Idézet:
„Tud valaki ennél egyszerűbb és olcsóbb megoldást?”

Igen, megkéred az amúgy is nagyon szorgos erdei kismanót, aki szíves örömest ingyen el is hozza haza a gyantát :crazya:

Jó, de "Pumukli elvesz ezt, elvesz azt, nézd csak a kis ravaszt!" :awink:

Kösz, inkább magam megyek!

Egyébként a mi kertünkben van két 8 méteres fenyő, úgyhogy nem szoktam sokat fáradozni. Ilyen esős időben meg jobb is a "termés"

ez a fenyógyanta egyenlő a nyákvédő lakkal? és milyen fajta alkoholban kell feloldani?

Denaturált szeszben kell feloldani, de nem lakk, hanem folyasztószer. Ne keverd össze a két dolgot, nem ugyan az, sem a célja, sem a működése.

Köszi hogy elkészítetted, hát még én hogy örülök neki

rendben és ez mennyire minőségi úgy értem, hogy ér annyit mint egy gyári folyasztószer?

Ha az ár/érték arényt nézed, megse közelíti agyári ezt. a 0,5dl denaturáltszesz ára elenyésző abban a tudatban, hogy egy akkora mennyiségbe bekeveri ingyen beszerzett gyantávak kb 1 m2 felületű nyákot "festhetsz" le. Ha meg ugyebár csak a forrasztási pontokra kened, akkor mág kétszer is lekenheted, és még így is nagy felületre használhatod.
Egyébként a gyayntás "cinben" is ugyanez a sima gyanta van.

Az igaz hogy a gyári tisztább, de ha a teáltalad feloldottat átszűröd egy szunyoghálón és a felhasználás előtt hagyod leüllepedni a szennyeződész, és az eleg höfokát kb 40 fokosan (pl radiátoron) tartod eközben, (oldódás, utánna azonnal szűrés) akkor szép "sterilt" kapsz! Az oldódást ajánlatos légmentesen zárt üvegben csinálni. Az oldandó gyanta lehet több is mint 10-12g.

oké akkor megéri

Mindig borsódzik a hátam amikor ilyen gyantás kenegetés kerül szóba. De nem fogom még egyszer elmondani hogy a gyantának ellenállása van amivel nagy impedanciás áramköröknél igeni számolni kell! Hopsz, már el is mondtam már megint...

No nem baj, kenegessétek csak a nyákokat önfeledten aztán majd rájöttök. De ha nem muszáj, akkor miért tanuljon az ember a saját kárán?! Tanuljon inkább másén...

Szerintem ez gyanta függő. Én is kenem, és nincs bajom vele. Ezt szerintem mindenkinek magának kell kipróbálnia, és attól függően alkalmazni, hogy beválik-e.

A kétledes villogónál, meg a pic-es futófényeknél mindegy.
Mire a nagy impedanciás áramkörökhöz ér meg is utálja a ragacsos, "mindenem ragad!" típusú , meg utánna lemosogatásos pepecelést.

lidi:
Így van, próbálja ki, és meglátja mihez hogy jó.
Ja és persze, hogy gyanta függő, mármint, hogy milyen fenyőé.

Kiváncsiságbol kérdezem mi számit nagy impedanciásnak. Jol megszáradt gyataoldatomban közeli vezetösávokon mérve több müszerel 200M ohmos állásban mérve sem mutatott mérhető eredményt. De mindenképpen meg fogom ismételni a méréseket. Ellenben roszabb tapasztalataim vannak az amerikai No Clean folyasztószerrel.

Meg attól is függ mire kened ! A nagy frekvenciás (rádió)
illetve a nagy ellenállásr igénylő áramkörökhöz semmi képp ,de egy akksi töltőnél egy villogónál bármikor
El kell dönteni hová lehet hová nem
Egyébbként ha nem sikerül forrasztás után teljesen eltávolítani rövid időn belül egy fehér porszerű csúnya
és "vezető"réteg alakul ki a panelon !

A nagy impedanciás áramkörök azok nem feltétlen az 'elektronikai jéghegy csúcsa' csak azért mert olyan hű de szakszavasan hangzik. Például egy egyszerű ICL7107-es áramkör is nagy impedanciás és azt a nagyon-nagyon hobbisták is előszeretettel építik (no meg rendelgetik az ingyen IC-t húszasával mert az tök jó...).

Bár a "nagy" az relatív... (mármint az impedancia).

Én olyanokra értettem, ahol pl a tekercs a nyák vezetékezéséből van kialakítva, és nagyfrekis "rádiós" cucc kesz, ahol még az sem mindegy, hogy a vezetékek milyen sürün mennek, és milyen irányban, és még a vezetők hossza se mindegy.

Ennél sokkal kevesebb dolog is elég ahhoz hogy egy áramkörben nagy impedanciás vezetősávok legyenek.

A gyantának szerintem sincs semmiféle vezetőképessége, bár adatot nem találtam róla. Minden esetre nem volt vele gondom soha, ICL7107-nél sem, pedig nem pucoltam le a gyantamaradványokat.

Régebben volt, hogy kentem be gyantaoldattal panelt, soha nem volt gondom vele, igaz, én patikai benzinben oldottam akkor a gyantát. Épp most a hétvégén adódott úgy, hogy egy PICKit2 klónt a kíváncsiságból átecseteltem tiszta benzinnel, a forrasztáskor kicsapódott gyanta szépen el lett terítve a panelen - tökéletesen működik.

Én azt gondolom, hogy a vezetés leginkább a különböző szennyezésekből adódhat, pl. nem a patikai tisztaságú szerek használatakor.

Arról viszont olvastam már pár helyen, hogy a különböző, forrasztást segítő csodaszerek maradványai vezetnek. Ha ilyen maradványokat szétken az ember a gyantás "festéskor", akkor nem szabad csodálkozni, ha vezet a panel ott is, ahol nem kellene. Szerintem nem is kellenek ilyesmik, a gyantás cin pont elég kell, hogy legyen, ha megfelelő tisztaságúak a felületek.

Én még nem tartok itt, Mármint ilyen dolgok építgetésénél, ezért még nem okozott problémát nekem! De a jövőben majd odafigyelek, ha majd oda érek! Köszi a jótanácsot (figyelmeztetést)!

Egyrészt: A kérdés arról szólt, hogy a gyanta-oldat mire való, erre íram a választ.

Másrészt: Ahogyan a gyanta feloldható denaturált szeszben, úgy a frrasztás befejezése után, ugyancsak denaturált szesszel el is távolítható a felesleg. Egyetlen szóval sem említettem, hogy ez az oldat a NYÁKlemezek korrózióvédelmére szolgál. E célra ott az akril lakk.
Harmadészt: Tökéletesen egyetértek, hogy nagyimpedanciás áramkörökben zavart okozhat a gyantamaradváy, ezért ha paelmérőt építek (pl.), akkor a forrasztás befejezése után alaposan lemosom a maradványokat den. szesszel. (Bár megjegyzem, hogy jómagam nem használok folyasztószert, csak a forrasztó ónban lévő gyantát. E helyett rendesen megtisztítom a kimaratott lemezeket is.)

és annak a gyári lakknak ami a gyári panelokon szokott lenni zöld szine van olyat hol lehet kapni és mi a neve?

Azt a hozzászólást nem neked címeztem Frankye! Nem is nyomtam rá a válasz gombra.

Az a NYÁK védő lakk, és szinte minden elektronikai cikkeket árusító üzletben kapható. Bár túl nagy véleményem - nekem - nincs róla. A magam részéről én a sima, színtelen akril lakkot jobban preferálom, de ugye ízlések és pofonok...

OK, bocs, csak mintegy "megjegyeztem"...

és azt hogyan tudom megcsinálni,hogy a forrasztási szemeket ne fújjam le mivel védjem?

Forrasztés után lakkozunk házilagy. A gyári technológia más.

oké

Multkor megpróbáltam, először akril lakkoztam és utána forrasztottam. Hát.... lehet, de nem az igazi

Igen, azt már én is kipróbáltam egy kis darab áramkörön.
Meglehet forrasztani éppen, de nagyon macerás...

Amire te gondolsz az a lödstop lakk. Nem egyszerű.
Kell egy szita, azzal felszitázod a lakkot, 80 fokon megszárítod (30 percig), majd uv-vel levilágítod a forrszemeket kitakarva. Ahol uv éri ott megkeményedik többi spec. vegyszerben leoldható, majd 160-180 fokon beégeted a lakkot (1 óra)
Egyszerű mi? Ja és a spec lakk irtó drága!!
Szóval 2-300 forintért +közel 2 óra szenvedésért lesz egy kasa nyákod. (szita előkészítés, szitázás, szárítás, szitáról a festék visszanyerése, szita kimosás, uv világítás, előhívás, lakk beégetés)

Mutass már légyszi egy így készült nyákot. Mármint ne gyárit, hanem amit otthon sikerült.