na erre én sem tudom a választ.
Sok mindnekit kérdeztem de senki sem tudott ésszerű magyarázatot adni!
Találjuk ki közösen!

Hello!
A forrasztott kötéssel szemben csak fóbiák lehetnek. Egyetlen egy dolgot nem szabad elkövetni a leforrasztott kötéssel, sorkapocsba helyezni. Mert az ón puha és ezért folyamatosan lazulnak a kötések. Azaz állandóan utána kell húzni. Ezért ez a módszer alkalmatlan.

Közel 40év tapasztalatából mondom, hogy a forrasztott kötésnek csak néhány ellensége van. Savas-lúgos agresszív közeg, és a füstgáz. Ezek hatására a forrasztás szivacsos törékeny szerkezetűvé válik hosszú idő alatt. Egyébként az évtizedek alatt, úgy a PVC vezetékből, és a szigetelő szalagból felszabaduló klórgáz is korrodálja úgy a forrasztott kötést, mint a sima összetekert réz vezetőt is.
Viszont az új ólommentes forraszanyagokkal szemben már fenntartásaim vannak (bár kellő idő nem állt rendelkezésre). Nem véletlen, hogy az ólmos forraszanyag alkalmazását, a hadiiparban és a nukleáris iparban, változatlanul engedélyezik.

Egyébiránt a több ponton kötött hálózaton nagymértékben lehet segíteni, az villamosiparban rutinszerűen alkalmazott un. körvezetékkel. Ahol a betáplálási hálózat végét, visszavezetik az elejére. Így kontakthiba esetén az áram átterhelődik a másik irányra, de nem szakad meg. Persze ellenőrzés céljából ennek bontható kötésnek kellene lenni, de ilyen "kisáramú hálózaton" is szerintem (és a gyakorlat szerint is) alkalmazása megnyugtató eredményt ad.
üdv! proli007

Orvosi műszerekben is használható ólmos anyag!

Hat en meg nem hasznaltam olommentes forraszanyagot, de ha tehetem, nem is fogok.

Az tenyleg igaz, amit fentebb irtatok, hogy zsugorcsovel szabvanyos a forrasztas? En a tobberes rezkabel osszesodorva, leforrasztva modszerben hiszek igazabol csak, a regi lakasban apam is igy szerelt mindent par evtizede. (igaz, nem volt zsugorcso tan meg akkor csak szigszalag, az meg ugye kerulendo)

Sorkapocsban sosem biztam igazan, talan ez az erveghuvelyes dolog megbizhato, de 10-20 ev alatt sem lazul ki?

Leagazasos megoldast mar lattam regi villanykapcsolonal, megblankolt vezetek elvagatlanul, szemet formalva es csavarozva a kapcsolonal, csak ez mar ujabban -ahogy egy mostani kapcsolot neztem- lehetetlen.

Viszont ha elvágod, akkor a kapcsoló csavaros szorítóját nem használhatod kötésre, tehát kell beletenned egy kötőelemet.

Jaj!
Ehhez a körvezetékes témához szeretnék hozzászólni.
(előrebocsájtom, hogy nem vagyok villanyszerelő, és a szabványokat is csak homályosan ismerem, csak annyit, amennyivel a munkám során (rádió hírközlés) találkoztam velük.
Ha nincs véletlenül kéznél egy földhurok, akkor csináljunk egyet. Ez a körvezeték tipikus esete.
Csinálunk egy jó nagy egymenetes tekercset, aztán a közelbe lecsap egy villám, (még csak nem is bele) aztán minden röpül széjjel. (ic-k ről a bakelit tok)
Egyébként amerikában valóban szokás, mertem szólni amerikai főnökömnek miatta (nem is vette jónéven), aztán jött a villám, röpült sokminden és az utódja is, bár ő nem tehetett róla.

Érdekes hely ez az USA. Fele feszültségről megy a rendszerük, mint itt nálunk, ami azzal jár, hogy ugyanahhoz a 3KW - os vízmelegítőhöz dupla akkora áram kell és sokkal nagyobb vezeték-keresztmetszet. Ugyanakkor nevetséges megoldású dugvilláik vannak, amik ránézésre alkalmatlanok nagyobb áramhoz és még stabilan sem állnak. Szerintem egy-egy nagyobb motort értelmesen meg sem lehet tekercselni erre a feszültségre. Mégis ragaszkodnak hozzá, mint az Angolok a különcségeikhez.

Érdekes amit felvetsz és van benne logika. A körvezeték a magyar tankönyvekben is szerepel!

Hal istennek ezt megusztam, mert a regi csillarkapcsoloban ket teljesen fuggetlen aramkor volt a ket kapcsolo, ezert volt leagazassal/szemhajlitassal megoldva, mig az uj csillarkapcsolonal az egyik oldalt kozositve volt a ket kapcsolo.

Hát igen. tipikus fogyasztói társadalom. Nem számít mennyi rezet, alumíniumot pakolnak, lényeg, hogy ne nagyon rázza meg őket a villany. (mert nem hajlandók odafigyelni) A 60 Hz -et is azért találták ki, hogy egyszerűbb legyen a lapozós órájuk. (szinkronmotor)
Ezért aztán nem stimmel semmi sem.
Körvezetékről én csak a postán hallottam, amikor egy csomó falu postahivatalát kapcsolták össze 2 szál körvezetékkel, de ennek a hossza több 10 km volt, de itt is azért, hogy ha a postáskisasszony elfelejtette bedugni a rövidzárat, attól még lehessen telefonálni.
Egyébként az angol csatlakozó sem piskóta, de legalább bítja az áramot.

Szerintem a frekvencia terén igazuk van

Én csak azt láttam, hogy a rádió, és tv adóállomások energetikusai szinte hisztérikusan reagáltak minden gyanús hurkolásra, ha fel akartunk szerelni egy berendezést alaposan átvizsgálták a tápvezetékek rendszerét, nehogy hurok alakuljon ki.
Igaz csapkodnak is a villámok ilyen helyeken. Valószínűleg a saját bőrükön tanulták a villanyszerelést.

Szia! Én csak azt nem értem,hogyha a szigetelőszalagos megoldás sem jó a vezetéknek,akkor miért használják még ma is. Pedig nagyon sok helyen alkalmazzák, és alkalmazták,és még soha semmi gond nemvolt vele.

Arra én is kíváncsi lennék, hogy mi a probléma a szigetelőszalaggal?

Szia!

Szerintem csak annyi, hogy idővel némelyik annyira tönkremegy, hogy le tud esni a kötésről.

Hello!
Nem tudom, kötöttek-e már szét (biztosan) olyan kötést, ami "tizenéve" be volt szigetelve. A réz sokkal nagyobb korróziót szenved, mint ha csupaszon állt volna a kötés. Rendesen kapirgálni kell, ha újra akarom kötni.

De találkoztam több olyan PVC szigetelésű vezetékkel, ami alatt jelentős korrózió volt látható. Sőt, valami zöld ragacsos trutyi türemkedett ki a vezeték és a szigetelés közül. Véleményem szerint a PVC anyagából előszivárgó klór okozza.
üdv! proli007

A 60Hz-hez nemigazán értem, hogy jön a lapozós óra? Azon úgyis másodpercenként kell lapozni, azt meg 50Hz-ről is lehet 1:60 helyett 1:50 arányú áttétellel...

anoo suliban azt verték a fejünkbe hogy 2 különböző anyagú vezetéket nehogy összekössünk, mert idővel a levegő pártartalma meg még pár faktor miatt elgyengül a kötés.

Ahhoz képpest ma ha szabály szerint akarna valaki bekötni valamit Wago-t használ.

Ennyit az evolúcióról.
A forrasztás a legbiztosabb kötés, aki paranoiás és védeni akarja még azt is (tudnám mitől..) az megkeni egy combos adag lakkal.
azalatt nincsen nedvesség, nem éri levegő, stb...stb..stb....
Megugye nemgien fog melegtől csakúgy szétjönni a kötés mint a szigetelőszalag, vagy a wago.
Jó, lefog, de magasabb hőmérsékleten.
Sosem értettem miért nem a forrasztás a szabvány, azért az mégiscsak egy nagyon jó kötés.

Ami meg az ólommentes forrasztó anyagokat illeti:
Állítólag környezetvédelmi oka van, amióta nem lehet ólomozottat használni feltűnő mértékben megnőtt a meghibásodások száma egyes készülékekben ahol melegedő BGA alkatrészek találhatóak. Pusztán azért mert ridgebb a kötés, reped és törik a termikus dilettációtól. Nem ritka hogy a panelt is megrongálja,
emiatt tonnaszámra gyűlik a kidobandó elektronikai cucc.

A saját véleményem hogy ez az ólommentes marhaság csak egy fogás amivel a fogyasztást növelik. Akinek van pénze másik berendezésre megveszi,akinek nincsen az 1 et már vett és másikat úgyse fog tudni.
Végeredményben növeli az eladásokat.

Semmi pozitívumról nemtudok az ólommentes forrasztó anyagokról. Csakis negatívumokat hallok.

A laksáok vezetékezése is időnként nevetséges,
gerinckábelnek időnként egészen finom darabokat is látni. Amikor a lakást újítottuk majdnem szívrepedést kaptam a kábelek minősége (illetve a hiánya) miatt.

Most pontosan nem emlékszem mekkora keresztetszetű, de azt tudom hogy a 2 hüvelykujjam kb. ugyanolyan vastag, mint a kábel.
Nomeg hogy a gatyám ráment, horribilis ára volt.
Réz amúgy.

Úgyvltam vele nekem nem mindegy hogy az autómatától a legmeszebb helyiségben van a mosógép, hűtő, stb.. azért ha lehet ne fűtsünk sokat a kábelen. (tudom, minimális megtakarítás, de azért gondoltam nemárthat.. ezt legalább sosem kell cserélnem.)

Jól mondod, így megy ez az amcsiknál. A földelést általában a dobozban nem is látod, mivel kívülről kerül rá a dobozra. Két-három menet egy szög körül, és mehet fel a fára a doboz. Persze ha javítani kell az szívás.
És módszeresen nincs szigetelve a földelés a kábeleken belül külön, ha ott viszik, de általános, hogy egy külön szál megy körbe.
De a jó cucc az a dugaljba épített FI-relé. Igaz, az sem véd az ellen, hogy a felláncolt vezeték egy-két gyengébb kötésnél elkezdjen melegedni, füstölni... Én személy szerint nem szeretem a láncolást, pont ezek miatt. Valaki kiszedi a dugaljat, netán lazább a kötés és csinál jó kis tüzet.

Hello

Én csak tudatlanságom révén szólok hozzá a témához. A földhurokkal kapcsolatban lenne kérdésem. Mi is az valójában, és mit is okoz, ami nem jó? Miért érzékenyebb az ilyen hurkos hálózat a villámcsapásra?

Üdv!
Minden hurok, de különösen a földhurok mint rövidrezárt egymenetes tekercs azért veszélyes képződmény, mert minden áramkörben amelyekben áram folyik, keletkeznek tranziens jelek, pl. fogyasztók ki- és bekacsolásakor. Mivel ezek a vezetékek kis ellenállásúak, a rövidrezárt menetben jelentős áramok indukálódnak. Így a hurok különbözö részeire kapcsolt elektronikus fogyasztókat tranziens zavar érheti. Különösen igaz ez villámcsapásnál, ahol a villám energiatartalma igen jelentős és a villámban folyó áram meggerjeszti a hurkot, akkor a hurokra különböző pontokon kapcsolódó fogyasztók, tv, videó számítógép jelentős tranziens érheti, ami általában ezeket tönkre is teszi. (A hiradástechnikában helytelen földrendszer alkalmazásánál, ha kialakul a földhurok, akkor az egyes áramkörök csatolásba kerülnek egymással akaratunk ellenére, és tudtunkon kívül, az eredmény gerjedés, brumm, torzítás)
Ezekkel a hurkokkal az a baj, hogy ki tudnak alakulni akaratunk ellenére is, megtalálni borzasztóan nehéz, de hogy készakarva csináljunk, hááát . . .

Szia!
ketté bontanám a földhurok témakört:
AD 1: jelvezetékeken-:
itt szét kell választani a kisáramú és a tápáramköri GND/test/Fémváz/föld -árnyékolás vetetékeit.
ha a tápáram valamilyen uton a jelföldre kerül ,ennek az ellenállásásn jelentős feszültséget ejt. Ez hozzáadódik a vezérlőjelhez /pl zene/ls együtt jelenik meg a kimeneten.-nagyon kellemetlen morgást okoz--esetleg túlvezérli az erősitő bemenetét, és mint "torzitó" fog megszólalni...ennek elkerűlése miatt az árnyékolásokat csak az egyik végén kötik be, és igyekeznek megszakitani a párhuzamos ágakat,
AD 2: atápáramkörök :
külön viszik a tápvezetékeket a jelvezetéktől /ezt még árnyékolják is/a gnd-s vezetékek szétválsztva...azonban ebből sem szabad zárt kockát-téglalapot képezni , mivel a két oldali ág ellenállása ha nem egyforma különböző feszültségesés lessz rajta..ez megjelenhet vezérlésként!
induktiv, kapacitiv csatolással meg különösen.
A harmadik: a hálózati tápon lévő hurkok:
ha egy szoba falán körbe viszed a 230V -s vezetéket , és a végén "veszélyesen megközelited "1-2 max 20cm (nem zárod be a hurkot )AKKOR A KÖZELI VILLÁMCSAPÁS(10-100-max1000m belül) képes párszáz , max 3000 V-os impulzust indukálni a hurokban, ez a közeli végeken átüti a szigetlést is, illetve a készülék szigetelését a föld felé is.
nagyon röviden , tömöritve --ennyi, a szakirodalma olyan 1/2 könyvtári lenne...

Szia!
igy utólag-még eszembe jutott:
a távközlésben emiatt terjedt el olyan gyorsan az optikai kábel ,ez emgoldja a"földhurok" problémát.
jelforrás-opt. átalakitó--fénykábel -opt. dekoder--jel felhasználás.
közben mindegy hány km-en s min viszed át a fénykábelt. a két vége között nem lessz feszültség különbség.
mig a régi postai telefon vezetékeken a jelszint 10-30mW volt, s néha bekerültek kW nagyságrendű zavarjelek is ..
nem volt mit tenni, más nyomvonalat kellett keresni(oszlop épités-- kábelfektetés )

Hello

Mind a három válasz nagyon sokat segített, kössz.

De ha így állunk, akkor az is földhurok, mikor 250m -enként leföldelik az oszlopoknál a hálózatot (A földhurkot alkotja a PEN vezető, és a két földelésen keresztül a föld). Na, persze ezt a szolgáltatónak így kell megcsinálnia, de ők is biztosan alkalmaznak valamilyen túlfeszültségvédelmet. Pl. a transzformátoroknál, melyen megtörténik az átalakítás 230/400 -ra, van valamilyen védelem(szikraköz, ilyesmi), vagy netán a villanypóznára is beépítenek valamilyen védelmet? Ezt csak azért kérdezem, mert nemrégiben az egyik rokonomnál, totál szétégett a villanymérő elosztó, ami egyben az elosztódoboz is volt, szerintem villám csapott a villanypóznába, és a légvezetéken keresztül bejött a házba is.

Lehet, hogy rosszul tudom, csak az oszlopot földelik le, villámvédelem céljából, a hálózatot nem.
(valahol elébb olvastam szakiktól, hogy az oszlopról csak a fázis(ok) és a nulla vezető megy be)

Nem így van! A PEN vezetőt földelik. Az oszlopot csak akkor ha fémből van.

Az oszlopon nem nullavezető van! Hanem nullával egyesített védővezető PE+N !

Ha az oszlopon a középfeszültségű hálózat elemei és vezetékei is megtalálhatók, akkor minden oszlopnál kötelező földelni.

Nem létezik olyan hálózat ahol 250 vagy más távolságonként földelnek ahogy írtad. Viszont a fémszerkezetek hatásos érintésvédelméről gondoskodni kell. A jelenleg érvényes hazai szabványok előírják hogy a hálózat csillagpontját földeljék, valamint minden egyes fogyasztói leágazásnál az épületbe való becsatlakozásnál is így tegyenek. Sajnos a megnevezés megtévesztő, a fogyasztói oldal szempontjából csak akkor lesz PEN ha megvan a helyi földpotenciálra hozás. Ez a hálózat kiterjedése miatt létrejövő feszültségemelkedés megakadályozása miatt kell. Ugyanis elméletben egy fáziszárlat alatt a fázisfeszültség felére emelkedik a nulla a védelem oldásáig.

A villámvédelmes megközelítési távolságoknak olvass utána.

A WAGO jó megoldás ha biztos kötést szeretnél, mivel a feszítőrugó állandőan szorítja a kötéseket, ellentétben a sorkapoccsal, vagy a sodrott kötésekkel.

A forrsztással az a baj, hogy nem nyújt megfelelő mechanikai szilárdságot, valamint túlmelegedés esetén az olvadt vezetőképes anyag szétfolyhat, további gondot okozva.

Azért nézd csak meg a villanykarókat az utcán, hogy nincs-e minden 8-10 oszlopon egy vastag vezeték a nullára kötve, és megy le az oszlopon a föld felé. Mert én látom ezeket...

Az elosztódobozban nincs mechanikai igénybevétel! Ha van, akkor meg a WAGO sem alkalmas!



Mielőtt a forrasztás szétfolyik, a vezeték szigetelése is szétfolyik...