Ha megvásároltad a tartalék darabot, akkor ha jól értem elhárul az akadály a pontos megnevezés elől. Így várunk türelemmel, és ha kiderül miről van szó, akkor talán lesznek másoktól is vélemények.

Így van. Egyébként vélemények most is vannak, legalábbis angolul, magyart eddig nem kerestem.

Hát ez megint elég szubjektív, hogy ki mit hall ki a zenéből. Sokmindentől függ... (szoba akusztika, hangfal, kábelek, hanganyag, hangforrás stb...)
PL. a TL071 és az NE5534 közötti különbséget nagyon egyértelműen kihallottam. De pl az ss3601 és ne5534 között THD-ban nem volt különbség, mégis az egyikkel számomra picit szebben muzsikál.

Abban maximálisan egyet értek egyébként, hogy van az a THD, ami alatt már nem lesz hallható a különbség, de ezt nem tudnám számszerűsíteni.

Ha a fenti példát veszem alapul, 0,1% és 0,03% (vagy hasomló IMD) közötti differencia hallható az én nem túl drága rendszeremen is.

Egyébként hogyan kellene lemérni, hogy mi az a THD, amit meghall az ember? Túlvezérléssel?

Hogy mekkora THD-t lehet már meghallani? Csak egy ilyen meghallgatással az a probléma, hogy nemcsak THD van, hanem IMD, DIM30, meg DIM 100, meg fázistorzítás, és még a fene tudja hogy még mi. Tehát ezeket egyszerre halljuk. Ebből nem lehet kihámozni, hogy mi, micsoda.

YT-n van fenn egy videó Distortion test. Azzal 0,1...0,2% THD -nál a zenében a magasak veszítenek a "fényükből", beszűkül a tér. Szinusznál is ilyen THD-nál kezdenek hallatszani a harmónikusok nálam. Utána zenénél 2-3%-ig nincs számottevő változás.

"A VF4-en már elgondolkodtam volna, de nekem +/- 50V-os tápom van"
Nem bírálatként, én mindig adott erősítőhöz szoktam trafót venni, nem trafóhoz erősítőt keresni. A múltból van a fészerben pár ilyen-olyan trafó, borda, és mindenfajta alkatrész, ami valószínűleg mellém lesz temetve...
A lényeg a várt eredmény elérése. Persze akadnak más szempontok is, például a tervezett méretek, hőforrások mennyisége, nagysága, stb. Az viszont saját véleményem, hogy kevesebb alkatrész, kevesebb hangzásra gyakorolt hatás.

De ebben a videóban a zenei résznél úgy csinálnak nagyobb torzítást, hogy vágásba hajtják az erősítőt. Ezt is lehet, de ne hajtsuk ennyire ki, akkor nincs torzítás? De, van, kisebb kivezérléseknél is. Azt nem tudom hogy modellezik.
A tiszta szinuszhangoknál egyértelmű, az amplitudó állandó, a felharmónikustartalmat növelik. Csak ennek nem sok köze van a zenéhez. Én egy ilyen ezeréves fejhallgatóval 2% körül hallom, hogy megjelennek az első felharmónikusok.

Meghallgattam K701+EVAmp-TB-ME-el, ahogy írtad, hozzátenném a visszacsatolás módosításával enyhíthető a kellemetlenség tünete egy határig. Persze ez önmagában nem jelent megoldást, csak alkalmi tünetkezelést. És persze nem tudom, hogy hangfalas üzemmódban mi mennyi..

A TL071 nyilthurkú erősítése már 10..12Hz között csökken, vagyis ott van az első töréspont. Ha megnézed, akkor 1 kHz-en már csak 4000 környékén van, az 5534 első töréspontja 100Hz, és az erősítése bőven 10000 felett van. Ebből ( is ) ered, hogy a TL nagyobb THD-t produkál.

Én csak azért nem csodálkozom ezen, mert az egyiknek JFET a bemenete a másiknak meg bipoláris tranzisztor...Tovább nem is nézem. Kizárt, hogy ugyanabban a környezetben ne lenne eltérés.
Kb. így szoktak ugyanabba az elektromos beállításban ECC82-ECC83-ECC81-eket meghallgatni és győztest hirdetni.

Ezt nem vitatva, nekem ezzel egy bajom van... Milyen tesztanyaggal, milyen rendszerben, milyen elvárások szerint próbálunk általános véleményt alkotni?

Mivel 8 Ohm-os hangfalaim vannak, és szeretem hangosan hallgatni a zenét, ill, ha van teljesítmény tartalék, így én a meglévő trafómhoz néztem kapcsolást.

Sikerült elérned a várt eredményt? THD? IMD?

Akkor mutatom. Itt van ez a progi, de biztos van másik hasonló is. Ebben ugye van generátor, torzítás méréshez meg akármihez, ami tud többféle hangot, fehér, rózsazajt stb., meg tud olyat is, hogy egyszerre meg tud szólaltatni 10 féle hangot. Alapból a viszonyítás szerinti 0dB-es jelszinttel, de minden egyes hangnak én kézzel meg tudom határozni a jelszintjét is. Most beírtam oda, hogy -60dB ami 0,1% THD, azt most meg nem mondom fejből, hogy itt most teljesítményt vagy feszültséget ért a szoftver alatta erre most nem emlékszem, de a lényeg, hogy maximum 10db tetszőleges frekvenciájú jelet össze tudok keverni tetszőleges jelszintekkel, azaz, mondjuk az 1kHz-es jelhez hozzá tudok adni néhány harmonikust, és meg tudom hallgatni, akár a hangszórókon akár fejhallgatón, hogy azokat a hozzáadott harmonikusokat én most hallom vagy sem.
A túlvezérlés azért nem jó, mert az egyéb hibákat is bevisz a jelbe, meg ott hozzáadódik már a hardver saját torzítása is ami fals végeredményt fog adni.

Azért lenne érdemes hangfal erősítő kombóval hallgatni, mert minden egyes eszköz generál felharmónikusokat. Ki tudja mi jön ki a hangszórokon, mire a fülemhez jut. Ráadásul reflexiók is vannak. Fejhallgatóval én is nehezebben hallom meg szinusznál... bőven 1% felett, VF2+ Hangfal meg bőven 1% alatt.

Ez a szép ebben és egyben meg is van, hogy miért jó ha minden egyes eszköznek minél kisebb a THD-ja, mert összeadódik.

Én úgy gondolom mindenkinek megvannak a saját elvárásai még hangerőben is. Mondom ezt azért, mert ezt erősen befolyásolja a helység akusztikája, és a szomszédok hozzáállása ehhez.
Én csak akkor adom a fejem mérési eredményekre, ha nem vagyok megelégedve a hallható eredménnyel. Amiről beszéltem a VF2 esetében, azt látom TB meg is magyarázta. Mivel, mint említettem VF4 lett belőle, így ez már hidegen hagy. Lényegesnek tartanám még minden egyes elemét a rendszernek, hogy a bizonyos finomságokat megfelelően lehessen érzékelni. És ahogy írtad is, más akusztikai tényezők alaposan befolyásolják a végső eredményt.
Lassan eljutok odáig, hogy elkezdhetem a VF4-em javítását, felújítását. Magam is kíváncsi vagyok, hogy jelent e majd valamekkora érzékelhető változást a tervezett építési változtatás...

"Fejhallgatóval én is nehezebben hallom meg szinusznál... bőven 1% felett,"...
Az hogy mit hallasz egy fülessel, az a füles meg az erősítője képességeit mutatja meg.

Hol találod ezeket az ostobaság szintű bölcsességeket?
És ha nem érdekel a VF2 (pontosabban hidegen hagy), akkor miért szemeteled össze a témát?

Kedves Alkotó, maradjunk a magyar nyelv értelmezésénél.
Kedves Alkotó " így ez már hidegen hagy," azaz vannak építési tapasztalataim a hangját illetően, de áttértem másra. Ennyi.

Ezt mondtam én is. Egy fülhallgató erősítőnek valszeg kisebb a THD-ja, ahogy a fejhallgatónak is, ezért mivel a bemenő jel már tartalmazza a felharmónikusokat, szerintem jobban fog érvényesülni egy olyan rendszeren, ahol még több torzítás adódik hozzá. Te nem ezt hallod? Neked hangfallal is a videón 2% körüli THD-nál kezd hallhatóvá válni a torzítás 1kHz-es szinusznál?

Szomszédokkal még nem vitattam meg, milyen erősítőt javasolnak
De ha kérdezném, gondolom valami 5W A-osztályút

Szerintem a fülessel érzékelés azért jobb lehetőség, mert nincs akkora levegőoszlop a hangkibocsájtó és a fül között. És aztán jön a rendszer, füles és erősítő. Volt a fülemen felső kategóriás hallgató az erősítőmmel, összehasonlíthatatlan a közepesekkel. A jelenlegi említett tesztanyagnál szerintem sokkal jobban lehetett volna elemezni azzal, mit a jelenlegi K701-el. Szerintem az AKG-k szerencsésebbek ehhez. Hangfalas üzemmódban, pedig a sztatikus hangfalak.

Eszembe jutott még valami a tesztről. Annak idején a sztereó beállító lemezen elhangzott egy mondat, miszerint "a monó felvételek is teltebben szólnak sztereóban". Akkor még gyerekcipőben járt a hifi. Véleményem szerint a sztereó hatás jelentősége függetlenül az adott anyag formájától jobban elemezhető az agyunkkal, ha a sztereó tér kellően szelektív, mert jobban érzékelhető az abban érkező hanginformáció, akár mélységben is, ha sztereó, ha nem.

Hogy tovább fokozzam a kedélyeket, csináltam ismét pár mérést.
Még mindig távol áll a jótól ez a VF2 Van még mit "simítani" rajta

Írtam, hogy az átlagos opampok nyilthurkú erősítése a frekvencia növekedésével csökken. Mondjuk 10..100Hz-től már -20dB/dekáddal. Ez azt jelenti, hogy a visszacsatolás torzításcsökkentő hatása dekádonként 20dB-lel csökken. Emiatt már néhány kHz felett emelkedik a torzítás. Olyan opamp kellene bele, aminek alig csökken a nyílthurkú erősítése még 10kHz-en is. Tehát, valami gyorsabb, komolyabb és persze drágább.
Sajnos, ettől még nem biztos, hogy jobb lesz a hangja, de műszeresen biztosan jobb lesz. és persze az sem biztos, hogy egyszerű lesz gerjedés ellen kompenzálni. Ehhez már kellene egy legalább 10MHz-es szkóp, négyszöggenerátor ( nem hangkártyás ) és sok türelem. Áramkorlátos táp, meg ilyenek. Innen már nem egyszerű. Maga a kapcsolás zseniális, csak tényleg jó alkatrészek kellenek hozzá. ( Az mindegyikhez kell... ) Ezért jobbak a diszkrét alkatrészekkel felépített végfokok, persze, azok távolról sem egyszerűek.

Ennél már csak akkor egyszerűbb, ha a két földeltbázisú tranyó sincs benne.

Még az opamp kör feszét csökkentem 5-7V-ra, ahogy korábban javasoltad, aztán mérek egy utolsót.
Csak megakadtam a tl431-nek a konfigurálásánál

Ez az OPA jó lehet?
lme49710.pdf

Nem lesz sokkal jobb. Ha a 49710 egységnyi erősítésnél 50MHz-et tud, ez azt jelenti, hogy 5kHz-en tud 80 dB erősítést. 5Hz-en van a 140dB-es erősítéshez tartozó frekvencia, vagyis ott az első töréspont. 10kHz-en ez csak 74 dB. Az 5534 10kHz-en tud 70 dB-t. Tehát, nem lesz lényeges javulás. És lehet, hogy még be is gerjed, tehát másfajta kompenzáció kellhet hozzá.

Csinálj egy olyan mérést, ahol csak fél teljesítményre van kihajtva az erősítő és akkor nézd meg a THD-t 20kHz-en. Arra gondolok, hogy minek olyan tulajdonságokat elvárni egy áramkörtől, amikre a valóságban nincs szükség? Vagy van olyan zenei jel, ahol a 20, vagy akár csak 10kHz teljes teljesítményt követel az erősítőtől? Százalékosan mindjárt jobb eredményt kapsz.

Mondjuk, 10kHz-en az a 30dB-nyi növekedés az tényleg sok. Nem tudom, hogy ez amúgy hogy jelentkezik benne hangilag, mert ez más kategória mint egy csöves, de a csöveseknél az szokott lenni, hogy ki van kötve a visszacsatolás, és az illető megjegyzi, hogy hű de jó, mennyi magas lett. Semmivel se lett több, mert mérve ugyanolyan az átvitel, hanem a visszacsatolás hiánya miatt megnőtt nagyobb frekin a torzítás, ami olyan érzethez vezet, hogy több magas lett. Több nem lett, csak torzabb lett.
A Karesz-nak volt a mániája ez a nagyobb sávszélesség és van benne valami. Némelyik jónak mondott végfokot megnézve az a helyzet, hogy van ugyan nagy sávszélessége magában a végfoknak, mert ilyen 4-500kHz-en vagy felette van a -3dB-es pontja, de az erősítő bemenetén meg ott figyel egy aluláteresztő szűrő. Mondhatnánk erre, hogy akkor ez értelmetlen, mert akkor minek a nagy sávszélesség, ha utána meg a bemenő jelet korlátozzuk. Lehet, hogy pont azért, mert így a végfok úgy tud működni ahogy kell, és semmi nem tudja megzavarni a bemenet felől, azaz a hangsávot mindenféle anomália nélkül fogja tudni erősíteni. Csak ötletelek.

Én már helyből nem értem azt, hogy minek oda ez a szűrő? Honnan jön mondjuk 20kHz feletti jel?

A másik, a kimeneti slew-rate értéke, hogy az mekkora legyen.

Smin= 2 x Pi x Up x fmax.

Ez 5V/us körüli értéket ad egy 100W kimenet, 8 ohmra erősítőnél. Ez azt jelenti, hogy 20kHz-en 100W-on nem fog torzítani a slew-rate miatt a végfok. Ezt nem nehéz elérni.

A DIM30, DIM100 mérésnél is azt mondják, hogy tegyük be ezt a szűrőt, mert akkor kisebbek lesznek ezek a torzítások. Már eleve nagyon furcsa, hogy a DIM méréseket a slew-rate-tel hozzák összefüggésbe. Miért? Hogy alakul ez ki? Aztán persze vannak akik egyszerűen tagadják ezeknek a torzításoknak a meglétét. A DIM 30 és DIM 100 értékek 0,001% alatti értéken való torzításhoz 100W, 8 ohmra kb. 10-, illetve 30V/us slew-rate tartozna. ( szimulátor szerint )

És akkor hogy van ez a csöveseknél? Mikor tud egy csöves a kimenetén 30v/us-ot? Vagy ott nincs tranziens intermodulációs torzítás? Egyenlőre ezek nekem nagyon sötét dolgok.

"Maga a kapcsolás zseniális, csak tényleg jó alkatrészek kellenek hozzá." Ez lenne a lényeg szerintem is. És KT is írta valahol, hogy a legszerencsésebb a tápban, hacsak a puffer zárja. KT kapcsolásainál a lényeg az egyszerűség, és az olcsóság. Természetesen mindegyik feljavítható az alkatrészek minőségével. Rögtön a VF3-nál a bemeneti elkó, és az IC meghatározó a hangban. De ezek kiváltása nem két forint, és így nem lehet a panelt egy az egyben másolni. És, hogy a vérére ugorjak a VF4 esetében nekem is csak Janztzen Z Cap van benne, nem V-cap. Véleményem szerint minden erősítőnél az alkatrészek minőségének hangképlenyomata van.
+ A hangfal gyengéit ne az erősítőn akarjuk kompenzálni!

Én sem értem, de működik a dolog valahogy, az én gyárimban is így van megoldva, ok nélkül biztos nem terveznek mérnökök ilyet. Sőt, inkább spórolni szoktak az alkatrészekkel mintsem feleslegesen betenni még néhányat.
Csövesnél a kimenő sok mindent elnyel, tranziensek sem mennek át úgy rajta.