Egy toroidban hogyan alakítanak ki légrést?
Ha a vasat elvágják, akkor annak kérdésessé válik a stabilitása.

Van egy légréses toroid magom. Az gyárilag vágva, majd hegesztve van.

Ha alacsonyra meg tudod csinálni akkor nem feltétlenül rontja. Annyi, hogy ott hiányozni fog 1-2 menet, mert mondjuk úgy kéne megcsinálni, hogy nem a csévében vágod el a huzalt és csinálsz leágazást, hanem adott menetnél kivezeted a két szálat a csévén kívülre, majd folytatod a tekercselést, azaz nem szakítod meg a drót folytonosságát. Így csak annyival emelkedik meg a következő sor ami helyet a kivezetett huzalpáros elvesz.
Innentől rád van bízva.

Nem láttam még ilyet, értelmét se nagyon látom, de gondolom, hogy úgy van, csak hát a hegesztés az nem használ neki. Illetve lehet úgy is, hogy nincs elvágva csak félig bevágva, majd valahol máshol meg a másik fele van bevágva, de ez még lézerrel is érdekes lenne.
Csak minek egy toroidot vagdosni, amikor van készen tekercselt vágott mag is (amit hiperszilnek csúfolnak), ahhoz célgép se kell, mert van csévéje amit csak meg kell tekerni, légrést meg akkorát állítanak amekkorát akarnak.
Azért az is jelenthet valamit, hogy általában nem ezeket használják a gyártók sem kimenőnek hanem a szemcseorientált EI magokat. Még a legszuperebbnek mondott japán gyártók sem használnak kimenőnek toroidot, de még amorf magot se, a Hashimoto valahol talán le is írta hogy miért, de nem anyagi oka van.

Rendben.

Simán lézerrel szétvágják semmi gond vele , volt már nálam ilyen vas!

Márpedig elvágják...hogy most utána mi történik, azt keresse meg más a neten...
A kimenőtrafónak készülő toroid magot nyilván össze is lehet ragasztani a szükséges egy-egy betett vékony pl. műanyag lapkával...esetleg utána műanyaggaal/műgyantával bevonni...vagy akár a mag-elemek pozícióban tartásával megtenni ezt egy fázisban...
Mindent is lehet...pl. hidegen hengerelt toroid magok, akár vágva ( két légrés ) erősítő céljára:
https://www.alibaba.com/product-detail/Amplifier-Transformer-Toroid...4RSbfK

Mély fájdalommal tudatom a fórumtársakkal, hogy családunk hű társa, hétköznapjaink szórakozása, tévénk hangja, nem érte meg a 8 évet. Ugyanis rövid szenvedést követve kimúlt VF4-es erősítőm.
A jobb oldalával már vagy egy éve egy beleesett csavar egy szikrázással végzett. Most éjjel meg a másik oldala távozott egy nyögéssel, és a védelem borított rá szemfedőt. Utolsó szava valami ilyesmi volt: cudarul bántál velem gazdám, le vagy …
Tisztelegtem előtte a gipszes kezemmel.
Béke poraira!

Illetve mégsem lesz sokáig a porainak béke, mivel vár rá a reinkarnáció!
Megemlékezés, és minden további a VF3-6 „szentélyben” olvasható majd

Ha így vágják el a magot, ahogy az első képen látszik, akkor a lemezek egymáshoz való tapadását csak a köztük lévő "ragacs" adja. Kis megütődésre akár több darabra is elvállhat (mint a hiperszileknél is előfordul). Az egész gyűrűt, feltekeréskor meg is ponthegesztik, amitől az stabil egységet képez.
De ettől fontosabb, hogy így 2 légrés is van a vasban. Viszont ez elkerülhető lenne ha csak egy helyen hasítanák fel a vasat. Nem tudom mekkora légrés az elvárt, de 0,5-0,8 mm-es marótárcsa már el tudná vágni, és utána ebbe a résbe lehetne tenni egy szigetelő anyagból készült betétet, akár be is lehettne ragasztani, és így egy stabilabb konstrukciót lehetne kapni. Van olyan szempont ami ezt a megoldást kizárja?

Van olyan, hogy légrés szórás. Ez azt jelenti, hogy a mágneses erővonalak a légrésen kívül is záródnak, vagyis kitüremkedik. Minél nagyobb a légrés, annál nagyobb ez a kitüremkedés. Ezért célszerű több légrés használata. A kitüremkedéseknél jobban melegszik a huzal, ezért a légrés fölé nem is tekernek huzalt. Persze, ha nagyon kicsi a légrés, akkor ez nem sokat számít. ( Inkább nagyobb frekvenciákon használnak ilyesmit, mert ott sok alkalmazásban csak egy légrés van. Pl: ferrit fazékmagok.)

Kimenőnél a kívánatos az max. 1-2 tized mm-nyi légrés lenne (általában kevesebb), azért írtam, nehéz elképzelni hogy azt hogy alakítják ki egy sima bevágással. Mondjuk, nem tudom, hogy a lézer mennyit vesz ki belőle.

Biztosan vannak alkalmazások ahol ez is szempont. Bővebben: Link

Nagyobb frekvencián simán használható dolog ez. Amikor (most nézem, hogy kb. 12 éve) elkezdtem a kis TPA3122, D osztályú végfokkal kísérletezni, én is kipróbáltam, párféle szűrő konfigurációt - felhasított ferrit toroidra készült tekercsekkel. Persze itt kicsit kisebbek a méretek...
A légrést utólag kétkomponenses ragasztóval töltöttem ki.
Bővebben: Foto (kísérleti áramkör)
Bővebben: Foto (kísérleti áramkör)

Érdekes cikk. Kiderül belőle, hogy egy légrés egyáltalán nem egyenrangú kettő vagy több összességében azonos hosszúságú légréssel.

Azt viszont nem nézték meg, hogy akkor milyen lenne, ha a légrés fölé nem tekernek huzalt.

Amikor a 4mm helyett 2db 2mm-es légrést használtak, akkor az induktivitás értékének visszaállítására a légrést csökkentették. Itt lehetett volna a menetszámot növelni inkább, hogy az eredeti légrés hossz megmaradjon. Talán jobb összehasonlítás lett volna.

Gyári készülékekben használnak rezonáns tápot, légréses trafóval. Többnyire E vasmag (vagy valami hasonló), osztott cséve, és a légrés felett van a két cséve határa - azaz nincs huzal a légrés közelében. "Egy légréses" toroid esetében is talán az lett volna az életszerűbb, ha a légrés felett egy műanyag határoló lap van, azaz nem kerül oda huzal.

A flyback "transzformátor" (Inkább csatolt induktivitások) is mind légréses E vasmagon van, ahol középen van a légrés, és ott nem láttam még osztott csévét. A tekercs végig megy a teljes ablakszélességben.

A flyback esetében fontos a szoros csatolás, egymás felett kell lennie a primer-szekunder tekercseknek. Rezonáns táp esetén a primer-szekunder lehet külön, az osztott cséve (vagy éppen toroid) két oldalán. Ez utóbbi esetében általában jóval nagyobb a tekercsekre jutó induktív meddő teljesítmény.
Flyback esetében az esetleges lazább csatolás jelentős plussz veszteséget okoz (kivéve ha aktív clamp-es).

https://www.mdpi.com/2076-3417/12/13/6815

db opera

Sziasztok valakinek ötlete mitől van ez a hang bekapcsolás után pár másodperc múlva?Aktív hangfal

Szia! Az aktív hangsugárzók sajnos szétrázzák az elektronikát. Bár a hangminta engem azokra a készülékekre emlékeztet amibe beleöntöttek valamilyen folyadékot, ezt az Operánál gondolom kizárhatjuk.
Forrasztások, furatszerelt alkatrészek lábtörése, forrszem tövénél fóliarepedés, elkó hiba - amikre vadásznék.
Ha van hőkamerád, vagy tudsz kölcsönözni, az sokat segíthet.

Most hoztam el egy szervizből ott nem produkálta ezt a hangot

Lehet szétszedték, összerakták és ettől tovább mérgesedett a hiba, vagy a hőingadozás hozta ki.
Kép alapján biamplifikált az erősítő. Mindkét hangszórón hallható ez a recsegés-ropogás?

Csak a driverből hallom

A készülék amúgy nem szól?
Írd le a meghibásodás körülményeit, ha ismertek.
A táp működik? Kéne legyen a végfoknak ±80-100 V, a 4558-osaknak ±15 V és a hangprocesszornak 3,3-5 V, már ha van benne.
Csak akkor méregess, ha tisztában vagy a munkavédelmi szabályokkal!

A hangfal teszi a dolgát viszont szünetben két szám között recseg ropog

A főbb dolgok akkor szerencsére rendben vannak.
Mi a típusa a végerősítőben a 16, illetve a 8 lábú IC-nek?
Reagál-e, ha a panelt szigetelt eszközzel nyomkodod? Még az átvezetések is gyanúsak lehetnek.
Van szkópod, hogy lássuk a recsegés jelalakját a szűrő előtt?

itt mosfetek vannak 2-2 db irfb 4020Az egész úgy kezdődött hogy recsegett és közben felrobbant egy 220uf 63v kondi azt kicseréltem illetve kettő van sorba kötve mindkettő cseréltem de a recsegés nem szűnt meg szkópom sajnos nincsen

Bejelöltem az IC-ket. Melyik volt az a két kondi amit cseréltél?