patexati!





Most láttad be, hogy még a bakelit forgórész is tud szinkron fordulaton forogni! Akkor hogy ne foroghatna szinkron fordulaton a kalickás forgórész?

Hi
köszi. a motor terhelése "elméletileg" állandó. A feszültség ingadozás viszont elképzelhető, mivel ez a gép egy másolószalonba van ahol ezen kívül még sok nagy áramfölvételű fogyasztó van. Közben rájöttem, hogy a dob tengelyére rá van kötve egy jeladó ami érzékeli a tengely forgását és a fordulatszám ingadozást, így szoftveresen kompenzálni tudja a lézediódák által felvitt képet, elméletileg ennek így működnie is kéne, nadehát ki tudja mekkora hatékonysággal? mindenesetre a feszültségingadozást lemérem.
üdv

Hello

Csak úgy eszembe jutott gondoltam megosztom
Ha a forgórészt megfogod úgy működik mint 1 trafó

Az aszinkron gépnek pont ez adja a működési elvét. Az armatúrában kialakuló forgó mágneses tér, áramot indukál a rövidrezárt forgórészben. Kisebb motorokban kalicka van, nagyobbakban csúszógyűrű (felfuttatás).

A forgórész rövidrezárt tekercselésében indukálódó áram által létrehozott mágneses tér visszahat az armatúra által létrhozott térre. Mint az köztudott indukció csak addíg van, amíg az azt létrehozó mágneses mezőben valamilyen változás van (mozgási, nyugalmi...). Ezáltal amint eléri a forgórész az armatúra szinkron fordulaton forgó mágneses mezejének fordulatszámát, nem indukálódik benne áram (ekkor nincs mágneses tere ami visszahatna). A fordulatszám pedig újra esik, amíg el nem éri azt az értéket, amikor elegendő áram indukálódik a forgórészben. Az armatúra szinkron és a forgórész aszinkron fordulatszám közti különbségét a szlip-el jellemezhetjük.
Szinkron gépekben is alkalmaznak indítókalickát, de csak indításra. Vagyis a szinkron gépet aszinkronként indítjuk, majd amikor az aszinkron fordulat megközelíti a szinkron fordulatot, berántja szinkron fordulatra.

Inkább úgy mondanám, hamár ott a kalicka, akkor felhasználható indításra is. Szinkron gépekben a kalicka fő funkciója a terhelés változása miatti lengés csillapítása.

Sziasztok.Én azt szeretném megtudni hogy milyen módon határozhato meg egy háromfázisú aszinkron motor tekercseinek 60°-os elkötése?

Arra gondolsz, hogy nem szimmetrikus a tekercselés? Pl. le lehet mérni úgy, hogy megnézed, milyen a csatolás az egyes tekercsek között. Tehát egyik tekercset meghajtod váltakozófeszültségről, másikra pedig mondjuk egy izzót kötsz, és méred rajta a feszültséget. A harmadik tekercset eközben szabadon hagyod. Ugyanezt elvégezve minden kombinációra fény derülhet durvább rendellenességre.

Szia potyo.Nem tudom mire gondoljak,van egy ilyenelektros tananyagbol valo kérdésem és nem tudom rá a választ.valami méréssel lehet meghatározni csak nem tudom a pontos folyamatot.Köszönöm a válaszodat :worship:

Üdv mindenkinek!

Betudna valaki linkelni valami jól magyarázó anyagot az aszinkron motor kördiagram szerkesztéséről?

Elsősorban a különböző metszékek kiszerkesztése érdekelne, és a csúszógyűrűs aszinkron motorok indítóellenállásainak meghatározása a kördiagramban.

Ha valaki tudna segíteni ebben megköszönném!

Várom válaszotokat!

Üdv.!
Nem biztos, hogy jó helyre írtam, de próba.
Kaptam egy ukrán gyártmányú motort. Egyfázisú, 230V.
Van-e valamiféle specialitása ennek a motornak, mert a forgásirányváltás nem igazán működik.
Vagy, én vagyok béna.

Azt így messziről nem tudhatjuk. Van egy-két motor, aminél a tekercsek belül vannak elkötve, ezeknél megbontás nélkül nem lehet. De ezek általában valamihez lettek készítve (pl centrifuga). Az általános használatú motorokon ez a lehetőség szinte mindig adva van. A közölt infók alapján többet nem tudok elmondani.
Készíts fényképet az adattáblájáról, a kapcsairól. Akkor talán többet tudunk róla mondani.
Egyfázisú (230V-os) motoroknál a forgásirányváltás bármelyik (főfázis, vagy segédfázis) tekercs kivezetéseinek felcserélésével oldható meg. A kapocsházban található áthidaló lemezek áthelyezése is lehet megoldás (ha ilyen kivitelű).

Levettem az adattáblát és be szkenneltem.
Elég viharvert szegény.
A motoron 3 kivezetés van. Ahogy be volt kötve, éppen fordítva forgott, mint ahogy nekem kellett volna.
Két kondi volt rákötve. Egyik, az közvetlenül a motorra. Mint kiderült az, szakadt volt. Gondolom.
Egyik végét a motoron hagytam a másikat feszültség alatt hozzáérintgettem az eredeti helyéhez, de semmi szikra.
A másik kondi, az egy nyomógombbal kapcsolható volt. Párhuzamosan kapcsolódott vele a nyomógombos kondi.
Direktbe kötöttem, és indult is. Kb. húsz, vagy harminc másodperc múlva durranás és a kondi befejezte.
Adatok, azon sem látszottak. Közben, még életében volt egy próba. Átkötöttem a kondi végét a másik hálózati vezetékre, de nem indult, csak morgott.
Utána jött a nyomógomb kihagyása, mert, utálom, ha felesleges buzerák vannak valahol.
Szóval, „javítás” előtt, talán, működőképes volt a cucc.
Végül is a műtét sikeresnek mondható, csak a páciens volt gyenge.

Hm. Ezek szerint egy üzemi kondis volt, indító kondival megspékelve. Legalábbis Így "magyarosították".
Ami felettébb érdekes, az az adattábla teljesítményadata, miszerint a motor 2,5kW-os. Lehet ekkora teljesítményű motort csinálni (nálunk 2,2kW-os a "divatos"), de annak bőven 10A felett van az árama, itt meg 9,6A-t látok. Ez inkább 1,5kW-os motornak felel meg. A kondi értékét is látom feltüntetve, 56 mikró kéne 500V-os(450V-os) kivitelben, tehát, ez üzemi kondinak tűnik. Szerintem nálunk 60 mikróst találsz, vagy 2x30 mikrót párhuzamosan (amelyik gazdaságosabb).
Forgásirány: a motor kapocslécén 4 tekercskivezetés lenne az ideális. Ez a két tekercs két vége. Szokásos úgy is elkötni, hogy a főtekercs közepéről vezetik ki a segédfázis tekercset (ebben az esetben már csak 3 vége van), és akkor az általad leírt módon kéne forgásirányt váltani (a kondi vége egyik hálózati pontra, ill. a másik hálózati pontra). Ha ez így nem segít, akkor már csak a mechanikai megoldás jöhet szóba (ha arra alkalmas felépítésű a motor). Előbb szerezz kondit, és próbáld ki vele, ami a másikkal nem sikerült.
Szerk: Azt elvártam volna az Ukránoktól, hogy 'lerajzolják", hogyan kell forgásirányt váltani, azért is kértem, de ezen az nem látszik!

Fontos: Az egyik irányban felpörgött 220V-os motor nem változtatja meg a forgásirányát ellentétes bekötés hatására. A 3 fázisú viszont igen látványosan (akár az asztalról leugorva) megteszi ezt.

Szerintem is, eléggé kis tömegű ahhoz, hogy 2.5-ös legyen.
Tényleg, három vezeték jön a motorból. Többször megnéztem.
A jövő héten beszerzem az általad javasolt kondikat és azzal próbálkozom.
Köszi a segítséget!

Nem menetközben próbáltam forgásirányt váltani. Nem is szükséges, mert egy faesztergát hajtana a lelkem. Oda, meg nekem elég, ha a késsel szemben forog.

Sziasztok!

Valaki meg tudná mondani annak a vegyszernek a nevét amibe az szinkron motor forgórészét mártva az alumíniumot kioldja, a vas részek pedig sértetlenek maradnak.

Na, ez nekem új. Létezik ilyen vegyszer?

Létezik! Csak elfelejtettem a nevét!

Próbáld meg a vaskloridot. Az is jó ha már "agyonhasznált" az alut akkor is oldja. (Bár lehet a vasat is egy kicsit.)

sziasztok!letezik ijen vegyszer!mi 113 asnak hivjuk es alitolag hangyasav a fo osszetevoje.belemartjuk a forgo /allorest es 12 ora allat a nem vastartalmu anyagok eltunnek

hali!a motor 2.2kwos es a tengeljteljesitmenye pedig 1980watt

Hol és mennyiért lehet hozzájutni?

Üdv!

Nem tudod egy 1 fázisú ac motor állórészének a tekercselésének a részleteit véletlenül?

http://www.adryl.com/images/Copy%20of%20elmo%20stator.jpg

ezt a képet találtam, ami a legközelebb áll a egy fázisu "stator" -ról alkotott képemhez,de lehet,hogy ez nem is 1 fázisu, leginkább azt nem értem ezen a képen, hogy hogyan kell értelmezni azokat a kábel végződéseket, meg lüktető mágneses mező oké, de mi célból van így körös- körül tekercselgetve..

Az egyfázisú aszinkron motor tekercselését úgy képzeld el, mint a háromfázisú motor tekercselését, amiből kettő fázishoz tartozó tekercset sorba kapcsolsz. A két sorba kapcsolt tekercs adja a motor főtekercsét, míg a maradék harmadik lesz a segédtekercs. Annyi különbség azért van, hogy a főtekercs nagyobb keresztmetszetű vezetékkel készül, és így ránézésre nem teljesen egyezik meg a háromfázisú tekercseléssel. Vagy elvileg lehet párhuzamosan kapcsolva is a két tekercs, akkor a keresztmetszet is lehet azonos.

A képen az szerintem nem körös körül van tekercselgetve, hanem ez egy háromfázisú kétpólusú tekercselés - erre utal az is, hogy három színű vezeték jön ki belőle, mindegyik vezetékből két darab.

Nátrium- vagy kálium- hidroxid...

Alumíniumot old, mert amfoter. Csak a hidrogén mennyiséggel kell vigyázni, meg lassan lendül bele.
(Szóval szabadtérben és ne cigarettázz)

Az elején lehet 80-90 fokra melegíteni kell.

Töményre kell higítani. Beszerzési forrás szerintem kék flakonos lefolyótisztító.

ahham..
szóval egy 1 fázisú-nak úgy kéne kinéznie, hogy jön belőle egy vezeték pár ami a főtekercsé + jön egy pár ami a segédtekercsé, tehát 4 vezeték..?

ja nem... ott 3 van, vettem egy bontottat

Sziasztok! Egy 35W-os aszinkron asztali ventillátor motort szeretnék nagyobb teljesítményre sarkallni úgy, hogy neodímium mágnesekkel szinkronná alakítanám. Amortisseur (damper) tekercsnek maghagynám az eredeti kalickás forgórészt, csak beleapplikálnám a megfelelő mágnest. A motor 4tekercses. A forgórészbe 4db 10x10mm-es neodímium mágnes hengert tennék váltakozó pólussal. A kérdéseim:
1. Az amortisseur átkötő vezetékeknek feltétlenül az állandómágnes pólusain kell lennie (amit találtam googliban azokon így volt), vagy tehetem a mágnest az átkötőhuzalok közé is? Ez a megoldás gyors lenne, mert csak bele kéne fúrnom a forgórész palástjába.
2. Vagy esztergáltassak egy tömör alu hengert amiben 90 fokonként lenne egy mágnes és 90 fokonként lennének a a kalicka átkötővezetékei a mágnespólusokon?
3. A célom, hogy ugyanakkora áramfelvétel mellett nagyobb teljesítményt hozzak ki a motorból, illetve a fordulatszám is növekedjen 1500-ra. Mire számíthatok?
4. Feltétlenül kell a forgórészbe trafólemez? Vagy állandómágnesnél ilyen nem kell? Ha alu lesz a forgórész akkor fel fog pörögni a motor? Működni fogy a kalicka?
5. Van-e már ilyen fórum? Hol olvashatok az ilyen motorok méretezése után? Volt-e már ilyen próbálkozás?
Köszönöm szépen!

Sziasztok

Engem is érdekel a téma,mert villanyszerelőnek tanulok,és a suliban volt már a témáról szó,de mindent szeretnék róla tudni,hogy egy esetleges helyzetben ne nézzek ki a fejemből,hogy mit hogy kell
(egyébként még van egy évem a "végső" vizsgáig)
Tehát!
A működési elvüket értem!
De kicsit összezavarodtam a fajtáknál...
Van asszinkron motor és van zárt forgórészű asszinkron motor?
vagy a kettő egy és ugyanaz,csak mindkét nevén emlegetik?

És ahogy én tudom a szinkronmotor egyenáramú gép!
Igaz?

A válasz nem sürgős,csak ha már villanyszerelő leszek,akkor ez se hozzon zavarba

Köszi előre is

Tomi

Szia Pulyka!
Millióféle motor van, én sem gondoltam volna, hogy ekkora a változatosság. Én vegyész vagyok de ezt mega akrom oldani és tegnap ezért gugliztam egész nap.
Én úgy tudom, hogy az összes aszinkron indukciós motornak zárt kalicka a forgórésze..
Szinkron motornál a forgórész lehet (csúszógyűrűkön keresztül tekercselve) egyenárammal gerjesztett, vagy állandómágneses. Az állórészében pedig mindenképp váltóáramnak kell lennie. Ez lehet hálózati áram, vagy egyenáramból elektronikával előállított váltóáram.
Jelenlegi ismereteim szerint állítottam az előzőeket