Fórum témák
» Több friss téma |
Forrasztottam már be ugyan ilyen QFN gyorsulásérzékelőt. Simán pákával.
Nem a lábat kell melegteni (mert azt nem lehet) hanem a panelen a huzalozást. Folyasztószer alá és 0.2 - 0.25 vastag ónnal egyesével. kép
Tyűű, ez nagyon profi
 Bérmunkában nem vállalsz ilyet?
Bátorkodom én is néhány képet felrakni. Hőlégfúvóval készült a felrakás. A huzalvastagság 0,25mm. A CPLD lábtávolsága 0,65mm ha jól emlékszem vagy kisebb. Tudom borzalmas rajta ez a Wolf lakk (TN180) és ráadásul még a por is beleragadt.
Székesfehérváron én is tudok szakszerűen felforrasztani hasonló alkatrészeket.Ha érdekel priviben a többit.
Nincsen NYÁK-om sem, minden kellene.
Legjobb lenne ilyen formában: KÉP Ez egy jó kis nyák, és az ajánlott bekötés van rajta megvalósítva, ami szintén nem hátrány, valamint rögzítési pont is van rajta.
Inkább az apróhirdetések között lett volna a kérésed helye, de ha már technológiáztok, maradjon a fórumban.
Mindenesetre, legközelebb nézz szét valami "felhasználható" téma után, mielőtt újat nyitnál.
Nézelődtem neten, ide lyukadtam ki. Átolvasgattam ki hogy kísérli meg a forrasztást
 Annyit hozzátennék, hogy én már idestova 9 éve forrasztok smd alkatrészeket. Szerintem nem mindíg jó a tűhegyes páka. Én pl. mindenhez, sűrű IC-hez, minden kondihoz, ellenálláshoz vastag pákahegyet használok. Konkrétan 2mm-es csapott végű pákahegyet. Weller-hez valót. Ugyanis, ha megfelelő a hőmérséklet, tiszta az alkatrész és a panel akkor az ónnak nagyon híggá kell válnia. A fesleges ón a nagy pákahegy felület miatt a pákahegyen terül el és lerántja az IC lábról. Azonkívül passzív alktarészeknél, kondi ellenállás, nagyon szép munka érhető el vele. Ha kicsit sok ón kerül oda, csak ujra odérinted, a felesleget lekapja. Nem jó az, ha óngombócok vannak a pad-eken. Azonkívül a vékony pákahegynek forróbnak kell lennie, mert amikor az alkatrészhez ér nagy lesz a hőelvonás. Ezt is bele kell kalkulálni. Jobb pákák elkezdenek ilyenkor fűteni. Rosszabb pákánál meg odaragad a pákahegy, nem olvad az ón stb. Ic lábakat pedig ne egyenként forrasszatok...Ónt neki, aztán végighúzni a pákahegyet a lábakon. Úgy profi az.Másik tapasztalat, hogy házilag folyasztószerből (Flux) érdemes a vízbázisút használni szerintem. Vízzel lemosható, ajánlatos is. Elvileg ezek már "no clean needed" cuccok, de láttam már fluxtól szürkült panelt is. Én a wellerre szavazok ami a pákát illeti. Piszok drága, de profi. Kilenc éve használom napi nyolc órában. Jók a Metcal-ok is de azok még drágábbak.
A csapott végű hegyek mellet még a hoof-tip fejek (nem tudom hogy magyarul hogy hívják, talán pata-fej...) hasonlóak, amivel szépen lehet dolgozni.
Olyan mint a csapott hegy csak a lecsapás síkjában be van horpadva a hegy. Ez kétféle képen tud működni. Ónt vesz fel vagy ónt ad le. Mivel az ón nagy felületi feszültséggel rendelkezik ezért a legkisebb felületet próbálja mindig felvenni. Ha a horpadás púposan tele van ónnal akkor próbálja az ónt kiadni magából mivel nagyobb a felülete az ónnak mint ha a lecsapás síkjában lenne. Ezért beforrasztáskor a hegyet a forrasztandó felületen végighúzva az ónt szépen fel lehet vinni. Ha pedig maradék ónt kell eltávolítani akkor a hegyet megtisztítjuk az óntól, a horpadást "üresen hagyjuk" és a felesleges ónt magába szippantja, mert a horpadás felülete nagyobb mint ha a lecsapás síkjában lenne. A vízbázisú flux mennyivel drágább mint a nem vízbázisú? Hol lehet beszerezni? Szépnapot mindenkinek.
Hát én cégnél használok víz, meg szesz bázisút is. Nézz körül RET, TME meg biztos sok helyen még. Nem ritkább mint a szesz bázisú. Mondjuk ilyen vizesből láttam már 500ml 13000 ft-ért is...De láttam 4-5000 Ft-ért is. Flux tollat kell venni, amit után lehet tölteni. Otthonra 500ml hamarabb romlik meg, mint ahogy elfogy. Mondjuk pucolni csak akkor kell, ha az ember totál összemázolta. Cégnél Ricoclean, vagy FLU fluxtisztítót használok. A Flu citromillatú...de komoly direkt az. De otthonra drágák. Használok aztán még Almit vagy Indalloy fluxzseléket. Javításhoz a majdnem hígfolyós RMA fluxzselé jó. Olyan szaga van, mint a piszoárban az állott húgynak. De mág a disznózsíros panelt is fél kézzel forrasztod. De ezek nagyon drágák. Van hozzájuk adagolótű. Mint az injekcióstű, csak simán le van vágva a végük.
Érdekes az a pákahegy amit írtál. Én ws-50 Wellert használok. Napi nyolc órába kibírt 9 évet. most valami baja van,néha fűt náha nem.
Amúgy olvasgatva itt, látom más is rátalált ezekre az AOYUE vagy mi hőlégfúvókra. Nézegettem őket, tetszenek. tényleg jók? A fújóprofilok nem rozsdásodnak? Én nem diafgramás pumpásat akarok venni, hanem a motorosat.
Nekem a hajszárítószerű 8032A van. Csak kb. 30órát használtam. Ez alatt a szűkítő nem rozsdásodott. Gondolom az összes fajta szűkítőt egy helyen gyártják. Ez alatt a nagyon kevés üzemi idő alatt még működőképes
A forrasztáshoz a hőfokot tapasztalati úton állítottam 315C -ra sokáig. Kíváncsiságból a múltkor rámértem a kijövő levegő hőmérsékletére a beállított 315C mellett 250C a 10mm átmérőjű hengeres szűkítőnél. Ennyit a pontosságról.
Hát ólommentes forraszoknál lehet gond a hőmérséklet. Néha az idegeimre tud menni. Nem baj, én bespájzoltam ónból. Van 1-es 1,2-es 0,25-ös 0,8-as. Sőt még bizmut tartalmú is van. Az jó alacson hőfokon olvad a bizmut miatt.. Mellesleg SMD forrasztásnál érdemes arra is figyelni, hogy kis folyasztószer tartalmú ónt érdemes használni. Max 1-1,2% Kevésbé maszatol.
Sziasztok!
Tudnátok küldeni infokat az SMD technológiáról?Minden érdekel róla(gyártás,gyártás eszközei,anyagai folyamatai, elkészült smd-alkatrészek meghatározása...) Ja,és a google nekem nem volt a barátom.
Én SMD-vel dolgozom. Gyári cuccokkal. Az alkatrészek (nem BGA) felrakásához házilag tökéletes egy hegyes pákahegy, ón, megfelelő hőmérséklet és főként jó szem és kézügyesség. Egy 1.27 mm SO/SIOC tokozású IC-t forrasztuk szabad szemmel. Ha valakinek nem megy, akkor lehet nagy átmérőjű nagyító alatt is próbálkozni. Házi gyártású panelnál javaslom -nekem bevált- a panelt ahova az ic-t akarjuk forrasztani, felónozni pákával, majd litze (ónszívó huzal) segítségével leszivatni az ón-t. Így olyan lesz akár egy gyári előónozás. majd erre az előkészített felületre forrasztani az ic-t. Az adagolt forraszhuzal mennyiségére nagyon ügyelni kell! Könnyen lehet ónhidat csinálni!
A jó forrasztás titka! Tiszta forrasztási felület, megfelelő hőmérséklet, megfelelő forrasztási időtartam!!! Nem mozgatni kell a pákát nem 5x odanyúlni! Tiszta pákahegy (Pl:nedves Weller szivaccsal), esetleg nagyon kevés ón a pákahegyre a jobb hőátadás miatt. Az ón soha nem a pákahegyre nyomjuk, mert a magas hőmérséklet miatt az ónhuzalban lévő folyasztószer azonnal elpárolog vagy szétfröcsög és nem segít a forrasztásnál, hanem a már felmelegített forrasztási felületre kell a d a g o l n i! A pákát, ha az ón szépen elterült egy határozott mozdulattal egy irányban gyorsan el kell venni. Hosszú forrasztási idő vagy többszöri visszanyúlás esetén matt, kásás, csúcsos forrasztás lesz! A jó forrasztás mindig fényes és sima felületű. Megfelelő ónmennyiség esetén inkább homorú. A domború forrasztás nem túl jó, mert sok az ón, és nem jól látható, hogy "kapaszkodik/kúszik" fel a lábra, PAD-re. Sok ón esetén nem is jól ellenőrizhető le a forrasztás minősége. Nem szabad sohasem erős kézzel dolgozni! A páka hőátadása amúgy sem az erőtől függ, hanem a hőátadó felülettől! Én 350 .. 380 fokos pákával dolgozom. Az ic felrakás: Az első padre nagyon kevés ón, az ic-t csipesszel odaigazítani, megforrasztani (csak odabiggyeszteni) az 1. lábat. utána -már nem kell csipesz, mert az 1. láb tartja az ic-t- a többi lábat készre forrasztani, majd az 1. lábon pótolni az ónt. Javítás: le kell szivatni az ónt (Pl. Litze), mert abban már nincs aktív folyasztószer és újraforrasztani. A hőlégfúvó és paszta az más témakör, arról most nem írok. SMD IC eltávolítás szakszerűen hőlégfúvó (Pl: Welller 100W) és egy csipesz segítségével lehetséges! Megfelelő levegő áramlási sebesség különben minden szomszédos alkatrész repül. Remélem tudtam segíteni másoknak is!
Én a széles hegyet preferálom SMD-hez. A tűhegy nekem nem vált be, pepecselős és a minősége sem olyan, mint a folyasztószer-ón-széles hegy esetében. ( Én 1.5mm -es hegyet használok, néha 2 mm - est )
-szerintem-
Én meg azt mondom, hogy mindegy hogy széles, vagy vékony, a lényeg a jó minőségű flux!
Köszönöm a hasznos tippeket!
Azt még meg tudnád mondani ,hogy egy gyári panelen hogyan tudom megállapítani hogy melyik smd alkatrész micsoda? Mert vannak kisebb-nagyobb hasábok amiknek a tetején szám vagy szín van.Na most hogy ezek ellenállások vagy kondenzátorok vagy akármik,azt nem tudom.A diódák hogy néznek ki az SMD világában? Tudnál felvilágosítást adni még az egyszerűbb SMD alkatrészek(ellenállás,kondenzátor) kialakításáról,gyártásáról? köszönöm
Na és a tranzisztorok hogy vannak SMD-ben?Ha kérek BC 547-et,akkor gondolom kapok egy pnp vagy npn-t helyette a megfelelő paraméterekkel,nem?
Vagy ha meg szeretném építeni a linkelt kapcsoláts SMD-kel,akkor miket kérjek az eladótól? Mégy egy kérdés:mennyivel drágábbak az SMD alkatrészek a ,,hagyományos'' társaikkal szemben?
A BC182 helyett kérhetsz BC817-est, a BC212 helyett pedig BC857-est. Ezek SM tranzisztorok, SOT23 tokban. Amennyiben jó helyen vásárolsz, úgy az SMD-k olcsóbbak lesznek, mint a furatszerelt változatok.
Ha most kezdesz felületszerelt alkatrészekkel foglalkozni, akkor passzív alkatrészekből szerintem 1206-os méretet kérj, azt még elsőre is könnyen lehet kezelni, nem túl kicsi.
Az esetek 99 %-ban a következő módon tudod megkülönböztetni az SM alkatrészeket:
Amelyiken nincs semmi felirat vagy bármiféle jelölés, és két kivezetése van, az minden bizonnyal kondenzátor lesz. Amelyiken 3 vagy 4 szám van, legtöbbször fekete alapon fehéren (de lehet kék, zöld alapon feketével is) az ellenállás lesz. Amin vannak számok, és egy polaritást is jelző kis csík keresztben a tokon, vagy esetleg egy "+" jelzés, az elektrolit kondenzátor. De gyári paneleken legtöbbször a beültetés is jelölve van, hogy C37 vagy R81. Ebből is látható, hogy melyik micsoda. A dióda nagyon sokféle képen nézhet ki. Lehet olyan mint egy ellenállás, csak felirat nélkül (de polaritás jelzés mindig van rajta valamilyen formában). Lehet henger alakú, üveg tokozású. Esetleg SODXX tokozású, amit úgy képzelj el, mint egy ellenállást, csak vannak kis lábai.
Elővettem a fényképezőt, meg pár alkatrészt ami hirtelen a kezem ügyébe akadt. Hátha így többet segítek, mint szavakkal.
Köszönöm szépen!
Ha nem gond lenne még néhány kérdésem ezzel kapcsolatban. 1,Az ellenállások értékeit csak ilyen katalógusokból lehet megtudni,vagy hogyan tudom meghatározni,hogy mondjuk a fekete alapon fehér 330-as szám mekkora értéket jelöl?Ha 330 ohmot jelent,akkor a kilos,megás értékeket,és a tizedesvesszővel elválasztott értékeket hogyan jelölik? 2,Kondenzátoroknál hogyan vannak az értékek?Melyik szín mekkorát jelent, és mi a prefixuma alapból? 3,ELKO-nál láttam hogy 3 sor van ,mindegyik sorban számok/betűk.Gondolom én hogy a középső mutatja az értékét.Na igen de ha ez így van akkor ennek mi a prefixuma,piko,vagy mikro? 4,Azt is láttam ELKO-n hogy az egyik felük meg van jelölve egy fekete csíkkal.Írtad hogy ,,+'' jellel is jelölni szokták az egyik polaritást.Gondolom én hogy a fekete csík a pozitív oldalát jelenti.Jól gondolom? 5.Az SMD ellenállásokat/kondenzátorokat hogyan gyártják,és mekkora a tűrésük?
Az ellenállásokon az utolsó szám az azt megelőzők után írandó 0ákat jelöli. Az így kapott szám Ohm mértékegységű, innen már csa át kell váltani. pl:
330 = 33 = 33Ohm 103 = 1000 = 1k 106 = 1000000 = 1M 1231 = 1230 = 1.23k Kondenzátorokon nem szokták jelölni az értékeket, azt ki kell mérned. A polaritások jelölése a tokozások szerint változik, Lásd itt. A tokozások típusait és a hozzá tartozó jellemző teljesítményeket itt találod: link Kellemes estét.
Bocs, nem kötekedés képen, csak ha már tanító jelleggel írunk valamit, az legyen helyesen:
A 4 példádból csak kettő volt helyes, a másik kettő valójában: 103 = 10 000 = 10 kohm 106= 10 000000= 10 Mohm Elektrolit kondenzátorok jelölésénél pedig általánosságban elmondható, hogy a tantál kondenzátoroknál a bárminemű jelölés a tokon az a + oldalra vonatkozik, a nem tantáloknál (sima elektrolit) pedig a legtöbbször a negatív oldal van jelölve.
Mivel magyarul nem találtam gyakorlatilag semmit az SMD-kről,ezért elfelejtettem hogy van még 2 további lehetőségem.
Az egyik németül itt A másik pedig az angol verzió,amit csak webforditas.hu -val tudok lefordítani. Kellemes estét Nektek is.
SMD katalógusokat találsz itt:
http://www.blsoft.extra.hu/lapok/pdf.php Minden SMD-s cucc smd_ .... pdf fájlnéven van felrakva.
Nagyon szuper honlapod van! A mi sulinkban is van egy ilyen CNC esztergagép,amit senki se tud kezelni.Pedig vannak akiket érdekelne.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
