Ötletes! Gratula!Én egy kicsit nagyobbat akarok, hogy a keringetőszivattyú müködjön,ill azt müködtető akksi töltödjön,mert errefelé akkor van áramszünet,ha viharos szél van és a kazán müködjön.összeségében 50w elég ha marad a veszteségek után!Egy-két dolog megvan, csak a tartó a macerás.Könnyű annak akinek van vasszerkezete!nem irigykedek!Üdv!

itt van a tekercsek bekötése

Király vagy köszi.

- EZ - is segíthet.

köszönöm hogy időt szántál rám, de bárcsak ilyen generátorom lenne.

Nem biztos, hogy jól értelek, de a bekötés elve nem változik a generátor méretétől és tekercsszámától. Az elv pedig látszik. Egyébként én is elfogadnám...

Azért várj egy kicsit..
Nem három fázisú generátort akarsz építeni?
Mert akkor 15 tekercs. 3x5
Úgy egyszerűnek tűnik a bekötés.
Igazából 3x6,vagyis 18 lenne a szerencsés.

Szia gulyi88 és Többiek!
Az eredeti elgondolásom az volt, hogy a fordulatszámot a szél sebességétől függetlenül a winyó motor terhelésével, esetleg egyenáramú gerjesztésével oldom meg. Ez eddig rendben is lett volna, de közben világos lett, hogy a motor fékező ereje nem csak a terhelés ill. gerjesztéstől függ, hanem a fordulatszámtól is. Tehát így nem lehet megmérni a kerék nyomatékát különböző fordulatokon, mert a bevitt gerjesztésből baromi nehéz lenne visszaszámolni a valós nyomatékot.
Ezért most más megoldást kerestem, egy nyúlásmérő bélyeggel próbálom megmérni a nyomatékot(0..1000g). Így is előfordulhat, hogy a pontos értéket nem tudom kijelezni, mert azt valahogy kalibrálni kéne, ami nem lehetetlen súlyokkal, de a felépítmény áttételei, amin keresztül a nyomás majd a bélyegre kerül eléggé megbonyolítja a kérdést, de majd ezt meglátom, tehát lehet, hogy az érték csak közelítőleg lesz pontos, viszont az arányok jók lesznek, és első körben ez jobban számít, mint a pontos érték, mivel ez egy összehasonlító mérés lesz a különböző kerék kialakításokhoz.
Egyébként az eltérés amire számítok 10% belüli lesz abszolút értékben(N), az változások(arányok) viszont 0,5...1% körüli pontossággal lesznek mérhetőek.
A fékezés továbbra is a motorral történik úgy, hogy adok egy fordulatszám alapjelet a PIC-es szabályzónak, ami úgy vezérli a motor gerjesztését, vagy terhelését(majd kiderül melyikkel lehet elég fékerőt megoldani), hogy a kívánt fordulatszám meglegyen. Ekközben mérem a nyomatékot, amit a kerék okoz. A kettő szorzatát veszem fel a grafikonon, és így kiderül, hogy mi a kerék legjobb munkapontja. Ezt majd egyébként a nagy keréken is meg fogom mérni, és ez alapján próbálom tervezni a generátort. A nagy keréknél csak a megfelelő szél lesz a gond, de majd csak kifogok egy jó szeles napot!

Szia!
álló képet is mutatnál erről? milyen motor van rajta?
köszönettel Atis

Régebben tárgyaltátok a légmagos dupla mágneses generátorok mágnes <-> tekercs arányát.
Az igaz, hogy ha egy mágnessel több van, akkor a generátor simábban jár terhelten, viszont van egy nagy hátránya a dolognak, hogy a tekercseket nem lehet sorba kötni, mert a fázisok eltolódnak az egyébként egymáshoz tartozó tekercseken. Így csak egy tekercs feszültsége érvényesül, amiből még leeseik a diódák 1,4V-ja is(természetesen az áram egyenletessége nagyon jó lesz)!

Én erősen hajlok a felé, hogy azonos mágnesszám kell nekem.
Sok terv kavarog bennem, az egyik verzió 40mm*5mm es korong 'neo'mágnesekkel(ha kell duplázva, hogy 10mm legyen).
A tekercsek úgy lennének kialakítva, hogy a belső átmérő 40mm lenne, a külső 80mm. Ha ezeket egymás mellé teszem körbe, akkor kb. 46cm átmérőjű állórészt kapok a tekercsek középpontjában mérve.
A 18 tekercs 3*6 tekercs csoportot ad ki, amiket így 6-osával sorba lehet kötni, ezzel a feszültséget növelve az elektromos hatásfok is jobb lenne(Kisebb áram, kisebb levezető kábelveszteség, összesen 1,4V diódaveszteséggel).

Én nem akarok akkukat töltögetni ezt említettem, inkább vizet melegítenék(bojler, fűtés), esetleg nyáron, ha nagyon sok lenne a fölös energia, akkor kondikkal és inverterrel megoldanám a 230V-ot is, de ez egyelőre másodlagos és nem is reális, mivel egy 200l-es bojler felfűtése 3kW-al 6 óra! Nagyon örülnék, ha ezen felül még lenne energia!

Visszatérve a generátorhoz, a gondom, hogy a 46cm átmérő kicsi! Én legalább egy 2m-es átmérőt szeretnék, ami ugye rengeteg mágnest igényelne, ha egymás mellé tenném őket.
De mi lenne, ha a tekercseket nem egymás mellé közvetlenül, hanem távolabb tenném? A mágnesek ugyanannyi időnként haladnának el, csak nagyobb sebességgel, viszont rövidebb ideig tartana a gerjesztés. Ez kissé növelné a lüktetést. Az átlag teljesítmény nem változna, mert ugyan a feszültség a nagyobb sebesség miatt nőne, de a gerjesztés időtartamának csökkenése miatt a hasznos áram időtartama csökkenne. Ez egy fűtőszálat nemigen zavarna,(némi kondi tömeggel még egy töltőáramkört sem).

Milyen problémát láttok, amit én nem?

Szerintem,ha már mindenképpen csak vizet akarsz melegiteni,sokkal jobb lenne ha egy napkolektort tennél a tetöre,Jóval több hőenergiát nyerhetsz,mint szélgenerátorral.Az utobbi inkább csak elektromos energia termelésre,vizszivatyuzásra alkalmas,mint fütésre.Föleg a legujabb tipusú vákum kolektorok.Én is pl.csak a töltés szabályozáshoz használom a bojlert,egyébként a napkolektort használom vizmelegitésre,amennyire csak lehet.

napkollektorral fel lehet melegíteni a vizet 80°C fölé?

én ezt a N tekercs = pólusszám -+1
et kizárólag vasmagot tartalmazó generátorhoz használnám / ajánlottam.
a vas miatt ugye nehezen indulna--> emiatt kell -+1...
én csillagba kötném az összes fázist. és 2* egyutasan egyenirányítanám. így a csillaghoz képest lenne egy - és egy + feszültésgem. ezt párezer mikroval megszűrném..

de még az is eszembejutott, hogy ugye áram csak akkor folyik, ha a dióda után 0,7V al kisebb a fesz, mint a tekercsen kialakuló, ebből következően minden fázisban csak a csúcspontokon folyik áram! hát ez így nem egy nagy kihasználtság! belátható...
(minden félvezetős egyenirányításal működő generátorra igaz.)

erre egy PFC hez hasonló áramkört tennék minden fázishoz, emiatt szinte az egész periódusban folyna áram, nem csak a csúcspontokon ! jóval megnövelné a generátor teljesítményét! de ez még csak lila gőz fázisban van..

Nyáron elöfordult hogy felfort a viz a napelemben.

Nálam nyáron napfelkelte után egy órával ha leállítom a keringető szivattyút akkor max 20 perc múlva olyan intenzitással forr a víz a rendszerben, hogy csak a csapvíz nagy nyomásával lehet kinyomatni, mert a keringető szivattyú képtelen elboldogulni vele. 120L vizet nyáron 40 perc alatt felforral. (280 db vákuumcső)

Lehar légyszi javítsd ha tudod:"Nyáron elöfordult hogy felfort a viz a napelemben." A napelem áramot termel, a napkollektor meg vizet melegít. Csak azért kérlek erre, mert nap mint nap evvel a félreértéssel küzdök a vásárlókkal kapcsolatban mivel a médiában is notóriusan összekeverik, és a "kedves" vevő még engem hülyéz le hogy rosszul tudom, mert a tv-ben is ezt mondták....

ha jól számolok, akkor ez kb 16,8KW folyamatos teljesítményt jelent.

40,32 [MWs] [MJ] (t= 40perc...)= 16,8KWh azért az elég szép energiamennyiség.

ezt szélkerékkel megközelíteni
szélkeréknek annyi előnye lehet hogy éjjel is fűthet (de minek? a boyler tárolja a melegvizet...) ...
gondolom télen is képes fűteni csak kevesebb tejesítménnyel. (vagy télen leeresztitek a rendszert?)

Véletlenül nincs valakinek egy kapcsolási rajza egy
germanium diodakbol felepitett feszultsegsokszorozoról? Az "alap" fesz kb 10 v.

Télen nem nagyon van nap, nyáron meg nem kell fűteni. A bojler csak nyáron terhelné a kereket, amikor nem kell fűteni és nem tudnám máshová tenni a megtermelt energiát.

Nem értettem, hogy ezt csak a vasmagosokhoz írtad, valószínű azért sem, mert az egyik légmagosnál is egyel több mágnes van(a belinkelt 10kW-oson).

1,4V esik összesen(vagy több, mivel nagy áramoknál több a veszteség), mert tekercsenként két dióda van, nem egy!

PFC? Ez mi akar lenni? A kapcsoló üzemű egyenirányítóra gondolsz? Ilyet már építettem jelfeszültségnek, ugyanaz lenne nagyban, mondjuk 100A-es FET-ekkel. Ha elég nagy a kivehető feszültség, akkor nem érdemes, de 12V környékén 10% nyerhető lenne, ami nem kevés!.

Arra nem reagáltál(tatok), hogy a szétrakott tekercsekkel milyen gondok lehetnek?

Fagyálló folyadék van benne, csak víznek becézzük!

Szétrakott tekercsekkel erősen lüktetne az áram.
De nem kell ragaszkodni az azon számú mágnes-tekercs párhoz, vagy a +1 változathoz. Tekercsekkel nyugodtan körbe lehet rakni a nagy átmérőt, a mágneseket meg el kell osztani megfelelően, fázishelyesen. Lehet 4, vagy 5 fázisú generátort is építeni.

Nekem egy saját gyártmányú síkkollektorom van (2×1m). Az elmult hetekben mikor nappal is 0 fok volt, kb 50 fokos volt a bojler hőcserélőjébe bemenő víz hőmérséklete. Vákumcsövessel gondolom jóval nagyobb értéket is el lehet érni, tehát télen is működik a rendszer, csak kevesebb ideig.

Azt mondod, hogy több tekercs legyen, mint mágnes?
Jó ötlet, tényleg!
pl. egy ilyen kivitelhez mit szólsz?
tekercs szám: 76db
tekercs külső átmérő: 80mm
állórész tekercs középpont kerülete: 6080mm
állórész tekercs középpont sugara: 968mm
állórész külső sugara: 1008mm
Mágnesek száma: 19db (38 összesen)
fázis: 4 ?
csoportonként sorba köthető tekercsek száma: 19db
nekem tetszik!

Viszont szerintem ez nem 4 fázis! Akkor lenne az, ha minden tekercs előtt lenne mágnes, nem?
Így szerintem a következő tekercsen keletkező feszültség 180°ban el lesz tolva az előzőtől. Ez 2 fázisúnak számít, ha jól gondolom. De ez már elég sima feszt adna, és hatékonyabban használná ki a mágnest és a nagyobb kerületi sebességet. Azt hiszem ebből is építek egy modellt, van sok apró neo' mágnesem, majd tekerek néhány kis tekercset és felépítek kétfajta mágnes/tekercs kiosztású generátort. Kíváncsi vagyok milyen különbség lesz közöttük! Csak több időm lenne!

Közben rájöttem, hogy nem lehet páratlan a mágnesszám. 20 mágnes kell és 80 tekercs, vagy 18 mágnes és 72 tekercs, de ezt még megrágom...

ez a PFC nem egyenirányító, PC tápokba szerenek ilyet az egyenirányító és a puffer közé. minden tápba kellene ami egyenirányítós és pufferes, szinuszos feszültségről..

logikus, hogy a tekercsből áram csak akkor folyik ha, a tekercsben indukált fesz nagyobb, mint a dióda után a pufferben tárolt fesz (1,2-1,4V -al..)

a PFC alapfelépítése egy boost fesznövelő konverterhez hasonó.
amíg nem éri el a tekercsben a feszültség a puffer + dióda nyitófeszt,
addig ez a fesznövelő folyamatosan feltranszformálja a pillanatnyi feszültésgeket, így a kondiba akkor is folyik be áram, amikor a tekercsben még ehhez kevés a feszültésg. magyarul az áram hullámformája nem tűszerű lesz, hanem közelít az ohmos terhelésen átfolyó szinuszos áramhoz.
Bővebben: Link 1
(.nem találok egy normális linekt.)

És még valamit rosszul gondoltam, nem lehet 19 tekercset sorba kötni 19 mágnes esetében, de 19 mágnes eleve nem lehet.
20 mágnes esetén, 10db egy csoportba tartozó tekercset lehet sorba kötni, mivel a mágnes pólusok váltakoznak. Így viszont a keletkező feszültség lüktetése megfelel az egyfázisú váltakozófeszültségével, ha diódahíddal egyenirányítjuk.
Csatoltam egy képet. Szerintem ilyen jelalakok lennének.

Értem már mi ez! Köszi!

Viszont akkor a kapcsoló üzemű egyenirányító sem egy elvetendő ötlet ott, ahol sok esik arányaiban a diódákon, meg amúgy sem!

igaz! egy MOSFET es egyenirányító szerintem fél nagyságrenddel jobb lehet, mint egy sima SI, vagy SIfém dióda/dióda-híd...

pár 10 miliohmos csatornaellenállással meg 50-100W elfűthető tejseítménnyel. (ha gyors a Be/Ki kapcsolás, akkor nagy teljesítmények egyenirányítására is alkalmas)

Igen. Viszont pont az lenne a lényeg, hogy ne fűtsön 100W-ot.
IRF3205, 8mohm, ha négyet párhuzamba kötsz, 2mohm. Ha a négyen folyik 100A, akkor a rajtuk eső fesz 0,2V és ez 20W-nak felel meg. Vegyük még a kapcsolási veszteséget, ami a jel felfutó szakaszára esik így nagyon csekély, és összesen 25W-ot melegedne.

Ha tekercs feszültsége 12V, akkor 12-0,4V(alsó felső FET egyenirányítók miatt kétszer 0,2V), ami 11,6V. Ha ezt 0,116ohm -al terhelem, akkor az 100A és 1,16Kw. A kidobott teljesítmény 50W (0,4V*100A+egyéb veszteség10W).

Ha mindezt diódákkal oldjuk meg, akkor azokon 1,4V esik, ami 12-1,4=10,6V-ot hagyna! Ezt terhelném 0,116ohm -al akkor az áram 91,38A, ami 968W. A kidobott teljesítmény már itt is 128W.

A kettő közötti kivehető teljesítmény eltérés viszont már 192W, ha a terhelés és a generátor feszültség nem változik, azaz a példában lévő 0,116ohm és 12V. Ez a 1,16kW-nak a 16,5%-a :felkialtas:

Direkt számoltam 12V-al, mert ez a feszültség az elterjedt. Én biztosan nagyobb eszültséget célzok meg és ott a FET kérdés kezd kritikussá válni a feszültségtűrésük miatt. Viszont nagyobb feszültségen (48V felett) a diódák is megfelelnek!

Ha minden igaz akkor nyáron 900w/m2-el számolnak, akkor a 46,2m2 napkollektornál cirka 40Kwh teljesítménnyel számolhatok?