A Youtubon 15 perceben szétszednek egy ilyet. Lehet, hogy megoldást kínál...

A kis moduljaid nem ilyen célra készültek. Az eredeti STK hozzávezetéseit kellene követni, mert valójában az is csak egy teljesítmény műveleti erősítő, mint ez az Lm3886. Ezt a kis gyári panelkát mindenképpen meg kell bontani. Nem nagyon, csak a bemeneti földet le kell választani a táprész földjétől. Sajnos ott van a kis nyákon a táp síneket hidegítő 2db 22uF. Azok közös pontja akkor is be fog vinni zajt a hangba, ha a táp földjét lekötöd. Azokat én kivenném, és egyetlen 10µF/100V kondit kötnék a +- sínek közé. Ekkor csak a +- tápot kellene ráadni a modulra, de persze azt sem kilóméteres vezetékekkel. A hangszóró kimenet földjét természetesen a tápszűrő puffereket közös pontjáról kell vezetni, de gondolom ez eddig sem volt kérdés. A bemenet földje pedig a jel föld, azaz nagyjából ott lesz a potméteren környékén, de az STK helyén valószínűleg ott van a helye. Előnyös lenne inkább a bemeneti kör földjét leválasztani, amit egy TDA végfok esetében még is lehet oldani, de ennek az Lm3886-nak van GND lába is. Ráadásul a bemeneti differenciál fokozat szervesen kötődik is hozzá mute módban. Ezért mindenképpen a bemenet hidegpontjához kell csatlakozni az LM GND lábának.

Ezt a modult arra találták ki, hogy monoblokk verzióban erre csatlakozik minden. A táp, a hangsugárzó, meg a bemenet is.

Közben szemügyre vettem a kis nyákot. A beültetési oldalon ha a piros vonal mentén átvágod a fóliát, megszakítod a GND folytonosságot. Ekkor a tápfeszhez három vezetékkel csatlakozhatsz, tehát +,-,GND. A bemeneti földet pedig a hangerő poti környékéről vedd, vagy ahova az STK is csatlakozott. A szétválasztott földek hogy ne okozzanak gondot egy esetleges vezeték szakadáskor (ez ugyanis megölné az IC-t) egy antiparalel diódapárral (1N4001-1N4007 vagy bármelyik hasonló) segítségével össze kell kötni. Így a nem okoz gondot a szerelés közbeni földeletlenség, mert a diódák a nyitófeszültségükfelett nem engednek nagyobb feszültség eltérést a kis, és a nagyáramú föld között. A néhányszor tíz milivoltos brumm viszont nem tud átmenni rajtuk.

Huh, elősször is szeretném megköszönni mindenkinek a sok jótanácsot, de közben válaszolgatok egy két dologra:
- az ic a gyári teljes szigetelt “műanyag tokos”
- sajnos az erősítő gyárilag leköti a borda egyik oldalára a középkivezetést, míg másik oldalt, a bemenet jelföldje van rákotve a házra.
- kipróbálom az összes változatot, legrosszabb esetben jön a “kaparás”
- valamiért éreztem a +- sávra való kondizást.
- a modulok nagyon jó indulattal 10 cm hosszú kábelen kerültek bekötesre
- próbaltam hidegiteni a modulon, tettem 150nF kondikat + gnd - és egy olyan hang jött ki, mint amikor a rádió nem fog adást hanem egy susogás, de ma késöbb jelentkezem az összes fejleménnyel.

Ezer hála!
Megtörtént a kaparás, az erősítő csodálatosan teszi a dolgát!

Örülök neki ha egy átalakított erősítő újra jó kezekbe kerül, és újra fénykorát élheti.

Az, hogy a CON7 csatlakozóról induljon el a híd másik fele, ugye azt jelenti hogy a CON6 és a CON7 is legyen együtt a két panelon, azaz így kell kipróbálni az egyik, majd a másik pár végfokot?

Még azon gondolkodtam (kérték), hogy egy aktív rövidzárvédelmet kellene a kapcsolásba tenni.
Én arra gondoltam, hogy TR2 és TR4-vel sorba a 0,5Ohmos ellenálláson kívül odatennék egy másik ellenállást, amin a kimeneti áram feszültséget ejt, ez pedig nyit egy másik tranzisztort, mint a mellékelt rajzon is.

Mivel a végtranyók párhuzamosan vannak, így némiképp bonyolultabb a dolog.
Jó lehet ez az út?

Pontosan, a CON7 csatlakozóra kerülő modult a CON6 kimenete hajtja meg.

Nagyjából így működik a rövidzárvédelem, pontosabban a kimeneti áramhatároló. A rajzoddal az a probléma, hogy így a meghajtó tranzisztor kapcsolódik a kimenetre és az terhelődik túl.
Általában a nagyjelű erősítőt állítjuk le és annak is korlátozzuk a kimenő áramát.

Akkor valami ötlet? (:

Az nyilvánvaló, hogy az emitter ellenállások miatt rövidzár nem lesz, de úgy szeretném megoldani, hogy egy adott áramerősség (10A) felett, ne tudjon többet kiadni.

Számtalan megoldás létezik, melyek közül a túlterhelés bekövetkezési lehetősége és módja szerint válogathatunk. A legegyszerűbb a tápágban elhelyezett biztosíték.
Milyen eseményekre számítasz amitől a kimenő áram meghaladja a 10 A-t?
Eldöntendő mi történjen ha tartós a túlterhelés. Felkészíthetjük erre a tápot és a végtranzisztorok hűtését, vagy leállíthatjuk a készülék működését, vagy adatunk valamilyen jelzést a túlterhelés bekövetkezéséről és a felhasználó dönthet a továbbiakról.

A biztosíték ok. Nyilvánvaló.
A túlterhelés a terhelés jellegéből adódhat (persze értem én, ne kapcsoljunk rá túl kicsi értékű terhelést).

A mostani készülékben, amit helyettesíteni szeretnénk is van ilyen funkció, vagyis ha a terhelés túl nagy, egy led felvillan és tiltja a kimenetet.

Mivel itt főleg induktivitások méréséről lesz szó, így nyilván először tudni kellene a tekercs DC ellenállását, ami a kör áramát meghatározza.

Ezt a funkciót például az autós végfokok többsége az alábbi ábrarészlet szerint oldja meg.

Úgy néz ki, hogy így is muzsikál hibátlanul.
Tettem a CON7 csati 1-2 lába közé is egy 3k3 ellenállást, ahogy a CON6-nál is.
A jobbos, és a balos végfokpár is teljesen jól működött egyenlőre generátorról.
Viszont a 2db párhuzamosan kötött 22ohmos korlátozó ellenállás, kifejezetten melegedett itt már. 2db 3W-ost kötöttem párhuzamosan, és olyan 10-15másodperc után elég melegnek mondanám őket (minimum 50 fokos). Míg ha egyesével teszteltem csak a CON6-ról, nem volt számottevő a melegedés (talán ha 25-30 fokra melegedett akkor).
Ez normálisnak mondható még?
Vagy hogy egzakt legyek mérjek áram felvételt?
Elérkezett az a fázis, amikor ki lehetne próbálni áramkorlát nélkül, teljes táppal?

köszönöm a segítséged!

A négy IC nyugalmi árama már tekintélyes melegedést okozhat az előtét ellenálláson. Az előtéten eső (váltakozó) feszültség és az ellenállás hányadosa a felvett áramot adja. 0,3-0,5 A a várható érték. Ha ezt nem lépi túl jelentősen, akkor nem látom akadályát az éles próbának.

Köszönöm!

Próbálom értelmezni. Ha jól látom R234 érzékeli az áramot. Amennyiben egy meghatározott értéket elér, a potenciálkülönbség a két vége között akkora lesz hogy Q22 és Q23 nyit.

Utána?

Úgy érzem mélyrehatóbban kell leírjam az áramköri működést.
Az igényed, ha jól értem, túlterhelés esetén kapcsoljon le az erősítő és adjon fényjelzést.
Milyen lesz a tápegység? Trafós, kapcsolóüzemű?
Igyekszem komplett rajzzal és magyarázattal válaszolni a kérdésedre.

Egyenlőre labortáp, mert ez prototípus.
Van komoly labortápunk.

Keresem ezt a fajta megoldást, de nem láttam sehol. A legtöbb esetben az általam korábban bemutatott megoldást mutatják (sönt a bázis - emitter közé majd ha eléri az áramot, nyitja a tranzisztort).

Az igényem kb. ez, igen.

Nagyon köszönöm a segítséged!

Sziasztok. Van egy autós erősítőm, ami nem működött,... mondjuk még most sem.
Szétszedtem, láttam hogy a táp részében a FET kiégett. 4ből 1 volt rossz, de cseréltem mind a 4et. Q510 - Q513
Viszont az erősítő egyből protect LEDdel indul, nem állítja elő a 15Vot. Erősítő részében a FETek jók.

Mivel a protekt tiltja a tápegységet!


Szuper! Csakhogy, ha hihetünk a rajznak, akkor ez bizony tranzisztoros erősítő!! Ezért nem találsz benne FETet, rosszat...
Nézd meg még a 0,1Ω / 3W ellenállásokat is!!

Egyébként van autós erősítő topic is!!

A projektedet nem csinálom meg helyetted, inkább a nehezebb utat választva megpróbállak rávezetni a megoldásra.
Tanulmányozd az alábbi ábrát!
A V3 telepen -1 V-tól +1 V-ig növeljük a feszültséget, ezzel szimuláljuk a bemenő jelet. A kimenetre raktam egy jó kis rövidzárat 10 mΩ értékben, ami megfelel fél méter 1-es huzal ellenállásának.
Berajzoltam a T1 tranzisztort. Mikor az R25 0,1 Ω végtranzisztor emitter-ellenálláson 6 A hatására 0,6 V esik, a T1 tranzisztor kinyit. Elvárnánk ne növekedjen tovább a kimenő áram, azaz TR3 és TR4 együttesen 12 A-nél korlátozzon le. Ezzel szemben a szimuláció azt mutatja, a negatív tápoldalon 18 A-t is meghaladja a kimenő áram és a gyakorlatban az erősítő tönkre megy.
Mielőtt újabb mérőeszközt helyeznék el az ábrában, gondold át miért nem működik az áramkorlátozás.

Igen jogos, azok tranzisztorok az erősítő részben. Az ellenállásokat már előtte megmértem, azok jók. Egyéb vizuális hibát nem látni rajta.

Mindkét oldalnak 0,21A volt a nyugalmi árama az ellenállással. Megtörtént az éles indítás, és minden rendben zajlott. Szeretném megköszönni a segítséged! Úgy tűnik hogy egy ujabb "régebbi" erősítőnek sikerült meghosszabbítani az életét.

El kell ismernem, nagyon ügyes vagy és rendelkezel azzal a türelemmel ami ennek a készüléknek a javításához nélkülözhetetlen.

Lapozzunk egy kicsit előrébb a történetben!

Bocs, láttam, hogy írtál.

Épp próbálom összekukázni az alkatrészeket a prototípushoz. Egy fél napom ráment.

Holnap agyalok rajta (:

Köszönöm egyébként!

Összeraktam ezt a gyönyörűséget.

Nem igazán úgy működik, ahogy kellene. Egy elvi hiba is van a rajzon, az egyik végtranzisztor hibásan van bekötve (Q10), de észrevettem (természetesen a gyártás után, de sebaj).

Ami fura nekem:
A szkópon csakis akkor látok jelet, ha a GND-t nem csatlakoztatom a szkóphoz. A jel és a power GND-t D1, D2 és R26 választja el (ezt a megoldást itt láttam). Azon gondolkodom, hogy ez okozhatja-e a hibát. A szkópom nem tud földfüggetlen jelet mérni.

Az erősítés nem stimmel. +-1,8V van a kimeneten, 100mV-os bemenet esetén.

A harmadik fura dolog, hogy néha eltűnik a kimeneti jel. Olyan, mint ha kontakt hiba lenne, pedig újraforrasztottam (ellenőriztem) az áramkört, semmi probléma nincs. Ha kicsit mozgatom, visszajön a jel és néhány mp múlva újra eltűnik.

Szia! A NYÁK-ot és a beültetést kéne górcső alá venni. Az alkatrészek elhelyezése, a vezetősávok kialakítása és a feltűnően sok galvánozott furat számtalan hiba forrása lehet.
AGND-t és GND-t jelöltél a kapcsolási rajzon. Ezt milyen logika szerint osztottad be?