a visszacsatolásokat, akkor már a cél 100KHz tartományhoz igen kis kondik kellenének. Ennek a kapcsolásnak itt a határa? Olyan 15-16KHz? Olvastam, hogy 100KHz a vége ilyesmi műveleti erőstőkkel, a magasabb frekvenciához sokkal komolyabb erősítő kellene, meg gondolom jobb áramkör is.
Mekkora ferekvencia érhető el ezel? Úgy kb. A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2024
Szerintem..ellenállással lemehetsz 1k-ig, kondival az 1 nanoig.
TL071-nél ez a 10K és 1nF az egy MAGIC szám, az alatt nem indul!
Nézegettem a leírását, abban az szerepel, hogy lenne még zárt hurkú erősítése ekkora frekvencián. Az oszcilláció feltétele a 180 fokos fázistolás, ami szerintem elromlik. A szimulációban csináltam egy freqency response-t, hogy lássam milyen. A csatolt képen látszik, hogy az 1nF 1K kombóval kapott 159KHz-nél csökken az erősítés is, de a fázistolás 33fokos. Szrintem itt a gond, vagy ha nem is pontos a szimuláció, mert kell neki forrás is, meg a probe lehet nem a kimenetre kellene (máshova mi értelme lenne) de szerintem ez okozza, hogy nincs a kimeneten jel. Szóval még dolgozok rajta mit hova kell tenni ebben az esetben, mert ennél a körnél nincs bemenet, de ilyesmi lesz a gond. A kép akkor lenne igazán jó, ha -180 fokot mutatna úgy 10KHz-ig, majd onnan elhajlana, azaz a fázistolás elkúszna. A kép egyelőre csak illusztráció, még nem ok teljesen.
Ez az amit a legjobban ki tudtam csikarni eddig.
Szerintem ez jó... A korábbi, nagyobb ellenállásokkal éppen telibevertem az ábra közepén lévő fázismenetet. 40k-val és 1nF-al kijönnek a várt jelek. A másik végletnél meg az 1k 1nF-nál túl leszünk a fázisugrásnál, de akkor épp 180 fok körül lesz. Tovább emelve viszont megint csökken a fázistolás...
Azaz, ha 20-22k-val 7-8KHz-et állítunk be 1nF mellett (csak a frekvencia fontos), akkor lesz olyan, mint amit korábban már a poén képeknél mutattam. Szerintem kezdem érteni.
Sziasztok! Van valakinek bármilyen UNI-T jelgenerátora?
Szeretnék vásárolni egy jelgenerátort, lehetőleg nem 1 milliós árkategóriában. Amit tudnia kell:
- Nem lehet benne ventillátor!!!!! - Minimum 60MHz - két csatorna - Burst mód tudjon menni lehetőleg mindkét csatornán egyszerre (ne a 2.-es csatorna vezérelje az 1-est) - Szinusz módban, ha bekapcsolom a jelet, akkor onnan induljon, ahány fokra be van állítva, vagy nulláról ha ezt nem tudja. (nem megengedhető, hogy ott induljon, ahol épp van, és a "felhangosodás" sem megengedhető. Mit tudnátok ajánlani? |
Bejelentkezés
Hirdetés |