Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Idézet: „Ha jól sejtem, akkor a Q10 és Q11 tranzisztorokkal oldották meg a kimeneti tranzisztorok túláramvédelmét, míg Q4 tranzisztor a bázisok előfeszítésére használt feszültséget állítja be.” Talált! Q9 és Q12 tranzisztorok: szintén védelem, "némitják" az erősítőt. Q1, Q2, differenciál erősítő, mint az OPA-k + - bemenete Q3 kicsatoló-meghajtó fokozat, egy kis Miller kapacitással korlátozva a sebessége.
Megérkeztek a csévék ei84/45. Primernek 0.20 as huzalom lessz. Szekundernek amilyet javasolsz. Szereztem szigetelö anyagot 0,04mm vastagságu nagyfeszültségre használatos folia.
Megnéztem a cső adatlapját, meg az EL84-ét is, meg egy csomó ajánlott kapcsolást, hellyel közzel mindenhol 8k illesztést írnak.
Az első lépés, hogy megméred a cséve belső szélességét tolómérővel, annak elvileg 37,5mm-nek kéne lenni. Utána, ha valóban 0,2-es a huzal akkor annak a külső átmérője valahol 0,235 és 0,25mm között lesz, elosztva a 37,5mm-t ezzel, megkapod, hogy kb. 150-160 menet fog belőle elférni 1 sorban. Persze ezt pontosítani kell, amire fel kell áldozni 1 sornyi huzalt, azaz kell csinálni egy próbatekerést ahol oldalfaltól oldalfalig szépen menet menet mellé tekerve megkapod, hogy pontosan hány menet fér el. Ebből utána le kell vonni 2-3 menetet mert annyival kevesebb fog beférni, mivel a szigetelést a két szélén picit fel kell hajtani. Ha megvan a végeredmény, akkor el kell dönteni, hogy mennyi primer sor legyen, szerintem mehet a 16 (4x4) sor, és majd ennek függvényében lehet meghatározni a szekunder huzal átmérőjét. TPA3116Sziasztok! Hozzám került egy a képen látható "csoda". A kérdésem az lenne, hogy mivel szokták ezt a gyakorlatban meghajtani? Egy 24V 15A tápról lead kb. 10-15W-ot vonalszintű kimenetről hajtva. 2db hidalt TPA3116D2 chip található rajta.
Ha pontosan olyan mint ami a képen van, akkor csak TPA3116-nak adták el, de nem az van rajta... Volt erről korábban szó a fórumban. Van (más típusszámmal) hasonló de 15 és 25W-os verzió, ezt "szokták" rátenni... Sajnos eredet IC-vel manapság alig lehet találni...
A Hestorból származik a gazdája elmondása szerint, de nem tudta normálisan kivezérelni ezért ide hozta, hogy valami elő fokozatot csináljak hozzá. A chipeken a felirat stimmel.
Mutasd, hadd lássuk a feliratot : Bővebben: Link
Ez a felirat van rajta, mivel megnéztem, a kedvedért nem szedném szét ismét. A kérdésem arra vonatkozott mivel célszerű kivezérelni? Hanggenerátorral 3,5V amplitudójú 1kHz szinusszal hajtva 8 ohm terhelésen 16volt kijön belőle(ha nem is a legszebb jelalakkal) ami 32W. Menne még tovább, de az már a hallgathatatlanság kategória lenne minőségileg sztem. Milyen előerősítő ajánlott ehhez, aki épített és bevált neki?
A hozzászólás módosítva: Jan 11, 2025
Teljesen jó amit mértél, nézz rá az adatlapjára. 30W-nál 8ohmon a thd 10%
Ha nem hajtod túl thd 0.1% Nekem a reloop féle előerősítő/hangszín szabályzó van előtte.
A te esetedben a jelforrás kimeneti jelszintje nem elegendő a teljes kivezérléshez. Ezt két módon is lehet orvosolni.
Egyik, hogy egy előerősítőt teszel elé. Másik, hogy magának a Tpa3116d2-nek állítjuk be az erősítését nagyobbra. Az IC 8-as kivezetése ugyanis egy feszültség osztóra csatlakozik, amivel 4 fokozatban lehet programozni az erősítést 20 és 36dB között. Ez 10X-től 60X-ig erősítést jelent. Az adatlap leírja a pontos ellenállás értékeket a feszültség osztóhoz, de a gyakorlatban kiderült, hogy ezeket nem kell precízen betartani, mindössze az osztás arány a lényeg. Így elég egyetlen külső ellenállást pluszban használni, vagyis esetedben a dupla IC miatt kettőt.
Ezzel is volt előtte, simán túl lehet ezzel is vezérelni. Megjegyzem jól megdrágult... Valami 1500Ftért vettem két éve. Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Jan 11, 2025
Nagyon köszönöm a segítséget btamas81, tothbela, Skori és mindenkinek!
A képen levő panelen a tekercsek 33µH induktivitásúak.
A TPA3116-hoz 10µH való, a kisebb telejsítményű darabokhoz kell nagyobb induktivitás...Ű Bővebben: Link Bővebben: Link
Köszönöm! Közben megtaláltam az éterben a nagyon szemléletes cikked is. Köszönöm!
Megmértem a cséve szélessége belül 38mm. A huzal lakkal együtt 0,23mm. Ez igy mondjuk 160 menet/sor. De még ha 150 menettel is számolunk az biztos belefér még az utolso sorba is. 14 sorra kijön a 2100 menet. Viszont akkor nem páros (2x7) a tuloldalon lenne a tekercsvég.
Vagy 12 sor az lenne 1800 menet. Vagy a 16 sor 2400 menettel.
SE-nél mindegy lenne, de itt törekedni kéne a szimmetriára, tehát vagy 4x3 sor vagy 4x4 sor. Hogy 1800 vagy 2400 menet lesz-e a primer az rád van bízva, öntapadós poliészterrel szigetelve bele kell férni a 16 sorral is.
A hangszóród 4, 6 vagy 8Ω? UL leágazás lesz a primeren?
Akarok 4 és 8 ohmos leágazást, meg UL leágazás is kell.
Nem értek hozzá igy nem tudom hogy lenne jobb. 1800 vagy 2400 menettel. Megtekerhetem 16 sorosra ha ugy jobb. Az ablakba belefér. Van 0,5 ös huzalom szekundernak, meg fölfele 0,05 mm el nönek a méretek. 0,5 0,55 0,6....
Akkor bonyolódik. A primer menetszámmal inkább csak SE-kkel van tapasztalatom, ott nem volt jó sem a nagy sem a kis menetszám, viszont PP-nél láttam már 30H és 150H primer induktivitást is. Utóbbit nem hallottam, nem tudom milyen lehet. Nézzük az egyszerűbb esetet.
- A primer menetszám legyen 2400, a kívánt illesztés ugye 8K/8hm. 8000/8=1000, ennek a gyöke 31,6, tehát a 8 ohmos szekunder 2400/31,6=76 menet. A 4 ohmos szekunder 8000/4=2000, ennek a gyöke 44,7 tehát a 4 ohmos szekunder 2400/53,6 menet. A 38mm-es csévébe 38mm/76menet=0,5 tehát kb. 0,45-ös huzal adna ki egy teljes sort a 8 ohmos szekunderhez. A 4 ohmoshoz meg 38mm/53,6menet=0,7 tehát 0,65-ös huzal kellene. Hogy a 8 ohmoshoz képest hogy a legjobb megcsinálni a 4 ohmos leágazást azt meg nem mondom, mert ha csak simán leágazol azzal romlik a csatolás, de ha plusz sort tekersz és sorba kötöd őket azzal meg megint. - Ha 1800 menet a primer akkor ugyanígy számolandó, 8 ohmra 1800/31,6=57 menet a szekunder, 4 ohmra pedig 1800/44,7=40 menet. - Az UL leágazásokat a táptól 25-25%-ra célszerű megcsinálni, tehát az egyik félprimer (2400 menetes primer esetén) 1200 menet, tehát 300 menet után kell kihozni az UL leágazást. Ez az egyik osztás fele, mert ugye ha 4 (2x2) részre van osztva a primer, akkor az 4x600 menet, tehát az egyik 600 menetes osztásnak a fele. Jobb hangja lesz ha 25%-nál van kihozva az UL, mintha 40 vagy 50%-nál hozod ki. - Az sem mindegy, hogy hogy van megtekerve az egész primer, mert nem a rajz szerint kell. Most nem tudok rajzolni, de nem úgy kell fizikailag elhelyezni ahogy egy rajzon látod, tehát hogy elindulsz az egyik végén, középen a közepe, majd a másik vége, hanem a trafó közepéhez eső osztásoknak kéne az elején és a végén lenni, a csövekre menő osztásoknak meg középen. Minden egyes sort el kell egymástól szigetelni 1 rétegben, az osztásokat és a primer/szekundert egymástól pedig 2 réteg szigetelőanyaggal. És akkor most jön a nagy titok, minden egyes primer sort ugyanarról az oldalról kell kezdeni. Tehát végigérsz egy soron (mondjuk balról jobbra), utána nem onnan folytatod visszafele (jobbról balra) hanem visszahúzod a huzalt újra a sor elejére (mint ahogy az írógép vagy a szövegszerkesztő írja a szöveg sorait), ez azért kell, hogy csökkenjen a sorok közti kapacitás, ezáltal a primer tekercs önkapacitása.
Lehet megállapodok egy kimenö impedanciával. Alszok még rá egyet. A minden primersort egyoldalrol kezdeni bontásbol láttad? Gyári kimenök vannak igy tekerve?
Ha ezek a kimenő trafótól elvárt paraméterek meghatározóak, akkor toroid gyűrűt nem is lehet (vagy nem érdemes) kimenő trafóként választani?
Dehogynem. A Toroidy nevű cég sokféle toroidra tekert kimenőt árul. Persze az SE kimenőhöz légrés is kell, amit itthon szerintem senki sem vállal be, de PP-nél nincs elvi akadály. A pontos nyugalmi áramokra (szimmetria!) azért igencsak oda kell figyelni.
A gyáriak sokféle módon vannak tekerve, időszaktól, ártól, sok mindentől függően. A dolgot olyanoktól hallottam akik nálam tapasztaltabbak voltak ebben, aztán kipróbáltam magam is, lásd a képen. Ugyanaz az erősítő működik egy csak simán (szokott módon) megtekert kimenővel (sárga) és egy így készülttel (lila).
Lerajzoltam a kimenőd elektromos rajzát, nyilván a mechanikai rajza az teljesen máshogy néz ki, azt most nincs időm lerajzolni. Illetve, ugye ez egy PP trafó, nekem hasonló elrendezésben (SMPS gate trafó) voltak olyan tapasztalataim is, hogy nem mindegy a két ellenütemű tekercs menetiránya sem, mert nem mindegy hogy hogyan hatnak egymásra kapacitíven. Volt olyan eset, ahol nem volt jó az, hogy csak megtekerem a tekercseket, majd az ellentétes végeket összekötöm, mert egymásra nyitottak a fetek, hanem a tekercselés irányát is meg kellett fordítani a csévén. Kimenőnél nem tudom ez mennyire számít mert még nem próbáltam (drága lett a drót, meg borzalmasan utálok trafót tekerni).
Csinálnak toroidra is kimenőt, még SE kimenőt is, utóbbit úgy készítik, hogy annyira le van csökkentve a mag gerjesztése, hogy a folyamatos egyirányú mágnesezés se okozzon gondot, ne telítődjön. Jómagam soha nem hallottam toroid kimenőt szólni, az olvasott vélemények eléggé változóak, személyes véleményt csak egyet hallottam az illető szerint felejthető volt a hangja.
Nem tudom milyen paraméterre gondolsz, de a kapacitást illetően nem a primer-szekunder közti kapacitással van baj, hanem adott tekercs saját kapacitásával ami a sorok közt adódik. Azzal, hogy a csévén a huzal vissza van húzva mindig a sor elejére, ez a kapacitás kb. megfeleződik, mert mondjuk az első menet nem a 250-edik menetet látja maga felett hanem csak a 126-odikat.
Értem.
Ha lessz idöd egy kézi skicel is megelégszem a sorok elrendezését illetöen. Melyik sorral kezdeni, hova kerüljenek a szekunderek stb.
Gondolom valami ilyesmi elrendezés jolessz.?
Idézet: "It uses toroidal core with air gaps to improve the audio quality.„Csinálnak toroidra is kimenőt, még SE kimenőt is, utóbbit úgy készítik, hogy...” pl.: https://www.antekinc.com/output-transformers/
Mit szerettél volna ezzel közölni? Hogy máshogy is csinálják? Azon a képen nem tudtam narancs színnel bekeretezni az induktivitás értékét mert nem is közlik, de elhiheted, hogy 51,2H induktivitást nem lehet csinálni egy toroidon ennyi menetszámmal ha abban légrés is van. Talán olyan 8-10H körül, de már ahhoz is nagyon kicsi, 0,1mm alatti légrés kell. A primer ellenállásukban nincs nagy különbség.
Valami ilyesmi. Berajzoltam minden egyes sort, azt is mit hogy köss össze, remélem látszik, a szekunderek értelem szerűen párhuzamosan kapcsolódnak. Tehetsz be akár többet is de felesleges, azaz a 4 soros primer osztásokat még megfelezheted és tehetsz oda is szekundert, akkor nem 5db hanem 9db szekundered lesz amit aztán párhuzamosítani kell.
Ezzel lesz olyan 3-4mH körüli szórásod, gyáriban is vannak ettől jóval rosszabbak is. A hozzászólás módosítva: Jan 12, 2025
A szekunderen ha teszek 4 ohmos leágakat kihuzom és párositom? De az rontja az egészet gondolom..
ha megnézed az általad példának hozott oldalon a PP trafók primer induktivitását, akkor láthatod, hogy azok egy nagyságrenddel magasabbak... ( máshol 1000H felettiek is vannak )
Egyébként szintén még ezen az oldalon, az említett TTG-EL34SE típus esetében, lent a "vélemények" alatt írják: "... And for the people questioning if it is air-gapped: yes it is!" Az egyik - talán - legelismertebb audio toroid gyártó, a már megszünt Piltron több légréssel "distributed air-gaps" ) gyártotta a toroid SE trafóit, de az általam linkelt gyártó is több légrésről beszél. A hozzászólás módosítva: Jan 12, 2025
|
Bejelentkezés
Hirdetés |