Nem hátrány, ha ott van. Hallottam már erősítőben GSM jelet kerregni. A készítője büszke volt a közel 2MHz-es sávszélességre. Egy 200kHz-es bemeneti szűrő beépítése után megszűnt a dolog...

Puff neki... adott a ... egy pofont.

Persze, van olyan, hogy szól a Kossuth rádió... De ennek is a nagy bemeneti ellenállás, meg a különböző műsorforrások nagy kimeneti ellenállása az oka. Meg a készülékek összedrótozása. Miért nem jó, ha mondjuk 500 ohmon menne minden? Ez a nagy bemenő-, meg kimenő ellenállás megmaradt a csöves korszakból? Mert az olyan jó? Szerintem a legnagyobb ostobaság. De a kábelgyártók ezt sikeresen meglovagolják...

Meg van olyan, hogy fázistorzítás, ami azt tükrözi, hogy mekkora fázistolással rendelkezik egy erősítő a bemenete meg a kimenete között. Ráadásul ez frekvenciafüggő. Ez azt jelenti, hogy egy hangszer magasabb rendű felharmónikusai késnek az alapharmónikushoz képest. Ettől biztosan másmilyen lesz a hangja az adott hangszernek. Ha a bemenetre teszünk egy aluláteresztő szűrőt, mindjárt megnő a fázistorzítás. Vagy az nem baj? Ez a csöveseknél nem baj, tranyósnál baj?

A jó alkatrészek alatt én a FET-eket, meg az opampot értettem. Ezek nélkül még műszeresen is szerény képességeket mutat.

és van mégegyszerűbb a VF2-nél. Egyszer valaki azt írta, hogy minél kevesebb a pn átmenet, annál jobb a hang. Lehetséges, van benne logika. Vagy éppen nincs.

Mire egy erősítő végleg elkészül, nagyon sok pénzbe kerül. És ennek elenyésző része az, hogy mennyi alkatrész kerül a végfokba. ( Ugye kell egy szép doboz, kapcsolók, potik, nyák- mondjuk a 3. példány már egész jó- egy rakás kondi, stb. )

Mit javasolsz? Mit csináljak?
Tegyek bele drága Cap-ot? Attól jobb lesz?

Mit értesz ezalatt, " + A hangfal gyengéit ne az erősítőn akarjuk kompenzálni!" ?

Valaki ilyet tervez?

Van 600ohmos szabvány...
A kis impedanciás illesztésnek megvannak a maga problémái:
- nagyértékű csatoló kondenzátorok kellenek ->elkó
- a kisimpedanciás terhelés növeli a kimeneti erősítő torzítását a nagyobb áramigény miatt
Egy 200kHz-es szűrő mekkora fázistolást jekent 20kHz-en? 4fokot? Mennyit okoz a magassugárzó ugyanitt?

De ugye nem az erősítőkre van a 600 ohmos szabvány? Ettől még lehetne használni.

Nem láttál még DC csatolt erősítőt? Abba nem kell kondi...

A második kifogásod csak kapcsolástechnikai kérdés. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az előbbi YT teszt(?) alapján egyáltalán nincs szükség annyira kis THD-ra.

A harmadikra nem tudok válaszolni, de ha eltekintünk a hangszóróktól, meg főleg a lehallgatási környezettől, akkor 4 foknál sokkal kisebb kellene legyen, ahhoz, hogy egy teljesítményerősítéssel rendelkező darab drótot valósítson meg.

Ezeknek valószínű semmi hatása nincs a hangra. Különben egy csöves hallgathatatlan lenne...

Ahogy elnézem páran szépen hozzátettek a témához...
Nem akarnám én Neked megmondani, hogy mit hogyan csinálj, hiszen nem ismerem a zenehallgatási elvárásaidat, a zenei anyagaidat, stb...
A tápot már említettem, ami szerintem elég meghatározó egy erősítő működésében, meg azt is, hogy én "fémes" hangúnak találtam. Tóth Béla fórumtárs még ennek az okát is leírta, szóval Te tudod érdemes e az elképzelésed szerinti tápoddal ezzel foglalkozni.
Hangfal!? Akinek van feltételezhetően tudja milyen a képessége. A helység amiben ezt használja könnyen felrúg minden agyonmért paramétert, és a teljesítmény függvényében többe kerülne a csillapítása, mint a hangfal. Szóval akad néhány észszerű kompromisszum hangfalas üzemmódban.
Egy erősítő hangjának minden apró dolog a része. Adott körülmények között van ami jobban érzékelhető. Ennyi.
Aztán, nem csak az átvitel számít sztereóban, hanem a csatornaszétválasztás is. Persze kinek mi fontosabb, a külseje, vagy a hangja, mert arra fog többet költeni. Ez viszont szigorúan magánügy nálam, nem képezi véleményalkotás tárgyát.

Erősítőkre is van. A stúdiókban...

Tudom,hogy létezik DC csatolt erősítő. De a bemeneti csatolót nem túl jó taktika elhagyni, mert ki tudja, milyen forrást kötnek az erősítődre.

Valóban kapcsolástechnikai kérdés. De, - mint fent -, nem tudhatod, hogy az 500ohmos bemeneti impedanciád nem terheli e túl a forrást. A széleskörű felhasználhatóság bukik (csöves előerősítő).

Elég nehéz úgy zenét hallgatni, hogy eltekintünk a hangszórótól/fejhallgatótól... A THD nem számít, de a 4 fokos fázitolás igen?

Én csak az erősítőről írtam, ott is egy ideálisról. Azt nem tudom, hogy mennyire számít a THD, másoktól ollóztam, ha megfigyeled. A 4 fokra ugyanez vonatkozik.

Nyilván, ha a saját erősitőmről van szó, akkor előbb megnézem, hogy mit kötök rá...

Fadobozba próbáltad? vagy Doboz nélkül? Lehet a Trafó átgerjeszti az alaplemezt és azért van nálad fémes hangja. Nekem fadobozban nincs ilyen gondom.

Ha mellőzöm a szellemességed,
TB írta: 20kHz felett nem csak a kivezérelhetőség csökken ennél a földelt source topológiánál, de össze is nyitnak a fetek. Viszont van olyan vélemény, hogy éppen ettől nem "fetes" a hangja.
Nos erről lenne szó!
Nálam sincs gond a fadobozommal, sőt a VF4-en sem volt mit méregetni.
És csak megjegyzem igencsak felment a Dale CPF ellenállások ára...

Attól függ, mit nevezünk együtt vezetésnek. Ha a PWM-ben ismert, egy FET lassabban kapcsol ki, mint ahogy az alatta ( vagy felette ) levő FET kapcsol, vagy éppen egy FET a felette, vagy alatta levő diódától veszi át a vezetést, hát olyan nagyon mérsékelten van jelen analógnál. PWM-ben ez a névleges csúcsáramnak a többszörösével történik. Analógban ez csak annyit jelent, hogy az egyik FET-nek csökken az árama, a másiké ugyanannyit nő, a kettő összeg nem haladja meg a névleges csúcsramot sőt, még kevesebb is.( huplik vannak a draináramok összegében, hiszen a négszögjelnek vannak átmenetei )

Egyébként én is megjegyzem, hogy egyes dolgoknak felment az ára...

A hificollective-en vannak nagyon jó ellenállások, de valami okból a Vishay-t mint gyártót egyáltalán nem látom ott.

A VF2-t én kb. 3 féle képpen építettem meg, a nagy 400W-os még meg is van valahol (hangosítós célra), a többit szétbontottam. Nekem ugyan nem tűnt karcosnak, vagy "fetesnek" a hangja, de úgy összességében a felejthető kategória, kár volt rá időt és pénzt pazarolnom.

Az is érdekes, hogy 3 carbon compozit is bekerült a kiválló audio grade kollekcióba, amiről köztudott, hogy nagyon rossz a stabilitása. Az ellenállás értéke használat közben akár 15%-ot is változhat az idő folyamán, szóval audió és egyéb igényesebb alkalmazásban egyáltalán nem ajánlott használni. Nem is nagyon gyártanak már ilyet, de valahogy meg kellene szabadulni a NOS készletektől.

Egyetlen jó tulajdonsága a stresz tűrés. Sokkal jobban ellenáll hirtelen energia impulzusoknak, mint akár egy huzalellenállás, ezért például lágyindítóban, snubber RC-nek, vagy kapacitív táp soros ellenállásának tökéletes.

Én nem vágom a úgy a dolgokat, mint Ti, de a "fülembe" megbízom. Amikor felújítottam a hangfalaimat, rögtön kijöttek a VF2 számomra nem színpatikus dolgai. Ennyi.

Az meg még érdekesebb, hogy az én gyári készülékemben is zömében szénréteg van, és ez nem hogy nem ront rajta, de mint írtam, nekem félvezetősben jelenleg végállomás.

Most nem akarom keresgetni, de ott valamelyik szénrétegről azt írják, hogy jóval alacsonyabb zajú mint a fémréteg társai. Azt meg ugye nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek zöme nem NOS készlet, hanem a mai napig gyártják, sőt fejlesztik! Nyilván, nem 8,5 digites multiméter referencia áramkörébe hanem kifejezetten audio felhasználásra.
Nekem személy szerint sokkal jobb tapasztalatom van még az itthon fellelhető (1-2Ft-os) készletekről is, mint az üzletekben kapható mai fémrétegekről.
Én ilyet soha nem tapasztaltam, hogy az értéke változott volna az idővel, nyilván a hőfokfüggése az sokkal nagyobb, de egy végfokban olyan helyen ahol mW-os igénybevételek vannak ez teljesen lényegtelen.
Pont ez is a bajom, ha ebben ezeket netán cserélni kell, és nekem nincs itthon adott érték és emiatt fémréteget kell beletenni, akkor dobhatom a kukába az erősítőt, mert megszűnik az alkatrészek harmóniája (szinergia), nem úgy fog szólni mint most. Természetesen ez ugyanúgy igaz az elkókra is...

Amióta kipróbáltam a Dale CPF ellenállásokat, számomra beváltak. Már nem akarok kísérletezni.
Még jó, hogy itthon voltam a megrendeléskor, mert a szomszédok azt hitték volna, hogy lóversenyezek.
Sajnos, ha jót akar az ember annak ára van. Ezért nem telik kísérletezésre. KT kapcsolásai azért jönnek be nálam, mert például rögtön a becsatoló nem nagy értékű, és akár több kapcsolásba is elmegy. Az meg lassan kiderül, hogy mit szól egy cső az említett ellenállásokhoz a készülő hibridemben.

Van mindenféle hifi anyag fenn. Egyik ilyen a másik olyan véleményorientált. Néha olvasgatok én is ilyeneket, de olyat még nem olvastam, amivel teljesen megegyezett volna a véleményem, a tapasztalataim szerint. Kicsit olyanok ezek, mint a vaktesztek. Meg hát mindannyiunknak van saját elképzelése a "jóról".

A szénréteg és a szén kompozit teljesen más technológia, olvass utána.
Én a kompozitról irtam, arra érvényes a hozzászólásom. A szénrétegre a leírtak nem vonatkoznak.

Ha megnézed mondjuk az első Allen Bradley-t, irja is hogy az 1990-es években beszüntették a gyártását. Annyira "jó", hogy még azóta is van belőle raktáron nekik NOS készlet, és ugyan olyan lelkes marketinggel próbálnak megszabadulni tőle, mintha tényleg jó lenne.

És még...

"Mit javasolsz? Mit csináljak?"

KT írja: Előhalásztam a CD játszómat, a VF2-es végfokomat, a hangfalaimat, előbogarásztam még náhány használhatóbb CD lemezt is. Nagy kő gördült le a lelkemről, nem volt rossz a hangja. Utána beizzítottam a VF2-t is, és úgy halottam, annak nem olyan tiszta a hangja a tapsoknál, ütős hangszereknél. Ezután sokkal meggyőzőbbnek, valóságosabbnak éreztem a VF4 hangját a VF2-höz képest.

Nem ártalmas dolog, ha az ember tájékozódik, mielőtt csinál valamit.

A marketingre én magasról teszek, úgy kb az élet minden területén, mert én meghallgatással szoktam eldönteni, hogy mi szól számomra jól vagy sem, és ez alapján vonok le tanulságot, de az ebben a pillanatban is bosszant, hogy semmiféle értelmes magyarázatot nem találtam arra mind a mai napig, hogy ha egy erősítő jól szól, akkor azt mitől teszi.

Kicseréltem még 1-2 dolgot. A mérési összeállítás ugyanaz, mint korábban (nem pont ideális, de összehasonlításra jó.)

Csináltam egy 1kHz-s mérést is, ahol kihagytam a 400hz alatti frekiket, mivel ott tápszűrési gondjaim vannak. így azért nem rossz. 0,002% THD @ 1Khz.
IMD 0,011%

Köszi, szerintem ez sem a legjobb módja. Mondjuk azt néztem, hogy alacsony nyugalmiáram mellet növekszik a torzítása és az is érzékelhető. Itt azt kellene elkülöníteni hogy ki akarja hallani a felharmónikust az ember, vagy éppen arra kvácsi/nem kiíváncsi, hogyan változtatja meg a hangszerek hangját.
Akárhogy is, szerintem a THD egy elég jó mérőszám, amiből közveztve lehet következtetni az adott eszköz képességeire.

Egyébként volt, hogy magasfrekin kis amplitúdóval oszcillált, gerjedékeny volt, és ennek ellenére a hangja, főleg a magasai mégis kellemesebbnek, szellősebbnek tűntek. A meghallgatás mindíg egy relatív, nem túl egzakt dolog. Általában valamihez hasonlításon alapul, míg a mérés bármikor reprodukálható és független az egyéb tényezőktől, pl: hangfelvétel minősége, zenei stílus stb....

Hogy van-e értelme a THD-t minél alacsonyabb szintre szorítani? Egyértelműen van.
Saját példámból kiindulva, kapkodtam a nyugalmi áram beállítással, illetve nem néztem közben a THD-t, így a jobb csatornán ~20..30 mA-rel kisebb lett üzemmelegen a beállított áramérték és nőtt a THD is. Ez a hangzásban is megmutatkozott.

Érdekesség volt még, hogy megakartam mérni a ripple feszt kivezérlés nélkül (sikerült is ~100...150mV), aztán ha már arra jártam a probe-al, gondoltam megmérem az AC-t is. Na ekkor lestem egyet. A KBPC2506, kb 5..10V-os negatív tüskét produkált, mikor lezártak a diódák. Volt egy korábban BYV32-ből épített hidam, az nem produkálja a hibajelenséget.

Másik téma, amit feszegettem, az a sodort épár VS árnyékolt (pseudo balanced). Készülékházon belül nem látom bármiféle hátrányát a csavartérpárnak az árnyékolttal szemben.

Végül, ami számomra bebizonyosodott:
- HF erősítő építésénél mérés nélkül (jelalakok, határfreki, THD) nem igazán tudja az ember, hogy egy módosítást követően jó, vagy épp rossz irányba indult el
- Ahogy egy kertesháznak, úgy egy épített erősítőnek is csak elkészültségi fázisai vannak, ami csak súrolja alulról a 100%-ot

Azért ez már egészen jó. Mekkora kivezérlésnél mérted ezeket? Próbáld meg erősebben megszűrni az opamp tápját, meg a földelt bázisúak bázisának a szűrését nagyobb kondikkal.

Az IMD mérésnél többféle is van, láttam 19 és 20kHz-est azonos amplitudóval, fele legyen mindkét amplitudó a szimplához képest, ekkor teljes kivezérlést kapsz.
De láttam már 18 és 19kHz-est is.

A graetz nem csak a lassú diódáknál termel tüskéket, termel az a szupergyorsaknál is a működéséből eredően, csak azok rövidebbek, nem látod szkópon. Tegyél mindegyik diódára egy 47 ohm-33nF-os kondit sorbakötve. Ettől még lesz némi tüske, de legalább nem lesz gyors felfutású, ilyen ellaposodó hullám lesz. Ettől nem hiszem, hogy jobban fog szólni, de legalább kevesebb RF zavart termel.

Na, akkor már csak két jó hangfal kell, meg egy rendesen becsillapított ( nem agyon csillapított! ) szoba kell a zenehallgatáshoz. Ez akkor jó, ha becsukod az ajtót és körülvesz a csend. Mintha egy másik világba kerültél volna. A csillapítás nem csak arra való, hogy a szobán belüli visszaverődéseket csillapítsa, hanem a kívülről jövő zaj szobán belüli visszaverődéseit is csillapítja. Azért nem kell süketszobát csinálni, mert az sem jó.

Akarsz újabb erősítőt építeni, vagy ez csak egy intermezzo volt? Mert lennének ötleteim...

Jó dolog az önbizalom, nekem is volt valamikor. Arra igen, de a hangjára a legkevésbé sem.
Erre a tökéletes példa az, hogy kb. a legkisebb torzítással rendelkező erősítők szólnak a leg vacakabbul (nyers, steril, élettelen, az élő zenének nyoma sincs).

Én az évtizedek alatt rengeteg elméletet állítottam fel magamnak, mára az összes megdőlt, úgy hogy fel is adtam, hogy akár csak még egyet hozzátegyek. Az erősítők zöme szerintem nem szól jól, van néhány amelyik igen, de hogy mitől, azt ember meg nem mondja.

" Az erősítők zöme szerintem nem szól jól, van néhány amelyik igen, de hogy mitől, azt ember meg nem mondja."
Ha megkérdezhetem, mindez melyik felvételek hallgatására igaz?
Ugyanis a jó hangzásnak kulcsa az adott felvétel milyensége. Nem erősítőt építeni kunszt, hanem jó felvételt találni. Folytatva, profi hallgató, hangfal hiánya esetén honnan tudnád mire képes az erősítőd?

A negatív mancsra...
Nem tudtam, hogy KT sehol sincs hozzád képest...
Én nem bántam meg, hogy a VF2 panelt panasonic kondistúl kukáztam.

Nyilván a jóra, mert a rossz felvétel semmelyik erősítőn nem szól jól. De a jó felvétel is csak a jókon. Életem során az egyetlen erősítő amiből nagyon jó jelenlét érzet mellett áradt a zene az az Ongaku volt. Semmelyik másik erősítőnél nem éreztem azt, hogy igen, itt játszik a zenekar a szobában, pedig a csövesek zöme betölti zenével az egész teret, és még sincs jelenlét érzet.

Nem kötekedésként, de valami konkrét az általad jónak tartott felvételekből lehetséges?

~8V P-P-nél mértem ezeket. Egyelőre csak 100-100µF és 100nF szűri az opamp táprészét.

IMD-nél sima 3tone beállítással ment. Vannak benne 19-20k-s opciók is, csak a hangkártya 20k felett levág mindent szerintem.

Jelenleg 2,2nF van a diódákon ellenállás nélkül

A szoba az adott, meg a hangfal is. Ha már kibírta ezt a 25+ évet (kivéve a magasak)

Még nem döntöttem el, hogy akarok-e újabbat építeni.