Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Nem volt a kijelző egy panelben esetleg?
Itt nézd meg, hogy találsz-e valami használhatót a kijelződhöz.
Bekötés:
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2024
Szia! Most jutottam el a tesztelésig. Kipróbáltam önmagában a LEDszalagot egy olyan vezérlővel, amire először 24V tápot kötöttem. Ezt követően visszavettem 12V-ra a tápot a vezérlőn, és egy kimenetét hozzákötöttem ennek a kapcsolásnak a PWM bemenetére. A FET-re pedig a LED szalagot 24V-al. Működik, de azt tapasztalom, hogy maga a vezérlő képes levinni a fényt mondjuk 2-3% ra, míg a kapcsoláson keresztül kb 10% alá nem megy. Ez mitől lehet? ( A százalék értékek csak szemléletesek, mert csak ránézésre láttam, hogy nem olyan halvány a legalacsonyabb fényerő a kapcsoláson keresztül)
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2024
Hello!
Lehetséges, hogy a működtetett 24V-os szalag hatásfoka jobb. Egy Fet kikapcsolási ideje hosszabb mint a bekapcsolási ideje. Ezzel meghosszabbíthatja az impulzus szélességet. Persze ez frekvencia függő, minél nagyobb a PWM frekvencia annál jobban hat ez a késleltetés. (Persze nekem fogalmam sincs, hogy egy vezérlő PWM frekvenciája mekkora.) Esetleg mérj feszültséget a szalagokkal párhuzamosan. A tápfeszültséggel arányosnak kellene lenni %-osan. Mert gondolom szkópod nincs amivel mérni lehetne.
A szalag mindkét esetben ugyanaz a 24V-os szalag volt, hogy össze tudjam hasonlítani, tehát ez alapján a hatásfokban nincs eltérés. A tesztelt vezérlő Itt található. Nyilván a 12V-os Wifis vezérlő az egy teljesen más eszköz, viszont azért próbáltam erről a Miboxeres-ről, mert ez 12-24V között működik, így önmagában is tudtam vele tesztelni a szalagot, illetve 12V-ra visszavéve a vezérlőt a kapcsoláson keresztül is. A vezérlő adataiban megtaláltam, hogy alapesetben 16 kHz a kapcsolási frekvencia, de ez 250 Hz-re is beállítható. Utóbbi már okozhat vibrálást a gyors mozgásoknál, így inkább 16kHz-en hagynám.
A Wifis vezérlőről nincs ilyen adatom. Szkópom sajnos nincs. A 16kHz már elég magas a Fet kapcsolgatása szempontjából? A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2024
Igen, a 16kHz már okozhat eltérést. De a kőr itt bezárult, mert én meg nem ismerem ezeket a vezérlőket.
Nem gond, így is sokat segítettél, a másik vezérlő a Wifis amúgy sem viszi 10% alá a fényt és ott biztosan más a kapcsolási frekvencia is, majd azzal is kipróbálom. Köszi!
Estét! Lenne egy olyan fejtörőm, hogyan lehetne megoldani, egy napelem sztring DC vezetékén meglévő feszültség kijelzését egy LED-el? A probléma, hogy az egyenfeszültséget nagyon tág határok közt kellene jelezni, kb 10-350V között. Tehát sorba van (vagyis lesz) kötve jelen esetben nálam hat 42V feszültségű napelem, aminek így a kimeneti feszültsége 252V lesz kb. Azt kellene valahogy megoldani, hogy a LED 10V -tól 252V -ig azonos fényerővel világítson.
A mellékelt rajz egy elvi ábra, amit kiagyaltam. A gondom az, hogy a nagy értékű soros ellenállások miatt kisebb feszültségen az áramgenerátor már talán nem fog megfelelő mennyiségű delejt kapni, hogy megfelelően meghajtsa a LED-et. Ha csökkentem a soros ellenállások értékét, akkor meg verőfényes napsütésben sok lehet a feszültség a Z diódás fesz stabilizátornak. Vagy van erre már valami létező kapcsolás? Ui.: Mondjuk még a Z1 -el párhuzamosan egy TVS diódát betehetnék, hogy ha a soros ellenállások zárlatba mennek, a túlfeszültség kilőjön egy soros üvegbiztit is. A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2024
Mondjuk így valahogy.
Áramgenerátor az jó, zéner nem kell, BC546 a 80V-os max feszültségével nem lesz odavaló, meg teljesítményben sem. Használj "jó" ledet, ami már pl 1mA-ről szépen világít....
Inkább Q2 fet-et tennék, akkor R6 nagyságrenddel nagyobb lehet Szerintem...
Csak egy érdekesség, a másik vezérlővel is kipróbáltam, lux mérővel az eredeti vezérlő 12%-ra veszi le a fényt a legkisebb állásban, a Fetes kapcsolás 23-ra. Csak egy olyan kérdésem, hogy ezt a viselkedést alapvetően a Fet határozza meg, tehát gyorsabb Fet elméletileg hamarabb kikapcsolna?
Igazából a Z-t azért tettem be, hogy korlátozza a feszültséget, így nem kell(ene) nagyfeszültségű tranzisztor, ami nincs a fiókban. A teljesítményét viszont nem értem, azt mirefel írod?
A LED áramát 20mA-t elbír. Éppen FET sincs kéznél most, ez egyébként amolyan fiókprojekt lenne. A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2024
250V*20mA -> 5W veszteséged lesz egy led miatt. Akkor már betennék egy TNY255-öt pár alkatrésszel, ezzel kb. 24V-700V bemenőt lehetne fogadni, és jó hatásfokkal lenne belőle a LED (vagy bármi más) számára feszültség.
Bővebben: Link Bővebben: KÉP A fenti kapcsolásba akár a zener helyére beépíthető a led, az R1-el pedig beállítható, hogy mekkora áram folyjon a leden. A bemenetre persze nem ártana valami bizti, nehogy kigyulladjon ha valami meghibásodik.
Ja már, hogy az egész áramkörön. Az az 5W a soros ellenállásokon fog elfűtődni nem a tranzisztoron.
A második rajzba van már biztosíték meg egy TVS is. A 20mA áramot csak úgy tippeltem, de ha extra fényű LED-et használok, akkor elég akár 10 vagy 5mA is. Akkor a veszteség is fele vagy negyede. És mivel napelem a táp, hát az az 1-2W mínusz nem olyan nagyon sok. A kapcsolóüzemű nem rossz, ha ez első tervem nem sikerül, még azt is kipróbálhatom. A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2024
Sziasztok!
Van egy hegesztőgepem amiben a primer oldalon van 16 darab teljesítmény tranziszotor amik valószínűleg párhuzamosan vannak kötve,a kapcsolási rajzon csak négy tranziszotor szerepel,kimertem a nyomtatott áramköri lapot ami sajnos 3 rétegű így nehezebb megállapítani mi hogy van rajta bekötve,de úgy gondolom 4 darab négyes pár van egybekötve.Úgy tudom az erősítő fokozatoknál válogatni kell a tranzistorokat és úgy kell párokba kötni,az lenne a kérdésem,hogy ez érvényes e a teljesítmény vezérlésre is? Itt is össze kell válogatni a tranzisztorokat amiket párhuzamosan kötünk egybe?
Nem feltétlenül kell válogatni. Ezt úgy szokták megoldani, hogy egy kis ellenállást tesznek az emitterkörbe, azzal ki lehet egyenlíteni az emitter (kollektor) áramokat. Elég nagy áramok esetén elég lehet ehhez a tranzisztor bekötővezetékének (fóliának) az ellenállása is.
Itt van egy tápegység kapcsolási rajza, ebben 8 tranzisztort kötöttek párhuzamosan, az emitterkörben ellenállásokkal. Bővebben: Link
Köszönöm,csak nem szeretnék olyan hibát véteni az összerakasnal amivel pl leégne valamelyik tranzisztor mert ilyet nem lehet már kapni vagy 30 40 euró darabja,van kb kettő három darab ami kicsit jobban elüt a többitől,ami az erősítést illeti,de az is igaz hogy csak egy kis olcsó tesztert hasznaltam
Sziasztok! Olyan kérdéssel fordulok hozzátok,hogy létezik olyan időzítő kapcsoló ami 12 óránként,15 másodpercre megszakít 2 vezetéket? Pusztán 2 db jeladó vezetéket.
Gyárilag aligha találsz ilyet, de készíteni egyáltalán nem ördöngősség, célszerűen mikrokontrollerrel, vagy pl. Arduinoval. A követelményekről írhatnál többet, pl. milyen pontosság kell, miről lenne táplálva, mi legyen tápfesz kimaradáskor, stb...
A pontosság annyira nem számít,kb 11-12 óránként min. 10 ,max 20 másodpercre szakítson meg 2 jeladó vezetéket. Áramszünet esetén nem baj ha újra indul a számláló. Tápfesz kimaradáskor ne szakítja meg a jeladó vezetéket. Tápvesz 12v
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2024
Szia! Létezik ilyen, bár egy relé kell még mellé, mert csak egy váltóérintkezője van. Meg jó ára!!! Időrelé
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2024
Vannak olyan időzítők, amelyeknél be lehet programozni, hogy minden nap pl. reggel 6-kor, meg este 6-kor kapcsoljon ki meg utána be. Vagy bármikor, akár többször is minden nap. Sajnos az olcsóbbak általában 1 perc múlva tudnak visszakapcsolni, az impulzus üzemet (hogy pl. 10 másodpercig kapcsoljon át, utána vissza) általában a drágábbak tudják. Ha olcsón, pár ezer forintból akarod megoldani, akkor kell még egy további időzítőt tenni utána, vagy építeni.
Programozható időkapcsolóra érdemes keresni, Csak példaképpen, vannak mindenféle típusok. Az ilyen kezelőgombos megoldás tetszett nekem legjobban, ezt nagyon egyszerű programozni. Hasonló forma, olcsóbban, csak tovább kell rá várni... Ezek jellemzően egy vezetéket tudnak megszakítani, de van olyan is amelyik kettőt (vagy beteszel egy plusz relét). Pár más típussal is találkoztam már, némelyiknek egészen agyament volt a programozása (mondjuk mindent is tudott...). A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2024
Hagyomanyos mechanikus vekker. Pont 12 óránként időzítő eszköz.
Hidd el, nem poénkodok. Csak a felhúzást kell elektromosan (hamár elektronikai fórumon vagyunk) megbízhatóan megoldani.
Szia. Hűha , köszönöm a részletes információt! Inkább maradnék a drágábnál. Pld.: Amit Tomi111 mutatott,csak olcsóbb:Ez szerited jó?
Lehet hogy jó, de nem találtam róla kezelési utasítást, így nem tudom biztosra mondani.
A kép alapján jónak tűnik.
Sziasztok!
A képen látható címkét mivel szoktátok készíteni? A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2024
Én konkrétan az Illustrator-t használom, de ilyen feliratokat kb. 3000 programmal lehet készíteni, a legegyszerűbben egy szövegszerkesztővel.
Libre Office al próbáltam de az egy rossz döntés volt.
FrontDesigner lenne jó de az sajnos nem tud menteni.
Csináltam egyet Libre Office-al most gyorsan, csak nem tudom neked mekkora méret kell.
Elküldhetem a fájlt ha kell... A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2024
|
Bejelentkezés
Hirdetés |