De lehet, de a Nulla pont nem lesz földfüggetlen, hanem közös lesz a két feszültségnek,
Ha fontos, hogy független legyen, akkor nem kell középen összekötni és két híd kell az egyenirányításhoz.

Beszámoztam a rajzon a kivezetéseket, újra csatolom.
Leírnád, hogyan kötnéd össze őket, hogy létrejöjjön a kapcsolás?

Én a 12V-hoz a 4-est kötném az 1-eshez, és akkor a 2-3 közt megvan a 2x 12V, a test lehet a 4 vagy 1.

A 17V-hoz a 6-ost kéne az 1-eshez kötni, és a 2-5 közt lenne a 2x 17V, test a 6 vagy 1.

Viszont így a 4 és 6 közt rövidzárban vagyok! Tehát ez nem működik. Hogy lehetne ezt megfelelően végrehajtani?

Vagy úgy, hogy az egyik 5 V-osnak megbontod a kötését és átkötöd a 12 V-os tekercs másik végére, vagy úgy, hogy külön tekercsre külön graetzeket raksz. Ez utóbbi egyszerűbb. Még rajzolni se kell.

Ha alapból össze van kötve a két tekercs bárhol és azt nem lehet megbontani (mert úgy lett elkészítve), akkor esélytelen, hogy bármi mást kihozz belőle.
Ha az egyik tekercs 1-3-5, a másik 2-4-6, és a kettő között alapból nincs semmi összekötés, az már előny. Jól értem, hogy ez a kiindulás?
Ha a 12-0-12 és a 17-0-17 egyszerre kell, akkor az ebben a kialakításban valóban lehetetlen. Ahhoz úgy kell(ett volna) tekercselni legalább az egyik (de inkább mindkét) szálat, hogy 5-7-5 V legyen (vagyis tekercsenként nem 1, hanem 2 megcsapolással), és akkor az 1-6 összekötésével megkapható egyszerre mindkét variáció.
Ha vagy az egyik, vagy a másik kialakítás kell, de sosem egyidőben, akkor szükség (lehetőség) szerint kapcsolóval vagy relével kell átkapcsolni a két konfigurációt.

Amennyiben +- 12V és +- 17V egyenfeszültségre van szükséged, akkor viszont sokféle lehetőséged van azt kialakítani, de ugye te váltakozó feszültséget szeretnél (legalábbis az írásod alapján én erre tippelek, szemben Erbe kollégával...).
Ha megírod, hogy milyen célra szeretnéd használni, akkor lehetséges, hogy könnyebben adunk jó ötletet...

Szia!
Lehet. Összekötöd a 12V-os tekercsek egyik végét, ez lesz a nulla pont. Az 5 voltos tekercseket a 12Vos két szabad véghez kötöd és lesz 17-12-0-12-17. Mindezeket fázishelyesen kell kötni, az 5V-osakat, mert olyan is lehet egyik, vagy mindkét végén a nullához képest, hogy 7 Voltokat mérhetsz, vagyis nem hozzáadódik, hanem levonódik az 5Volt a 12V-ból...

Az első verzió bevált, működik. Ez jó tipp volt, köszönöm!
(a második túl sok plusz alkatrészt és helyet igényelt volna graetzestül, kondistul.)

Közben látom mások is írtak. Mindenkinek köszönöm a segítséget!

A rajza szerint az 5V-os és a 12V-os részek nem függetlenek egymástól, tehát amit írtál az nem megvalósítható...
De úgy tűnik, megoldódott neki...

A rajza szerint 4 db teljesen izolált, különálló, különböző módokon összeköthető tekercsről szól az eset, én erre figyeltem. Ha nem így van, akkor nem áll meg a javaslatom.

Én úgy látom, hogy nem...

Igen, Te látod jól. Ha a kivezetésnél szétválasztható, akkor lehet a szerintem megoldás.
Ami meg miért ne lehetne lehetséges egyébként...?

Üdv!
Aki már szerelt ilyen alakú lemezekkel, várom a tapasztalatokat.
Most bevasalnék néhány opt-t és ezek kerültek sorra, lásd képen. A régi "M" vasakat a Gyártó nem csinálja, így ezekkel kell trafókat összeraknom. A képen látható kis alakos kialakítások pozitív-negatív kialakítása szolgál a lemezek helyes összekapcsolódására. A trafót páros lemezberakással próbálom megtölteni, de problémás a laza lemezek ellenkezése az alakos kialakításoknál. Egy valakit ismerek eddig, aki használt ilyeneket, Ő a kiszámolt, teljes vaskeresztmetszet magasságának megfelelő 2 részletbe, ellentétesen bedugta a vasakat és utána finoman gumikalapáccsal összeszekírozta a lemez kötegeket egymással. Ha az alakos részek nem kapcsolódnak helyesen, légrés marad a ferde nyelv részeken és a lemezelés úgy fals. El tudom képzelni, hogy gyári belemezelésnél is hasonlóan történik, de kérdem, hátha valaki már csinált ilyent és hogyan sikerült.

Sziasztok!

Talán nem pont a témába vág a dolog, de remélem tudtok segíteni és maradhat...

Adott kettő transzformátor az egyik, egyenirányítás után 55,5v - 0 - 55,5volt van a kimeneten.
A másik trafó meg, egyenirányítás után 52,5v - 0 - 52,5volt
A két trafó nem egyfomra.

A trafók megközelitőleg 500 wattosak.

Trafó megbontás nélkül, hogyan tudnák mondjuk 50 - 0 - 50 volt kimentet csinálni belőle vagy legalábbis hogy egyfomra kimeneti feszültég legyen a két transzformátoron?
Egyáltalán lehetséges?
végfokba lennének a trafók.
Nem tudom, hogy ilyen kicsi, néhány volt okoz-e bármit a hangbam.

Köszönöm.

A trafók primer oldalán szembe lehet kapcsolni kis segédtrafónak a szekunderét. Ki lehet számolni, mekkora érték kell a beállításhoz. Akár pontosan 50-50 V-ra is be lehet "centizni".
Ha nem párhuzamosan akarod használni a trafókat, nincs jelentősége az ilyen összehangolásnak. Sokkal fontosabb, hogy mekkora tápfeszültséget képesek elviselni az erősítők. Nem elég csak ezt az üresjárati feszültséget figyelembe venni, hanem a hálózaton megengedett túlfeszültségekre kell méretezni. Ami a mai előírások szerint akár 253 V is lehet.
Még az is lehet, hogy egykor 220 V-ra méretezték a trafókat, de most már ennyit mutatnak.

Köszönöm a gyors választ.

A +-55,5v kimeneteű trafót köttötem még csak be azon a linken lévő végfok lógott.
Bővebben: Link
4 darab 63v 4700uf kondival.
A pontos adatokra nem emlékszem, de közel 2A áram felvétele volt a trafónak, valamint a +-55,5volton max 1,5volt feszültség esés volt terhelés alatt.

Ha a hálózati feszültség +-10%-ot ingadozhat, az a szekunder oldalon nagyjából +-5.5V-ot jelenthet. A két trafód közötti eltérés ennek kicsit több, mint a fele. Ha az erősítőd nem tolerálja a két tápfesz közötti 3V-os különbséget, akkor hogyan tenné a hálózati ingadozásból származót?

Érdemes megfontolni még: Üzemszerűen a magasabb tápfeszültségű egy kicsivel többet disszipálhat, melegedhet. Ha tudod, a fizikai kialakításnál ezt vedd figyelembe. Hűtőbordák elhelyezkedése, készüléken belüli levegőáramlás iránya, stb...

Most néztem a linkedet, ahol tápfeszültségnek +- 25..55 V-ot adtak meg. Így az 55.5V, ami leesik 54 V-ra eléggé határon van. Ha a hálózati feszültség magasabb, és kisebb a terhelés (kevesebbet esik az üresjáratiról), az gond lehet... Bizonyára a panel kicsit túl van biztosítva, de kérdés, hogy mennyire...

Nem írtad még, hogyan akarod bekötni a két trafót. Ha két külön erősítőre (pl. bal - jobb csatorna), akkor semmi problémát nem okozhat. Ha azonos pontra akarsz dolgoztatni vele, akkor kell összehangolni. De mint lazsi írta, az 55,5 V-osat nem árt csökkenteni.

Két külön erősítő lenne, egy dobozban.
A hűtésről külön trafón, kettő darab 12cm ventillátor gondoskodna.

Ilyen tranzisztorok hajtják a lapot:
Ebből hat darab van panelonként NPN
Egyik féle
Ebböl pedig 2 van panelonként PNP
másik féle

A primary oldalról való feszültség ingadozást nem vettem figyelembe/ nem gondoltam rá...

Végtére is akkor hogyan tudnám csökkenteni a trafók feszültségét?
Ebben nem vagyok annyira jártas, hobbiból építettem az egészet.

Köszönöm.

Az itteni kikötésed miatt szinte sehogy. Ha a trafót nem akarod megbontani akkor nem tudod módosítani a rajta lévő primer és szekunder menetszámok arányát. (Olyan a problémafelvetés, mint amikor van egy méteres botom, amit meg kellene rövidíteni, de nem lehet vágni belőle.)
A többlet feszültséget esetleg úgy lehet csökkenteni, hogy néhány menetet fordított tekercselési iránnyal sorba kötsz, de ehhez is hozzá kell nyúlni a trafóhoz, mert meneteket kell rátekerni, ami vagy odafér, vagy nem, és általában nem néz ki szépen.

Néhány tucat alkalommal már leírtuk itt a fórumon. Korábban neked is megírtam, csak szóban. Itt van képen is. A segédtrafó 12 V-ja kivonódik a főtrafó bemenő feszültségéből és ennek megfelelően csökken a kimenő is.

Értem, így már világos a dolog.

Köszönöm a segítségeteket, ha elakadok, jövök.

Ezt a verziót hogy lehet megcsinálni, mit kell tennem hozzá...?
Hogy tudom kiszámolni?

Ez mit jelent? : "néhány menetet fordított tekercselési iránnyal sorba kötsz"

Bocs a sok. érdés miatt, trafó témában nem vagyok otthon...

Az nem járható út, hogy a csévén megnöveled a primer menet számot?

Először bármilyen szigetelt vezetékből feltekersz (felfűzöl) néhány menetet a toroidra. Utána mérés. Megmérted a primer 230-at, a szekunder feszültséget, meg a feltekert néhány menet feszültségét. Ezekből ki lehet számolni mennyi lesz a menetenkénti feszültség, továbbá hogy mekkora a primer és a szekunder menetszáma. Utána el lehet dönteni, hogy a primer tekercs menetszámát érdemes növelni, vagy a szekunderekét ellenfázisban. Mindkettő járható út, csak az élvez magasabb prioritást, hogy mi van hozzá otthon.

Nem vettem észre, hogy írta volna, milyenek a trafók. Azt se tudjuk, van-e bármilyen maradék lyuk vagy hézag.

gaga0915:
Pl. fénykép nem ártana.

Igazad van, ráadásul egy hálózati trafó piszkálása nem játék.

Nyugodtan lehet piszkálni, de elsősorban a szekundert. Általában az szokott kívül lenni.

Már megint behúztak minket a "Kevés az információ." csőbe.
Szélsőséges példa:
-Van egy trafóm, nem akar hegeszteni.
Hosszas faggatásra kiderül, nem is trafó, hanem inverter és nem pálcával akar hegeszteni, hanem ponthegesztéssel.

Fotók:

Látod, ilyen képek alapján szóba se került volna a trafók megbontása. Ennél csak az általam javasolt megoldás használható.
De nem muszáj elhinni, hogy ezek a kis trafók 500 W-ot tudnak.
Ellenben ha leméred a primer és szekunder tekercsek ellenállásait, elég jó közelítéssel meg tudjuk mondani, mekkora terhelésnél mennyi lesz a hatásfoka. Hangerősítőbe nem igazán szokás ventillátorokat rakni. Zajos.
A Magyari könyv pl. hasonló méretű M102/53-as trafóra 180 W-ot és 88-89% hatásfokot ír.

Sziasztok.

Ha egy toroid transzformátor kívül kézzel épphogy nem elviselhetően meleg, kb. 4-5 másodpercig tudom megfogni, ettől még elmehet pár 10 évig?
Nem tudom sajna mérni, a lézeres hőmérőmet elvitte a cica, bekrepált és még nincs meg az új.
Kb. hány fok lehet ez, és ilyenkor hány fokos lehet belül a primer?