Természetesen nincs új a nap alatt, mert tényleg gyártanak 2, sőt 1 Ohm minimum terhelésre erősítőt, amit a gyártó 4-8 Ohmos névleges hangsugárzókhoz ajánl. Gondolom itt is az impedanciaminimum miatti extra áramigény kiszolgálása a cél, nem az 1 Ohmos hangsugárzó bömböltetése.

A pufferkondik kisütését Karesz50 magas szinten kifejlesztette, a fórumon meg lehet találni. Sajnos nagyon szűk az az időtartomány, ameddig meg tudjuk védeni a hangszórót. Ha bekapcsoláskor eleve DC van a kimeneten, akkor egy normális védelem nem is engedi hogy a hangsugárzó rákapcsolódjon. A gond ott kezdődik, amikor a terhelt, jelentősen felmelegedett lengő cséve kap DC-t. Mert mikor is menne zárlatba egy végtranzisztor, hát persze hogy amikor jól ki van hajtva. Itt van nagyon kevés idő megmenteni a hangsugárzót.

Két gondolatom támadt. Ha mondjuk kapcsitápról jár az erősítő, akkor a szekunder oldali pufferek elég kicsik hogy a táp letiltása után gyorsan kisüljenek. De mi van egy sima pufferelt 50Hz-es táp esetén, ahol 22000uF, vagy 5 darab 10000uf, esetleg 170000µF (most ilyen készülget) tárolja az energiát.

Addig értem hogy a védődiódák levezetik a fedzültséglökéseket, de hová? Tekintsünk a mosfet kapcsolóra mint sima relé érintkezőkre, most nincs jelentősége. Az erősítő felől teszünk két diódát, ami a +/- tápsínekről közé szorítja az erősítő oldali érintkezőt. A hangszóró felőli érintkezőt mihez tudom kötni? A GND-hez nem, tehát megint csak a tápsínek. Nekem 170V jön ki. Bár az IRF540 labor körülmények között kibírt 140V-ot, a gyártó 100 V-ban határozta meg a maximális UDS-t.
Ha időm engedi, megnézem hogy az említett IRF540 hogy viselkedik az UDS letörési feszültségen. A laborteszten egy 140V-os zénerdiódához hasonlított, de nem terheltem halálra. Csak arra voltam kíváncsi, hogy a túlfeszültségre hogy reagál. Átüt mint egy kondenzátor és vége, vagy ahogy a tesztek mutatják, zénerként funkcionál. Akkor csak 20mA áramot adtam neki ami kevesebb mint 3W, de lehet hogy néhány ms ideig 1, vagy akár 10A-t is elvisel. Ha ez így van, akkor minden további nélkül használható 2X85V táphoz. Ha belehal, akkor viszont óvatosan kell kezelni és a teljes tápfeszre kell méretezni.

Igazad van, elvben 170V is előfordulhat rajta. Érdekes módon a megépült kb. 120 példányból még egy sem jött vissza ilyen reklamációval. Ha egyszer újra kell, az majd IRFP260N-et fog kapni. Az még árban kezelhető...

Még egy érv a Mosfetek ilyen célú felhasználása mellett.

Extrém magas kapacitások esetén nem egyszerű. Ott talán valami házilag tekert, tényleg nagy teljesítményű ellenállás lehetne megoldás a kisütésre, no meg valami jó nagy áramú relé. Félvezetős megoldásnál nem lenne célszerűbb a tranzisztorok tápfeszültségét korlátozni a hangszóró kimenet helyett? Talán kevésbé érvényesülne a beiktatott alkatrész hatása az erősítő hangjára.

Erre akartam kitérni korábban. Van a nagy kapacitású fő puffer, majd egy mosfet kapcsoló után néhány uF. Ez a tápsín, értelemszerűen kettős táp esetében duplázva.
Ebben az elrendezésben még 2X85V-os táphoz is fillérekbe kerül a kapcsolófet, és ahogy említed, nincs a jelútban semmi. Ráadásul véletlen protekt esetén nem kell szervizelni, mert öngyógyulós.

Nem csak a táp felé lehet elvezetni a túlfeszt, lehet kapni elég masszív tranziens szupresszor diódákat is. Nem számoltam utána, de egy-egy szupresszor is megvédheti a FET-et (elég nagy energiát képes elnyelni), mivel ezeknek a meredeksége véges, így viszonylag jól párhuzamosítható több darab is a gyakorlatban.

FET-ből elég nagy a választék manapság, akár a 200V-os típusok között is található 1mΩ-os Rdson-al.

Amúgy a jobb FET-ek (jobban specifikált) esetében az adatlapon szerepel, hogy túlfesz (letörés) esetén mekkora energiát képes elnyelni a FET. Össze kellene vetni, hogy egy valós hangsugárzó + vezeték esetén az ott felszabaduló energiával ez összemérhető nagyságú-e. (de én valószínűleg maradnék a szupresszor diódánál, mint univerzális megoldás)

Ha a jelútban levő FET-ek által bevitt torzítás miatt aggódik valaki: ez is áthidalható néhány µF fóliakondival. A tranziensek elnyelésében is segít, és a keletkező felharmonikusok elnyelésében (rövidre zárásában) is.

Nekem a kis szobai mélynyomóban azt hiszem 2,2µF van a fetekkel párhuzamosan. De mivel elsősorban a DC védelem a fontos, akár 100µF is lehetne.

Így igaz, de a 100µF már valószínűleg elkó lenne (fóliában nehezebb beszerezni, és drága), annak meg nagyobb az ESR-je, mint a fetek ellenállása. Mondjuk olyat el tudok képzelni, hogy fóliakondi + graetz-elkó-ellenállás - ez utóbbi a nagyobb tranziensek elnyelésére megszakításkor. De lehet, hogy ez már túlbiztosítás, és simán elegendő a szupresszor dióda.

Igaz, ekkora kondi már valóban nem szükséges. De maga a probléma él, ezért érdemes egy univerzálisan használható áramkört kitalálni, ami mellesleg nem igényel egzotikus alkatrészeket. Új tervezésű erősítőben nekem a táp megszakítása jobban tetszik, de akkor az egész kapcsolást úgy kell tervezni. Például tegyük fel, hogy a VAS fokozat megkapja a teljes tápfeszt, de a meghajtó és a végtranzisztorok csak néhány kOhm, vagy párszor 10mA-es áramgenerátoron keresztül. Természetesen a nyugalmi áramot ilyenkor nullára kell kapcsolni, mert a tápot kapcsoló fetek után lévő néhány µF-nak fel kell töltődniük a tápfeszt szintjére. Ha beáll a kimeneti nulla V, akkor bekapcsolja a fetek, majd a nyugalmi áram is átvált üzemi értékre.

Egy kis történet:
Gyári DC csatolt erősítő. A kimeneti DC szinteket figyeli egy áramkör, ami 2V DC felett lekapcsolja a kimeneti reléket, de az egész erősítőt is, már a transzformátor primer oldalán. Így dupla a védelem, nem lehet baj. Csakhogy a DC figyelő mind a két csatorna kimenetéről egy-egy 100kOhmos ellenállás közösített pontján figyelte az egyenszintet. Az előerősítő egyik csatornájának kimenete egy hiba okából kiült a tápra. A másik csatorna pedig az ellentétes tápra. A végerősítőt tervezője jó hi end vénával megáldva, irgalmatlan nagy transzformátort rakott ez erősítőbe, mert az kell. Néhány másodperc múlva keoldott a primer biztosíték. A végfok mindennemű meghibásodás nélkül túlélte, de a hangsugárzók mélyközépei, valamint a hangváltókban a mély szekció induktivitásai nem.
Nem Somogyi, hanem Spendor hangszórókról van szó.
Csak mostanában mértem rá az előerősítőre, eddig nem volt tiszta, miért nem oldott le a védelem a végerősítőtőben.
Tanulság: Sztereó rendszerben is független DC figyelő kell minden csatornára.

Ezek azok a meghibásodások, amik után a tervező bután néz maga elé, és az jár a fejében, hogy ki a fene gondolta volna.
És ez csak egy pár hangfal, de amikor egy híd omlik össze, vagy egy magas ház borul fel hasonló "elképzelhetetlen" hibák miatt, az már gáz, és onnantól kezdik tanítani, amikor megtörtént és megtalálták az okokat.

Ez fel sem merült bennem, amikor duál-monóban kezdtem építani...

Lehet hogy sok bajtól megóv a duál monó, de ha még kellene keresni a biztonsági rést, esetleg akadna. Nekünk a munkahelyen történt néhány olyan baleset (nem ember sérült), amit nem gondolt volna senki. Azóta játszunk olyat (valójában rejtett hiba megelőzés), hogy milyen lehetőség lenne kicseszni másokkal úgy, hogy látszólag nem csinálunk rosszat. Ebből aztán megszületik egy magasabb fokú biztonsági rendszer.
Ezt csak azért írtam, mert tipikusan hangosítási probléma, hogy elpukkanhat egy hangszóró. Játszásiból adott a feladat. Egy diszkóban megitatjuk a DJ-t valami hashajtóval, tehát el fog szaladni néhány percre. A technikájához nem nyúlunk, csak adunk neki egyírott CD-t a kedvenc dalainkkal, hogy rakja be ezt, amíg könnyít magán. Ezen a lemezen kell olyan hanganyagot elhelyezni, aminek hatására célzottan tönkre kell mennie valamelyik hangosítási berendezésnek. Jó hekkerhez méltóan sikerülhet is. Persze a cél nem a rongálás, hanem a berendezés gyengeségeinek feltárása, amit ki lehet majd javítani.

Anno a VF4-et a duál-monósága mellet 2db külön védelemmel láttam el, azaz a készülékbe 4db trafó van.
A huncutkodásról, az egyik barátom is tett ilyet hajdanán. Volt egy minidisck-je, amivel fel lehetett tekerni a dinamikát. Az ezzel a hanganyaggal készült CD gyilkosa volt az akkori hifiknek. Valamikor nem rég meghallgattam az EVAmp-ME régebbi változatával. A VCSKRZ ugyan ki kellett nyomni, de különben elment. Azt leszámítva, hogy a stúdiómunkák, vagy az egész CD nálam nem nyert...

Sajnos régen nem szimulátoroztam már időhiány miatt, de most megint elektronikával álmodtam.
Egy olyan erősítőn járt az agyam, amiben aktív elemként csak a végfetek, valamint egyetlen műveleti erősítő van. A műveleti erősítők tápfeszültségének felső határa behatárolná a kivehető feszültséget, de ezen lehet csalni.

Természetesen az elvet nem én találtam ki, de nem emlékszem hol találkoztam vele.

Ha az opamp kimeneti feszültsége nem haladhatja meg a tápfesz értékét, de ha a tápfesz nem a GND-n van hanem lebeg, akkor bármeddig el lehet vinni a kimeneti feszültséget. Ha tehát az opamp tápjának közepét a mosfet végfokozat kimenetére tennénk, akkor az erősítő kimeneti feszültségét nem határolná be az opamp tápfesz tartománya.
Ez persze hoz magával egy új problémát. Az opamp bemenetei sem kerülhetnek kívül a tápfeszültségen, tehát megint csak nem tudnánk kivezérelni az erősítőt.
Úgy kell dolgoznia az opampnak, hogy mind a bemenetei, mind a kimenete a tápfesz tartományán belül maradjon. Ezt oldja meg az R6, R7, R8, R9 elemekből alkotott híd. Ez egy módosított szintáttevő.

Már rajzoltam ilyet, 2024. július 10-én:

https://www.hobbielektronika.hu/forum/erosito-epitese-elejetol-a-vegeig

Még írtad is, - a saját értelmezésem szerint, - hogy már csináltál ilyet lateriális FET-ekkel. Vagy az nem földelt kimenetű volt?

Itt van, ami szerintem mindent tud. Tápfeszre a nyugalmi áram stabil, a hőmérsékletváltozásra szintén, lehet nagyon egyszerűen éleszteni, mondjuk 2 x 5V táppal és még egy gyengébb opamppal is nagyon jó eredményeket lehet elérni. És a kimeneti teljesítménynek csak a FET-ek adatai és a tápfesz szab korlátokat.

Üdv!
Èpítettem egy Baji festest 4-4 pár fettel,a 33v os zènerek hejett rövidzárat alkalmaztam a bc556 helyett 2n5401 et raktam be.
Kimeneten 0.14v van.

Na most az lenne a kèrdèsem ha berakom a 2 db 33v-os zènereket akkor beáll a kimenet 0v ra?
Vagy hagyjam a rövidzárakat ès az R5 helyère tegyek be egy 4k7 trimmert ès úgy álítsam be a kimeneti ofszetet?

Ez most csak szimuláció, vagy gyakorlatban is megépült erősítő kapcsolás?
Ha megépült, akkor a gyakorlatban mért paraméterek, és a szimuláció mennyire fedi egymást?

Ez csak szimuláció. De ha mondjuk 10-szer nagyobbak a torzítások, az egyszerűségéhez képest akkor is nagyon jó. Azt azért te is tudod, hogy a szimulátor modellek nem teljesen fedik a valóságot, de a durva hibákat azonnal meg lehet látni az eredményen. Na, ezért jó a földelt kimenet. Ha érdekel, pötyögd be, aztán láthatod. Vagy kérdezz, ha valamilyen részlet érdekel.

Miért vetted ki a zénereket? Ez egy nem különösebben jó minőségű kapcsolás, illetve cserélni kell benne a bias diódákat tranzisztoros, vagy fetes kompenzálású megoldásra. Ezen felül nem rémlik, hogy kimeneti dc probléma lett volna vele.

Az földelt kimenetű volt. Ez a mostani egy kész tápegy miatt ötlődött, ahol nincs független szekunder a két csatornának. Egy STK erősítő tápja és háza várja a lakóját.

Ilyesmihez már nem lenne türelmem... Nincs független szekunder? Nyomós indok.

Mármint hibás erősítő átépítéshez?
Nekem most egy ideje műhely gondom van, a dobozolás a rémálmom. Ez még pofás készülékház, szinte fúrnom sem kell. A földelt kimenetű meg egy 2 unit magas rack dobozba került, ami hálózati zavarszűrő és szakaszoló volt gyárilag. Ipari kadmiumozott doboz, munkahelyemen lett elbontva két RS-3 rendszer. A 170000µF-os kondik is abban voltak.

Hát, átépítéshez pláne nem. Javítást régen még csináltam, de most már azt sem. Fogyasztói társadalomban élünk, tönkremegy dobd ki, vegyél újat. ( A mi gagyibb mint a régi... )
Nekem elég, ha látom szimulátorban, hogy mit csinál. Nagy különbség nem lehet a valósághoz képest. Ami mégis van, azt már könnyen meg tudom oldani.
Dobozolás nem egy nagy szám, csak jó barátságban kell lenni a reszelővel... meg hát idő, türelem kell hozzá.
Itt egy fotó a '80-a évek közepéről. A doboz előlapja épületburkoló profil aluból készült.

Az ember nem csak azért szexel mert gyereket akar, a forrasztás sem kell hogy mindig célt érjen. Ez függőség. Egyébként pár napja kaptam ajándékba egy "Isostatic Ultra" monoblokk párost, úgyhogy a pofám befoghatnám, de valahogy nem tudok elmenni úgy egy alu sarokelem mellett, hogy abban ne lássak bele valamit, ami valahogy a hangtechnikához kapcsolódik.

https://old-fidelity-forum.de/thread-17328.html
Ezeket kaptad ajándékba? Tetszik.

Igen. A gránit lapocska alkalmazása az előlap közepén számomra érdekes, de a krómozott lemez közepén jól mutat.

A nyugalmi az tranzisztoros kivitelű.
semmi baj magával a kapcsolással,csak kicsit zavar a kimeneten az a 0,14mv,de már tájékoztattak,hogy ennél a kapcsolásnál,teljesen jó az a kimeneti dc.