Azért az audiofil nemcsak aranyozásból áll...

Lehet megbánom, mert elképesztően hosszan tudsz írni a semmiről, mégis azt kérem:
leírnád néhány pontban miből áll az audiofília?

Értem, hogy szeretnél műszaki magyarázatot/hátteret kapni a jelenséghez. Én is.
De mégis, mit tudnál kimérni két csatolókondenzátornak használt, alacsony induktivitású, néhány mOhm ESR értékű, polipropilén dielektrumú film kondenzátor esetében, 100Ohm meghajtó-, és 10kOhm bementi ellenállás esetén a 20-20.000Hz sávban, az adott audio berendezésbe építve?

A vakteszt mint vizsgálati módszer, meglehetősen tökéletlen. Persze, egyszerű erről nem venni tudomást, és akkor leegyszerűsödnek ezek a jelenségek.

Nem mondod….

Szó nincs professzionalizmusról. Ezek a kondenzátorok nem professzionális felhasználásra készülnek, hanem "hangzásorientált" felhasználásra. Highend gyártók és az audio hobbit űző amatőrök használják többnyire.
Egyébként a Mundorf kondenzátorokat többnyire a német - régi nevén - F&T cap gyártja, amely abszolút professzionális gyártó, tehát lehetne egészen részletes, "professzionális" adatlapja is ezeknek kondenzátoroknak. Valószínűleg van is belső használatra...

Hát, ezt nem tudom, de Ezotériában találták ki. Ez egy olyan vallású ország, mely erre a hitre épül...
Te tényleg akarsz egy kétoldalas irományt olvasni erről a témáról?

Lehet, hogy meglepődnél, hogy mennyi minden mérhető, és mennyi további paramétere van még egy kondenzátornak (amit valószínűleg nem ad meg a gyártó).

Mint korábban írtam a kerámia kondiknak vannak pl. problémás paraméterei... de sokan csak annyi tudnak, hogy ha lehet ne használd jelátviteli útban. De ezek a dolgok egész jól mérhetők.
Sok (ténylegesen) hallható dologra van már magyarázat.
Pl. rendkívül tanulságos mérés, ha mondjuk egy kondira rákötsz egy nagyimpedanciás feszültségmérőt (csöves áramkörökben gyakran nagy impedanciák vannak), és kicsit megmelegíted az egyik lábát. A csúcsot egy 1µF-os X5R kondi vitte amin ha jól emlékszem n*100mV feszültség jelent meg ... De nem csak kerámia kondik tudnak ám hasonlót, csak amelyikben parazita termoelem képezi ezt, ott kisebb a feszültség.

Az audiofilia nem omlett, hogy ráütöm a tojást és már eheted is. Alapja az igényes zeneszeretet lenne. A többiről olvashatsz a témában a 11.o. június 11-én, ha komolyan érdekel.

Engem az érdekel, neked miből áll az audiofilia. Az építéseid annyira eltérnek mások gondolataitól, amiből az következik neked más szempontjaid vannak. Ezeket fogalmazd meg.

Alábecsülsz
Elbeszélünk egymás mellett. Ha beépítek egy kondenzátort az adott áramkörbe, ahogy említettem csatoló kondenzátornak, akkor az adott áramköri viszonyok között - az általa - létrehozott torzítást/torzítás-csökkenést vagy akármilyen - a hangfrekvenciás jelben megjelenő - változást kellene megmérnünk detektálnunk. Hiszen ezt halljuk...elvileg

X5R kondenzátort nyilván nem használunk csatolónak, még C0G sem. Bár ki lehet próbálni, hiszen a hangminőség javulás érzete, nem feltétlen a paraméterek javulásával szinkron. Sőt, az audiofilek jelentős része valószínűleg bizonyos torzítások növekedését javulásnak éli meg. Errefelé is lehet példát találni...

A magyarázathoz érdemesebb a jelenséget még egyszerűbbé tenni, a "bonyolult" kondenzátornál sokkal egyszerűbb struktúrát vizsgálni.
Pl. itt van két készülékeket összekötő "kábel". Mindkettő rövid, "nincs" szerkezete, az ellenállása, a kapacitása, induktivitása ténylegesen elhanyagolható a fentebb említett elektromos viszonyok között: 100Ohm meghajtó-, és 10kOhm bementi ellenállás esetén a 20-20.000Hz sávban. Nincs bonyolító árnyékolás.
Az egyik kábel vagy inkább vezeték anyaga tömör "UP OCC" réz PVC szigetelés, a másik tömör ezüst teflon szigeteléssel.
Azt állítom, hogy ezeket bekötve a berendezésbe olyan szintű a különbség a hangzás tekintetében, hogy akár még vaktesztben is magabiztosan felismerhető.
Mérve nyilván semmilyen különbség nincs a hangfrekvenciás sávban. ( Az, hogy egy mérőpadon 20MHz-en van különbség, az nyilván irreveláns )
Mi akkor a megfejtés?

A PH-n van egy ilyen aláírás: "Az audiofília nem betegség, csupán egy olyan krónikus elégedetlenség tünete, mely a hangreprodukciós rendszerekről tévesen kialakított képzetekből fakad"

A kábeles dilemmára egyszerű a válasz, és mégsem megnyugtató. Ha mérve nincs különbség, de hallgatva van, akkor egyértelmű, hogy nem azt mérjük ami hatással van a hallottakra.
Attól mert még nincs meg a különbség kimutatásához szükséges tudás, módszer, technológia, még biztosan tudható, hogy ott van az a bizonyos különbség.

Mit jelent a PH?
Kicsit nyakatekert definíció, de érteni vélem. Ez alapján egy audiofil sosem elégedett, ezért sosem boldog. Ha ez igaz, akkor nem irigyelni kell őket, hanem sajnálni.
Mek-elek szokta a zeneszeretetet emlegetni, ami teljesen tévút ebben a témában, hiszen itt nem a zenét, hanem annak lejátszási minőségét szeretik. Akinek csak a zene a fontos, annak sercegő bakeliten, piezó hangszedővel lejátszott zene is bepárásítja a tekintetét.

Ők meg igénytelennek tartanak minket, mert gyengébb hangminőségben is élvezzük a zenét.

Na azért mi is gondolunk ezt-azt róluk, ebben nincs különbség.
A kulcs az öröm. Ha ezt sikerül megélni, akkor máris célba értünk. És ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nem csak a zenehallgatás lehet öröm, hanem az építés is, és minden egyéb probléma megoldása amit magával hoz a folyamat.

Ezen a forumon tobb tucatnyi ennel lenyegesen gondosabban, igenyesebben, szebben kivitelezett erositot lattunk mar.
Ez nem tud olyan szepen szolni hogy ne legyen egy szemermetlen rip-off. :-|

Nyilván csak tippelek, de a kép alapján ilyesmire gondolnék:
- eltérő az erek összecsavarása, ezért a zavarérzékenység is más
- az eltérő dielektrikum miatt eltérő a kapacitás az erek között
- másmilyen a csatlakozó
- más frekvencián rezonál (tudom ez n*100MHz-es tartomány), de az összeszedett nagyfrekvenciás zavar sok készülék bemenetén zajként demodulálva jelenik meg.
Niylván ez könyezetfüggő.
- a sima összecsavarás, árnyékolás nélkül, ugyanakkor asszimmetrikus összeköttetéssel, eleve nem ad elegendő zavarelnyomást, (szimmetrikus jelvezetés esetén sokkal jobb lenne a helyzet).
Ilyen módon még attól is függhet, hogyan van éppen meghajlítva a kábel, vagy milyen távol van mondjuk a hálózati vezetéktől.
Magyarul eleve hibás koncepciókkal dolgozuk.
Az audiofil berendezéseknek műszakilag is a legjobb szinvonalat kell(ene) képviselnie, egy gyári készülék esetében min. elvárható lenne a szimmetrikus be/kimenetek megléte, és ezek használata.
Nekem nincs drága berendezésem, és a fülem sem olyan mint huszonéves koromban, de egy rosszul árnyékolt kábel negatív hatását simán meghallom, asszimmetrikus jel esetén, egy ilyen árnyákolatlan összekötést meg pláne, még akkor is ha színaranyból vagy éppen szupravezetőből van.
Másképp foglamzava:
- ha valaki két ilyen kábelt között hall különbséget az lehet reális, és sokféle oka is lehet.
- ha valaki ilyen kábelt hall jónak, akkor az az a kategória akinek szüksége van alapzajra és torzításra is, hogy jónak halljon valamilyen rendszert.

Valamelyik fórumtémában beszéltünk erről, hogy egy milliós tételbe kerülő "audiofil" végfok műszaki paramétereit megnézve, a jel/zaj viszony ha jól emlékszem olyan 80dB körülire jön ki. Erre én azt merészeltem írni, hogy mitől audiofil az, ami a zene csendes részeit elfedi az alapzajával?

Sokféle érdekes mérés létezik - nem lehetetlen, hogy találnánk különbséget. Csak érdekességképen: egy ilyen kábelben, ahol a két vezető nincs egymáshoz rögzítve, a mechanikai mozgással változik a vezetékek kapacitása. Ha szól a zene, akkor a levegőben rezgések vannak, mozog a kábel is. A mozgás modulálja az összeszedett zajt, és a magas hangokon kimutatható egyfajta fázismoduláció, mert a változó kábelkapacitás miatt a rendszer törésponti frekvenciája, és ezzel a fázistolása is változik. Persze ezek nagyon kicsi változások, de ugye akinek szuper füle van az hallja.
Extrém jó fülű emberek (nagyon kevés ilyen van) bizonyíthatóan meghallanak ns-os tartományban levő fázishibát (sztereo átvitelnél), és a digitális rendszerek jitterhibáit. Ez utóbbi miatt hallják meg pl. a digitális jelátvivő kábelek közötti különbséget is - de itt nagyon nagy a hibaszázalék, valódi vaktesztben alig találsz olyat, aki tényleg hallja - de azért akad egy-egy.

Nem akarod érteni.
- 20kHz felett több mint 100dB/oktáv meredekséggel sávhatárolt jelekről beszélünk.
- ezek a kábelek nem visznek értelmezhető zavarjelet a rendszerembe, tehát amit meg tudnék hallani ( nagy hangnyomásra, több mint 110dB-re képes rendszerről beszélünk, a teljes saját zaját csak úgy hallom, ha rálapítom a fülem a magashangszóróra...)

Ha pl. a fém készülékburkolaton belül vezetem a jelet rajtuk keresztül kb. 10cm hosszon, pontosan ugyanolyan geometriai pozícióban ( nem összecsavarva ), akkor is pontosan hasonló jellegű, csak valamivel kisebb mértékű a hangbeli különbség.
Ezt a különbséget maga a drót okozza. ( pl. az anyaga )

Én a PH-t a Prohardver rövidítéseként ismerem, de az inkább a számítástechnikáról szól.
De amúgy sok kocka is szereti a jó hangzást, így elképzelhető hogy ilyen gondolatok is megfogalmazódnak arrafelé.

Igen, de lehet akár "pecsét helye", vagy "Probán-bután", és gondolom még van néhány.

Van itt egy kis probléma!
Ide tévedtek olyan fórumtársak akik a vitázás kedvéért tértek be ide! Nem véve figyelembe a téma megnevezését:
"... Arról szeretnék információt, hogy ki milyen audiofil, high end rendszert használ, milyen műsor forrást, erősítőt, hangsugárzót. ... Házi és/vagy gyári rendszerek előnyei, hátrányai."

Kicsit olyan ez, mint a vakoknak színekről mesélni, vagy egy szép nő idomait leírni.
És azon mesterkednek, hogy addig trollkodnak még le tudják a témát záratni.

És itt megemlíteném a hangfalas, és a hallgatós üzemmód közti eltéréseket is. Mivel nem mindenki engedhet meg magának megfelelő süketszoba kialakítást, az adott helység akusztikájára ugyanúgy jelent eltérést a hangerő nagysága.
Esetemben (fejhallgató) is változó az adott hallgató adottsága a hangerő függvényében. És ehhez jönne a forrás milyensége.

Kedves Alkotó,
leszoktam írni, a miérteket az építési témában. Építéseim alapja mások, és a magam tapasztalatainak összegzése, és ezek további információk alapján történő bővítése.

A Propán Hután -ra gondolsz?

Az egyik vezetékednél 3 eret látok, a másiknál csak kettőt.
Mi célt szolgál a harmadik ér?

Azt írtad, hogy olyan szintű különbség van a kettő között, hogy akár vakteszten is meghallanád. A különbséget hallanád meg, vagy be is tudod azonosítani melyik melyik?

Ez a különbség valamelyik javára egyértelműen kedvez, vagy inkább csak más hangzást kapsz, de nem eldönthető egyszerűen melyik a jobb?

Akik kólát isznak egyértelműen el tudják dönteni, Pepsi vagy Coca, de az már csak személyes preferencia kinek melyik ízlik jobban. Ha neked az egyik jobban ízlik, akkor az a jobb?. Igen, neked egyértelműen az a jobb. De sok más ember lehet, hogy mégis a másikat választaná.

A kettőt azonos hossz, azonos kivitel, azonos csatlakozókkal lehetne igazán összehasonlítani, és tényleg vakteszten. Az már befolyásolja az embert, hogy tudja, milyen anyagokból készült.

Abban, hogy valaki ezüst vezetéket ad el, vagy silver-gold kondenzátort, abban üzlet van. Abban, hogy szimmetrikus legyen a jelátvitel, vagy forrasztás helyett réz-réz hegesztett csatlakozások legyenek. NYÁK helyett meg térhálós szerelés legyen, más kapcsolástechnika, stb., abban nincs üzlet. legalább is az előzőek forgalmazójának. Ez a része a marketingről szól. Érdemes-e befektetni az elsőbe, vagy második módon még jobb eredmény lehetne elérni esetleg kisebb ráfordítással?

De végre néhány fórumtárs "kézzelfogható" technikai magyarázattal szolgált. Innen közelítve már érdekes a dolog.

A mítoszokat engedjük el, az nem tárgyalási alap (mint ahogy az sem, amikor Mek-elek azt mondja azért csinál valamit így vagy úgy, mert nála bevált). Ezek nem érvek.
De sajnos a mérés is bizonytalan terület. Már az sem egyértelmű mit kell/lehet/érdemes mérni. Továbbá hiába mérünk meg valamit pontosan, és hiába látjuk az eltérést két megoldás/alapanyag/technika/stb. között, egyáltalán nem biztos, hogy ebből a helyes következtetéseket sikerül levonni.
Ilyenkor jön a "hallgassuk meg" módszer, ami visszaveti az egészet a szubjektivitás szintjére.
Mégis azt gondolom, egy akármilyen mérés, akár kicsit félreértelmezve az eredményt, még mindig többet ér, mint egy "nekem így tetszik a hangja" típusú érvelés. (Hajrá mérés, hajrá tudomány.)

Egesz erdekes utoelete lett ennek a £25,000-os Tom Evans Audiophile eloerosito javitasnak
A 'gyarto' leszedette a youtube-rol az eredeti videot valamifele copyright bullsh*t szoveggel, ennek pedig az internet nepe ugye nem orul.
Itt egy erdekes velemeny Louis Rossmann-tol, kicsit eros nyelvezet es kicsit hosszu, de mindenkepp erdekes

- 2 vezeték van mindkét esetben

- a különbség azt jelenti, hogy meg konkrét hangi jellemzőket tudok társítani mindkét dróthoz egyenként, valamint ez a fajta különbség következetesen fennáll oda-vissza cserék esetén is.

- a jó/jobb nyilván csak a számomra jelent jót/jobbat, ez rész lenne itt a szubjektivitás

- remélem, a két vezetéket jellemző paramétersereg nagyságrendi eltérése így képről is megbecsülhető. A fentebb megadott lezárások és frekvenciatartomány függvényében át kellene látni, mekkora eltérést okozhat az eltérő geometria: ténylegesen elhanyagolható

- a vakteszt csak relatíve nagy különbségek kimutatására alkalmas megbízhatóan. Általában azok hivatkoznak rá perdöntő bizonyítékként, akik nem hajlandóak figyelembe venni, vagy megismerni az alapvető korlátait

- mint írtam, akinek van 20 féle sokezerforintos kondenzátor a fiókban, és csak egyet kiválaszt közülük amelyik tetszik, és azt használja, annak költségek szempontjából teljesen mindegy, melyiket választja.
Pl. az előerősítőmbe ellenállás típusokat próbálgatok 2 pozícióba, valamint puffer kondi típusokat. Jóval 200eFt-t költöttem csupán erre. A közülük kiválasztott alkatrészek értéke 10eFt. A többi marad a fiókban, kidobott pénz.

- a drót csupán egy alkatrész, a kondenzátor szintén.
A tecnológia: a szimmetrikus jelátvitel, légszerelés, stb szintén üzlet a gyártónak, hiszen a hifisták egy-egy megcélzott szegmense konkrétan ezekre gerjed, avagy eleve elfogultak vele szemben...

Belső vezetékezés teszt ( nyilván ez sem jó példa, már 10MHz-n is látszódna...)