Hihetetlen mennyiségű félinformáció van itt. A hagyományos szkóp mérőfejek nagyimpedanciásak. A jelet illesztetlenül csatolja ki a mérendő áramkörből, az a cél, hog yminál kisebb terhelőimpedancát jelntsen.
Sajnos ez az impedanciája frekvenciafüggő. Ezért sem nagyon vannak passzív fejek pár száz MHz fölött, mert ott már az 1-2 pF is elég nagy terhelést jelent. Másrészt az illesztetelenség miatt romolhat a jel alakhű átvitele illetve külön kényes dolog a kalibrált osztás (pl. 1:10) frekvenciafüggetlen elérése. Stb.
Ezért is a komoly fejek nem egy darab drótból állnak, hanem igen kényesen megtervezett dolgok. Egyik a fent már emlegetett vékény, de relatív nagy ellenállású belső ér a speciális koax kábelben, amely pl. a különböző reflexikat és belengéseket hivatott csillapítani.

Házilag jól működő fejet készíteni nem lehetetlen, de nem is nagyon érdemes, mert általában a leggagyibb filléres kínai fej is jobb. (Zárójelben gyakran fetisizálva vannak az átkapcsolható 1:1 1:10 fejek, nekem az a véleményem, hogy ha csak lehet fix fejet használok, áz átkapcsoló csak további gondot okoz, főleg az olcsó fejekben. Vannak külön 1-es, meg 10-es fejeim, de 1:1-et kb. szökőévente veszem elő.)

Pláne hangfrekire, ahol egy sima árnyékolt kábel is elegendő, csipeszekkel. Itt nincsenek olyan frekvenciák, ahol gondot jelentene a reflexió meg a csillapítás. (Viszont, lehet, hogy egy erősítő vadrezgését már nem látod vele!)

Ahol a fenti eszmefutttás a koaxok kulünböző frekitartományáról szóba jöhet, az az, amikor végig illesztett módon mérünk, tehát pl. 50 ohmos rendszerben. A mért áramkörből mindeféle fej nélkül csatolunk ki, 50 ohmos koaxra és a szkóp bemenete is 50 ohmra van kapcsolva (vagy egyszerűbb szkópoknál, ahol nincs ilyen lehetség ott egy 50 ohmos átvezetős lezárás van. Ilyenkor nincs gond az illesztetlenséggel és a reflexiókkal (jó esetben), és itt valóban számít a kábel csillapítása és egyéb jellemzője az adott frekvencián. De bizonyos frekik felett meg már csak így lehet mérni. (Tudom, vannak egy fél ház árába kerülő spec aktív mérőfjek, de azokat most hagyjuk).

Kíváncsiságból megnéztem mennyit zavarhat kisebb illesztetlenség. Ha a szkóp bemenete 50Ω-ra van kapcsolva szép négyszögjel van. Ha bemenet nem 50Ω hanem 1MΩ és előtte van 50Ω átvezetős lezárás, már megjelenik elég nagy jól látható reflexió a rövidke 50Ω utáni szakasz miatt.

Kösz, hogy összefoglaltad, nincs mit hozzátenni, talán csak azt, hogy a jo átkapcsolhato szonda sem rossz, és aki ilyet használ az amugy is tudja hol vannak a határok stb.
Tul nagy frekire meg amugy sem szkop, kell hanem valamilyen komolyabb müszer.

Ettől eldobtam az agyam.
A szkóphoz adott "gyári mérőzsinór" önmagában ekkora zajt csinál.
Tudom, ez nem mérőfej, hanem csak egy BNC csatlakozó, két krokodilcsipesszel.
De rövidrezárva (lásd mellékelt kép), szabadon is. És csak ezzel a zsinórral.

Érdekes lenne a mérés az összes elektroszmogot sugárzó eszköz kikapcsolása után is. Bár a szomszédból akkor is jönne, és a mérőhurok venne abból is valamit...

Mondom:

A képből nem látszik milyen hosszú, de tekerd össze a két vezetéket.

Lehet a szkóp kisugárzása is. Mozgasd erre-arra a zsinórt, mit változik.

Amit látok, az nem rövidzár, hanem hurokantenna. Néhány kilohertzig szinte rövidzár, de nagyobb frekvenciákon már nem az.

A rézdrót biztos nem csinál magától semmit!!
Kapcsolt le a lámpákat a környéken! Húzzál ki minden könnyű dugasztápot! Majd tegyed két tepsi közé!

Üdv!
Remélem jó topicban kérdezek. Problémám akadt egy "Coil gun" lövedék sebességének a mérésével.
Adott az alább mellékelt kapcsolás. A kérdésem az lenne hogy egy Siglent SDS1202X-E digitális szkóppal hogyan tudnám lemérni egyszerre (egy időben) a kapuk által kiadott impulzust? A problémám az hogy ha a szkópon benyomom a SINGLE gombot a trigger résznél akkor lövés után csak az első impulzust látom. Az első impulzusra megállítja mindkét csatornát...

Nincs ilyen szkópom, de hátha rátalálsz a gombokra. Kiválasztod hogymelyik csatorna adja a trigger jelet, nyilván a második csatornát kell választanod, és akkor abban már benne lesz az elsô fénykapu jele is. Elôször is Edge trigger kell neked. Mivel ránézésre a lövedék árnyékát fogod detektálni, így folyamatos jel esetén a tranzisztor nem vezet, tehát felfutó élt (Rise vagy Rising) kell beállítani. A jelszinteket is be kell állítsd, kézzel kitakarva a második kaput. Bár nagyon kell majd céloznod, hogy pont mindkét kapun áthaladjon a lövedék .
Ötletadónak, van aki már csinált itt ilyesmit.

Régi szkópok paraméterei

Azt vettem észre a régebbi 25+ éves szkópoknál, a tetején kicsit érthetetlen vagy ellentmondásos a felirat, pl. 100MS/s miközben 400MHz sávszélesség (most épp hirdetésben láttam, lásd kép). Hogy kell ezt értelmezni?

Szia!
Itt utána nézhetsz!
https://w140.com/tekwiki/wiki/TDS340
Üdv!

Bocs, de ettől poszttól nem lettem közelebb fikarcnyival se.
A kérdésem bizonyára nem volt egyértelmű. Pl. a mostani szkópom, habár csak 200MHz sávszelességű, ehhez 2GS/s mintavételezés társul, szemben a fotón láthatóval, ahol a mintavételnél négyszer nagyobb a sávszélesség, tehát az arányok fordítottak.

Szia! Azt kellene meghatározni, hogy az adott szkópnál a S symbole-t vagy sample-t jelent.

Kár!
Rögtön az elején az adat a gyármánycsaládról:
Analóg sávszélesség, DC csatolva
TDS 340A: DC ± ≥100 MHz
TDS 360: DC ± ≥200 MHz; DC ± ≥180 MHz 2 mV/oszt
TDS 380: DC ± ≥400 MHz; DC ± ≥250 MHz 2 mV/oszt
Rise Time
TDS 340A: 3,5 ns
TDS 360: 1,75 ns
TDS 380: 875 ps
Üdv!

Most irigykedek, ha a szemem kiesik se találok ilyen információkat a (nem-)linkeden.
És persze a kérdésemre semmilyen módon nem kaptam választ.
Ha most találgatnom kéne, akkor arra tippelnék, hogy periodikus jeleknél egy apró késleltetési trükkel tud nagyobb mintavételnek látszó mintarögzítésre.

A megadott linken (Egyszerű szöveg, másold, illeszd be a keresőbe!), vannak a gépkönyvek: szerviz, referencia, programozási stb. (jobboldalt!)

Nem mondtam hogy nem tudtam megnyitni, csak hogy nem linkként volt itt, és ez nüánsznyi apróság. A szervizdoksikra nem vagyok kíváncsi, nem konkrétan ez a példány érdekelt, hanem hogy miért is szerepel az egy tetszőleges régi szkópon ami. Merthogy ez nem derült ki a jobboldali .pdf-ekbôl sem, és nem akarok sokszázoldalas nemkereshető szkennelt doksikat nyálazni amikor erre nyilván van párszavas magyarázat.

Aműgy a kérdéses szkóp nem 340, hanem 430.

Szia!
A régi szkópoknál nem real time a mérés. Folytonos jeleket mintavételezve lehet a jelalakot megjeleníteni. Impulzus mérésre alkalmatlan, illetve csak sokkal lassabb jeleket lehet vizsgálni.
Üdv: Gábor

Pont erre tippeltem 5 hozzászólással lejjebb.

Mintavételi sebessége 100Ms/s, azaz 100 Megaminta másodpercenként.
" Equivalent time sampling " keresőszóval keress. Ilyen üzemmódban relatíve lassú mintavétellel lehet gyors jeleket digitalizálni, feltétele, hogy azonos periodikus jelek legyenek. A jelalakot több jelalakból vett mintákból rakja össze. Addig valósidőben "Real time" mintavételez amíg mintavételi sebesség ehhez elegendő, utána gyorsabb jeleknél -időeltérítésnél- "Equivalent" módban csinálja.

Szeretném kérdezni, hogy milyen azaz 50 ohmos átvezetős lezárás?

Ilyen: https://youtu.be/gy10caH95Qg?t=215

Impulzus megjelenítésére is alkalmas, csak periodikus jel legyen.