A szúnyogot nem érdekli az ibolyántúli fény állítólag....

Szóval ez egy hálózatról táplált 12V ventilátor meg pár "UV" LED és ha valami képes a légáramlatot legyőzve betévedni, akkor elkaszálják a lapátok és beesik alulra a gyűjtőbe. Nem tűnik valami hatékonynak.

Azért a te kütyüd még külsőleg is csak valami hasonló kinézetű, ebből aztán nem lehet következtetni a másik eszköz működésére és hatékonyságára!
Itt egy videó a működéséről: Bővebben: Link

Aztán, hogy ez parasztvakítás, vagy sem azt nem tudom!

Itt egy másik videó, ahol 5 legjobb nak kikiáltott készüléket sorolják fel, az első Dynatrap névre hallgat és ott is erről a titán dioxidos megoldásról hablatyolnak!
Bővebben: Link

Az én szúnyogcsapdám ibolyántúli fényére közömbösek. Egyet sem fogott.

Mekkora hőmérsékletet bírnak a nagyobb frekvenciás (500kHz) torroidok? Mérete 15*9*5 mm és 80 fok fölé megy a hőmérséklete. Ok a zománchuzal tud akár 150 fokot is, de a vas? Ipari berendezés, sok egyforma db-ot néztem és mindegyik melegszik. Max 10 fok eltérés van köztük. Körülmények egyformák.

100...150°C-ot a vasmag is bír. Azért 100°C ha felettire melegszik, akkor egy ventivel hűteném.

Köszi. Ha már megengedhető hőmérsékleteknél tartunk, mi a helyzet más SMD alkatrészekkel?
Ellenállás, diszkrét félvezetők mint diódák, Fet-ek, IC-k. Mi a még megengedhető maximum. Van-e olyan kalkulátor amelyik megmondja, hogy ha mondjuk 40 fok környezeti hőmérsékleten egy alkatrész mondjuk 70 fokos, akkor az 50 fokos környezetben mennyi?

Igazándiból ezért lennének a mérnökök.
Jó, nem kell ahhoz mérnöknek lenni, hogy valaki el tudja olvasni az adatlapot.
Tudom angolul van, dehát aki nem tud angolul, az így járt...
Szerintem olvassad el, kérdéseid jelentős része megválaszolásra kerül ezáltal.

Angol nélkül ma már semmilyen területen nem lehet meglenni. Elektronika és programozás terén pedig különösen.

Dehát az adatlapok félreérthetetlenül közlik ezt.
Nem kell hozzá még külön kalkolátor. Első nekifutásból csak azt kell figyelembevenni, hogy adott terhelésnél mekkora "hőemelkedés" várható. Ahhoz pedig hozzáadod az aktuális környeueti hőmétsékletet. Aztán meglátod, hogy az összeg meghaladja-e az adott IC, dióda, stb-re megadott maximálist. (Ami ugyancsak szerepel az adatlapon)

Bocsi rosszul fogalmaztam. Valóban a hőmérséklet határérték az katalógus adat. A gyakorlatban meddig lehet elereszteni. Ahogy áramban sem 100%-ra terveznek, a hőmérsékletben a határérték hány %-ig biztonságos a működés. Ez lett volna a kérdés. A környezeti hőmérséklet változással viszont tuti nem lineáris az alkatrész hőmérséklet változása.

Én még mindig azt mondanám, hogy el kellene olvasni (Texas csak nem ma kezdte).

1: Nyugodtan veheted lineárisnak.
2: Attól, hogy (például) 150 fokot adnak maximunként, 80 foknál többet nem engednék (én).

A termikus viszonyokat sokkal bonyolultabb kiszámolni. Már azt sem egyszerű kiszámolni, hogy adott terhelésnél mekkora hőemelkedés várható.
Azt meg lehet mondani, hogy mekkora teljesítmény lesz a félvezetőn (egy vasmagon az is nehezebb), de hogy az mekkora hőemelkedést okoz... A hőemelkedés függ a félvezető (és a tok) tömegétől, a tok és a hűtőborda közötti hőellenállás mértékétől, a hűtőborda és a levegő közötti hőellenállástól (ami meg a levegő mozgásától és a hűtőborda felületétől, alakjától függ)...
Sokkal bonyolultabb ez egy összeadásnál..

A kérdés (elválasztva már a trafótól és vasmagjától) az ic-k, diódak, stb-ről szólt. Ott pedig adott az adatlap. Az figyalembeveszi az adott dolog vastagságát is, és összes mindenét.
Azt ránk bízza, mivel hűtjük (ha kell)
A hűtőbordak külön törtenet, -és azoknak is van adatlapjuk (bár a Hestore-n némelyiknek csapnivalóan értelmezhetetlen)

Ma már többféle fordító elérhető, bár nem túl szépen fordítanak, de azért értelmezhető. Tehát szerintem már az sem lehet kifogás, hogy angolul van - google, deepl, ... ingyen lefordítja ha kell.
Ha meg valaki használja, akkor egyre több ragad rá. Anno a suliban oroszt kellett tanulni, nem volt választási lehetőség,valahogy mégis többet értek meg egy angol szövegből, mint egy oroszból... de ugye az előbbiek oroszból is fordítanak ha kell.

Ahogy előttem írták. Adatlapot kell nézegetni az adott alkatrészről.
Ha valami 40 fokos környezetben 80 fokra melegszik, akkor 50 fokos környezetben várhatóan 90 fokos lesz - (bár vannak kivételek - pl. a hőmérsékletfüggő alkatrészek)

Sziasztok!
Egy kis tanácsra, vagy tájékoztatásra lenne szükségem.
A hírhedt, megbízhatatlan Ebay-ről rendeltem, egy MPPT napelemes töltésvezérlőt 12v ólom akkuhoz.
Alapvetően teszi a dolgát, leveszi a töltést az akkuról ha feltöltött, viszont a lényeget, amit tudnia kéne úgy nézem nem tudja.
Ráakasztom az aksit, majd a napelemet, ami egy 18v 10w panel, és ha nem tévedek, egy MPPT vezérlőnek az lenne a dolga, hogy addig terheli a napelemet, amíg nagyjából a 18v feszültségre beáll, és persze a vezérlő kimenetén értelem szerűen több áramnak is kellene áramolnia, mint amennyi a napelemből kijön a töltésvezérlőbe.
A probléma az, hogy a napelemen 13v-ot mérek terhelés alatt, az akksin 12v-t, az áram a MPPT kimenetén egy az egyben ugyan az, mint ha a napelemet közvetlen az akkura kötném.
Szóval valamit rosszul csinálok, vagy át lettem verve, és egy nyavajás PWM vezérlőt kaptam MPPT-nek álcázva?

Ha szerinted ennyire hírhedt és megbízhatatlan, miért rendeltél onnan? Az eBay egy piactér, és ha jól értelmzem, megkaptad azt, amit rendeltél. Legfeljebb az eladót, de inkább a ketyerét tudod minősíteni. Köztudott, hogy az eladók többségének halvány lila gőze nincs, mit árul. És ez igaz kb. az összes távolkeleti piacra. Aki onnan vásárol, tudomásul veszi ezt.

Oszcilloszkóppal ellenőrizted különböző viszonyok mellett, hogyan változik a PWM kitöltési tényezője? Ez lenne az MPPT lényege, nem az, hogy 18 V-ra állítson be bármit is. PWM (négyszög) jelet nem sok multiméter tud jól mérni.

1. Csak Ebay-en találtam ilyen kis áramú olcsó elektronikát.
Hestore nem tud beszerezni, máshol nem találtam, de ha tudok egy megbízható helyet, állok elébe!
2. Van egy DSO138-am, de amilyen magas frekvenciákon üzemelnek ezek, nem hinném, hogy bármit is tudnék vele mérni, de teszek egy próbát!

Ezt láttam az oszcilloszkópon.
Először nincs napfény, majd egy kis árnyékos szórt fényt kezd kapni egyre többet, majd amikor már elég sok áramot tud leadni, kisimul a vonal.
Árnyék van, nem tudok közvetlen napfényre mérni, de talán meg tudom nézni azzal is.
Próbáld meg értelmezni.

Cseles kérdés eddől a videóból kideríteni, mi történik. Mintha a kitöltési tényező változna (nőne), ami azt jelenti, a modul működik.

Nem biztos, hogy jól értelmezed az MPPT fogalmát. Ez a maximális munkapont követés, ami nem azt jelenti, hogy a napelemed terhelten mindig 18V-ra fog beállni.
A lényege az, hogy a megvilágítástól, és a terheléstől függő kimeneti karakterisztikája szerint abban a munkapontban dolgozzon, ahol a maximális energiát tudja leadni. És ez a munkapont folyamatosan változik a besugárzás függvényében.

Ez talán még beszédesebb ábra.

Igen, tudom, teljesen jól el is magyaráztad.
A napelemem 22V-ot ad le teljes megvilágítás esetén terhelés nélkül, 550mA terhelés mellett 18V mellett kellene beállnia az optimális munkapontnak, de nem ezt tapasztaltam.
Persze ez volt az első próba, túl tiszta idő nem volt, így még próbálkozni fogok, de akkor is nagyon szúrja a szemem, hogy nem jön több áram az áramkörből, mint a napelemből pedig az a lényege.
Alacsonyabb feszültségen több áram, így a maximális felvehető teljesítmény megmarad.
12V*0,55A=6,6W ≠ 10W!
12V*0,83A=10W
18V*0,55A=10W
Értitek a problémát?

Szerintem azt nézed el, hogy multiméterrel mérsz áramot és feszültséget (amelyekből teljesítményt számolsz), az meg vagy jó értéket mutat vagy nem, de sokkal nagyobb valószínűséggel az utóbbi.

Hát, másképp nem tudom ellenőrizni, de tudtommal a mérési frissítések közti teljes időtartam alatti átlagot értékeli a műszer, nem egy villanásnyi pillanatban mér egyet mint egy olcsó volt/amper kijelző, szóval nem úgy tűnik, hogy rosszul mér, persze bármi lehet.
A következő napokban még ismerkedem a szerkezettel, hátha (biztos) okosabb leszek.
Amúgy kipróbáltam egy step-down konverterrel, igaz rövidre zárt áramot mértem, mert csak addig jutottam naplemente előtt, de ez esetben majdnem 10x több áram folyt a konverter kimenetén mint a napelemen, szóval következtetés képen a műszer ha nem is 100%-ban, de azért 80%-ban megbízhatóan mér. (szerény véleményem szerint)
De mondom, holnap ha süt a nap, mérek még...

Helló! Búvárszivattyú úszókapcsoló tönkrement szerintem. Arra gondoltam, hogy levágom kapcsolót és össze kötöm. Van valami bevállt szigetelés, a gumi kábelre?

Valószínűleg megijedt, a levágástól, mert most működik. Mikrókapcsolóval volt valami. A vizhajtó kerék alatt a borkolatban egy kis furatban volt egy golyó, amit egy kis alátét lemez tartott, hogy ennek mi szerepe van?