Megnéztem a függvénytáblában, ott csak félgömb felület van, valószínű Te is ezt találtad meg!

Közben szenvedek ezzel a számolással, de valamennyire haladok. Nem nagyon értem a pillanatnyi teljesítmény és a valós teljesítmény közötti eredménybeli eltérést, mert a pillanatnyi teljesítmény képlete megegyezik a munka képletével (M*ω). :nemtudom:

Csatolom a jelenlegi verziót. A kapott eredményeket már részben el tudom fogadni, de sokmindent még nem tudtam kibogozni. Addig nem nyugszom, amíg nem értem meg az egészet. Ilyen módon nem lehet találni számításokat, mert senkinek nem jut eszébe, hogy a fordulatszámot a szélsebesség függvényében beállítsa. Csak forognak bután a kerekek, kis szélben a helyes munkapontjuk alatt, nagy szélben meg felett. Már nem is várom el, hogy itt rajtad kívül valaki megértse a kérdést, neked meg köszönöm, ha gondolkodsz a hiányzó válaszokon!

Azért ha még valaki megértette mit is számolok és hogyan, szívesen venném, ha lenne ötlete a hibák felderítésében! Érdemi kifejtett választ szívesen fogadok, akkor is, ha rámutat a hibákra, feltéve, ha megalapozott az állítás, és nem szájhagyomány útján terjedő tévhit! A feladat a táblázatban le van írva. A vizsgálat módját és az értelmezési tartományokat is próbáltam jelezni, ha nem érthető kérdezzetek, szívesen válaszolok! Itt most nem az a fő kérdés, hogy hülyeség-e amit számolok, ha az, hanem, hogy miért az, és hogyan kéne jól számolni!

Fő kérdés az lenne, hogy egy vertikális kerék esetében, hogyan számoljuk ki a valós lefedett területet(A)? Én most egy lapát területét veszem csak figyelembe, ami a szélre merőlegesen áll(természetesen mindkét oldalon a saját ce értékével)! Valóságban ez a felület nagyobb, mert a többi lapát is félig be van fordulva...

Sziasztok!
Rengeteg olvasás és keresgélés után kedvet kaptam egy ilyen szélkerék építéséhez. Nektek köszönhetem , hogy elsőre "sikerült" mindent megcsinálni. De visszatérve a mágnes kérdésekre , kerestem én is a legolcsóbbat a legjobbat. Olyat nem találtam. De Pesten van egy Borsmagnet kft ők 1000ft+áfáért adtak 1 db 40*20*10 mm- es neomágnest.Nekem eböl kellett 24 db szép összeg lett a végén de megérte. Evvel csak azt akarom mondani,hogyha csináljuk csináljuk rendesen. Ez a miénk ne spóroljunk rajta . Meghálálja!!

Mélységesen egyetértek! Képeket és mérési eredményeket, paramétereket tudnál feltenni? Érdekelne, gondolom nem csak engem!

szerintem is lépjük át egymást! végül még annyit, hogy
erre a gyatád is rá fog mennni! (hol van ehhez a 3,5*3,5*1 mm?..)

Magyarországi gyártótól is lehet rendelni a célnak megfelelő mágneseket,szerintem érdemes szétnézni:Itt

Zia!
milyen generátort épitesz? mert 3f esetén a 12 polushoz --nekem 8db mágnes kell.két oldalról is 16.
a leirás :http://www.stanford.edu/~hydrobay/lookat/pmg.html#sect-4. innen

Ha már mágnes akkor ITT

Hát ha ott vásárolsz,akkor tényleg rámegy a gatyád is.

Ennél azért sokkal olcsóbban is lehet kapni szerencsére.

A mágnesek mellé érdemes valami szeles helyre költözni.
Tengerpart, magas hegy, vagy ilyesmi.

A síktárcsásnál jóval olcsóbb egy 1500 ford/perc körüli aszinkronmotor pár kondival.
A magyarországi szélviszonyokat és az árbocállítási lehetőségeket figyelembe véve, ne megawattokban gondolkodjunk.

A húde erős mágnes, nem egyéb, mint a calgon.
Azért, hajrá!

Szóval csak fontos a méretezés....

Azt hiszem ilyen alacsony technikai színvonalú szerkezetet nagy bátorság (butaság) valahová felszerelni.

Ja!. Ahogy elnézem itt a fórumon is lesz ehhez hasonló förmedvény építve! De csak rajta építsünk eszetlenül, végül is ingyen van!
Az tetszik a legjobban, hogy van képe valakinek videóra venni, hogy mekkora lúzer!

Próbálom átnézni a számításaidat és megpróbálom átélni ,hogy mit is szeretnél kiszámítani.(..ja és segíteni is)

Kezdjük ott,hogy a kiindulásnál a teljesítménnyel kellene számolnod. A rotor,akár vízszintes,akár függőleges helyzetű,az a teljesítmény átvitelre szolgál.Tehát a szél energiáját kell átvinned a generátorhoz.Most tegyük félre a cv értékeket.Azért nem illik cv-ket nézned,mert minél jobban belekapaszkodik a szél a hasznos irányba,annál kisebb a veszteség. Valóban lejön belőle az a mínusz energia,amit szemből kap,amikor pl. a vödör (félcső) domború felülete szembe jön.Ez tény. De azt is figyelembe kell venni,hogy ezek a vertikális tengelyű rotorok még így is nyereségesebbek,mint a függőleges ventillátor lapátok. Sőt, azt sem kell kifelejteni,hogy azok a legjobb vertikális turbinák,amelyek rabul ejtik a levegőt, azt elvezetik egy úton, majd összesűrítve kivezetik felül.A függőleges széllapátok nem képesek erre, vagyis van egy minimum szélsebesség,hogy el tudjanak indulni. Ezzel szemben a vertikálisak kisebb szélsebességnél is már működni tudnak.

Tehát javaslom kezd újra a számításokat.
A szél teljesítményéből kellene kiindulni
P=1,22 x A x v(köbön) /2 (J/s=W) /1,22kg/m3 lev.sűr.
A propellernek szívó hatása van,vagyis azt kellene vizsgálni,hogy a szívóhatás felületén mekkora teljesítmény megy át a felület függvényében. Szerintem a függőleges lapátoknál jó a lapát vége által leírt körlap mérete.A vertikálisaknál pedig a hengeres testnek nevezhető forma szembőli felületének mérete.
(Ha számolni akarsz itt cv értéket a visszajövőnél,akkor azt is számold hogy hány százalékkal nagyobb a hatásfoka a sima propellerhez képest.Szerintem nem kell ebbe belebonyolódni.Mostmár értem,hogy mit számoltál.
Adott a nyereséges oldal felülete,és arra merőleges szél általi nyomóerő, és egy veszteséges oldali ellenerő. De akkor nagyon bele fogsz bonyolódni,mert különféle forgatónyomatékokat is kell számolgatnod,ami a veszteséges oldalra hat,mint tolóerő.Kár...)
Fogadjuk el a méréseket,hogy a függőleges lapátok esetében figyelembe véve a surlódást is 20-30% hatásfokkal, a vertikális lapátok esetében 25-30% hatásfokkal lehet számolni.(ez a házilag készíthető 600W alattiakra írtam.)
A turbulencia miatt (10m alatt) a vertikális az ajánlott,mert a hatásfokot kevésbé rontja.
Viszont érdemes kiszámolni a rotor forgási sebességét is annak,aki függőleges lapátokban gondolkodik.
Ha mondjuk 3m az átmérő,és mondjuk 400-at fordul percenként,akkor
v = (Pí x D x r)/60 = ~63m/s = 226,8km/h
tehát ez a rotor végének a sebessége,ami egy sportautótól is kíváló. Tehát elég masszívnak kell lennie az egséz építménynek és a rotornak is.

..én ezért választom inkább a vertikálist.

Még nem egészen. A cél, hogy pl. 10m/s szélsebességnél, melyik lesz az a lapátsebesség, aminél a legnagyobb teljesíményt adja le a kerék. Erre az általad ajánlott képlet nem jó(ott van a táblázatomban a képlet, tehát ismerem az összefüggést, de ebben a képletben nincs benne a lapát sebessége a szélhez képest. Jeleztem is ott, hogy ez nem jó ide.)

Végre sok okosat is mondtál, de kérlek ne sértődj meg, ha nem szeretnék veled belemerülni a kérdés kitárgyalásába! Béke, és békén hagyás! Köszönöm!

"a lapátsebesség"

Mármint fordulatszám? Vertikálisnál?
Milyen a generátor? Nyomaték áttétel van a generátornál vagy direkt? Mennyit kell fordulnia az optimális teljesítmény leadáshoz? Ezt tudjuk?

Most olvastam a módosított utolsó soraidat. Csak akkor azt nem értem,hogy miért vagy fenn ezen a fórumon? Akkor miért nem vagy el otthon magadban a számításaiddal és a problémáddal?
...én meg itt kapirgálok vissza,hogy segítsek...(!?)

Hát legyen...

Nem(és igen!)! A lapát sebessége a lényeg(m/s, vagy rad/s, azaz szögsebesség). Azért nem(és igen! a fordulatszám, mert az a karok hosszától függően azonos lapátsebességnél, fordítottan arányosan változni fog.

Koncentrálj a lapát tengelyére. Azt kell kiszámolni, hogy különböző szélsebességeknél melyik az a lapátsebesség, ami a legnagyobb teljesítmény kivételét biztosítja a tengelyen! Ezt kell majd tudni beállítani a terhelés szabályozásával a generátoron keresztül(a szabályzás módjába végképp ne menjünk bele, ezzel nincs gondom.).

Ha a számításokat megnézed, akkor félig meddig már hihető eredmények jönnek ki. A pillanatnyi teljesítmény képletével számolva hasonló teljesítmények számolódnak, mint egyébb úton számolnánk.

Ami engem még zavar, hogy sehol nem találom, hogy hogyan kell kiszámolni a valós felületet(A). Ez minden bizonnyal nagyobb, mint egy lapát felülete. És ha ez igaz(az!), akkor a kerület még is számít valamennyit, ha nem is olyan módon, mint a vízszintes tengelyű kerekeknél(itt a szél által "látható" felület növekszik a sugárral valamennyire, de nem úgy mint egy propelleresnél).

A feladatra visszatérve, az részben teljesítve van, mert ha nem is pontosan számolja ki a teljesítményt a tábla(bár szerintem már igen közel van hozzá!), de az arányok megmutatják már most is a legjobb lapát sebességeket(a grafikonok alakjából ez látszik).

szerk:
Én is most olvastam utoltó soridat, a válasz az, hogy nem tőled várom a megoldást, mert korábban nem megfelelő módon viselkedtél, és bebizonyítottad, hogy fogalmad nincs arról amit csinálsz! Azóta kicsit változott a kép, ami miatt úgy döntöttem, még egy próbát teszek, de nem erőltetem...

Te piszkosul el vagy szállva magadtól.Nem szívesen csevegek valakivel,aki 10cm-rel a föld felett jár,noha nincs is mire.....

Földopsz egy általad kreált számítást,amiben kevered a mértékegységeket,és várod hogy valaki kijavítsa,vagy megszánásból segítsen.Ha visszavezetnének az útra, akkor meg neked áll feljebb.
Sorry,de fárasztó vagy.

"A lapát sebessége a lényeg(m/s, vagy rad/s, azaz szögsebesség)" - aki ilyeneket ír,és fogalma sincs hogy akkor mi a fordulatszám,akkor az előbb a fizika tankönyveket nézze át. De elölről!
Mégha a szárnyvégek sebesséét számolnád azzal a képlettel,amit leírtam,akkor oké,mert az összefügg a rotor átmérőjével.De te vakon kapisgálsz a sötétben.

Na erről beszéltem. Már másodszor kérem, hogy felejts el! Remélem mégegyszer nem jut eszedbe, hogy "segíts"!

E mellett csak azért nem tudok elmenni, mert ebből is látszik, mennyire nem érted az egészet. Csak vagdalkodsz, sértegetsz, és magadat égeted le teljesen!


Akkor nézzük:
Állítás:
A forgó pontszerű lapát kerületi sebessége m/s-ben kifejezve, megegyezik a szögsebesség értékével rad/s-ben kifejezve (SI mértékegységek).
Bizonyítás(egyszerű számokkal, hogy jól érthető legyen):
1.
n = 60 ford/min = 1ford/sec
r = 1m
vk = 2*r*Pi*n = 2*1*3,14*1 = 6,28 m/s
Tehát a kerületi sebesség 6,28m/s

2.
vk = 6,28m/s
r = 1m
K = 2*r*Pi = 2*1*Pi = 6,28m
n = vk/K = 6,28m/s / 6,28m = 1ford/s (Hz)
1fok = 0,0174532925199432rad !
ω = 360fok/s = 360fok/s * 0,0174532925199432 = 6,28rad/s !!!!

Tehát bizonyított, hogy a kerületi sebesség m/s-ben kifejezve megegyezik a szögsebesség értékével rad/s-ben kifejezve.

Ennyit rólad, meg a nagy arcodról!

Azt hiszem mostanra sikerül jól összezavarni azt, hogy mi is az a válasz ami hiányzik még.
1. Az érdekelne, hogy a teljesítmény kiszámolásánál alkalmazható-e itt, a pillanatnyi teljesítmény képlete, ami gyakorlatilag megegyezik a munka képletével(a tálázatban S oszlopban láthatóak a képletek).
2. Hogyan kell kiszámolni különböző számú lapátnál, hogy mekkora a hatásos terület, amit a szél lát(képletben az A tag).
3. Esetleg még a hatásfok kiszámolására is érdekelne egy megoldás, ami figyelembe veszi a szél sebességét, és a lapátok beállított sebességét is.

Úgy gondolom a többi számítás már elfogadható és csak az adatok pontos meghatározása miatt tér el a valóságtól. Ha ebben nem értenétek egyet, akkor fejtsétek ki. (Ne tévesszen meg titeket az a mizéria, ami itt folyt. Megvannak az okaim, amit itt nem fogok kifejteni)
Köszi!

A törpikékből okoska jut eszembe mindig.Nem tudom,hogy miért...

"A forgó pontszerű lapát"


Csak azt nem tudom,hogy azok akik a konkrétumokat szeretnék megbeszélni itt a fórumon,azok most hova menjenek,ahol nem csak téged kellene olvasgatni.

Na mindegy!

énis azt a képletet használtam miszerint P=F*v
azaz erő ször sebesség, ami itt a kerületi sebességet jelentheti.
az erő pedig az eredő erő, amit nem tudunk kiszámolni.
mindössze egy lapátpárhoz taratozót. amelyek átlója éppen merőleges a szélre.
bár lehet hogy ebben is van hiba mert ezek pont ki vannak takarva.
a többi lapát minden jellemzője válzotik a szög változásával Ce, A, és a sebesség is átszámolandó szögfüggvénnyel, ezekből csak a Ce az amit egyátalán nem tudunk kikövetkeztetni és így itt bukik a dolog szerintem.
ha ki tudnánk számolni minden lapáthoz az F et összegeznénk és megszoroznánk a kerületi sebességgel, akkor kellene valami reális közelítő értéket kapnunk.

Szeretném megkérdezni,hogy olvassa-e valaki itt a fórumot,aki konkrét technikai megvalósításokra kíváncsi és akkor oda koncentrálnánk és nem menne el a fórum más irányba.
Jelezzetek,ha erre igény van.
sokmindent jó lenne megbeszélni:
- a mágneseket (érdekes angol nyelvű cikket olvastam délután róla,hogy mit ajánlanak)
- a rotor anyaga,alakja
- a pólusok száma,mágnesek darabja,tekercsek száma,bekötése
- töltésszabályozás
- fékezés (mechanikus vagy elektronikus)
- inverter építése

Jelentkezzen,akit ez érdekel.

Néha beleolvasok. Szerintem komikus az erőlködés.
Mindig azt a kérdést várom, hogy osztán! Hány éves a kapitány?

Terjeszd elő az elképzelésedet.

Azért, lenne egy pár kérdésem?
Hogyan jött ki az, hogy állandó mágnes kell?
Kell-e egyáltalán fékezni bármit is?
Ha, nem mész bele az aksik „lelkivilágába”, honnan tudod, hogy milyen legyen a töltés vezérlése?

Szerintem, csapjál bele!

Amott, meg mehet a fa körül való vicces kergetőzés.
Szerintem, nem a tervezőnek kell önmaga körül forognia …

Okszi

Állandó mágnes: tulajdonképpen azért mert szinkron generátorról lévén szó, a gerjesztést ne a visszacsatolt tekrcsel végeztessük el,amikor az is veszteséget okoz. Az állandó mágnes nem igényel energiát,tehát már a hatásfokon javítottunk. A nagy gerjesztésnek a mi esetünkben nincs jelentősége,mert mi a 800 fordulat alatti sebességet célozzuk meg. A hagyományos gerjsztést egyébként is hirtelen kapcsolná rá a rendszer,ami hirtelen fékezést is adna.

Fékezés: kell. sajnos, megelőző jelleggel érdemes beépíteni. Két féle lehet, az egyik valami mechanikus megoldás bizonyos rpm felett. Számítást én is végeztem a rotor lapát végének számításánál és a szabvány szerint is nem lépheti túl a 210km/h-t. Az ajánlott méretezés pedig 120km/h.

Kétfelé mehetünk el:
Számolunk 15km/h indulást és névleges(átlagos) 30km/h szélsebességet,ehhez méretezünk.
- áttételt,nyomaték gyorsítót építünk be. Ekkor elég kevesebb pólus,kevesebb tekercs. Az áttételnek 10-szeresnek kell lennie. Én már gondolkodtam csigahajtáson és kivitelezhető a dolog. Ha azt veszem figyelembe,hogy a videomagnók bolygókerekeinél bevált,akkor ez nem okozhat problémát itt sem.
ebben az esetben mondjuk 1 fázisú, 8 pólusú, 8db mágnesből álló forgórészes szerkezetről beszélünk. Itt elég sima hagyományos minőségi olcsó mágnes. Hátrány a kopás,és még némi veszteség az áttétel miatt is van.
- direkt hajtás: hát ez macerásabb. Beszélhetünk 24 pólusú kapcsolásról is. A mágnesek ára jelentős,mert itt már neodium mágneseket ajánlanak mindenképpen.
Viszont, alacsony fordulatszámon is már kezd tölteni a generátor. Az egyik bemutatott videón a fák alig mozogtak, a kúpos alakú három lapátot viszont már forgatta is a szél.Nagyobb szélnél viszont le kell állítani(>35km/h) elektronikus vagy mechanikus fékezéssel.
Nekem is dilemma a kettő között választani.Lehet,hogy az olcsóbbik változatnál maradok.
Az akkuk kapacitása úgy látom,hogy 2db 230Ah-ás akkuval van megoldva 24V-os rendszerfesznél.Hát ez a mérce. Töltés szabályzás kell, túltöltés ellen is és mélykisütés ellen is védeni kell. Csepp töltésen lehet gondolkodni majd külön.Számomra a gyorstöltés lényeges jelenleg.

Kekeckedés nélkül,egy kissé kevered a dolgokat... Ez mi akar lenni?
A csigahajtást lassitó áttételnél használják inkább(az önzáró fajtáját),de több-bekezdésű nagyemelkedésű csigával talán lehetne gyorsitó áttételt is késziteni,csak nem tudom mi az előnye az egyszerű fogaskerékhez képest.

Üdv!
Engem érdekelnek a technikai részletek.Én nem tudok beleszólni a részletes számításokba, de úgy gondolom hogy nem egy települést ellátó szélenergia termelő berendezést fog itt építeni senki.
Azt hiszem hogy számomra csak a kísérletezés maradt mert nem tudok jelenleg befektetni drága neo mágnesekre.Viszont ha csak apró sikerélményem lesz ezekből a "silány alkatrészekből" akkor már tettem valamit a cél érdekében.Még mindig nem értem hogy a ferrit mágnesek mért nem jók ,ha jól tudom motorokba még mindig használják a régi dinamókban sem neodim volt stb.Természetesen tudom hogy a neo erősebb (az ára 7-8-szorosa)de mekkora teljesítmény akarunk--ha akkumlátort töltünk vele akkor úgy sincs kihasználva maximálisan.
Bocs ha hülyeséget írtam.

Miért nem vallod be inkább, hogy TÉVEDTÉL!
Számold össze eddig, hogy tőled hányan kértek tanácsot! Szét röhögteted magad a 3,5mm-es mágneseiddel, a 800rpm-el és a vödreiddel!

Mellesleg aki akar az veletek tárgyal, aki akar az velem és bárkivel! Nehogy már én miattam menjen el egy fórum bárhová! Ha nem jutott volna eszedbe, hogy megpróbáld megérteni amit kérdeztem, akkor most nem lenne szétcseszve ez a topic!

Ezért továbbra is javaslom, hogy szakadjunk le egymásról! Vedd úgy, hogy itt se vagyok!

Azok, akik Bonanzával akarnak együtt építeni, kérem ne vegyék figyelembe azokat az ismereteket, amiket gulyi88, én, és még aki véletlenül még velünk szóbaáll és kérdez, nehogy megzavarjuk az Alkotást! Köszi!

Egyébként néhány hozzászólással ezelőtt azt írtátok hogy senki nem tudja kiszámolni a menetszámot a cu vastagságát,akkor csak a kísérletezés marad nem?
A szél sebességét sem lehet kiszámolni mert az nem egyenletes.Az általa befogott felületet???Nincs állandó fordulat,van hogy napokig nem fúj.