Alapvetoen harom dolog hatarolja be azt hogy a kozponttol milyen messze
lehet elhelyezni az elofizetoi keszuleket:
- A vonal hurokellenallasa, ami a CB (kozponti telepes, azaz a kozpont
biztositja a keszulek taplalasat). Legvezeteknel ez meglehetosen keves
(pl. 7*1.35 alu sodralnal~7 Ohm/km), de 0.4mm-es helyi kabelnel azert
joval jelentosebb tetel.
- A vonal csillapitasa. Legvezeteknel ez is hasonloan alakul mint a hurokellenallas
(10Km meg se' kottyan).

Az elobbiek analog telefonvonalra vonatkoznak (elsosorban).

- A terjedesi ido(!). Nos ez digitalis atvitelnel nagyon kemeny es
athidalhatatlan korlatot jelent, mert ugye ha egy erparon felvaltva oda-vissza
kuldozgetunk csomagokat, akkor a valasznak vissza kell erni mielott a
kovetkezot kikuldjuk (ISDN, peldaul).


Gwynn valaszahoz annyit tennek meg hozza hogy sok olyan berendezes van
amit a keszulek es a vonal koze szokas bekotni (fax, uzenetrogzito, modem,
hivoszamkijelzo, stb.) ahol tipikusan ket csatlakozo van, a "to Line"
es a "to Phone". Vagyis egyszeruen ugy lehet telepiteni, hogy a telefonbol
kihuzzuk a zsinort, bedugjuk az uj keszulekbe (to Line), majd a keszulekhez adott
zsinort bedugjuk a "to Phone" aljzatba es a telefonba. Igy sorba kapcsolodik
az uj keszulek.
De! Tipikusan a "to Line" csatlakozo masodik erparjara (az elso, ket kozepso piros/zold,
a masodik fekete/sarga) IS kivezetik amit a "to Phone" csatlakozora kivisznek.
Ez ezert jo, mert igy eleg egy vezetekkel bekotni a pl. a faxot.
Nos ez okozhat problemakat amire jo a Gwynn altal javasolt megoldas.
Peldaul komoly szivast jelent ha a hagyomanyos "kerek" telefoncsatlakozonal a ket
"nem hasznalt fekete/sarga" vezeteket rakotik a kerek telefoncsatlakozo harmadik
(kozepso, szinten "nem hasznalt") erintekezojere. Ekkor aztan semmit
se lehet hasznalni, se a faxot, se a telefont. Pedig kulon-kulon minden jo

Egy-két gondolatot engedjetek meg.
A mai körszerű kisközpontok analóg mellékeit akár 1-1,5 Km-re is el lehet vinni.
Az ISDN esetében a főközpont és az NT távolsága 7-9 Km-nél nem lehet több. Analóg esetében igen.
Az analóg vonal jellemzői többek között a 48V fesz 75V váltó csengetés és kishazánkban 600Ohmos hurokellenállás. Ez az EU-ban 900. Ha több készülék kerül párhuzamosan a vonalra lehet, hogy "elnyomják" egymást pl: nem csörögnek vagy csak egy. De ez is inkább a gagyi készülékeknek köszönhető.

Szóval minnél közelebb a telefonközponthoz annál jobb?

Így ha közelebb vagyok a telefonközponthoz több készüléket tudok a vonalra kötni mintha távolabb lennék?


Amúgy pl az utca közepén le van nekem kötve a vonal a házamba. De maga az az érpár amin vagyok gondolom végigfut az utca teljes terjedelmén igaz? Tehát akár ugyanarra a vonalra párhuzamosan rátudnék kötni az utca végén is?

A telefonfülkéket ismeri valaki részletesebben?

Szögezzük le előre: nem akarok kirabolni egyet sem pusztán kíváncsiságból érdekel a dolog. Azért titeket kérdezlek mert a t-com nem válaszol.


Szóval pl kezdjük azzal hogy minden telefonfülke a vonal áramát használja a működéshez igaz?
Az érmés (Telcor) telefonok is?

Mert sok fülkében ott a 240V- is világítás céljára.

Jönnek majd még a kérdések.
Itt jó lesz nem, gondolom nem kell új topikot nyitnom a fülkéknek is igaz?

> Szóval pl kezdjük azzal hogy minden telefonfülke a vonal áramát használja a működéshez igaz?
Az érmés (Telcor) telefonok is?

Igen.

De állítólag az érmés készülékekben vészjelző is van. Hogyha valaki ütögeti stb akkor riaszt a központba.

De hogyan működik? Hogyan riaszt?

Vagy a kártyás telefonok meg a hamis kártyák kiszűrése érdekében mindig elküldi a központnak a kártya sorozatszámát. Sőt állítólag firmware frissítést is tudnak távolról végrehajtani a fülkékre.


Ezekre mind elég lenne a vonal energiája? A riasztást meg a sorozatszámküldést stb hogyan, milyen formában küldik a vonalon?

A "vonal energiája" a CMOS áramkörök használata óta igen nagy bonyolultságú áramkörök táplálására is elég.
Mivel a készülékben processzor (mikrokontroller) szolgál, bármilyen feladatra felprogramozható,így pl riasztásra is. A kommunikáció is többféle módon lehetséges, gondolj pl a CLIP (hívószám kijelzés) funkcióra: ez nálunk pl az első és második csengetés között FSK-ban jön.

EZt sejtettem hogyha fülkét programoznak akkor megcsörgetik őket és a caller ID-hez hasonlóan mennek át az adatok.


Gondolom a pontos időt is innen tudják, x időnként megcsörgetik őket.
Mert pl a forgalmi adatok alapján tudnak következtetni a benne lévő pénzre kommunikáció nélkül is.
De fordítva hogyan működik?
Tehát elkezdem püfölni a fülkét.

Ő hogyan szól be a központba? Van annyi energiája hogy megcsörgesse a központot és caller ID-t küldjön vagy mi?


AZt is észrevettem hogyha felveszem a kagylót akkor mintha szimulált tárcsahangot adna. Tehát nem közvetlenül a vonal tárcsahangját hanem mintha szimuláltat adna.

Azért gondolom ezt mert egyszer felvettem a kagylót, minden szép és jó búg aztán mikor tárcsáztam akkor kezdett el zúgni a vonal.

Tehát a vonal szar volt, nem lehetett rajta hallani semmit csak érdekes módon a búgás az jó volt.

De ha szar a vonal akkor a "búgásnak" is szarnak kéne lennie nem?

Szerintem ez azért van hogy nehogy tone dialerrel pénz bedobás nélkül kemény fizetős számokat hívjak nem?


Tehát a vonalhoz nem is ad közvetlen hozzáférést a kagyló addig amíg a készülék saját tárcsázójával nem létesítek egy elő kapcsolatot.

Jól gondolom? Mert ezt csak sejtem...


Amúgy tone vagy pulse módban tárcsáznak a fülkék?

> A "vonal energiája" a CMOS áramkörök használata óta igen nagy bonyolultságú áramkörök táplálására is elég.

Gyakorlatilag max. 4mA-t lehet kivenni a vonalbol keszenleti allapotban.
az uresjarasi feszultseg 48..52V es 4 mA az "tekintelyes" teljesitmeny.
Golcap-okban pedig lehet tarolni is belole pl. az elektromagnesek (ermekezeles)
taplalasara.

Persze ehhez az is kell, hogy a vonal "Coin box" kategoriaju legyen
(azaz a kozpont automatikus vonalelleorzese ne minositse vonalhibanak a
nagyon nagy nyugalmi aramot (ami ugy tunne mint egy nagyon-nagyon beazott
kabel )).

Hiába vagy közelebb a telefonközponthoz, nem tudsz több készüléket rátenni, mintha messzebb lennél. Itt az a légyeg, hogy a lakásodban lévő készülékek párhuzamosan vannak kötve ( alközpont nélkül) és így az áram jellemzői is változnak.
A telefonfülkébe nem áltárcsahangot hallasz, hisz minden készüléknek alkalmasnak kell lennie a segélyhívásra (104, 105, stb.), de ha nem segélyhívásra akarod használni, akkor fizetned kell! A régi nyilvános készülékeknek nem volt külön tápellátásuk. A maiaknak szerintem van pl: kártyás

Akkor van valami előnye annak hogy közelebb vagyok a központhoz mintha távolabb lennék? Azon kívül hogy pl jobban megy az ADSL ?
Nemcsak a segélyhívás de más számok is vannak ingyenesek fülkéből.
Attól hogy pl ál tárcsahangot ad attól miért ne lehetne segélyhívást indítani?
De ez csak egy feltételezés volt hogy ál tárcsahang.

Amúgy a kártyások azok amikhez szerintem pont nem kell külön tápellátás. Kártyát olvasni végülis egyszerűbb és kevesebb energiát igénylő folyamat mint a pénz vizsgálata, szortírozása, központba beszólás stb stb.

De kártyás telefont szerintem nem látunk sokáig. Pénzest se de kártyásat meg pláne nem.

Valaki itt említette hogy a pénzes is a vonal áramáról megy.

Elképzelhető de nem lehet hogy ehhez pl akksit, kondit tölt hogy elég legyen mindenre az energia?


Mert szerintem sok fülkébe nincs odavéve a 240V.

A régen telepítetteket megcsinálták normálisan, abban világítás is volt, a kiicsit későbbi fülkéket pláne a kártyásokat szerintem már nem is látták el világítással.

Legalábbis vidéken maximum az érmés fülkék világítottak.

Az miért van hogy pl egy telefonfülkét vagy bárki más előfizetőt csak max másfél percig csörgethetek?

Miért nem korlátlan mint pl az alközpontoknál?


Spórol a telefonközpont az energiával?

Tippem:
Inkább a "vonallal", úttal spórol. Ha egy központhoz 100 előfizető csatlakozik, akkor elég 10 beszédúttal csatlakozni a többi központhoz, hiszen nem beszél mindenki egyszerre ( kivétel szilveszter éjfél ). A szolgáltatónak az az érdeke, hogy annyi beszédutat építsen ki, amennyi éppen elég az esetek 99%-ában. Valamint amiért nincs bevétele, az ne kössön le erőforrást.
Bár bizonyára hasonlóan a csengető-áram-forrást is átlagterhelésre építi ki, a másfél perccel számolva.

Bár volt már mikor valakit 40 percen át csörgettem így is.
Végül csak felvette... D

> Az miért van hogy pl egy telefonfülkét vagy bárki más előfizetőt csak max másfél percig csörgethetek?

Peldaul jo indok lehet az, hogy tipikusan a csengetesi viszhangot a hivott fel telefonkozpontja kuldi
vissza (ami egyebkent nem kotelezo hogy igy legyen), tehat ahogyan gg630504 is mondta ezzel foloslegesen
foglaljuk az kozpontok kozotti atviteli utat. Fizetni ugyanis csak akkortol fogsz, ha hivott fel felveszi
(ami egyebkent nem kotelezo hogy igy legyen).

> Mert szerintem sok fülkébe nincs odavéve a 240V.

A vonat is megy attol hogy a megallo nincs kivilagitva

" foloslegesen foglaljuk az kozpontok kozotti atviteli utat. Fizetni ugyanis csak akkortol fogsz, ha hivott fel felveszi (ami egyebkent nem kotelezo hogy igy legyen)."

De nem ám! Bécsben már 20 évvel ezelőtt sem adta vissza az 1schillinget (szerencsére nekem a 2Ft-ost ), ha sokáig csengettél,de nem vették fel.

Amúgy már végülis ha vezetékesről hívsz akkor is van kapcsolási díj hogyha fel sem veszik!

Tehát én alapból fizetek csak azért hogy csörgetni tudjam....


Az igaz hogy eközben pl foglalom a vonalat pláne ha mobilt hívok de lehetne olyan opció is hogy x díjjért korlátlanul csörgethetek.


Amúgy szerencsére telefonfülkéből nincs kapcsolási díj.

Ergo máris egy kérdés: a fülke honnan tudja hogy a hívott fél felvette a telefont?

Mert bedobod a pénzt, tárcsázol, kicsöng. De a pénz addig nem esik le a trezorba amíg a hívott fél fel nem veszi. De ha felvette abban a pillanatban megette a pénzed. Ez olyankor bosszantó ha üzenetrögzítő veszi fel..

De honnan tudja hogy felvette-e?

Nem a fülke tudja, hanem a főközpont küldi a jelet, hogy beemeltek. A beemelést /600 ohm/ végezheti rögzítő is.
A kapcsolási díj meg csak bizonyos előfizetéseknél van.
Az ADSL esetében azért jó ha közel vagy a központhoz mert a nagy sebességet csak " rövid " távon lehet biztosítani. A telefonnak elég a 15kb/sec, még sok is.

De tényleg mikor fülkéből hívnak vagy fülkét hívok az első percekben hallani hogy belecsipog a vonalba a fülke. De ez nem sokáig tart mert egy idő után abbahagyja.
Ez lenne az a beemelés visszajelzés?

Vagy miért csinálja?

Az pedig miért van hogy pl a régebbi tipusú kártyás telefonfülkék ha félreteszed a kagylót és utánna felhívod akkor felveszik a telefont???


A pénzes fülkét ha félreteszed akkor utánna ha felhívod maga a telefon nem csöng de a hívónak azt jelzi a vonal hogy kicsöng.

A kártyás az meg trükkös, félretett kagylónál automatik felveszi a telefont ha hívja valaki.

De milyen meggondolásból van ez?

Miért nem foglaltat jeleznek ilyenkor a fülkék?

Ha adsz neki tápfeszt, akkor a tárcsázás is menni fog: impulzus módban szaggatja saját magát (tápegység árammérőjén látod), DTMF pedig hallatszik a hallgatóban.

Sziasztok, ismertek valakit, aki megépítene egy olyan rendszert, ami a telefonvonalról világít? Természetesen áramszünet esetére... Mindent beszerzek hozzá - itt találtam: http://www.instructables.com/id/FREE-Hidden-Electricity!/?ALLSTEPS
Csak az még a kérdés, hogy ez milyen lámpa? Közönséges asztali, ledes izzóval? Ha igen, nyilván le kell cserélni a csatlakozóját...?
Ha nem, akkor mi a teendő?
Bocsi a laikus kérdésekért, szőke nő vagyok...

Hát ha egy akkut (48V) töltesz vele napokig és 10 percig világítasz róla, Vagy világítás közben nem akarsz telefonálni,akkor talán megoldható.
De a békesség kedvéért (MATÁV) inkább hanyagolnám a témát.

Világítás közben nem telefonálnék. És nem vinném túlzásba... Olvastam az előzményeket, tehát tiszteletben tartanám a Matávot és ha mégis kijönnek, nem nyitok ajtót, ill. eltüntetem a cuccot.

De jön a sötét tél és mindig akad valami lakásfelújító, aki sikerrel idéz elő áramszünetet... Tudnál írni magánba: lobbiist@freemail.hu - Köszi!

Legegyszerűbb 5-6 mormál led sorbakötve + egy 50-100 ohmos ellenállás megfelelő polaritással a vonalra.
Lehet ebből talán két füzér kell párhuzamosan.(a ledek száma és az ellenállás a fényerő függvényében változhat ,kezd a többel és haladj lefelé -a vonal kb 20-30 mA áramgenerátor kapocsfeszültsége 48-56V ) A telefonon Kb 600 ohm 10-20 volt közötti érték mérhető.
Természetesen így se te nem tudsz telefonálni sem téged nem tudnak felhívni (foglalt).Ha sokáig használod nem fognak a MATÁV-tól kijönni hanem vonalhibának minősítik (a vonalon áram folyik de senkivel nem beszél) és lekapcsolják. (Bár lehet ez csak régi központoknál volt divat,nem tudom a mellé tett telefont- mert ez tulképpen az- meddig tűrik )
Az akkutöltős módszer szerintem egyszerű eszközökkel "korrekten " csak kísérletezéssel kivitelezhető csak nagyon nagy ellenállást használhatsz min 100K + egy soros dióda és ezen keresztül tölteni egy akkut Bár ebből méghamarabb lesz vonalhiba ,különösen a hosszú vonalon töltött idő miatt.Azután erre az akkura olyan fogyasztót raksz amilyet akarsz (de a töltési idő nagyon hosszú akár napok is lehetnek fogyasztó nélkül) Ennél gazdaságosabb/ egyszerűbb egy szolár lámpa kikapcsolható leddel

Valami gond van a vonalammal!
Rácsatlakoztam a trafóval és nem viszi a háromhuszönötöst.
Viszont, telefonálni, azt lehet vele.
Ez, most hiba, vagy nem?

De legalább ki lesz világítva.
Mint írtam ,én is a zseblámpára esetleg a gyertyára szavazok Ezt sem próbáltam,valószínű működik . Szerintem csak érdekesség ez a fajta alkalmazás.
Havi 3000 ért az akkus lámpa is elműködik.

pontosan erre céloztam.

Sziasztok!


Meghibásodott a sinus 101-es vezetéknélküli telefonom bázisállomása.

Amint rádugom a teleofnvonalra (akár áramtalanított állapotban is) akkor rögtön elkezd recsegni tőle a vonal.

Tehát nem telefonálok róla, hiszen be sincs dugva a konnektorba csak a telefonvonalra és ha egy másik normál telefonnal beszélek akkor recseg a vonal a vezetéknélkülitől.

Idáig működött, egyik pillanatról a másikra kezdte.

A vezetéknélküli ha áram alá helyezem működik de a vonal ugyanúgy recseg tőle.

Mi lehet a gond?