Fórum témák
» Több friss téma |
Szevasztok.
Középiskolámat végzem,segítségre lenne szükségem. Valaki elmagyarázná az aszinkron motornak a működési elvét. Sajnos nemértjük,amit a tanárunk magyaráz,leirat kb.10oldalt,de senki nem tud semmit.
szevasz,
és a fázisok problematikája világos?
Ha nem találsz semmit,egy fősulis jegyzetet tudok adni,elég jól le van írva benne minden.
üdv.
Szia !!
Megpróbálok egy rövid gondolat ébresztőt - vita indítót adni - adni a témáról mivel a fórum keretei szűkösek ennek a témának a teljes kifejtésére. Az egyszerűség kedvéért beszéljünk 3 fázisú gépről. Adott egy állórész tekercselés ( azaz 3 egymástól fizikailag 120°- al elfordítva) .Ezekben a hálózati feszültség hatására áram folyik , amely mágneses teret hoz létre - forgó máneses teret amelyet meghatároz a hálózati frekvencia .Ez a mágneses tér feszültséget indukál a forgórészben amely a rajta folyó áram hatására szintén mágneses teret gerjeszt és a két mágneses tér kölcsönhatásra jön létre az elfordulás .A forgórész igyekszik felvenni az állórészforgó mágneses mezeje álltal diktált fordulatszámot, de különböző veszteségek (réz veszteség,vasveszteség...)erre nem képes .Ennek a jelenségnek a neve:slip. A gyakorlatban a hálózat által generált szinkron fordulatszám 3000 ford/perc , az assinkron motorok általában 2880-2950 ford/percre képesek - innen a nevük . Remélem valami kicsit segítettem mert ez vajmikevés a villamos gépek tárgyhoz , de ha van konkrét kérdés akkor tedd fel és hátha meg tudjuk válaszolni. Bízok benne, hogy többen is segítenek a "leendő " kollégáknak Üdv.: Géza 
Milen az a jegyzet.Ebook,vagy normális?
Minden segítséget köszönök.
Szia.Ez egyenlöre megfelel nekem.Mar ezzel talan tudok mit kezdeni.
Kösz az eddigi segítséget.
Elektronikus formában van meg,3,8Mb pdf.
üdv.
Még annyit, hogy Lenz törvényéből következik, hogy a forgórész utol akarja érni a forgó mágneses mezőt. Ha utolérné és együtt forognának, akkor már nincs erővonalmetszés, nincs indukált feszültség, és így áram sem a forgórészben, vagyis nyomaték sem keletkezik. Ha más nem, a csapágyak és a belső levegő súrlódása folyamatos terhelést jelent a gépnek, ami miatt némi nyomatékot üresjárásban is le kell adnia a mágneses mezőnek a tengelyre. Tehát ezért nem tudja a szinkron fordulatszámot önmagától elérni az aszinkron motor.
Hamár benne vagyok, akkor leírom az egyfázisú aszinkron motor működését is. Az egyfázisú áram mágneses mezője térben állandó, időben változó mező, ami, mivel áll, nem tud forgatónyomatékot létrehozni. Viszont a lüktető mező felbontható két forgó, feleakkora amplitúdójú mágneses mezőre, amik ellentétes irányba mutató nyomatékot hoznak létre. Álló forgórésznél a két nyomaték azonos méretű, ezért nem tud a motor megindulni. Viszont a motor nyomaték-fordulatszám görbéjéből látható, hogy a forgásirányban növekvő fordulatszámhoz egy darabon növekvő nyomaték tartozik, forgásiránnyal ellentétes irányban pedig csökkenő nyomaték. Ha a gép valamerre megindult, akkor már a két mező által keltett nyomaték különbsége nem nulla, és a forgás irányába mutat. Emiatt tehát a motornak van némi nyomatéka, és amerra külső segítséggel megindult, abba az irányba felgyorsul. Ugyanígy viselkedik két azonos, ellentétes forgásirányra kapcsolt, de a tengelyen egymással összekötött háromfázisú aszinkron motor is. A külső segítség lehet akár az is, hogy a motor tengelyét kézzel megforgatjuk valamelyik irányba. Szokásos megoldás a segédtekercsa alkalmazása, és abban az áramot a főtekercs áramához képest eltoljuk. Így a motorban a lüktető mező mellett lesz valamekkora forgómező is, aminek a nyomatéka meg tudja indítani a motort. Pontos forgómező is létrehozható, egy adott terhelési pontban, de terhelésváltozás hatására a mező torzul. Az indítókondenzátoros megoldásnál úgy van beállítva a dolog, hogy indulásnál legyen a legpontosabb a forgómező, tehát az indítónyomaték nagy legyen, majd amikor a motor felgyorsult, akkor a segédtekercset kikapcsolják, mert soros rezonancia léphet fel, és leég a tekercs illetve átüt a kondenzátor. Az állandó üzemű kondenzátornál az indítónyomaték kisebb, így ott lehet használni, ahol nincs szükség nagy indítónyomatékra, cserébe nem kell lekapcsolni a segédtekercset. Itt jegyezném meg, hogy fázistolásra nem csak kondenzátor használható, egy nagyobb tekercs, vagy ohmos ellenállás is megteszi, ha más nincs, mert nem muszály pontosan 90 fokot tolni, elméletileg akár 1 fok eltolás is meg tudja indítani a motort. A gyakorlatban kondenzátort használnak, mert annak pontosan 90 fok a fázistolása, és a segédtekercs is 90 fokos szögben áll a főtekercshez képest.
Pontositanák,ha nem gond:a forgórész nem a veszteségek miatt nem tudja felvenni a 3000n/perc fordulatszámot,hanem a működési elve miatt: a forgórészben akkor indukálódik megfelelő nagyságú áram és gerjesztődik erős mágneses tér ha a forgórész késik a szinkron fordulathoz képest. A szlip némileg terhelésfüggő,de 1-2% ingadozás is már jelentős áramváltozással jár. Bár a fogalmazás pongyola de remélem érthető.
Pont a veszteségek miatt nem veszi fel a szinkron forfulatszámot. Ha a forgórésznek nem lenne ohmos ellenállása, és nem lennének a súrlódási veszteségek, akkor - mivel végtelen kis áram kellene a forgás fenntartásához - végtelenül kicsi lenne a különbség a szinkron fordulatszám és a tengely fordulatszáma között, ezért szinkron fordulatszámon forogna a forgórész.
Ebben az esetben is tudna teljesitményt leadni? Mert ha nem akkor csak szőrszálhasogatás ,gyakorlati jelentősége nincs.
Szia!
Elfogadom a helyesbítést mert ezt már lassan 25 éve tanultam és vannak már homályosabb foltok a tanult dolgaimon. A szándékom mindenképp az volt , hogy a fiatalság próbáljon saját gondolatmenetet megvalósítani és a megértést a megvilágosodás hozza meg.Nekem megadatott , hogy anno egy csodálatos vill.gép tanárom volt és lebilincselően tudta eladni ezt a műfajt. Szia 
Szevasz .Nekem is már több mint harminc éve elmúlt,hogy a villamos gépeket tanultam,de az ilyen dolgokat még felrémlenek,bár az elektronika már csak hobby,nem ez a foglalkozásom...
Itt egy kicsit meg inogtam:
Idézet: „potyo Tehát ezért nem tudja a szinkron fordulatszámot önmagától elérni az aszinkron motor.” Akkor ezek szerint a szinkron és aszinkron között csak súrlódási különbség van? Én eddig nem így tudtam. Ezek szerint szinkron motorokat kell venni, mert azokba kicsi a súrlódás. Az aszinkron motoroknál a álló és a forgó rész horonyszáma nem egyezik meg. Jobban bírja a változó terhelést, a névleges fordulaton nagy a nyomatéka. üdv
Üresjárásban csak a súrlódás miatti veszteség választja el az aszinkron motort a szinkron fordulatszámtól. A leadott nyomaték szlipfüggő egészen addig, amíg a billenőnyomatékot el nem éri a terhelés. A horonyszámnak nem kell egyformának lennie, a forgórész lehetne egy tömör vashenger is, csak annak nagyobb az ellenállása, ami nagyobb szlipet, rosszabb hatásfokot, rosszabb fordulatszámtartást eredményez. Tömör réz vagy alumínium azért nem jó, mert nem mágnesezhető, nem vezeti át az erővonalakat a forgórészen. Így kompromisszumot kell kötni, lágyvasból készül a forgórész, és a hornyokba alumíniumot öntenek, kétoldalt pedig két gyűrű zárja rövidre az alumíniumrudakat.
Szinkron motorban nagyobb a súrlódás, mert a forgórészbe csúszógyűrűkön kell áramot vezetni. De ennek a motornak nem attól van nyomatéka, hogy a forgórész lassabban forog, mint a mező. Szinkron motorban a forgórész egyenárammal van gerjesztve, állandómágnest alkot. Ez az állandómágnes összekapaszkodik a forgó mágneses mezővel, és együtt forognak. A mező húzza maga után a forgórészt, mint ahogy két mágnes vonzza egymást. Nyomatéka nagy a szinkron motornak is. Az indítás macerássága, a hirtelen terhelésváltozásra érzékenysége és a kefe+csúszógyűrűk miatt ahol nem muszály, ott nem használják.
A fordulatszám attól függ, hány pólusú a motor:
1 pólusú 3000 ford/perc , slip után 2880 2 pólusú 1500 ford/perc , slip után 1440 3 pólusú 750 ford/perc , slip után 720 Hogy a slip mennyire változik, az meghaladja egy fórum kereteit, maradjunk annyiban kb.
Az aszinkron motor azért aszinkron, mert a büdös életben sem éri el a szinkron fordulatot, még elméleti szinten sem, mivel a forgórészben nem indukálódik feszültség és így nincs mágneses erőhatás a szinkron fordulathoz! A szinkron motor pedig azért szinkron, mivel szinkron fordulaton képes csak forogni és csak külső rásegítessel képes elindulni, mivel fel kell a fordulatát emelni szinkron fordulatra a működéshez! Mihelyt kiesik a szinkron fordulatból, a motor áramfelvétele megugrik és megáll!
Idézet: „Az asszinkron motor azért asszinkron mert a büdös életben sem éri el a szinkron fordulatot még elméleti szinten sem” Ami azt illeti, mértem már szinkron fordulaton, sőt afölött működő aszinkron gépet. Elfeledkeztél róla, hogy a motort nem önmagában használják, hanem terheléssel együtt, és a terhelés lehet aktív is! Pl. egy daru süllyesző üzemben! Másrészt pedig gyakorlatilag egy nagy aszinkron motor üresben a pl. 3000-es szinkron fordulatszám helyett kb. 2998-at is foroghat. Idézet: „A szinkron motor pedíg azért szinkron mivel szinkron fordulaton képes csak forogni és csak külső rásegítessel képes elindulni mivel fel kell a fordulatát emelni szinkron fordulatra a működéshez!” Ez sem egészen igaz, mivel nagyon gyakran a szinkron gép forgórész palástján is vannak indító rövidre zárt menetek, amikkel el lehet indítani aszinkron üzemben. Ezek a menetek azért is szükségesek, mert a szinkron gép hajlmamos lengésekre, amit az ezekben indukálódó áram, és általa létrehozott nyomaték csillapít. Meg azért sem igaz hogy csak külső rásegítéssel tudnak indulni, mert léteznek frekvenciaváltók is. Idézet: „Másrészt pedig gyakorlatilag egy nagy aszinkron motor üresben a pl. 3000-es szinkron fordulatszám helyett kb. 2998-at is foroghat.” Ez akkor sem szinkron fordulat! Idézet: „Ez sem egészen igaz, mivel nagyon gyakran a szinkron gép forgórész palástján is vannak indító rövidre zárt menetek, amikkel el lehet indítani aszinkron üzemben. Ezek a menetek azért is szükségesek, mert a szinkron gép hajlmamos lengésekre, amit az ezekben indukálódó áram, és általa létrehozott nyomaték csillapít.” Ez meg már nem szinkron motor, hanem kombinált! Azt én is tudom, hogy aszinkron is lehet a szinkron motor, ha pl. a csúszógyűrűkre nem egyenfeszt adunk, hanem söntöljük, ekkor csúszógyűrűs aszinkron motorként viselkedik! De a szinkron az szinkron, az aszinkron az aszinkron, a kettő kombinálható! A tankönyvek külön-külön foglalkoznak a felépítésükkel! Idézet: „Ami azt illeti, mértem már szinkron fordulaton, sőt afölött működő aszinkron gépet. Elfeledkeztél róla, hogy a motort nem önmagában használják, hanem terheléssel együtt, és a terhelés lehet aktív is! Pl. egy daru süllyesző üzemben!” Ez lehetséges, bár nem értek a darukhoz, de azért nem hinném, hogy a motor fékezi meg a csőrlőt; én úgy tudom, csigakerék van bent, ami nem engedi megszaladni áramszünet esetén sem; bár ekkor elképzelhető szinkron fordulat, de ezt nem a motor hozza létre! Idézet: „Ez akkor sem szinkron fordulat!” Akkor te sosem fogsz kapni a boltban 4,7 kohm-os ellenállást!  Sőt megsúgom, hogy kicsit tovább menve ennyi erővel a szinkron gép sem forog szinkron fordulatszámmal! A szinkron fordulat körül ingadozik a fordulatszáma. Idézet: „Ez meg már nem szinkron motor, hanem kombinált!” Hát nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de én nem találkoztam még ezzel így leírva! Valójában egyáltalán nem is létezik tisztán szinkron gép, mindegyikben ott van a rövidrezárt menet, ha nem direkt beletekercselve, akkor a vas test örvényáramai által. Éppen ezért, mivel ideális szinkron gép nincs, értelmetlen kombinált gépnek nevezni némelyik szinkron fordulaton nyomatékot leadni képes gépet, hiszen akkor mindegyiket így kellene hívnunk! Idézet: „Azt én is tudom, hogy aszinkron is lehet a szinkron motor, ha pl. a csúszógyűrűkre nem egyenfeszt adunk, hanem söntöljük, ekkor csúszógyűrűs aszinkron motorként viselkedik!” A gerjesztő tekercs egy hagyományos szinkron gépben "egyfázisú", így a benne folyó AC áram csak lüktető nyomatékot kelt! Azért szokták rövidre zárni indításkor, hogy a benne indukálódó feszültség ne üsse át a szigetelést. Idézet: „elképzelhető szinkron fordulat, de ezt nem a motor hozza létre!” Valóban nem a motor hozza létre. De ehhez képest Idézet: egy kicsit másként hangzik!„a büdös életben sem éri el a szinkron fordulatot, még elméleti szinten sem” Egyébként sem motorról kell beszélni, hanem gépről, hiszen van generátoros üzeme is! Idézet: „nem hinném, hogy a motor fékezi meg a csőrlőt, én úgy tudom, csigakerék van bent, ami nem engedi megszaladni áramszünet esetén sem” Én sem foglalkoztam még konkrétan darukkal, biztosan van csigakerekes is, de energetikailag ez nem jó megoldás, mert kicsi a hatásfoka és fokozottan kopik. Gyors süllyesztéshez kell a viszatápláló fékezés! A biztonsági fékezés pedig megoldható segédberendezésekkel. Felőlem lehet daru helyett bármi más is, lift, mozgólépcső, vagy amit akarsz, a lényeg az, hogy az aszinkron gépnél a szinkron fordulatnál nagyobb (vagy azzal megegyező) fordulatszám is teljesen üzemszerű.
Igen ez így van, de amiről nekiálltunk vitatkozni a fórumban, az az volt, hogy az asszinkron motor nem lépi túl a szinkron fordulatot, mivel akkor nem indulálódik feszültség a forgórészben!
 Ez teljesen más dolog, hogy valamilyen plussz erőhatás miatt felemelkedik a fordulata! Én az asszinkron motor fizikai működésére céloztam, mikor ezt idéztem: Idézet: „Az aszinkron motor azért aszinkron, mert a büdös életben sem éri el a szinkron fordulatot, még elméleti szinten sem, mivel a forgórészben nem indukálódik feszültség és így nincs mágneses erőhatás a szinkron fordulathoz.” Szerintem neked is igazad van, meg nekem is, csak más szemszögből közelítjük meg a dolgokat!  Idézet: „az asszinkron motor nem lépi túl a szinkron fordulatot mivel akkor nem indulálódik feszültség a forgórészben!” Ez sem igaz. Indukálódik! Csak éppen pont fordított irányban, így fékezi a forgást. Egyébként meg bizonyos feltételek mellett még magától is elérheti a szinkron fordulatszámot, ugyanis a vasban megmaradó ("remanens") mágnesesség szinkron nyomatékot hoz létre. Ha ez nagyobb, mint a súrlódási nyomaték, és a forgó tér lüktetése kisebb a remanenciánál, akkor szinkron fordulatszámra is képes. A gyakorlatban semmi sem tisztán ilyen vagy olyan, csak domináns hatásról beszélhetünk, de nem kizárólagosról. Ha viszont te mesterségesen elkülöníted az aszinkron motor elvét, és a valódi motor helyett arról beszélsz, akkor megint csak lehetséges a szinkron fordulatszám, mivel az elvből ugyanúgy kihagyhatjuk a surlódást is, és akkor a szlip 0! Amit írtál, abból kihagytad azt, hogy terhelő nyomaték mellett képtelen fönntartani a szinkron fordulatot. Nem pedig "a büdös életben sem, még elméleti szinten sem", mert ez egyszerűen nem igaz! (És akkor még a dinamikus nyomatékról és a változó frekvenciájú táplálásról nem is beszéltünk!) A lényeg: az aszinkron motor azért aszinkron, mert a nyomatéka a szlip, vagyis a forgórész késésének a függvénye. Ettől még egy munkapontban foroghat szinkron fordulaton.
Pafival felesleges vitáznod, csak rosszul jöhetsz ki belőle
 Amúgy meg nem asszinkron, hanem aszinkron. Idézet: „A lényeg: az aszinkron motor azért aszinkron, mert a nyomatéka a szlip, vagyis a forgórész késésének a függvénye” Miután a tárgyalt motortipust a gyakorlatban alkalmazzák,valóban ez a lényeg. Az összes többi elméleti boncolgatás is helytálló,de az üzemeltetése szempontjából súlytalan. Idézet: Ez a topik címe, ezért boncolgattam ennyire a dolgot; a gyakorlati alkalmazás persze teljesen más dolog! „Aszinkron motor működési elve”  Csak én is kicsit, ha ráérek, szeretek vitázni  De lássátok be, azért (aszinkron mit rosszul írtam mival már rég tanultam és eltévesztettem ), mert nem éri el a szinkron fordulatot, bármekkora is legyen a frekvencia, feszültség vagy áramerősség! Ha ezt mertem volna mondani vagy írni az iskolában, az osztályzat egyérteműen 1-es lett volna és szerintem ez most is így van; de lehet, hogy én tévedek? 
Ahogy utánna olvastam a topikot, most egy-két sör után, eszembejutott valami erről:
Idézet: „Üresjárásban csak a súrlódás miatti veszteség választja el az aszinkron motort a szinkron fordulatszámtól.” Ha elméletben gondolkozunk és nincs súrlódás, akkor sem lehet szinkron fordulat, mert akkor sincs mágneses kölcsönhatás a forgó és az állórész közt, mivel elméleti szinten, ami a gyakorlatban is megvalósítható (réz alumínium), nincs a forgórésznek sem semmilyen mágneses tulajdonsága rá ható mágneses erőviszonyok nélkül! Ennyi erővel akkor a "bakelit"forgórész is képes forogni szinkron fordulaton ha külsőleg rásegítünk és úgyhagyjuk Mert a forgórész így viselkedik, pontosan szinkron fordulaton (mint ha állna a valóságban) és ekkor sem igen forog mágneses erővonalak nélkül, akkor pedíg aszinkron lehet csak!
Részemről tényleg lezárva a vita, mert tényleg nézőpont kérdése; ha offnak számít, légyszi törölje valaki
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem 230V os aszinkronmotorral kapcsolatba, ezeknek mennyire stabil a fordulatszámuk? Az a gondom, hogy javítottam egy tervrajzmásolót és hol összehúzza, hol kinyújtja a kinyomtatott képet az eredetihez képest, vagyis torzít (1,5 méteren belül +- 1 cm). A scanner meghajtása léptető motorral van, szerintem ezzel nem lehet gond. a nyomtató motorja viszont 220 as aszinkron, és nekem ez a gyanús, elképzelhető, mivel ez a motor frekvenciafüggő, hogy a hálózat nem 50Hz állandóan, hanem ingadozik? ehhez a részhez nem értek, van valami ötletetek? előrre is köszi üdv
Hello!
Az aszinkron motor fordulatszáma függ a terhelő nyomatéktól, tehát elképzelhető, hogy ez okozza az ingadozást, de ha ez egy erre tervezett gyári készülék, akkor valószínűleg úgy méretezték, hogy ez ne okozzon jelentős eltérést, szóval inkább más, mechanikai probléma a gyanús. A hálózati frekvencia 0,1 %-nál többet nem ingadozik, úgyhogy hacsak nem agregátorról megy a készülék, akkor ez nem okozhat ekkora gondot. Viszont a feszültség értéke néhol 5 %-ot is ingadozhat, és ez kisebb mértékben szintén befolyásolja az aszinkron motor fordulatszámát. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
