Legrand Randevú család elég halk volt, azóta csak hangosabbakkal találkoztam.Bővebben: Link

Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatodat, de ahogy nézem, ez a Randevú család már nem gyártott, kifutó típus.

Kollégám érintős kapcsolókat tett a gyerekszobákba, annak nincs semmi zaja.

Azokban már nincs tekercs? Az szokott zümmögni felkapcsolt állásban rendesen.

Pont erre gondolok, hogy az S jelű helyére akkor rakom a levezető ajánlott védelmét. Ez az ajánlás szerint kismegszakító vagy olvadó betét.
Köszi az egyeztetést

Sziasztok. Adott egy fém szerkezetes nagy terasz lemez fedéssel. Tanácsolták, hogy kössem be a földelésbe. A képen látható helyre kell kötni vagy a lakás elosztó föld sinjére?
Köszönöm a segítségeket.

A "S" bár az is igaz, hogy lassú, de jó lesz az Szelektívnek. Annyit jelent, hogy kb. 1-200ms-al lassabban kapcsol ki, mint a normál típus. Ugye, mivel az adott szivárgóáram értéket 30, 100, 300mA átlépve az elvárt működés "pillanatműködésű", ezt a kis áramot pedig nem nehéz nagyságrendekkel túllépni, ezért áramvédők közötti szelektivitást - ha feltétlen szükséges - csak késleltetéssel lehet megvalósítani, egy 30mA + 300mA áramlépcső nem elég hatásos, kiszámíthatatlan. Késleltetettel elsősorban az alá tartozók fognak kikapcsolni kb. 40ms alatt és megszűnik a hibaáram, mire ez a lomha is működésbe lépne. Amúgy egy háztartásban simán lehet több áramvédőt a közös elosztóbetápról indítani, teljesen külön áramkörönként, így a szelektivitás ritkán szükséges.

Ez az áramvédős ábra elsősorban TT rendszerhez tartozik, neked nem kell most ilyen, sőt az a legjobb, ha T1 típus előtt minél kevesebb eszköz van a hálózatban, amiken nagy áramokat akarsz átvezetni. Minden túlfeszvédő mellé jár egy hasonló felépítésű ábra, de abban kettő (olvadó)biztosító van, egy fő betáp és egy saját a túlfeszvédőnek. Az a lényeg, hogy bizonyos betáp biztosítóérték alatt elhagyható a túlfeszvédelem saját biztosítója, de erről pontosan írnak a leírásban.

A másik lényeges dolog a vezetékhosszak betartása, több ezer amper levezetésénél a földelővezetőn is (század ohm) nagy eső feszültség lesz, ezért ezt 0,5m-ben korlátozták a fő-földelőkapocsig, és persze az a legjobb ha a beépítés helyén van telepítve az épület helyi földelése is a lehető legrövidebb vezetékkel bekötve. Sőt T1 típust épület közepébe sem tennék, ahol belép a betápkábel vagy van egy fali óraszekrény, közvetlenül oda ildomos, de ehhez ismerni kellene a struktúrát.
Az aktív vezetőket pedig erősen ajánlott nem "T", hanem "V" bekötéssel készíteni, hogy a túlfeszlevezető egy az egyben megfogja a magasabb feszültségeket a tápvonalon és ne legyen magasabb annyival, mint ami a "T" bekötővezeték szárán esik.

Szinte minden villamossági üzletben több gyártónak kiállító fala. Be kell menni és kettyegetni.

Ha egyet kapcsol az a kettyintés?

Ez az épület fő-földelőkapcsa.
- Ide kell, hogy csatlakozzon az épületnél telepített földelő (25mm2-es vezeték?)
- Erre csatlakozik az utcai betáp PEN-je (a szigszalagos?).
- Itt történik a PE/N szétválasztás, átkötés a nulla sorkapocsra.
- Innen megy be a lakáselosztóba a PE.
Ezek alapján megvan mind a 4 foglalt hely. De ellenőrizd le, hogy biztosan így van-e kötve, legfőképp a helyi földelés közvetlen bekötését.

Ha valahová nagyon akarod, akkor én ide kötném, persze feliratozva hogy mihez is tartozik. De akkor ezt a sorkapcsot mindenképpen cserélni kell. Nem szabad újabb meg újabbat sorba fűzni, csak mert elfogyott benne a hely. Kapcsold le az egész hálózatot már a fogymérőnél (a vezéreltet is ha van) és mindaddig amíg nem kötöttél bele vissza mindent ugyan így, addig ne kapcsolj be semmit. Így cseréld ki nagy körültekintés mellett egy 6-os vagy 8 helyesre.

Azután közvetlenül belekötheted a terasz fém szerkezetét, de csinálhatsz egy EPH csomópontot is (nincs más csővezeték, EPH-ba kötendő dolog, vagy az már megoldott?), amihez innen viszel egy 6mm2-es gerincvezetőt. Azután abba is kötheted a terasz szerkezetét 6mm2-es vezetékkel.

Igazából azt sem tiltaná semmi, hogy a lakáselosztó PE sínjére kösd, feltéve hogy a fő-földelőkapocstól legalább 6mm2-es vezetékkel van összekötve (most 10mm2-es van?), mivel elosztó betápok PE vezetője is felhasználható az EPH rendszer részeként. De ha külön csinálsz egy EPH csomópontot, vagy direkt ide kötöd minél közelebb a helyi földeléshez, az a legtisztább.

Amúgy meg az EPH bekötés szükségessége elég kérdéses. Általánosságban a nagy kiterjedésű fémszerkezeteket, "szerkezeti idegen vezetőképes részeket" kell bekötni, ami hordozhat idegen potenciált. Egy emeletes házban egy fémkorlát vagy egy fém párkány, sőt néhány fém polc sem fog semmilyen veszélyes potenciál odavinni. Nem egy műhely lesz, amiben sok nagy fémtestű gépet üzemeltetsz és egyik kézzel a gépeket, másikkal a fémszerkezetet/vezető oldalfalat tapogatod. A tetőlemezt ritkán fogod megfogni, az oldalfalak pedig gondolom nem szendvicspanellel vagy horganyzott lemezzel lesznek körbeburkolva. Az egyedüli veszélyforrás az életveszélyes villanyszerelés, ha valahol a vezetékek közvetlenül érintkezni tudnak a fémszerkezettel, vagy pl. egy I. év. osztályú lámpatest felszerelve a fémvázon meghibásodik (bár itt alapból működésbe kell lépnie a fogyasztó saját vezetékrendszerén keresztül a túláramvédelemnek vagy áramvédőnek).
Ha a helyi földelés viszonylag új és biztosan tudható (mérve lett), hogy elég alacsony a földelési ellenállás, akkor ajánlanám nyugodt szívvel hogy legyen bekötve a fent említett módon a teljes fémszerkezet, mert stabil földelőrendszer mellett csak előnyei vannak az effajta plusz bekötéseknek, potenciálrögzítésnek.

Amióta jártam az ELBAFTA rendezvényen, motoszkál a fejemben valami.
Le lett cserélve Becehegyen a palatető, alu hullámlemezre.
Szerintem sehová sincsen kötve, csak úgy "lebeg a potenciál térben".
Aggódom miatta.

Hát még ha a kisebbség megtudja, hogy van potenciál vándorlás..

Szia!
Pont ugyanez foglalkoztat most engem is, ugyanilyen okok miatt.
Szerintem a kismegszakító erre nem lesz megfelelő, a trafók előtt maximum rossz összeépítés során tud kialakulni akkora áram, hogy leverjen időben és megóvjon bármit is.
A bemenő oldalra én csak olvadó biztosítékot tennék, de lágyindítóval kiegészítve.
Az általad említett üzemszerű túlterhelés a szekunder oldalon fognám meg. Viszont itt sem biztos, hogy túl kell gondolni ezt.

A megfelelően méretezett normál biztosíték, vagy egy alacsonyabb hőmérsékletű hőbiztosíték meg tudja óvni a transzformátort a szekunder oldalon is.
A trafó egész jól elviseli "hosszú" távon a kisebb túláramot erre mehet egy 70-80-90°C-os hőbiztosíték (lényeg, hogy előbb oldjon, mint a beépített) és egy normál lassú olvadó.
A kapcsolható feszültség kimenet utánra is tennék egy lágyindítót, hogy a bekapcsolás során ne legyen fals lekapcsolás mondjuk betöltő kondik miatt. Egyéb tranziens túláramokat pedig megfognak a biztosítékok.

Amiben még lehet gondolkodni, az egy elektronikus túláram védelem.
A Ki mit épített topikban láttam a diskurzust. Ha beépíted azt a mérőkét, amit ott mutattál és meg lesz piszkálva a betápja, hogy 0V-ig mérjen, akkor már lehet tovább is tuningolni. Van benne tápfeszültség és áramjel is, erre kerülhet egy komparátor, ami le tud oldani egy relét egy adott áram esetén (RC taggal lassítanám), amit pedig egy előlapra szerelt gombbal törölni lehet.

Igen ez az épület fő-földelőkapcsa.
Fentről balról-jobbra nézve
- kis lakáselosztó PE sínjére menő föld
- szigetelőszalagos z/s vezeték (régen volt villanybojler ahhoz volt a védőföld innen vezetve, ez megszüntetésre kerül mert nincs már villanybojler így feleslegesség vált ezáltal már van is 1db szabad hely)
- Nulla vezeték ez megy a kislakás elosztó Fi-Relé nulla pontjába
- szigetelőszalagos nulla ez volt a villanybojlerhez vezetve nulla ként (szintén megszüntetésre kerül)
- fázis (Fi-Relébe megy majd innen átkötéssel a kismegszakítókhoz)

Alul balról jobbra haladva
- 25mm2 z/s vezeték ez megy le a földelő szondához
- nulla átkötés (ami egyértelmű)
- órától jövő nulla és fázis vezeték

Ezek a bekötések.

Tavaly készült az új fűtés rendszerünk a kazán mellé elhelyeztek egy kislakáselosztót amibe 1 kmsz van és egy Fi-relét plusz 1 dugalj ahova a kazánt lehet bedugni itt a gázcső vezetékét 6mkh-val összekötötték a földeléssel (ez lenne az EPH gondolom).
Bár tudtommal ide kellett volna bekötni és nem pedig egy 2,5mm2-es védő vezetőre. (de mivel nem vagyok szakmabeli így hülyeséget se szeretnék mondani.)

Én a gázcsőről átkötöttem a teraszra 10 mkh-val a z/s-t mint védőnek (plusz kiegészítés képp.)
Képet mellékelem.

Terasztól közvetlen ide a fő-földelő kapocshoz húztam 6mkh-t amit akkor ide be tudnék kötni.
A földelés 7 éve lett elkészítve gondolom ezt még talán lehet mondani viszonylag újnak.

Köszönöm a kimerítő választ. Ezek szerint nekem elég, ha a túlfesz levezetőre teszek egy védelmet, az elmenő hálózatot meg az ÁVK fogja lekapcsolni.
Mindenesetre csináltam egy gyors skiccet, hogy hogyanis va na betáplálás. Ennek tudatában mit javasolnál, hogyan alakítsam ki a túlfesz védelmet? A ház oldalában levő kötődobozba menjen a T1 és a lakáselosztóba a T2 fokozat?
Nagyon köszönöm a segytséget.

És ha jól érzi magát potenciálfüggetlen fémlemezként az éterben?
Ha minden ideális lehetne a gyakorlatban (0 ohmos földelő és vezetők), akkor minden földpotenciálhoz rögzítés előnyös lenne, ha másért nem, árnyékolás, EMC szempontok miatt.

Egy új ipari épületben a földeléssel ritkán van probléma, azzal kezdődik az építkezés hogy beásnak a földbe egy 5000m2 felületű hálószerkezetet. Az egésszel a kapcsolatot pedig nem egyetlen kivezetés és vezeték biztosítja, hanem helyenként a pillérekben az acélszerkezettel együtt van földelési fixpont, ami felhasználható ott helyben EPH bekötésre. Ha ez egy helyen leromlana, akkor is valószínűleg az épület többi, jelentősebb részében megmarad az egyéb szerkezetek jó villamos kapcsolata a földdel. Ráadásul maga a főelosztó is csatlakozik a földeléshez, ebből pedig nem kis keresztmetszetekkel, akár több száz mm2-el ágaznak szét a PE vezetők, komoly sarus csatlakozásokkal. Arról nem is beszélve, hogy a földelőrendszer rozsdamentes anyagokból készül, vagy mind betonba van ágyazva, ezért a lehető leghosszabb élettartamú. Ráadásul időszakos felülvizsgálat, ellenőrzés is kötelező.
Ezzel szemben egy háztartásban az 50 éves hálózat is "rendben van", amíg minden működik, annak csak a kiépítéskor kellett megfelelnie az akkori szabványoknak, sok van manapság, ami még azokat sem teljesítette... A PE vezetők jobb esetben készülnek 2,5-ös keresztmetszettel, a kötések nagyban függnek a villanyszerelőtől, még szerencse hogy az EPH gerincre elő van írva a minimum 6mm2, bekötésekre pedig a 2,5/4mm2 védettségtől függően. Ahol évtizedekkel ezelőtt kiépült földelés és EPH hálózat, mára lehet hogy az is szakadt, vagy nagyságrendekkel leromlott az állapota.

Hiba, zárlat automatikus (életvédelmi) lekapcsolása nem végáramköröknél akár 5s is lehet. Vagyis maximum ennyi ideig folyhat a testzárlati áram a fázisvezetőből a testbe, a PE vezetőn keresztül a földelés csatlakozásáig a fő-földelőkapocsba, onnan meg a földbe ill. PEN vezetőn vissza a trafóhoz.
Amíg nem történik meg a kikapcsolás, addig az abszolút nullához képest a több száz amperek miatt 50V-os nagyságrendre, veszélyes feszültségszintre emelkedhet a teljes PE és N rendszer is a háztartáson belül. Mivel mi ehhez rögzítettük az EPH rendszert, ezért nem csak minden fémtest, hanem az egyéb földelt fémszerkezetek is rövid ideig veszélyes feszültség alatt állhatnak.

Egy még ritkább hibaállapot a PEN szakadás, amikor az ép készüléken keresztül visszajut a fázisfeszültség a nulla kapocsba, onnan pedig a szétválasztás miatt a földelőre valamint az EPH rendszerbe. Csak a bekapcsolt fogyasztók áramától függ, hogy mennyire fogja ez megemelni a teljes PE és EPH rendszer potenciálját és erre az esetre alapesetben nincs semmilyen kikapcsolószerv beépítve, az áramvédők sem védenek ellene.

Tehát a fenti veszélyek léteznek, ugyanakkor ezek előfordulása hatványozottan kisebb, mint a normál állapot, ezért csak a pénztárca szab határt, hogy mit is kötünk be az EPH hálózatba a kötelezőn felül, alapesetben mind túl fogja teljesíteni a jelenlegi szabványos biztonsági szintet. Kezdve a lefolyóba épített rozsdamentes közdarabbal, kábeltálcák földelésével (ha van), de még a fém ajtókeretet is beköthetnénk azzal, hogy gyakran húzunk keresztül hosszabbítót a lakáson és ha odacsípődik a kábel, akkor ez az intézkedés is csak gyorsítja a védelem működését.

Kissé túlzás. Vagy nem teljesen életszerű. Világítási hálózatban még nem láttam, hogy 2,5-ös drótot húztak be a 2 db 1,5-ös mellé. Mert ugye háztartás - hobbi szintekről beszélünk, nem iparról, ahol akár 20-50 db 3f fénycsőarmatúrát kapcsol egy kapcsoló.
Gyári (kínai, török, ...) hosszabbítóban az 1,5-ös áramvezető mellett 1-es a védővezető. Led lámpatestek (kültéri - beltéri) bekötő vezetékei sokszor csupán 0,4 mm-esek (átmérő, nem mm2).

Én még mindig nem vagyok abban biztos, hogy feltoltak (dirr durr kandúr) egy kétszintes házra Becehegyen (nevében is benne van hogy hegy) alumínium tetőt, és nincsen sehová sem kötve.
Mármint abban, hogy ez így teljesen rendben van.
Granpa persze azt fogja mondani, hogy "ide soha nem csapott villám, és nem is fog".
Hangszórós detektoros rádiót viszont lehet így csinálni belőle, és egész nap ingyen szól rajta Solt...

Hümm.
Az autód is fémlemez. Pont ezért vagy védve a villámtól. Pedig szigetelőkön (négy gumi) áll. Ahogyan a ház is szigetelőn áll, fémtetővel.

Az autót és a repülőgépet ebből a szempontból Faraday Miklós (híres magyar) kalitkájának lehet tekinteni. Csapkodhat bele a "ménkű", se rá...
Volt Szegeden egy nagyon jó ismerősöm, nagy viharban ment át a gyárudvaron a szakadó esőben, természetesen esernyővel. Belevágott a villám a gyárkéménybe. Azóta is emlegeti az élményt...

Azt akarom mondani, hogy sehová sem kötött fémtető szerintem nem véd a villám ellen.

Ogen, a Faraday kalitka dologra céloztam. És az autó sincs sehová kötve, hiszen szigetelőkön áll.

A (fém karosszériás) autó Faraday kalitkának tekinthető, azért véd a villám ellen. A szigetelő gumiknak ehhez semmi köze, a sok száz métereken átcsapó villámnak a gumi nem akadály. Egy ház nem szigetelőkön áll, a fém tetővel együtt sem tekinthető Faraday kalitkának.
Tapasztalat: Néhány évvel ezelőtt, egy frissen felújított, villámhárítóval védett fém tetejű templomba belecsapott a villám. Nem gyulladt ki semmi, de a tornyon belül levezetett utp kábel erei összeolvadtak a villám "mellékárama" miatt. Természetesen az összes elektronika tönkrement..

Összeolvadtak. Azaz: nem gyulladt ki a tető, a szigetelő, tűzbiztos falakban elovadt néhany vezeték, és elolvadt a falon kívül néhány UTP kabel. Amelyik bármelyik masikban csak a tűzben olvadt volna el. Az összes elektronikaval együtt.

Ha benne vagy, akkor nyugi van.

A benzinkútra szállító tankereken is van földelés, pedig fémből van, és gumikerekeken gurul.
Sokan nem tudják, hogy a repülőgépek szárnyán minek vannak azok a fura tüskék.

A tankeren pont azert van, mert a tanker gumikereken gurul, és amiatt tudna feltöltődni. Azaz: mas tészta

(Régen lánc volt. Ma gumiba rejtett fémszálak)


Granpa-t pedig a fémtető veszi körül. Franc se tudja, de majdcsak nem kanyarodik a tető alá vissza a villám.

Igen, valahogy úgy.

Egyébként ha ő nem fél a villámtól, akkor én miért aggódjak.

A tankeren az "csak" extra védelem a szatikus feltöltődés ellen. Minden autógumi valamennyire vezető, különben minden autó feltöltődne menet közben, kellemetlen lenne a ki- vagy beszállás pár km után.

És így is van. Sőt, ha fogtál mar kezet targoncással (en igen) érhet megrázó élmény

Kb. munkanaponta megesik, nem tapasztaltam a jelenséget.

Én többször.

(Új élmeny: nejem új munkahelyen valami fémszálas pólókat kapott, amiben ki sem jöhet a kapun, hazahozhatja ugyan szatyorban, és valami 30 fokon moshatja. Nem ástam bele magam, de valami antisztatikusnak mondja)