én is csak pár dolgot hegesztettem: pl.satupad, szerelőasztal simson tuningnál mindenféle baromság köszörűasztal, meg ilyenek. Sacc per kb. jó ha 1-1,5 doboz pálcát elhasználtam (2,5-est), de abból vagy 20 szál biztos a szimóra ment el, meg az mz-imre. Na azok voltak az igazi tákolmányok. Olyan sztoriaim vannak velük kapcsolatban, hogy csak na.

úgytűnik norberto lelépett tanulni, lehet nekem is azt kellene tennem. Hogy lesz így meg neki a kitűzött szám?

Én nem számolom az áramot.Már érzem, hallom, hogy mikor elég az áram.A co gép meg más tészta.Ott már előtolást, feszültséget, söntöt is kell állítani.

Ugyan, örülök ha megoszthatom veled/veletek..
Amire még figyelni kell, hogy 70Fokban kell megdönteni az elektródát, ugyanis az ív fújja a salakot, mindég a hegyes szög felé kell haladni..
A sarokvarratban, egy enyhe feszítést kell adni az elektródának, az ív hosszát a salak tartja, csak a 70 fokos szöggel kell foglalkozni, és avval hogy a 2 anyaghoz képest 45Fokban (ha 90 fokos a 2 anyag viszonya) álljon..

Üdv!

Éget?
Azaz kiolvad az anyag?
Valószínűleg azért, mert nagyon rövidre hagyod az ívet, esetleg az elektróda vége éri az anyagot..
Az ívnek 0.5-1d nek kell lennie..

aki tud még ilyen hasznos tippeket írni az jöhet, én vevő vagyok rá, A CO-ról kb. annyit tudok hogy létezik, tehát arról is írhattok, hogy mi fán terem. Csak az a baj hogy akkor ez már nem OFF lesz, hanem csevely. De sebaj, azért írjatok

"pálcát" na ne már
A pálcára a lánghegesztéskor szükséges pálcát értünk..
Ami csak "sima" drót..

Ha kérhetem, Kicsit szakosodjunk, és használjuk az "Elektróda" szót

látod ezt tudtam, de nálunk ezt használják (a köreimben, senki sem hegesztő azt hozzáteszem.), de megfogadom a tanácsod. És mostantól ELEKTRÓDÁNAK nevezem.

A CO az egy védő gázas hegesztőgép...
Azért kell a gáz mert az izzó varratba ha beleégnek a levegő alkotói, roncsolják a varratot (a fogyóelektródásnál épp ezért van a salak)
A következő főbb elemeket kell "kizárnunk" a varratból:
- Oxigén--> öregedés
- Nitrogén--> Törékenység..
Persze van még sok más de ezek a fontosabbak..
A CO hegesztőgép egy dobon tárolja a hegesztő huzalt ami vas, réz futtatással (ne korrodáljon)...
A markolaton van egy gomb, amit ha megnyomunk, kinyílik a gáz áteresztő szelep, a motor előtolás és a trafó, ami a delejt adja..
A CO-val a leg egyszerűbb a hegesztés,, nem kell semmilyen szöget tartani, csak tolni-húzni kell meg a gombot nyomni..
Akár az ember a nevét is felírhatja vele
Csak le kell támasztani a markolatot mert nehézkes lenne egy pozícióban tartani ahogy a huzal adagolódik..
A CO-nál fokozatosabban kell ügyelni a pajzs használatára..
Nagyon nagy az UV sugárzás..És a hőmérséklet...
A hegesztési hőmérsékletek:
- Lánghegesztés --> Kb 3200Cfok
- Fogyóelektródás hegesztés --> Kb 3500Cfok
- Co hegesztésnél --> Kb 4000C fok..
Végül egy kép a CO ról.. Bővebben: Link

Háát....
Nagyon általános a képlet, az biztos, hogy az elektróda még szakképzetlen egyénnek sem ragad le.
Gondolom vizszintes tompa,és sarokvarratra vonatkozik.
Majd 4 évtized hegesztési gyakorlat után csak azt tudom mondani, mindig az adott munkadarab anyaga, vastagsága, hegesztési helyzete,az esetleges hegesztési előirások, stb. határozzák meg az áramerősséget, az elektróda átmérője másodlagos.

Igen, így igaz, ezt elfelejtettem mondani
Hogy vastagabb anyagnál nagyobb áram kell
Mi is fel szoktuk "csavarni"a HETRÁT

Lehet hogy aljas dolog, De hogy van az, hogy ha valakit elnémítanak, reggel másik néven és tovább tudja űzni a dolgait itt a HE-n?
Alkotó nevű tagunkat némították erre most nézem hogy regisztrált egy másik profillal..
Bővebben: Link

Üdv!

Oké, főnök, vigyük

Könnyű Nektek. Mikor engem felszólitottak a szőnyegkivitelre tiz körömmel kellett felszaggatnom, szó szerint a véremet adtam érte....

most meg nekem kell lassan hálálkodnom, már értem a hegesztés lényegét, eddig csak hegesztettem, de nem tudtam mi miért van, de hála neked már a CO is világos. Még egy kérdés, akkor most a palckban CO-van? Ha igen mennyire nehéz vajon egy ilyesmit építeni, vagy ne is gondolkozzak hasonlón?

Igen a palackban CO van, de ahogy tágul lecsapódik megfagy... ezért a palack után vagy egy "melegítő" elem ami melegíti a gázt ami elég kellemetlen ha megfogod pl. palack elzárásakor
Építeni nem nehéz, max az előtolást körülményes megcsinálni, de nem vészes..
Az AWI hegesztésnél ha jók az információim, Wolfram huzal van és Argon védőgáz..

Igen a palackban ipari minőségű szén-dioxid van.Lehet építeni...ha invertereset akarsz, akkor az invertert kell összerakni.Ha trafósat, akkor meg vasat szerezni.Aztán ott az előtolás, ház,centrál aljzat, mágneskapcsolók, fokozatkapcsolók bekötése.De szerintem így sokkal költségesebb, mint venni egyet.Bővebben: Link Itt találhatsz infót a gépekről.Elég nagy üzlet.Importálnak hong kongi gépeket is, amik inverteresek és gyönyörűszép varatot lehet velük készíteni.Vannak itt Karcagon gyártott magyar gépek, svéd, francia, kínai gépek.És mind nagyon jó minőségű.Egészen véletlenül a nagypapám az, aki hegeszt a kezdőlapon.

Az AWI hegesztés nem használ wolfram huzalt, (ha jobban belegondolsz ugyan mit tudnál vele hegeszteni a saját anyagán kivül)? A villamos iv a munkadarab és a wolfram fej közt jön létre, az argon védőgázas térben pedig nagyon sokféle anyagot lehet összehegeszteni, tipikus példák:erősen ötvözött acélok,rozsdamentes, és saválló készitmények, aluötvözetek, stb. A hozaganyag csupasz pálca (mint a lánghegesztésnél).

Szóval akkor a Wolfram nem is úgy jön mint a Co huzal, hanem az csak egy érintkező?
Ezt a wolframos dolgot onnan vettem, hogy a műhelyben a falon van egy plakát amin fel vannak sorolva a különböző hegesztési fajták, mi mivel működik, de csak felsorolva van, hogy pontosan hogy, azt nem tudom..

Jók az infóid.Ott ugyanazt a lángheg. pálcát használhák,de a gép nagyonsokban külömbözik a co-tól, vagy a pálcástól.Itt van nagyfrekvencia, pulzálás...stb...ott nincsen akkora hő a hegesztésnél, és ha hiszitek , ha nem, a wolfram pálcának sem mindegy, hogy milyen irányban tarto oda a köszörűhöz.

De miért?

Nem úgy mennek az elektronok.Legalábbis azt hiszem.Mindíg hosszában kell lenniük a köszörű által hagyott karcoknak.Elég szép, vékony anyagokat is lehet vele hegeszteni.Meg a wollfram sem mindegy, hogy milyen, mert van olyan, ami a savállóhoz való, meg olyan ami aluhoz, vashoz...Sokféle van, ezeket a végükön megfestik és ez alpján állapítják meg, hogy milyen anyaghoz való.Pl:a piros a savállóhoz való.

A csúcs körül kialakuló mágneses erőtérre van befolyással, és igy lehet elérni a hő koncentrálását kisebb, nagyobb pontban.

na már lassan elkészül a tesztpanelem, amit a nyákos topicba írtam, kíváncsi vagyok hogy sikerül :yes:

valakinek sikerült már vasalással 2 IC kiv. között 4db 0,1mm-es vezetősávot átvinni? Vagy csak én unatkozom ennyire?

Ez kivitelezhető egyáltalán?
Szétlapul a festék, vagy csak nekem szokott, néha?

Én legalábbis megpróbáltam, + megpróbáltam az 5-öt is átvinni, de 10 lenne a cél, de nemhiszem hogy eljutok addig. Amúgy elnézést hogy kisbetűvel kezdtem eddig a hozzászólásokat, mostantól figyelek. :yes:

Engem is egyszer figyelmeztettek, azóta nagy betűvel írok minden mondat kezdését

Nekem 1-et is elég volt...Bár mondjuk az nem 0,1 mm-es volt, anem 1,2 mm-es.

De már a nyomtatóm 1200dpi-vel nagyon szenvedett a 0,1mm-es tinta nyomtatásával, de sikerült neki, és levasalnom is sikerült, már ott ázik a marató folyadékban, mindjárt elválik mi lesz belőle