Szia!

Beletettem a "dolgokat". A GND-ket próbáltam javítani. A GND-kkel volt problémám, de az árammérő szenzor szűrőjének kimeneti GND-jét és az erősítő GND-jét közösnek vettem (J7-es csatlakozó és J6-os csatlakozó).

Bármi más hiba, amit én nem látok?

A tápfeszültség még kérdéses, de ott ugye a műveleti erősítő a kritikus.

Köszi!

Szia! A testcsatlakozások még elég vegyesek.
Mivel magyarázható az erősítő és a szenzor test összekötése?
A szenzor utáni szűrő ebben a formában nem tudja értelmezni a 0 V bemenő feszültséget és nem tud 0 V kimenő feszültséget előállítani, erről már írtam korábban. Vagy rail-to-rail műveleti erősítőt használsz, vagy adsz neki negatív tápot is.

Amikor -próbáltuk- mértük a hiszterézisgörbét, nem igazán jött ki a megfelelő forma. Amennyiben az AGND-t összekötöttük a GND-vel (egy darab vezetékkel), stimmelt a dolog.

Többi GND oké szerinted?

Műveleti erősítő javítva, kapott -Vcc-t. A negatív tápoldalra is kell szűrő kondi? Az NE5532AP ±22V-ig működőképes. Elvileg az alatt leszünk bőven.

A rajzot javítottam (-Vcc-vel).

Üdv!
Milyen ellenállás értékű potit célszerű beépíteni egy DAC kimenetére? Jelenleg 10K van benne, de azt vettem észre, hogy ha csöves erősítőt kötök utána, a hangerő jelentősen lecsökken. Félvezetősekkel rendben van.

A kérdésed érdekes. Olyan meg nincs, hogy valami mindenre jó. Nekem is 10K van benne. A most készülő hibridem elkészülte után én is meglátom, hogy a csöves bemenet mit szól ehhez. Milyen DAC-al van problémád?

A legcélszerűbb semmilyent, pláne ha még az erősítőn is van hangerőpoti. De ha DAC, akkor gondolom szoftveresen lehet a kimenetét szabályozni, ergó mindkét poti felesleges, emellett általában javítani nem, rontani inkább szoktak az impedanciaviszonyokon és a hangzáson.

DIY PCM1794A a DAC, konkrétan ez: Link
Az erősítőben nincs poti, mivel a DAC-ban szeretném ezt a funkciót kiváltani, hogy ne kelljen külön mindegyik erősítőhöz drága távszabályozható ""potit"" venni.
A jelenlegi 10K és már jó 1 éve használom megelégedéssel.
A Khozmo üzemeltetője viszont olyan rugalmas, hogy azt mondta kicseréli más értékűre amennyiben visszaküldöm neki.
Már úton is van felé, és addig ki kéne találni az értéket.

Ezt nem ismerem, de akkor sem kell semmilyen poti ha a forráson szoftverből állítható a hangerő. A poti értéke meg adott tartományon belül kb. lényegtelen, mert attól nem függ, nem függhet a hangerő, már ha érted egy poti működését. Szóval teljen mindegy, hogy 5k vagy 50k az értéke, attól még ugyanúgy a jel szintjét változtatja, bármi is legyen utána kötve.
A csöves hangereje nem ettől csökken le, hanem kisebb lehet az erősítése mint a félvezetősnek. Nálam épp fordítva van, főleg ha kikötöm a csövesből az nvcs-t mert akkor jó nagy erősítése lesz, sokkal nagyobb mint úgy általában egy félvezetős végfoknak.
Egyébként, nem csak a félvezetősnek, de a csövesnek sem tesz jót (mármint hangzásilag), ha a bemenő impedanciáját még külön egy potival előtte lezárod. Próbáld ki. Nekem már évek óta nincs fizikai hangerőszabályozóm, se poti se yaxley, és így a legjobb, sokkal jobb, mint bármilyen aranyárú csodakütyü, meg alps poti meg egyebek.

Pedig akkor is hangosabb lett a csöves erősítő ha kikötöttem a 10k potit (max álláson) előle és közvetlenül a DAC kimenetére csatlakoztattam. Biztosan te is érted a potik működését. Maximum állásban is van ellenállása, méghozzá pont annyi mint amennyi a potira van írva
Viszont a csövekhez nem értek, így elképzelhető, hogy egy fix 10k lezárás a bemeneten valamit befolyásol.

Sajnos a forráson való hangerő állítás 100x macerásabb, mivel több bemenetet is használok a DAC-hoz: Optikán a TV, USB-n a HTPC, Koaxon a CD lejátszó, I2S-en pedig egy streamer csatlakozik. Hadd ne kelljen már mindegyiken külön zongoráznom ha halk vagy hangos az anyag.
Én szeretek egy távirányítón lévő fizikai gombokkal zsonglőrködni

Visszacsatolástól függhet, de növelni nemigen tudja az erősítést. Milyen a csöves erősítő?

Nem is növeli, hiszen halkabb lett a 10k potival.
Spartan Helot 2X OTL fejhallgató erősítőről van szó.

Félreolvastam...
Maximumra tekerve a potit, ugyanazzal a forrással, nem lehetne különbség.

A 10k egy jó kompromisszum passzív előerősítőbe.
Kevesebb esetleg túlterheli a forrást, nagyobb pedig vágni fogja a magasakat az őt követő végfokban.

A vég és az előerősítőben szigorúan csak egyfajta GND-t használnék. A 47 Ω, az antiparallel diódákkal többnyire arra szolgál, hogy az erősítő testet összekössük az életvédelmi földeléssel. Ha számodra megfelelő eredményt nyújt a jelenlegi huzalozás, akkor használd így.
A szenzor komplett áramkört (leszámítva IN, OUT) elégnek kéne lenni pár 100k-val összeköttetésbe hoznod az erősítővel, azt is csak sztatikus feltöltődés elhárítására. A szenzor amúgy 2500 V-ig garantáltan szigetel.
Ha a szenzort galvanikusan leválasztva táplálod milyen hiba mutatkozik a jelalakban? Nem lehet, hogy a szűrő helytelen tápkialakításából adódik a probléma?
A műveleti erősítő negatív tápfeszültsége érje el a -2 V-ot. Attól nagyobb feszültséget csak akkor adj rá ha úgy kényelmesebb.

Amíg "nem jutunk dűlőre" addig nem írom át a GND-ket. Az eredeti logika egyébként az volt, hogy a jel és tápoldali földpontokat választom külön. Lehet egyszerűbb, ha azt beszéljük meg, melyik legyen a "sima" GND-től független.


A jelenség úgy nézett ki, mint ha offszetje lenne a szenzornak (nem a 2,5V-os offszetre gondolok). Amint összezártam a két GND-t, jó lett a XY hiszterézis görbe. A szenzor egyébként 0-5V-os tartományban működik, ezért bátorkodtam féltápot adni neki.

Ez alatt egy soros ellenállást értesz R24 elé?

A szűrő egy Sallen-Key szűrő. Ha van jobb ötleted, szívesen veszem. Még időben van

Köszönöm az eddigi sok segítséget, sokat tanulok közben!

Az erősítő + előerősítő kritikus pontja a végerősítőhöz telepített jelentős tápszűrő kapacitás. Ha a bejövő tápfeszültség hullámos, akkor a kondenzátorokhoz menő vezetősávon ez a hullámos feszültség - ha jelentősen csökkentve is - meg fog jelenni. Ennek figyelembevételével kell majd kialakítanod a NYÁK-ot. Nem győzöm hangsúlyozni, akkor hatékony a tápszűrés ha az áram nem tudja elkerülni a tápszűrő kondenzátor lábát úgy a testnél, mint a plusz-mínusz ágakban. A tápszűrés testre csak a Zobel-tagot és a terhelést kell külön rákötnöd, minden más testpont viszonylag szabadon összeköthető egymással.
A szenzor utáni műveleti erősítő input voltage range és output voltage swing paramétereiből következően az NE5532 a -Vcc-től 2-3 voltnál kevésbé pozitív feszültséggel egyszerűen nem tud mit kezdeni. Ez attól független, hogy éppen milyen szűrő épül a műveleti erősítő köré. A benne lévő tranzisztorok kiesnek a működési tartományukból, ha a rajzod szerint táplálod és a bemenő jeled 0V és 2-3 V közé esik. Vannak speciális műveleti erősítők melyek bemenő és kimenő jele elérheti egyik, vagy mindkét tápot. Ha érdekel a téma nézz utána például az LM358-nak, vagy keresd fel a műveleti erősítős topicot. Sajnos a rendelkezésre álló információk alapján azt kell mondjam az eddigi méréseid helytelenek és csak a hibák halmozódásából kerekedett egy jónak tűnő hiszterézis alakzat.
Az erősítőben átírtál ellenállás értékeket, melytől az áramkör nem, illetve helytelenül fog működni. (R32, 20, 18, 13, 12) Ha emögött valamilyen szándék áll, akkor azt beszéljük meg!
Még egy gondolat a test pontok összekötéséhez:
Két, illetve három GND-t különböztetnék meg, ha a készülékre rákötöd a védőföldelést is.
Az A legyen az erősítő, B a szenzor és C az érintésvédelmi föld. A és B testpontok közé menjen 300k ami praktikusan elkészíthető három sorba kötött 100k / 0,6 W ellenállásból, hogy extrém sztatikus feszültséget is az átütés veszélye nélkül ki tudjon sütni.
Az A és a C-közé kerülhet az amit D1,2 és R26-tal jelöltél.

Nos

Módosítottam a rajzot egy kicsit, a leírásnak megfelelően:

Műveleti erősítőt módosítottam LM358-ra.
R32 - Te tetted bele a szimulációba (én is azért tettem bele), gondolom okkal. Csak az értékét nem írtam át. Javítva.
R12, 13, 18 20 - csak tévedés volt, elfelejtettem átírni, de jogos. Javítva.

A földpontokat tekintve. Az elején említettél egy tápszűrést, a végén pedig erősítő (A), szenzor (B) és védőföldet (C). Az erősítő minden pontját (beleértve a szűrőkapacitások GND-jét) A-nak vettem, a szenzor minden pontját B-nek (beleértve a stabIC-t és a szűrőelemeket is). Védőföldet nem kötöttem be magába az áramkörbe (azt magára a készülékházra szokták tenni, legjobb tudomásom szerint).

Kb. itt tartok. És tanulok, tanulok... Élvezem
Ezek szerint, ami a táppal van összefüggésben annak külön földponton kellene lennie?

Alakul ez szépen. Az "A" és "B" jelű testek elkülönítését hibátlannak látom.
Az LM358-cal félre értettél, nem alkalmazásra, hanem tanulmányozásra ajánlottam. Abban P-s tranzisztorokból épül fel a bementi differenciál erősítő, ami lehetővé teszi, hogy a bemenő jel a -Vcc-t elérje. (az NE5532 N-es bemenetű, tehát eleve esélytelen) A HE külön topicot szentel a műveleti erősítőknek, ezért itt nem mennék bele mélyebben.
Magát a projektet illetően, a szkóp egyik eltérítője vélhetően a J7 csatlakozó. A másik eltérítés pedig nem időalapú, hanem valahol csatlakozik az áramkörhöz. Erről írhatnál pár sort.

Szuper.
Akkor, ami nem tiszta még: a Zobel-tag és terhelés GND-je. Jó így, ahogy van, vagy másképpen kellene?
Illetve, hogy a védőföldre van e szükség az áramkörben?

A műveleti erősítőt akkor visszacserélem. Mert én 0-5V között mérek.

A hiszterézis mérés úgy néz ki, hogy a vizsgált vasmagon két tekercs van, az egyikből B-t, másikból H-t számoljuk ki. A tekercsen folyó áramot egy külső ellenállással korlátozzuk le. Ha részletesebben kell, szívesen leírom. Eddig áram generátoros módon mérték a kollégák, ez kicsit más lesz. De így kérték, így csinálom.

Mielőtt a NYÁK-nak nekiállok, egy végleges rajzban majd állapodjunk meg. Nem akarok többször dolgozni.

Jobban megnézve a kapcsolási rajzot értem a felvetésed. Van egy elkötés. J5-s csatlakozó az OUT_AMP-ra megy, azaz az erősítő kimenetére. Így már ok (ez legalább is).

Csak vélelmeztem milyen külső egység kapcsolódik az áramkör "A" és "B" GND-hez. Nem kell feltétlen elárulnod, elég ha jelzed hány csatlakozási pont van. Ha egynél több, akkor a külső eszköz létesít-e kapcsolatot a két szeparált GND között és létesül-e kapcsolat a rákötött eszközön, vagy eszközök valamelyikén az érintésvédelmi földdel. Ebből lenne megállapítható, hogy van-e még teendő a földhurok elhárítása, vagy kezelése területén.
A rajz akkor fog javulni, ha a szenzor IN és OUT egyaránt be lesz kötve.

Tanulság: este fél 11-kor ne javíts kapcsolási rajzot. Az árammérő sorba kell legyen a terheléssel. Javítottam.
A mérési elrendezésről feltettem egy képet. Az áramot a primeren mérném (klasszikus esetben egy soros ellenálláson szokás, nekem ugye ott a szenzor). A feszültséget meg a szekunder tekercsen. Ugye ezért lehet bajos, ha a szenzor és a kimenet külön GND-n van. Legalább is nekem úgy tűnt.
Másfelől a szkóp GND-je közös, ami gond lehet, hiszen a mérőtekercs galvanikus elválasztást biztosít. Erre is kellene valami megoldás.

Eddig NI-os DAQ-t használtak, ami ezt megoldotta. A mostani szkóp/kártya nem képes erre. A kolléga kérése volt, hogy függetlenedjünk az NI-os cuccoktól.

Ez így pont tökéletes. Az erősítő test nem találkozik a szkóp/adatrögzítő testtel, így az előtte álló jelgenerátor tetszőleges viszonyban állhat a védőföldeléssel.
Az, hogy a szenzor+szűrő test összeköttetésbe kerül a vizsgált tekerccsel szintén probléma a mentes, mert más kapcsolódási pont híján nem jön létre zárt áramhurok, tehát nem folyik majd áram.
A műveleti erősítőből épített szűrőnek ± tápot adva minden bizonnyal eredményesen tudsz majd mérni.

Szuper,

akkor mehet a NYÁK tervezés. Erre vonatkozóan:
Vagyis úgy kell majd elhelyeznem a kondit, hogy rajta kell átfolynia az áramnak és megkerülhetetlen legyen.

A védőföldelést csak úgy kivezessem mondjuk egy csavarkötésre (és majd ha lesz a készülékházra)?

Azon agyalok még, hogy teljesen előröl kezdjem, vagy a már meglévő NYÁK-ot módosítsam...

A meglévő NYÁK-on nem nagyon találtam megmentésre alkalmas részletet, szerintem hamarabb érsz célba ha elölről kezded.
Milyen lesz az áramkör végleges táplálása? Trafós, kapcsoló-üzemű esetleg marad labortápon?
A védőföldelés azon is múlhat milyen szabványnak kell a készülékednek megfelelnie. Alap esetben a kettős szigetelést ajánlom, ahol a védőföld nincs bekötve. Az elvárás, hogy üzemszerű használat során a vezetők elsődleges szigetelésének sérülése esetén ne okozhasson a készülék áramütést.
A táp ismeretében keresek neked példát a NYÁK kialakítására.

Még nincs végleges, de nagy bizonyossággal valami stabilizált tápegység lesz, gyári, készen kapható. Fontos a mobilizálhatóság, így valószínűleg kapcsolóüzemű...

A táp kérdésében döntést kéne hoznod, mert a táphoz képest az áramkör amit építesz egy nagyságrenddel kisebb probléma. Kell ugye két 15 V/12-15 A-es és két 12 V/ 100 mA-es. Kapcsolóüzemű tápnál meg kell vizsgálni ráköthető-e 4000 µF puffer kapacitás.

Ha stabil a táp, csak problémát okoz. Kaptam már jótanácsot erre vonatkozóan. Szóval a 4000µF szerintem csökkenthető. Legalább a felére.

Ezt a kéttápos dolgot nem értem. Én egyről szeretném működtetni (egy szimmetrikusról). Vagy pedig félreértettelek.

Trafós tápnál megtehetjük, hogy két független szekundert egyenirányítunk, pufferelünk és a végén kötjük őket sorba, vagy középen megcsapolt szekunder tekercset használunk. Az előbbi kicsit rosszabb hatásfokú, de jobb szűrést biztosít.
Kapcsolóüzemű tápnál nem igazán találkoztam az általad elvárt áramú és feszültségű szimmetrikus kivitellel kereskedelmi forgalomban. Linkelhetnél egy ilyet.

Megmondom őszintén, még nem is igazán néztem utána.

De sajnos ez nem ilyen egyszerű, mivel hivatalos keretek között megy a beszerzés.

Ha jól sejtem, az építéssel nem tudnék ilyen jellegű tápegységet készíteni.