Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Szeretnék segítséget kérni tőletek labortápba szeretnék egy olyan áramkört ami hogyha rövidzárat érzéke akkor egy LED kigyullad. Esetleg meg lehet ezt valahogy oldani vagy inkább hagyjam ??
Túláramvédelem van a tápban?
Közbe még találtam itthon is led kijelzőt. A képen láthatót, annyi adat van rajta ami ott van. VQE 14 adat alatt találtam ezt-azt de érdemlegeset nem. Nem tudod, vagy valaki nem tudja, hogy ez jó lenne-e az "alkotó" féle mérőműszerbe?
Hali!
Megépítettem Attila86 labortápegységét, tök jó, csak nem tudom, hogy mekkora hűtőbordát rakjak rá(a méretezésről szóló HE cikk nem egyértelmű....). Valaki tud javasolni egy méretet/típust? Üdv: Kristóf
Ez nem jó, mert más a lábkiosztása. nekem is van pár darabom, majd csinálok belőle valamit. Egyszer.
Üdv.!
Melyiket építetted meg?
Ez egy volt NDK gyártmányú kijelző, sajna nem tudom,hogy közös anódos,vagy katódos, de ezt könnyen kimérheted a multiméter dióda állásában. Annyi biztos, hogy elavult tipus, kicsi fényerejű, nem érdemes beépitened. Az ICL 7107 közös anódos kijelzők meghajtására készült.
A 30V/2A-eset.
Nem tudok konkrét típust mondani. Úgy kell méretezni hogy folyamatos rövidre zárt kimenet esetén tartósan el tudj viselni a 60W disszipációt. Van erről egy cikk írva az oldalon:
Bővebben: Link És valahol van egy hűtőborda-méretezésről szóló topik is.
Sziasztok! Ezt a labortápot építettem meg:Bővebben: Link És az lenne a gondom,hogy a kimeneti feszültség,magasabb 2V-al mit amit a táp kijelzője mutat.Mi lehet a hiba oka?Valamelyik alkatrész cserével javitható?
Én az R7 R8 ellenások osztási arányának változtatásával próbálkoznék, és ezt egy trimerrel közbeiktatásával tenném.
Szerintem meg valószínűtlen hogy pontos legyen elsőre, mivel az alkatrészek toleranciája nem engedi.
Hello!
Igazad van, csak elég vicces potikkal bíbelődni, mikor valamiben már proci van... Talán a programból illett volna kalibrálni a kimeneti jeleket. üdv! proli007
Sziasztok!
Megépítettem Attila86 által tervezett tápot(30V-2A) és az lenne vele a gond hogy csak 3,5-3,7 voltig tudom vele szabályozni a kimnő feszültséget. Ha van valami ötletetek hogy merre induljak el a hibakeresésben akkor azt megköszönném.
1 kérdés
Tud valaki segíteni a mellékelt fotón lévő, mutatós műszeren lévő jelek értelmezésében? Alkotó
2. kérdés
A mellékelt fotón (nem a legjobb minőség, de eredeti méretben nem tudtam ide csatolni) két táblázatot láttok. A felső egy 1977-es, az alsó pedig egy 2006-os függvénytáblázatból van. Mindkettő ugyanarról szól de mégis mellbevágó az eltérés. A fajlagos ellenállás, számomra megszokott Ω*mm2/m mértékegysége Ω*m-re változott!!. Aki tudja, kérem értelmezze nekem az új mértékegységet! Miért lett az "eredeti" mérőszám 1 milliomoda csak, és mit jelent ez az új adat. Konkrétan a rézvezetéknél 0,0178 Ω*mm2/m-ből miként lehetett 1,78*10-8.on Ω*m? Irok egy kis gyakorlati segítséget, a labortápok áram és feszültségmérési lehetőségeiről. Miként lehet, és kell ezt csinálni. Ennek kapcsán jutottam el a söntkészítéshez is, ahhol beleütköztem a fenti problémába. Ez kapcsolja ehhez a fórumtémához a kérdést. Alkotó
Egy jobb felbontás, hátha valaki tényleg megnézi.
Alkotó
Tudsz nagyobb felbontást is csatolni, csak válaszd ki hogy ne méretezzen át. Másrészt ilyen szöveges képeket célszerű png be menteni, nem jpg-be. Amúgy szerintem csak elírtak valamit, bár nem sok látszik sajna a mellékelt képekből.
Idézet: „Ennek kapcsán jutottam el a söntkészítéshez is, ahhol beleütköztem a fenti problémába.” Érdekes téma. Most én is megfelelő sönt után keresgélek... Az biztos hogy labortáp esetén a legfontosabb, hogy a söntnek minél alacsonyabb legyen a hőfok-függése és a parazita induktivitása. Ezt megoldani nagyon nehéz úgy hogy közben még a sönt ohmikus értéke is stimmeljen, na meg persze az elkészült sönt el is bírja a rajta eldisszipálódó teljesítményt. Ezért inkább ezzel szemezgetek most: Bővebben: Link
Változik a világ, anno még én is a régi mértékrendszer szerint tanultam
 A mai divat: A fajlagos ellenállás SI-mértékegysége az ohmméter (Ω⋅m). De a számérték maga az nem sokat változott...
Amikor én tanultam (azaz 1-5 éve!) még Ohm*mm^2/m volt a mértékegysége.
A linken lévő precíziós ellenállás nagyon profinak látszik. Vélhetően jobb mint egy huzalból tekert.
De a huzalból készült is nagyon-nagyon stabil és megbízható, és ráadásul szinte túlterhelhetetlen. Alkotó
Ezt nem is értem, és ez mekkora keresztmetszetre vonatkozik ?
Félek tőle, hogy nem ez a megoldás.
Az ohm*mm2/m az tökéletes SI mértékegység. De a kérdés nem is erre irányult. Szeretném ha értelmezné valaki az 1,78*10-8.on ohm*m-t. Mit jelent ez? Miből, mennyi méter, mennyi ohm? Alkotó
itt azt írják hogy az SI mértékegyszég az: ohm-négyzetméter/méter, de a gyakorlatban az ohm-négyzetmilliméter/méter -t használják. Azaz szerintem 1m hosszú, 1négyzetmilliméter keresztmetszetű vezetőnek az ellenállását jelenti a fennti számod.
illetve négyzetméteres keresztmetszetre vonatkozhat a 10-8. A régi táblázat beli érték pedig négyzetmiliméterre.
1m^2 -re van megadva a vezetőképesség, hiszen, ha a keresztmetszet nincs megadva a fajlagos vezetőképességnél, akkor valahol az apróbetűs részben meg kell lennie adva az egységnyi keresztmetszet, amire értelmes a számítás!
1mm^2=(10^-3^2)m^2, ami 10^-6 mm^2. A 0.0178=1.78*10^-2 Ha a fenti képletbe írod, akkor meg is kapod a 1.78*10^-2*10^-6 = 1.78*10^-8 Bocs a képletekért nem sikerültek szépen! -szerintem-
Igazad van, az 0,0178 ohm, az valóban 1mm2 keresztmetszetre, és 1m hosszú anyagra vonatkozik.
De a másik??? Nekem is van tippem, ami beleillik abba amit mondtál. Ugyanis ha ohm*m2/m-nek tekintjuk a hivatalos egységet, akkor ez m-rel egyszerűsíthető, és bizony az eredmény ohm*m-lesz. Csak ez egy alacsony ellenállású anyagnál kicsit furán mutat, és elég messze van a gyakorlattól. (én nehezen képzelem el, hogy egy 1*1*1m -es réztömbnek adják meg az ellenállását, de hát ez van.) Alkotó |
Bejelentkezés
Hirdetés |
