sziasztok egy olyan kérdésem lenne hogy ha bemegyek egy boltba ellenállást venni kelle mondanom az mellet hogy hány ohmos hogy hány vattos?

A dolog boltfüggő, alapból - szerintem - a 0,6W-ost adják, de lehet, hogy a "Hány darabot?" kérdés előtt tisztázzák a W-igényt is. Mindenesetre - a félreértések elkerülése végett - nem árt, ha mondod.

Az ellenállás viszont kötelező.

Már kérdezted...nézz vissza abba a topikba!

Helló
Vannak nekem ilyen asztali DVD olvasóból kiszerelt tápjaim! Kb hány ampert tudhatnak?
AZ egyiken valami 2 Amper van írva, meg az egyik dobozán az volt hogy 15 Wattot vesz fel a hálózatból, 12, meg 5 voltos kimenetei vannak,....

Sziasztok!
Miként lehet kiszámolni, hogy mennyi idő alatt töltődik fel egy kondenzátor? És minek is a függvénye ez?
Ja és mi a helyzet azzal, hogy mennyi idő alatt merül le.

Köszi!

Egységnyi kondenzátor feszültsége egységnyi áram hatására egységnyi idő alatt egységnyit változik.
Hogy valami konkrétumot is mondjak: Tápegységbe pár periódus alatt feltöltődik, és a szivárgási áramától függ, mikor merül le.

Ezt úgy értsem, hogy egy egyfarados kondenzátor feszültsége 1V-ttal változik 1A-s áram 1 másodperces időegység alatt?
Ha igen, akkor mennyire töltődik fel maximum a kondi? Annyira, amekkora feszültség éri?

Ez így van.

Ez elmélet, itt a kondi bármekkora feszültségre feltöltődhet. A valóságban nem teljesen azonosak ezzel a viszonyok. Ha konkrétan tápegységben gondolkodunk, ott a transzformátor szekunder váltófeszültségének a csúcsértékére töltődik fel (1,41XUeff.). Ebből még levonódik a diódák nyitófeszültsége. Ez üresjárásra igaz. Terhelten - mindenféle okokból - tovább csökken az elérhető feszültség. Ha más feszültségre kapcsolod a kondit (pl. egy 12V-os akkura), akkor a rákapcsolás pillanatában a feszültségek különbsége, és a kör ellenállásai fogják a pillanatnyi töltőáramot meghatározni. Ez az elején igen nagy is lehet, ami rohamosan mérséklődik, mivel a kondi feszültsége közelít az akkuéhoz, és azt rövid időn belül el is éri. Ez lehet a maximum, ha nagyobb lenne, az kisütő áramot indítana, mely a feszültséget lecsökkentené az akkuhoz.

Szóval az azt jelenti, hogy ha én váltóáramra kötök egy kondenzátort, akkor annak a kondenzátornak az átütő feszültsége legalább 1,41-szer nagyobb kéne legyen a váltóáramon mért feszültségnél?

Váltóáramra zavarszűrés, fázisjavítás, motorindítás miatt kötünk kondit. Csak olyant kell erre a célra felhasználni, amit erre a célra gyártottak (pl. fénycsőkondi, de ezen a ~ jel szerepel).
Váltóáramra kötött kondi másodpercenként 100X töltődik fel, és sül ki, a korábbi kérdésed itt értelmezhetetlen. A feltöltődés, töltéstárolás kizárólag egyenáramú körben igaz. (A tápegység diódahídja után már lüktető egyenfeszültség van!)
Bizonyos kondenzátorok váltófeszültség hatására megsemmisülnek!

Köszi! Már nagyjából értem. Azért még lehet, hogy fogok kérdezni.

Sziasztok

Nem találtam ennek megfelelő topikot(nem vagyok nagy topiknyitógató,csak ha muszáj)
és szerintem nem olyan bonyolult a kérdésem,hogy ide nem férne be

Szóval

Ha egy akku gyorstöltővel van feltöltve,akkor hamar fel van töltve,VISZONT sokkal hamarabb merül le.
Ezzel szemben,ha sokáig töltöm,kis töltőárammal,akkor sokáig kell rá várni,hogy feltöltődjön,de sokkal hosszabb ideig lehet belölle kivenni a névleges áramot?
Tudom,attól függ,hogy az akkut mennyire terhelem,és milyen hosszú ideig,de szerintem nem szerencsés a gyorstöltő
Halottam,hogy ez azt befolyásolja,hogy mennyiszer lehet feltölteni az akkut.
A telefonom töltőjét szétszedtem,és a telefon,és a töltő közé beraktam egy ellenállást azért,hogy kevesebb árammal töltsön,ezzel megnövelve az akku teljesítmény leadását
de gondolom ez minden akkunál így lehet,ha jól gondolkodom
Jól gondolom?
(kíváncsi vagyok,hogy biztos így működik-e ez az egész)

Köszi előre is

Tomi

Hello!
A "10-20mp között" helyett szerencsésebb lett volna a "10-20mp után" kifejezés. Ha jól értem, akkor neked meghúzás késleltető kell. (A kettő között egy egyszerű kimeneti invertálás van tulajdon képen, ami fordítja a működést.) Az időt az R1-C1 tagokkal lehet módosítani.
(A kérést az 555-ös topikban kellett volna feltenni!)
üdv! proli007

Hello!
Mellékelek egy kapcsolást egy fettel szeretnék egy motort kapcsolni. A FET típusa IRF830.Az R1-es ellenállás értéke volt 100k 10k és 100ohm. De szerintem nem nyit ki rendesen mert a tápfesz 12V és a motor kapcsain csak 8V-ot mérek. Az R2 1Mohm (ezt azért tettem be mert ez nélkül véletlenszerűen elindult a motor először lassan aztán egyre gyorsabban ment).
Mit csináljak, hogy jó legyen?
(A későbbiekben IRF 4905-öt szeretnék használni de gondolom ez nem játszik közre)
Segítséget előre is kösz.

Elsokent nezd meg, hogy a tapod birja-e egyaltalan.
Ha direktbe kotod a tapra a motort, akkor megy-e?
Hany wattos a motor?
Utana amikor 8V-ot mersz a motoron, akkor mennyi esik a FET-en? Nagyon melegszik?

Nezd meg a csatornaellenallast, 1.5Ohm. A motor tekercse hany ohmos? Szerintem osszevetheto a ketto, nem? Innentol siman eshet annyi fesz. Hasznalj valami nagyobb teljesitmenyu fetet, aminek 0.0x Ohm a csatornaellenallasa, mindjart jobb lesz a helyzet, szerintem.

Hello!
Hát ez még köszönő viszonyban sincs a file nevével (h-híd).
De a gond, hogy földelt Drain kapcsolásban üzemelteted. Ebben az üzemmódban, a tápfeszültségből hiányozni fog a Fet DS feszültsége ami több volt is lehet.
Használd a földelt Source kapcsolást, és akkor kapcsolni fog a Fet.
üdv! proli007

Bocs a file név miatt eredetileg egy H-híd volt aminek csak egy részét építettem meg próba képp. A tápom bírja mert mint említettem csak egy próba a motor is pici egy CD meghajtó tálcamozgatójából van ha jól emlékszem.
A komplett hídban akkor működhet jól?

Helló ! Holnap megnézem a müa. boltba mit lehet kapni. Csak az a gond ,hogy ide csak a " víztiszta" Teljesen átlátszó felel meg. Köszönöm a tippeket !

Szia

Értem
Köszi Szépen!
Csak gondoltam itt arra,hogy azért mégsem mindegy,hogy 1 A-al töltök egy 1 A-es akkumulátort egy óráig,vagy 250mA-al 4 óráig
Ez volt az elképzelésem,de mostmár belegondoltam:
"A kapacitást úgy képzeld el, mint bármi másnál, ha egy literes üvegbe egy liter fér, akkor egy liter a kapacitása, hiába töltöd tele lassan..."

köszi a segítséget,látom kell még tanulnom,ha még ehhez sem értek

Sziasztok! Lassan de biztosan haladok az alkatrészek áttanulmányozásával. Eljutottam a tranzisztorig! És elakadtam. Az oldal itt van. A csatolt fájlon nem értem, hogy miért nem lehetne az egyes számú kapcsolás helyett a kettőst alkalmazni, a hármas helyett a négyest. A válaszokat előre is köszi.

Hello!
Nem! Földelt Drain (forráskövető) kapcsolás, csak abban az esetben használható, ha a Draint meghajtó feszültség magasabb mint a motorfeszültséget szolgáltató tápfeszültség. Ez külön tápot és nagyobb feszültségű meghajtó áramkört jelent.
Pont ezért készülnek a Fet-ek meghajtására külön IC-k, mert ezek kondiban biztosítják a szükséges DS nyitófeszültséget. De ezeket statikus módon nem lehet használni (folyamatosan kapcsolgatniuk kell, hogy a feszültség rendelkezésre álljon).
üdv! proli007

Hello!
- Az 1-es helyett a 2. használható. A lényeg, hogy a kapcsoló bekapcsolásával, az R2 által szolgáltatott bázisáramot a kapcsoló levezeti. Így a tranzisztor bázis-emitterébe nem folyhat áram, tehát a kollektorában sem fog folyni. Azaz a Led sötét marad.
- Alapvetően e 3. kapcsolás helyett is lehet használni a 4. kapcsolást, csak nem helyes. De erre már válaszoltak neked, de most még egyszer megírom.
A tranzisztor áramerősítési tényezőjét a kollektor és bázisáram hányadosa adja. Béta=Ic/Ib. Tekintve hogy a béta adott esetben több száz is lehet, kis bázisáram hatására már lehet kollektoráram. A trazisztor kollektor-bázis diódája záróirányban van előfeszítve. De egy zárt diódán is folyhat "visszafelé" un. viszáram. Ha a bázis szakadásban van (lóg a levegőben), akkor ez a viszáram befolyik a bázis-emitter diódába. Ezt a tranzisztor felerősíti, és már folyik is a kollektoráram, holott a tranzisztor "ki van kapcsolva". De ha a tranzisztor bázis-emittere közé egy ellenállást teszünk, akkor a kollektor-bázis viszáram azon keresztül folyik le. Ha az ellenállás értéke és a viszáram nagysága akkora, hogy az ellenálláson nem esik akkora feszültség, hogy a tranyó bázis-emitter diódáját kinyissa, (kb. 500.600mV) akkor nem folyhat bázisára. Következtetés képen nincs kollektoráram sem.
A gyakorlatban korszerű szilícium tranyok viszárama olyan kis mértékű, hogy egyszerű alkalmazásoknál ez nem jelent hibát.
Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a viszáram mértéke függ a tápfeszültségtől, a tranyó teljesítményétől és a hőfoktól. Tehát ezek minél magasabb értékűek, a viszáram annál nagyobb. (Régen a germánium tranzisztoroknál és kapcsolóüzemnél mint itt, nem hogy szükséges volt a lezáró bázis-emitter ellenállás, hanem még azt nem is az emittere kötötték, hanem annál alacsonyabb feszültségre, hogy a bázis-emitter dióda biztos zárva legyen kikapcsoláskor. De ez a módszer, gyors kapcsoló tranzisztoroknál, még ma is alkalmazzák a zárási sebesség fokozására.)
Remélem így már érthető a dolog, olvasd el figyelmesen, ha már vettem a fáradságot és leírtam!
üdv! proli007

Köszönöm a választ. Már értem. (De én tranzisztorral kapcsolatban még nem kérdeztem )

Ha nem, akkor bocs, valakivel összekevertelek. De hogy erre volt (igaz rövid) válasz, az tuti..
üdv! proli007

Semmi gond. Előfordul.

Mint egy jó becsületes kezdőtől az elvárható, a kapcsolási rajzokat is most tanulom. Sajnos a weboldalon nem találtam semmilyen magyarázatot arra, hogy mit is jelentenek valójában azok a rajzok, amiket a képen mellékeltem. Már frászom van tőle mikor meglátom. Azt sem tudom, hogy hova kössem azokat a kábeleket. Földbe dugjam, vagy micsoda? Ja és ami a legfontosabb: A kettő ugyanazt jelenti-e?

Nem egészen értem. Mi is az a védőföld? És melyik esetben, mit hova kell kötni? A testeket össze kell kötni egymással? És a földeléseket?

A védőföld véd meg téged. Azon keresztül menne az áram a földbe (rendesen a földbe) probléma esetén.
Pl.: fémdobozos gép, a fém dobozra rá van kötve a föld vezeték, az az első jelölés a két jel közül, a fázis kábel valahogy kiszabadul a helyéből a gépen belül, és hozzáér a fém dobozhoz, ekkor téged megrázna az áram, mert rajtad keresztül folyna az áram, ha hozzá érnél a fém dobozhoz, te földelnéd le a gépet, és zárnád rövidre az áramkört. De ahelyett, hogy te vezetnéd az áramot, ahelyett, a védőföld vezetéken keresztül fog folyni, de csak egy ideig, amíg a kismegszakító, alias biztosíték vagy ahogy nevezik le nem kapcsol.