Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Én azért ennyire nem spórolnék. Gondolj bele, hogy állandóan kapcsolgatnod kellene és a végén már azt se tudnád, hogy mit mutat éppen. A trafó jól üzemel?
Hát ha érdekel a véleményem, én ha már építek labortápot, én nem sprórolásznék, én 4db kijelzőt építettem hozzá és hidd el nem bántam meg, erősítő élesztésnél már jó szolgálatot tett hogy láttam az áram felvételeket a két oldalon, miközben adtam neki a szimetrikus feszt. Persze te tudod, de én nemhogy 1-et de még kettőt is keveselnék a saját tápomba, gondolj bele, ezzel lehet hogy a pénztárcád nem lesz könyebb, de a munkád sem.
Igazatok, van. Bele gondoltam és valóban kell oda minimum 2. Köszi a válaszokat!
Ismétlem magam. Értsétek meg végre!
Labortápba, árammérésre nem jó a digitális műszer! Mint már indokoltam korábban is, itt a legritkább esetben van szükség a pillanatnyi áramértékre. Sokkal inkább az áram változásának kijelzésére. Ha nagyon keresnék egy jellemző kifejezést, akkor a mutató lengésének iránya és mértéke az ami nekünk kell. Nekem van ilyen is, meg olyan is, így tapasztalatból mondom, hogy egyszerűen alkalmatlan a digitális. Csak arra jó, hogy az áramkorlátot be lehessen állítani, de utána vége. A számok ugrálása semmit nem segít. Tehát kettős tápba oldalanként kell egy digit feszültségmérő, és egy analóg áramerősség mérő. (Kocsiból se spórolnak ki egy kereket, mert egyszerűen kell bele mind a 4. Alkotó
Így van! Minap voltam egy kutatóreaktorban és ha hiszitek ha nem minden fontos műszer analóg! Egyrészt amiatt amit Alkotó írt másrészt, mert az emberi agy a számokat le kell, hogy fordítsa, a mutató állását meg rögtön felfogja és sokkal gyorsabban tudatosodik, hogy baj van. Nekem azok a mutatósok tetszenek nagyon, ahol a számlapban van egy digit rész a pontos beállításhoz és jó nagy számlap előtt leng a mutató.
Idézet: „Ismétlem magam. Értsétek meg végre! Labortápba, árammérésre nem jó a digitális műszer!” Szerény véleményem szerint ez erősen szubjektív vélemény, nem biztos hogy rá kellene kényszeríteni másokra. Mindkét műszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai a másikkal szemben, az adott feladat jellege meghatározza hogy épp melyikre van jobban szükség. A labortápegység egy bizonyos szintig univerzális eszköz, éppen ezért a felhasználhatósága lefedi egyben az analóg és a digitális kijelzőket is előnyben részesítő feladatokat. Tehát nem lehet azt mondani hogy a labortápba ez vagy az jó, mert ez nem a labortáptól függ hanem attól hogy éppen milyen célra használjuk a tápot. Lehet érveket felsorakoztatni mindkét oldalon, és majd a labortápot építő hobbista eldönti hogy számára melyik a fontosabb. De szerintem semmiképp nem kellene ilyen dogmatikus kijelentéseket tenni. Idézet: „Labortápba, árammérésre nem jó a digitális műszer!” Attól még, hogy pirossal kiemelve írod nem biztos, hogy így van. Ez is csak egy vélemény. Nekem pl. a pontosság fontosabb, mint a változást nézni a mutatón, mert érdekel a táplált áramkör fogyasztása - és egy analóg műszerénél esetleg nagyobb pontosságot akarok! Csak arra akrtam rávilágítani, hogy ez ízlés, és felhaszálási terület kérdése, és hiba lenne kijelenti, hogy csak az egyik vagy a maásik megoldás a jó!
Attila86 és Skori!
Nem tudom valóban próbáltátok-e már a két mérési módszer közti különbözőséget. Én nap nap próbálom, és mellbevágó az eltérés. De igazából nem is ez a lényeg. Skori a nyugalmi áram mérésének pontosságát emeli ki. (nem hinném, hogy az analóg kevésbé lenne pontos, de még sose ellenőriztem le.) Lelke rajta. Kicsit elkanyarodva a műszertől, a labortáp az eszköz élesztésére való, és a fő beállítások elvégzésére. Mikor megkapja az eszköz a végleges tápot, úgyis akkor kell az említett áramot tutira beálíltani. Az más kérdés, hogy nagyon valószínű, hogy az üzemi viszonyok változása (hő), az sokkal többet fog változtatni ezen az értéken, mint akármelyik műszer mérési ponossága. Attila86-nak teljes mértékben igaza van abban, hogy nem szabad senkire ráerőltetni dogmákat, és abban is, hogy ízlés szerint választ magának mindenki mérési metodikát. Viszont a labortáp egy olyan berendezés, ami funkciójából adódóan eleve felállít egy követelményrendszert. És ennek nem felel meg szerintem a digitális árammérés. Nincs, sőt nem is lehet olyan felhasználási terület, ahol egy időben viszonylag gyorsan változó paraméter kijelzésére digitális műszer lenne a megfelelő. Lusta vagyok most előkeresni a műegyetem valamelyik proffjának írását, de arra jól emlékszem, mert én is ezt olvasva döbbentem rá a dolog hihetetlenül mély igazságára, ami a benne rejlő lényeg volt. Arról szólt, hogy minden kijelzésnek a folyamat jellegéhez kell igazodni. Részletesen kitér egy csomó fontos jellemzőre, de konkrétan eljut az értékek számjegyekkel való kírásához is. Ez a módszer ott, és csak ott létjogosult, ahol a mért érték lassan változik (részletezi mennyire), és ahol fontos a dokumentálás szempontjából az akár több tizedre pontos adat. Az erőműveket említi jó példának, ahol a fázisonkénti feszültség, áram és frekvencia mérésére ideális a digitális kijelzés, és éppen a labortápot hozza fel rossz példának ide. Azzal sarkítja a dolgot (nekem nagyon tetszik a megközelítés), hogy senkinek nem jut eszébe pl. egy kivezérlésjelzőt számjegyekkel megoldani, mert botorság lenne. Szerintem ezen gondolkodjék el mindenki! Végül van egy fontos szempont, amit nehéz figyelmen kívül hagyni, a pénz. Mivel a labortáp feszültségének mérésére általában eleve kézenfekvő egy digitális műszer, így gazdaságilag nagyon is indokolható annak árammérésre való felhasználása is. De ez súlyos kompromisszum. Aki esetleg nem tudja rólam, annak fontos adalék lehet, hogy ezt pont én írom ide, aki mániákus számjegypárti voltam és vagyok. Tehát nem a számjegyektől idegenkedek, hanem belátom józanul, amit be kell látni. Alkotó
Alkotó! Lenne még kérdésem a Spafi féle táppal kapcsolatban! Nem biztos hogy tudok 2x50V os trafót szerezni. (50V effektív érték a szekunderen? vagy az 'A' 'B' pontokra kell 50V egyen fesz?)(egyébként 50V*4A= 200VA plusz ha kétszer építem meg és egy két szekunderes trafóról akarom járatni akkor legalább 500VA-os trafó illene?)
-Lehet-e kissebb feszültségről működtetni a kapcsolást, megelégedve a kissebb maximális kimenő fesszel vagy ehhez alkatrészek áttervezése szükséges? -Szükséges-e az áteresztő tranzisztorok egymástól való galvanikus szigetelése? -Amenniyben pl 5A-es analóg árammérőt használnék melyben már benne van a megfelelő sönt elhagyható-e a kapcsolásban lévő? vagy használjak a példádban említett 200mV(vagy egyéb) méréshatárú feszültségmérő alapműszert az áram kijelzésére? remélem nem kérdeztem értelmetlen dolgokat! Péter (egyébként lehet analóg és digitális árammérést is bele lehetne tenni hasonlóan a komolyabb multiméterek számájegy+bar kijelzőjéhez hasonlóan)
Továbbra is ugyan az a véleményem.
Lehet rám nagy kerek szemekkel nézni, de vannak mérések amikor igenis nem mindegy hogy 2,211A vagy 2,213A folyik ki a tápból. De egy könnyebben emészthető példa: a 0,011A és a 0,012A közti különbség is nagyon-nagyon fontos lehet! Ezt a különbséget 2A-es méréshatárú analóg műszerről leolvasni lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy az analóg (mutatós) műszerek "köztudottan" csak a felső egy harmadukban használhatóak! A mérés eredménye és reprodukálhatósága nagyban függ a mérést végző személytől, még tükörskála esetén is. Digitális műszer esetén mindegy hogy ki és milyen szemszögből, mennyire jó látással néz rá a kijelzőre, ugyan azt fogja leolvasni. Persze a digitális műszernek is vannak hátrányai: leginkább a te egyetlen érved, a változó mennyiség indikálásának hiányossága. Cserébe viszont a digitális műszer sokkal pontosabb mint az analóg és nem utolsó sorban a teljes méréshatárában lineáris! Vagyis a pontossága a teljes méréshatárban azonos. Érdekes is lenne ha mondjuk egy digimultira ráírnák hogy például 20V-os méréshatárban csak 14V-tól 20V-ig pontos, azalatt a felhasználó vegye úgy mintha nem is lenne műszere.  További nagy előnye a digitális műszereknek hogy két egymástól kis mértékben különböző mérési eredmény különbsége jól kimutatható. Mert egyszerűen a két mérés esetén leolvasott értéket ki kell vonni egymásból. Mutatós műszer esetén meg nem látni semmi változást mert az olyan kicsi. Főleg ha az alsó két harmadban van... De beszélhetnénk a kétfajta műszer mechanikájából adódó gondokról is (por, rázkódás, pozíció, élettartam...), vagy az esetleges további jelfeldolgozásról... Tudnék még felsorolni néhány dolgot...  Idézet: „Nincs, sőt nem is lehet olyan felhasználási terület, ahol egy időben viszonylag gyorsan változó paraméter kijelzésére digitális műszer lenne a megfelelő.” Egyet értek. Annyi megkötéssel hogy nem véletlen találták ki az analóg, úgy nevezett "bargraph" kijelzőket. Az is digitális... Na de ki mondta hogy a labortápok kimeneti paramétere mindig gyorsan változik? És főleg; ki mondta hogy az adott mérés során ennek indikálása a cél? Te. Ezért mondtam hogy a döntést hagyjuk meg a labortápot építő hobbistának. Majd ő eldönti hogy számára melyik jobb.
Erre nem tudok mit mondani, így van ahogy írod. Én is elmondtam, te is elmondtad, a döntést meg mindenki meghozza maga.
Talán csak annyit mégis mondok: "Úgy legyen! Ámen." a nyomaték kedvéért. Egyébként, hogy tovább fokozzam az igazadat, a most készülő tápomban, digitális feszmérő és mutatós árammérő lesz, de a feszmérő (ha kell!!) átkapcsolható lesz árammérésre is (alig pár többlet alkatrész, meg egy plussz kapcsoló). Alkotó
Az igazán gyors változásokat az analóg műszer ugyanúgy kiátlagolja mint a digitális, tehát a "gyorsan változó" terhelőáram láthatósága az analóg műszeren csak igen korlátozott frekvenciatartományban valósul meg. (max n*10Hz-ig) Ráadásul az analóg műszer tehetetlensége erősen befolyásolja, hogy az ingadozás amit esetleg látunk a műszeren az valójában mekkora.
Tehát egy erősítő esetén mondjuk látjuk ahogy ingadozik az áramfelvétel a zene ütemében (na és...) viszont én szeretném a nyugalmi áramfelvételt mondjuk az ajánlás szerinti 30ma-re beállítani... Akkor nekem ehez melyik műszer a jobb? "Költői kérdés" volt. Mint írtam felhasználás és ízlés kérdése. Tökmindegy ki mondja hogy "igenis az analóg műszer" jobb a tápba, nekem akkor is más a véleményem.
1. 50V váltó kell (megnéztem, a rajzomon egyértelműen rajta van), amit ha pufferelsz felmegy 65-70V-ra. (sajnos 63V-os puffer ide nem elég) Ebből a tartalékból fog "táplálkozni" a stabilizátor funkció.
2. A 200VA az valóban annyi. De itt azért célszerű felmérni hol lesz a határ. Ha valóban kiveszed az 50V-4A-t, akkor tisztességes trafó kell, tisztességes tartalékokkal. De ha ez csak elvi lehetőség, akkor lehetsz kicsit engedékenyebb trafó ügyben. Azt nehéz eldönteni, hogy majd 5-10 év múlva mire fogod használni, ezért illik úgy csinálni, hogy tudja amit tudnia kell.Ugyan nem kérdezted, de ide tartozik, hogy a tranyókat intenzíven hűteni kell. Ha mondjuk csak 5v-ot álíltasz be, és ott is terhelsz 4A-el, akkor már komoly disszipációra lehet számítani. 3. Tranyó elszigetelés. Mivel a bordán lévő alkatrészek kollektora közös, így elvileg nem kell őket egymástól elszigetelni. DE!!! ha már két tápról beszélünk akkor a másiknak már egy külön borda kell, és ezeket a bordákat egymástól is, meg a doboztól is el kell szigetelni. Úgy gondolom, ezt sokkal macerásabb megoldani, mintha szépen minden egyes tranyót külön elszigetelsz, és akkor lehet közös a borda, sőt akár a házra is felcsavarozhatod azt. 4. Alacsonyabb feszültség ügyben nem tudok válaszolni. Kérdezd Spafit. Mikor én kérdeztem tőle, azt mondta, hogy biztos lehet, de utána kéne gondolnia. Viszont ha elég a 30V, akkor arra ott az Urbán féle táp, vagy annak Attila86 féle változata. 5. Árammérés. Úgy van ahogy mondod. Ha a sönt benne van a műszerben, akkor nem kell a panelon lévő. DE!!!! oda kösd be, ahol a sönt van, ne pedig a kimenettel sorba, hogy a mérőrész a sönt ellenállását is belemérje a szabályozó jelbe. Azt hiszem nem volt más kérdés. Alkotó Idézet: „nekem akkor is más a véleményem.” Igen azt látjuk, de helyes-e ez a vélemény...? Mégegyszer! a nyugalmi áramot a végleges táppal kell belőni, nem a labortáppal. Alkotó Idézet: „a nyugalmi áramot a végleges táppal kell belőni, nem a labortáppal.” Szerintem épp ellenkezőleg. Az áramkör élesztése során kell beállítani a nyugalmi áramot. A labortáp pedig azért van hogy arról élesszük a cuccot. Majd ha már működik és minden be van rajta állítva akkor kaphat saját tápot.
Én személy szerint, az értelmes vitát hasznosnak tartom, mert sokszor rámutat olyan szempontokra is, ami egyébként elsikkadt volna.
A következtetéseddel maximálisan egyet értek. Mindenki abba a templomban jár, amelyikbe a hite vezérli. És ha már ez a példa jutott éppen eszembe, akkor kicsit tovább lépkedve a megkezdett úton, van olyan vallás, amiben a NŐ nem is számít embernek, be se léphet a szent épületbe, és én mégis tisztelem a hölgyeket, mert nálam más az értékrend. Alkotó
Viccé alacsonyítod a diskurzust. Én mondok valamit, te mondod az ellenkezőjét. Kicsi lányom imádja ezt a játékot.
Idézet: „Majd ha már működik és minden be van rajta állítva akkor kaphat saját tápot.” Ami persze nem lesz olyan mint a labortáp, ezért mindent újra ellenőrizni kell, és utánállítani. E miatt nem kell túlspizrázni a labortápos beállítást. Az sokkal inkább arra való, hogy védjen a bénaságaink következményeitől. Persze azért be kell nagyjából állítani a dolgot, de egy nyugalmi áramnál 10% tévedés az nem katasztrófa. Alkotó
Szerintem sem kell "túlspizrázni" a dolgot. Egyszerüen kicsit túllőttél a célon a kijelentéseddel, ami a vitaindító lett. Érveket persze lehet felsorakoztatni mindenféle szempontból, viszont az alapkérdésben nem volt igazad, miszerint:
Idézet: Ez egyszerüen nem igaz! Igenis jó labortápba a digitális műszer IS! Hogy melyik a jobb és miért, azt meg már szerintem mindenki kifejtette a saját nézőpontjából. „Labortápba, árammérésre nem jó a digitális műszer!”
Hello!
Nem akarok a parttalan vitába beszállni, csak a gondolataimat osztanám meg veletek... Kicsit arról vitáztok, hogy mi a jobb a repülő, vagy a tengeralattjáró. Ki mit tart fontosabbnak felhasználáskor természetesen arra esküszik és számomra ez elég természetes. Népiesen szólva, "minden cigány a maga lovát dicséri". Így arról is lehetne vitatkozni, hogy kell-e egyáltalán labortáp. Tekintve, hogy ha valamit tervez az ember akkor annak szinte biztos, hogy kel táp, és az szinte tuti, hogy nem labortáp lesz. Ráadásul ezt kell az esetek többségében, először elkészíteni. Apropó! Nekem személy szerint anno a repülő műszerek tetszettek, az analóg, de 270 fokos skála miatt. Mutatós volt, a szó legnemesebb értelmében is, sőt a skála miatt meglehetősen pontos is. Egyébiránt az atomerőműben, a mai napig komoly vita van a kijelzőkön. Ahogy a digitális technika előretört, a kijelző, úgy "igénytelenedett" el. Tök mindegy, hogy nekem mi tetszik és mi nem, az operátor szavát kell figyelembe venni. Ha neki fekete kell és 10m-ről leolvasható, akkor olyanra kell tervezni.. Az óráknál is látszik, hogy visszajött az analóg kijelzés mert a 14:20 nem jelent semmit (pedig a műszak végét jelzi), viszont ha az ember rápillant az órájára, és közben fel sem fogta mit lát, akkor is fél óra múlva is fel tudja idézni hogy a mutatók hogy álltak. Ebből aztán az időt is "dekódolja" az ember. Operátoroknál, valami hasonló lehet a helyzet. üdv! proli007 Idézet: „Tekintve, hogy ha valamit tervez az ember akkor annak szinte biztos, hogy kel táp, és az szinte tuti, hogy nem labortáp lesz.” Ha az áram változás gyors kijelzése a fontos akkor analóg műszer, ha a pontosság akkor digitális. A labortáp egy univerzális eszköz, tehát legjobb megoldásként mindkét műszer beszerelése javallott. Elég furcsának tartom hogy a potméterekről nem esik szó (főleg hol kapható minőségi), pedig szerintem ez csakugyan olyan fontos mint a műszer maga. Az hogy amatőr gyakorlatban az trafó+áteresztő tranzisztoros, labortáp a könnyen kivitelezhető és biztosabb megoldás nem vitatnám, tény. Erősítőt sosem labortápról élesztünk, úgysem azt fogja produkálni a saját tápjával. Gondosan megépítve, egy jól bevált kapcsolást valószínűleg működni fog.
Nagyon jó a meglátásod, valóban ritkán esik szó a potenciométerekről,pedig ez is sarkallatos pont egy beállitható táp esetén. Proli 007 megoldása szimpatikus lenne,de nem mindenki számára elérhető a három fordulatos helipot, a tizfordulatos gyakrabban fellelhető kivitel, már nagyon "macerás" kezelésű. Jelenleg Beckmann 270°-os körpályás potival próbálkozok, sajnos még egy darab hiányzik a finom áramszabályzáshoz.
Sziasztok!
Látom a mérő műszeres kérdésből jó nagy vita támadt. Nekem mindenesetre tökéletes a digitális is. És akkor lenne is egy kérdésem a képen láthatóról. Azt írja hogy ilyen led kijelző kéne bele. Nah most itt lakok Szegedtől nem messze úgyhogy a RET-böl tudnék venni kijelzőt. Ott viszont, mint hasonlót, csak ezt találtam, de erről egyéb adatot nem. Ez jó lenne bele?
Lábkiosztása stimmel. Nyugodtan megveheted.
A poti megintcsak izlés kérdése. Van aki kettőt épít be, külön durva és finomszabályozót. Mások meg a helipotit szeretik jobban. Itt is sokféle sazempotot lehetne figyelembe venni.
Erősítőt egyébként simán élesztenék labortápról. Az áramkorlát és a müszerek nagyon hasznosak lehetnek. Azt is könnyebb vizsgálni, hogyan reagál a tápfesz változására a kapcsolás. Az erősítő saját tápja általában nem korlátoz áramot, (vagy legalábbis jóval nagyobb áramerősségnél), ha valami hibás (élesztésnél gyakrabban előfordul) akkor a saját tápjáról esetleg több alkatrészből jön ki a füst, mintha áramkorlátos labortápról indítottuk volna. A gyors változás is érdekes dolog, mert csak egy keskeny frekvenciatartományban látni az analóg műszeren a változást. Az igazán gyors változásokat az analóg műszer is kiátlagolja.
Nemcsak izlés kérdése a potiválasztás, jártam már úgy, hogy kontakthiba miatt a teljes tápfeszültség kijött a szabályzott helyett. Persze ez a kapcsolástechnika függvénye is.
A meghibásodás nem a poti tipusától függ (bár a helipotok többnyire huzalból vannak, általában precizebbek és az élettartamuk is nagyobb).
Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy kontakthibás potit nem érdemes labortápba építeni
Igen, ezt akartam pont írni. A kapcsolástechnikának nagy szerepe van. Olyan konstrukciót célszerű használni amiben a potméteren a DC feszültség a hasznos jelösszetevő, és az minél nagyobb. Így sok probléma kiküszöbölhető.
Ez egyébként azért is jó mert így feszültségvezérelt lesz a labortáp és ennek számos előnyös tulajdonsága van. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
