Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   217 / 2208
(#) sturbi válasza Rockmenyét hozzászólására (») Aug 21, 2008
Lehet hogy nem jól látom a képen, de mintha a második fokozat alsó felének 47 nF-os csatolókondija nem az előző cső 6-os lábára menne, hanem az ötösre.
Nagyon nehéz eligazodni a szerelésen.
(#) Rockmenyét válasza sturbi hozzászólására (») Aug 21, 2008
Nem túl jó kép, a valóságban nem tűnik ennyire kuszának
A 6-os lábra megy, az 5-ös a fűtés földelt fele, oda a kábel árnyékolása megy.

Akár hogyan túrom a netet, meg keresek a könyvekben, nem értem a kapcsolás fázisfordító részét. Illetve az egy dolog hogy nem értem, de nem találok sehol hasonló megoldást.
(#) sturbi válasza 021 hozzászólására (») Aug 21, 2008
A négyzet minden bizonnyal repluszt jelent a képletben. Másképpen átírva:
L=((Ra*Rb)/(Ra+Rb))/(2*Pi*Fa)
Én ezt el szoktam hanyagolni és az: L=Ra/2*Pi*Fa -val számolom a primer induktivitását az alsó frekvencián.
(#) sturbi válasza 021 hozzászólására (») Aug 21, 2008
Ilyenkor, mikor adott trafóvasam van először megnézem mekkora alsó frekvenciát lehet vele átvinni.
Ehhez kell a szekunder oldalra tervezett teljesítmény is. A te vasad esetén pl.
qv=6,25 cm2, ha Pki= 5 W-os erősítőhöz akarok kimenőt alkotni akkor fa=400*Pki/qv2----400*5/39.0625=51,2 (Hz), 10 W-nál ez már 102 Hz lesz (visszacsatolatlan erősítőnél).
Ezzel megvan "fa" érték is a további számoláshoz.
Ezután számolható a szükséges primer indiktivitás:
Lp=Ra/(2*Pi*fa), a példánál maradva 5200/(6,28*51)= 16 (Hy)
Ezekből amúgy vissza lehet számolni az induktanciát ((induktív ellenállást (XL vagy RL= omega* L),(omega=2*Pi*f) angolszászok használják induktivitás kifejezés helyett is az induktancia kifejezést, de nálunk az induktancia=induktív ellenállás, kapacitancia= kapacitív ellnállás (Xc vagy Rc=1/(omega*C)).
XL=6,28*51*16=5124 (Ohm), ebből indultunk ki. Kisebb trafóknál ehhez hozzá lehet adni a primer tekercs egyenáramú ellenállását is (ez 200-500 ohm szokott lenni), a kapott impedancia lesz a cső anód munkaellenállása az alsó frekvencián. Ahhoz, hogy magasabb frekvenciákon is hasonló érték legyen, osztani kell a trafót (ez a része a projektnek leginkább próbálgatással oldható meg, a menetszámok is inkább kiinduló értékek, a végső elrendezés, vas stb. füleléssel alakul ki).
(#) Gory válasza CHZ hozzászólására (») Aug 21, 2008
Feltekertem 1 réteg primert, meg 1 réteg szekunder. Körülbelül 10mm hely van még a maradék tekercseknek, nagyon határeset hogy el fog-e férni.
(#) sturbi válasza Rockmenyét hozzászólására (») Aug 21, 2008
Rajzold át úgy, hogy a triódák egymás mellé kerüljenek, az egy klasszikusnak nevezhető differenciál erősítővel megvalósított közös katódos fázisfordító, az alsó cső rácsa váltóáramúlag testen van (egyenáramúlag is, (földelt rácsos kapcsolás)), a közös katódellenállásról kap vezérlést, ez nem invertáló, a felső cső földelt (vagy közös) katódos (anódkövető), ez invertáló.
Ami talán nem nevezhető általánosnak, az hogy nem automatikus a rácselőfesze, a másik betett kapcsolásnál automatikus a rácselőfesz, de a kapcsolás láthatóan több ponton hibás, de lehet, hogy a tervező szándékosan tette a rácsot (a közös rácsos csőnél) egy virtuális "mocorgó" testre.
(#) Rockmenyét válasza sturbi hozzászólására (») Aug 21, 2008
Hát azt hiszem, feladom ennek a kapcsolásnak a felélesztését. Nem tudhatom hogy mennyi hiba csúszott a rajzba, megépítették-e egyáltalán. Nekem meg nincs elég tudásom ahhoz hogy "átreszeljem" működőképessé.


Esetleg tudnátok ajánlani egy olyan EL84 PP kapcsolást, ami ultralineár módban működik és tényleg jó minőségű? Nem baj ha nem a legegyszerűbb (kb. ehhez hasonló bonyolultságú jöhet nyugodtan), csak tényleg jó legyen. Az sem baj ha nem teljesítményre van kihegyezve mert nem falat akarok bontani, a minőség a cél.

Azt tudom hogy a kimenőm gyenge, de ha van egy működő kapcsolásom, kimenőt cserélhetek.
(#) sturbi válasza Rockmenyét hozzászólására (») Aug 21, 2008
A potméter csuszkáját a rács oldalra kell kötni, nem a bemenet felé. A susogás visszacsatolás nélkül természetes, mert az erősítő éerzékenysége pár mV-os tétel akkor.
A gerjedést nézd meg úgy, hogy a visszacsatoló tagba ne tegyél kondit (és az anódokról is vedd le az 500 pF-os kondikat), az erősítő érzékenységét (és hangzását) a visszacstoló ellenállás értékének módosításával próbáld beállítani.
(#) ngyzoli válasza CHZ hozzászólására (») Aug 21, 2008
Hát igen,ez az,én szkóppal nem vizsgálódtam,pedig valójában az mutatná meg a rafináltabb hibákat,-a négyszögjeles mérés mindent elmond a trafóról egy füst alatt.ennek oka:nem rendelkezem funkciógenerátorral.végülis az egyik legtökéletesebb műszer az emberi hallás.annak idején,mikor még aktívan foglalkoztam az építéssel(úgy 98'-tól 2005-ig),nagyon sok száz órát töltöttem zenehallgatással,a különféle kapcsolások hangbeli jellemzőire figyelve.s ennyi idő után az ember már azt hallja,amit szeretne... egy barátom mondta régebben:ha építesz egy erősítőt,s tetszik a hangja,NE mérd meg!minekután vizuálisan is látod a hibáit,már nem fog ANNYIRA tetszeni... ez tiszta pszichológia,de van benne valami
(#) CHZ válasza Gory hozzászólására (») Aug 21, 2008
Azt nem tudom ebből , hogy eddig mennyi helyet vett ez igénybe , csak azt , hogy 10mm maradt .
SM85B csévéjét ha nézem , nekem összesen 10mm a hely , ezért sem értem ...
Továbbra is nagyon drukkolok , hogy összejöjjön !
(#) sturbi válasza Rockmenyét hozzászólására (») Aug 21, 2008
Sajnos csöves erősítőnél általában nem úgy van, hogy bekapcsoljuk és minden azonnal tökéletes lesz. A fokozatokat egyesével, a végéről az eleje felé haladva kell éleszteni. Első a tápegység, terhelés nélkül és a várható terheléssel, utána jönnek az erősítő fokozatai. Minden csövet munkapontba kell állítani (nyugalmi áramok beállítása (anód, katód, segédrács), feszültségek megmérése, disszipációk számolása. Jó, ha fokozatonként generátorról meghajtva meg tudjuk nézni szkópon a válaszjeleket (de enélkül is dolgozhatunk főleg, ha nincsenek ilyen műszereink).
Ha az erősítő működését pontosan át tudjuk tekinteni (az utolsó ellenállás, kondenzátor szerepével is tisztában vagyunk), akkor bármilyen kapcsolásnak bátran neki lehet veselkedni, ha nem így van, akkor hagyományos kondenzátorcsatolt, fokozatonként automatikus rácselőfeszültségű erősítővel érdemes kezdeni. (de az ilyet is fokozatonként, hátulról előre kell magához téríteni, hogy észrevegyük, ha valahol nem stimmel valami). A régi kapcsolások általában 50-300 mV bemeneti érzékenységűek (visszacsatoltan), míg ma általában 1-2 V érzékenységre van szükség (visszacsatoltan vagy anélkül). Ez némi módosítást vonhat maga után a megvalósításnál.
Rá kell hangolódni a feladatra, először papíron kell építkezni. El kell jutni odáig, hogy fejből menjen a megépítendő erősítő (vagy más) lerajzolása és főleg nem szabad hagyni, hogy egy átmeneti kudarc lelombozzon.
(#) CHZ válasza ngyzoli hozzászólására (») Aug 21, 2008
Van igazság abban mit írsz , de azért mérni is kell és érdemes időnként .
A mérések eredményét ha összevetjük a meghallgatási élményekkel , akkor kis gyakorlattal már mérés során is következtethetünk a várható eredményről , persze ez sem tuti , mindig érhetik az embert meglepetések .
Félvezetős erősítők mérése még jobban félrevezetőek lehetnek, ott sima egyszerű mérésekkel nem lehet hangzásra utaló paramétereket találni , nagyobb meglepetések lehetnek ...
Én ha mérések során valami durvább hibát észlelek , meg sem hallgatom ...
(#) CHZ válasza Rockmenyét hozzászólására (») Aug 21, 2008
Végre ,hogy nem akarod pont ezt a kapcsolást megcsinálni !
Rengeteg EL84 PP rajz található , ha nem UL az nem probléma , csak a kimenőt kell átkötni és az lesz .

Az elektrncső oldalán is van 1 , de sok más kapcsolás is akad , a lényeg , hogy elegendő 1db kettőstrióda az EL84 meghajtására , de ha már megcsinált vázat akarod használni és ott a + foglalatot is hasznosítani, akkor beköthetsz egy csövet katódkövetőnek és arról hajtod az EL84-ket , ez még jót is tehet az egésznek
(#) Gory válasza CHZ hozzászólására (») Aug 21, 2008
A cséve nekem is kb 10mm csak a vas kicsit kijjebb van. Kicsit meg lehet talán púpozni a cséve testet. Nemtudom. Ha nem fér ki fogalmam sincs mit fogok csinálni, túl drága a drót ahhoz hogy csak úgy kidobáljam.
(#) CHZ válasza Gory hozzászólására (») Aug 21, 2008
Látod ettől félek én is .Az eddig felrakott tekercsek kb . 3mm helyet foglalnak szerintem .Ebből már tovább lehet számolni . Tekercselés előtt érdemes pontos számításokat készíteni , próbatekercseléssel alátámasztva .
(#) Müszi válasza CHZ hozzászólására (») Aug 21, 2008
A legelső rajzod tényleg működik?
Mert PP-nek nagyon egyszerű
(#) CHZ válasza Müszi hozzászólására (») Aug 21, 2008
Nem az én rajzom , csak keresgéltem , de ilyesmit már csináltam , csak ott a katódban áramgenerátor volt ..
(#) Müszi válasza CHZ hozzászólására (») Aug 21, 2008
Egy prószát megér majd
(#) sturbi válasza Gory hozzászólására (») Aug 21, 2008
Tudom valahol megvan már, de nem találom, mennyi menetet tekersz, milyen drótból, milyen osztással, milyen csőhöz ?
(#) sturbi válasza Müszi hozzászólására (») Aug 21, 2008
Naná, hogy működik, szerencsés esetben még pár alkatrészt ki is lehet belőle küszöbölni, jó traffancsot, jó tápot kell hozzá okozni, amit be lehet állítani azt precízen be kell állítani és már szól is, mint az álom, az én szívemhez nagyon közel állnak az ilyen egyszerű jószágok.
(#) EcoPityu válasza kocos hozzászólására (») Aug 22, 2008
Kócosom! Tényleg működik!
Én EL84-el próbáltam, és közel 15w jött ki 1kHz-en!/asszem én is párhuzamba kötöttem, és 4 ohmon/
Azóta horganyzottlemez dobozban van, kinyomva purhabbal, lefestve feketére...
(#) EcoPityu válasza Rockmenyét hozzászólására (») Aug 22, 2008
Ha nagyon nem megy, felszereled alulra a TBA-t, és majdnem csöves lesz!!
(#) EcoPityu hozzászólása Aug 22, 2008
Köbzolival értekeztünk a mikrosütő trafóról:

Bővebben: Link
(#) Gory válasza sturbi hozzászólására (») Aug 22, 2008
SM85B-re tekerek. 56mm*14mm az ablakméret adatlap szerint.
primert azt 0,315 nettó keresztmetszetű drótból, 4*500 menetet. Szekunder meg 1,18 nettó drótból 4*35 menetet. A primer 1 sorba 125 fér, szekunder pedig 35.
Most még nem késő lebontani, nem megy kárba olyan sok. Csak nem tudom mit kezdjek utána.
A primert nem nagyon lehet szorosabban tekerni ennél. Szekunderen meg nem segít olyan sokat ha csak 0,8-assal tekerem.
(#) Gory válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Aug 22, 2008
0,8-al 4*70 menetet kéne tekerni, így csak 4*35-öt tekerek. Szóval sajnos nem nyernék sorokat. Meg nincs 0,8-asom, ez viszont elég drága volt ahhoz hogy ne ezzel tekerjem
(#) Rockmenyét hozzászólása Aug 22, 2008
Köszi a segítséget mindenkinek!
Megpróbálkozom az egyik CHZ-féle rajzzal, tényleg jobb egy egyszerűbb kapcsoláson megszerezni az alapokat.

Mi a véleményetek a 2008-as RT évkönyvben megjelent Plachtovics-féle ultralineár 6p14p PP kapcsolásról? ECC81/ECC85 csöveket használ a bemenő fokozatokban.

6p14p.jpg
    
(#) sturbi válasza Gory hozzászólására (») Aug 22, 2008
Tekerd másképpen:
500 menet primer-35 menet szekunder-500 menet primer+500 menet primer-35 menet szekunder-500 menet primer.
A primereket úgy kösd össze, hogy a középen lévő 500 menetek az ellenkező oldali külső 500 menettel kötődnek sorba. Így csak 2*35 menet lesz sorbakötve, ami jelentős megtakarítást okoz a csévén.
(#) sturbi válasza Rockmenyét hozzászólására (») Aug 22, 2008
Plachtovics úr kapcsolásai bombabiztosak, azonban csöves gyakorlat nélkül én inkáb CHZ -től betett kapcsolásokat részesíteném előnyben, de nem szeretnélek lebeszélni.
(#) Rockmenyét válasza sturbi hozzászólására (») Aug 22, 2008
Mindenképpen CHZ rajzát csinálom meg először ( a modern_kap.gif -et, elektroncso.hu), csak kíváncsi voltam a véleményetekre.

Egyébként hangzásban mi a különbség az ECC83 és az ECC85/ECC82 között? Ha jól tudom, a 83-nak nagyobb az erősítése. Csak azért kérdem, mert a 85 elsősorban rádiófrekis felhasználásra készült mégis sok audió kapcsolásban látom.
(#) Gory válasza sturbi hozzászólására (») Aug 22, 2008
Köszi, ez jó ötletnek tünik. A szekundert ha csak kétfele osztom az mennyiben változtatja a hangzásbeli jellemzőket?
Következő: »»   217 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem