Az pont azért lett ferde, hogy középre essen mindkét sornál. Azért nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, mert láttam sokkal lazább tervet is.

Ódenka Igen, igazad van. Bőven mehettem volna ~15mm-re a sávok méretezésekor.

Csak nem a lazább tervek szerint kell valamit megvalósítani, hanem a fizika törvényei szerint. Csak nézd meg, hogy az egyes tranyók nem egyforma fóliahosszakkal csatlakoznak a tápra és a kimenetre. ( Nem az a lényeg, hogy ferde, vagy nem. )

Szia!
Régebbi erősítőknél azt csinálták hogy a kis jelű bemenetekre (mikrofon, phono) tettek egy pár nanós kondit. Tehát az R és L melegpontokat rögtön a "tuchel" aljzaton letestelték 2,7-4,7nF -os kondikkal. Mielőtt belepiszkálnál a NYÁK-okba próbáld meg ezt, ha nem jön össze--BOCS.
Akkor halgass az okosabbakra.

Értem, hogy mire gondolsz. Nos, ha nem is túl elegánsan, de ezen is lehet majd segíteni ha problémás lesz.

Nem érted. Ezen utólagosan nem tudsz segíteni, csak új nyákkal. De a te dolgod.

Már hogy ne tudnék? A kimeneti áthidalást megszakítom mindkét oldalon és az utolsó két emitter ellenállásnál csinálok egy másik összekötést. átkerül a feedback, a zobel, meg a kimeneti LR-tag oda.

Kétségtelen. Barkács megoldás lesz... De nem egyszerűbb most megcsinálni? És mit csinálsz az apró kondikkal a tranyók között?

Amolyan helyi pufferek. Többször találkoztam már ezzel a megoldással és több gondolatom is van ezzel kapcsolatban. Esetleg segíthetnek a táp hullámzás, vezetősávok okozta fesz esés, ellensúlyozásában, stb. Meglátjuk...

Ez a gyakorlatban semmilyen problémát nem okoz. Ennél jóval több tranzisztort is felfűznek így.

De ugye meg lehet csinálni helyesen is. Ha tudják, hogyan kell jól csinálni, akkor miért csinálják rosszul?

A kimenetem elhelyezése valóban nem helyes az áramutak hosszát tekintve, viszont a gyakorlatban ez nem tudom, hogy mekkora eltérést okozhat a tranzisztorok között. Lehet, hogy valóban nem lesz komoly negatív hatása.

compozit Mert ha elhanyagolható a különbség, akkor miért fektetnének rá nagy hangsúlyt?

Minden lehet. Aztán ha elszáll, akkor felállítasz egy sor okot, hogy miért. Ha jól csinálod meg, akkor eggyel kevesebb okot írhatsz fel.

Minek kijavítani egy nem létező problémát?

Ha többszáz kHz-en működne, akkor teljesen jogos az észrevétel. A hangfrekvenciás tartományban ez nem okoz mérhető eltérést. Az egyes tranzisztorok paramétereinek szórása sokkal nagyobb hiba.

Itt sem ideális a kimenet elhelyezkedése (ezüst színű huzal). Mégis lead 11kW kimenő teljesítményt 1ohmra, meghibásodás nélkül.

Amint írtam is, abban igazad van, hogy ezt a tervezéskor semeddig nem tart belekalkulálni. A tápsávok kapnak egy 2,5mm2 megerősítést, amivel ez a probléma elméletileg minimalizálódik majd. Az viszont nem rossz, hogy a kimenet a kimeneti sávok közepéről indul útnak. Inkább variálok egy kicsit a tápon, mert az ebben a formában nem valami combos amúgy sem.

A kimenet huzalozás szerintem teljesen jó ötlet. Self szerint is fontos a torzítások szempontjából, hogy a két félhullám úthossza és impedanciája azonos legyen.

Már ki is találtam valami jobb megoldást az egész problémára. Megszakítom a táp vezetősávot a driverek és a végtranzisztorok között és egy 4-6mm2 vezetékkel a végtranzisztor sorok közepén adok nekik tápot. Úgy már eleve feleződik a legnagyobb távolság és azzal együtt minden, ami negatív hatással lenne.

Ha eleve felrakod a 2,5-es huzalt a táp vezetősávra, akkor ott még mohm-ok sem lesznek...

Persze az igazi a csillagpontos megoldás lenne, akár be, akár ki oldalon azonos hosszakkal...

Igen, fizikailag ha nagyon kritikusan vizsgáljuk a számokat, valóban az lenne a legjobb. Ennek ellenére még mindig azt mondom, hogy érdemes azt is vizsgálni, hogy mennyit nyerhetünk ezekkel a változásokkal. Amíg nincs hallható, vagy érzékelhetően negatív hatása az egyszerűbb kivitelnek, addig szerintem felesleges bonyolítani. A tranzisztorok, ellenállások, illetve az egyéb alkatrészek szórása talán eleve nagyobb hatással lesz a kapcsolás milyenségére. Az esetleges instabilitást okozó problémát kezelni fogom persze, de nem törekszem a mm-re megegyező hosszúságú, csillagpontos táplálásra. Erre szerintem nagyon kevés példát lehet
találni a neves gyártók termékei között is.

Nem akarom bonyolítani. Csak két dolog, ha nem próbáltad, honnan tudnád a valós eredményt.
És amiben egyetértünk, ha nem az eseted a bizonyos dolog, akkor minek bonyolítanád. Nagyon sokféle okból építünk a fórumon, és ez így van jól!

Nos, itt ki vannak javítva az áramutak hosszával járó eltérések. Illetve nem javítva hanem keresztmetszettel ellensúlyozva. A ténylegesen nagy áramú részeknél (10-12mm) a panel mindkét oldalán futnak a vezetősávok. Így már egy kis értékű ellenállással leválasztható a meghajtó fokozat is a fő tápról.

Most már csak meg kell építeni és kipróbálni. Sajnos ez megkerülhetetlen része a dolognak. Innen már csak túlgondolni lehet....

Segítség a vezetősávok méretezéséhez: Link

Köszönöm! A problémát nem az áramra méretezés jelentette most sem igazából. A vezetősáv hosszából adódó ellenállás, az ezen eső feszültség, és az ebből következő áram eltérés a távoli tranzisztorok között. Az utolsó megoldásnál sokkal jobbat nem tudnék kitalálni. Így maradhat az olcsóbb 1oz réz, alig változik a méret és később sem kell barkácsolni a panelt. Gyártás szempontjából valami 0,8 dollár a többletköltség.

A tápfeszültség felől nincs jelentősége a vezetősáv ellenállásának. Lemodelleztem, 10mohmos ellenállásokkal, a csatolt képen látható módon. Az emitteráramok tökéletes fedésben vannak egymással.

Az emitteroldalon már jelentősebb eltérések fordulhatnak elő.

Most tedd át a V1-et a Q1 collektora felé.

Ha hiszed, ha nem, pont ugyanaz jön ki...