Fórum témák
» Több friss téma |
Ismerni kellene a mechanikát, de 80-90 x nagyobb nyomaték biztosan meglesz.
Kipróbáltam, de nagyon elment a kedvem az egésztől .
Megpróbálok szerezni komplett egységeket amikben már benne van az áttétel mert így soha nem lesz robotom. Még egy dolog jutott eszembe amit talán érdekes lehet. Ezek a hidraulikus vagy minek hívják őket. Láttam egy kis gyerek targoncát amiben egyszerűen műanyag cső és injekciós tű volt.
Kicsit részletesebben, ha lehet. Tulajdonképp mit épitettél össze lassitó áttételnek,és mi vette el a kedvedet ennyire? A hidraulikus kütyük még több buktatóval járnak, gondolj csak az olajszivattyúra....
Az még hagyján, de az áruk is borsos, akkor már inkább pneumatika, bár én otthoni körülmények között egyiket sem használnám.
Szerezz egy ablaktörlőmotort! 12V, eleve megvannak az áttételek benne, és gondolj bele mekkora nyomatéka van, hogy mozgassa az ablakhoz simuló gumilapot!
Valami bontóban biztos olcsón beszerezhető megfelelően régi típusokból. (Én is ablaktörlő motorokat keresek...)
Szétszedtem egy mini szervót.
Kioperáltam azt ami elakasztja és így körbe tud forogni. Kiszedtem a vezérlőjét is így csak + és - csatlakozója van. És mekkora erő van benne! Csak hát 1300Ft/db
Na akkor:
Egy trabant 5.000 Ft. A kasznit kidobjuk marad a ..... mi is? Az ablaktörlő motor . Az ötlet jó, körülnézek bontókban. Videóból vettem ki pár fogaskereket és azzal próbálkoztam, de sajnos nem sikerült. Vicces, hogy egy picike 0,5cm átmérőjű motor mekkora erőt tud kifejteni 4 megfelelő fogaskerékkel. Ilyenre lenne szükségem csak nincs olyan fogaskerekem ami passzol is rendesen sajnos.
Ezt találtam:
Ablaktörlő motor Ez feljesen körbe tud forogni szerintetek? Illetve ebben benne lehet az áttétel?
Miért akar mindenki fogaskerék átételt alkalmazni?
Hajtásra simán megfelelne a laposszíj hajtás! Mi kell hozzá? 2 tárcsa az átételnek megfelelően. 3-4 db lapos gumi! Mind a 2 tárcsára ráragasztod a laposgumit nem technokollal..... Ekkor már van egy jó surlódó felületed. Az egyik tárcsát rárakod a motor tengelyére, másik meg a hajtott tengelyre. A motor segítségével a gumit megfeszíted, kisérletezés utján meghatározod menyire kell. Vannak erre amugy tapasztalati képletek, hogy a szijnak hány %-kal kell megnyulnia a megfelelő nyomatékátvitelehez, de ezt nem részletezném, mert felesleges, de pl szíjhajtásnál, használják a motor súlyát a megfelelő feszítés eléréséhez! Amire odakell figyelni hogy az a gumi ami "szíj"ként lesz használva megfelelően erős legyen, dehát a nyúlása viszonylag kicsi legyen! A tárcsák elkészítéshez akár parafa dugót is lehet használni, ámbár ez már nagyon home made módszer. Az esetlegesen (bíztos) fellépő slip miatt nem igazán használható ez pontos pozicionálásra, arra ott vannak a bordásszíjjak. Buktatók: Mivel a hajtáshozelőfeszítés kell, ez Terheli a motor tengeléyt! Erősebb motor kell hozzá! Előnye: Ha túlságosan nagy erő kell hozá akor a hajtás egyszerüen elkezd súrlódni nagy hőfejlődéssel, nem megy tönkre a motor, mertnem tud forogni.
Flexből is jó kúpkerekeket tudsz kiszedni! Meg próbálj csigát szerezni/csinálni abban van nagy áttétel.
Laposszíj hajtásnak egyéb buktatója a kicsi áttétel és nagy helyigény, viszont be tudod, úgy állítani, hogy ha megszorul a mechanika ne csináljon nagy kárt, csak darál egy kicsit ja de ezt te is írtad. Szerintem pont a slip miatt nem szeretik sokan, és azért egy kényszerhajtás csak megbízhatóbb.
Igen teljesen körbe forog és áttétel is van benne. Talán LADA lehet.
A laposszíj hajtást régebben elterjedten alkalmazták ipari méretekben is.
Én egy kimustrált tűzoltó tömlőből vágtam "szíjat", szövetes oldal kívül - gumis (müanyagos ?) a tárcsa felé, és kíválóan működik vagy 20 éve(!) 130W 1400 ford. motorral esztergát hajt. Ami fontos hogy a szíjtárcsa domború legyen, akkor nem kell perem. A homorú ledobja a szíjat! A tengelyek párhuzamossága is fontos. Nagyságrenddel egyszerűbb mint fogaskerék áttételt készíteni, igaz több helyet foglal.
Szia!
Van néhány ilyen motorom. Ha látsz benne fantáziát a projectedhez, akkor felteszem a hirdetések közé. 12V-os BOSCH motor. Hasonló mint az ablaktörlő.
Üdv.!
Nem találtam topikot amibe jobban beleillene a kérdésem, ezért maradt ez. Tehát a kérdésem a következő: Van egy kar, aminek az egyik vége rögzítve van. De ez a kar tud mozogni, és a rögzítéstől valahány centiméterre egy rugó nyomja felfelé. A kar végére akasztok egy súlyt, ami valamennyire lehúzza a kart és ezáltal összenyomja a rugót. Mondjuk összenyomja 1cm-rel. A kérdésem az, hogy milyen egyenlettel számolható ki, hogy ha a súlyt nem a kar végére hanem mondjuk a közepére akasztom, akkor mennyire nyomja le a rugót ahhoz képest ha a kar végére akasztanám. Üdv.: Attila
Szia!
Lehet rá egyenleteket felírni persze, de azok is csak közelíteni fogják a valóságot. 4 féléven keresztül tanultam mechanikát, nem volt az erősségem :no: , de így látatlanba azt tudom mondani, hogy a rugó rugóállandójának ismerete nélkül nem tudsz sok mindent kezdeni egyenletekkel. Miért akarod számolni, megmérni nem lehetséges?
Sajnos nem, mert éppen hogy a rugót kellene legyártatnom. Apám munkahelyén készít nekem egy hapsi egy jó kis fúróállványt, és a rugót én gyártatom le hozzá. Viszont a rugó adatainak meghatározásához szükségem lenne a fentebb vázolt információra.
A fúrógépet lejjebb mozgató kart úgy tippelem hogy kb 1kg súlyú húzással kényelmesen lehetne használni. Ekkora erőkifejtéstől a rugónak kb 0,5-1 centire kellene összemennie. Ebből a két adatból már le tudnám gyártatni a megfelelő erősségű rugót. A baj csak az, hogy én nem közvetlen a rugót nyomom le hanem egy kart húzok meg, aminek ugyebár erőáttétele (nem tudom mi ennek a helyes szakmai megnevezése) van. Ezért kellene kiszámolnom, hogy X hosszúságú kar esetén mekkora a rugót összenyomó erő.
Ha nem sürgős akkor talán ki tudunk valamit hozni csak még van egy last vizsgám, meg a hétvégém elég sűrű lesz, de majd előkotrom a mecha jegyzetem és belekukkantok. Ha nem sürgős...
Nem, nem sürgős a dolog. És köszönöm előre is a segítségedet!
Az összenyomó erő "józan paraszti ésszel" gondolkodva az áttétel függvénye. Tehát ha van egy 100cm hosszú karod a forgástengelytől számitva és a kar legvégére teszed a rugót,és 1kg súlyt teszel ugyancsak a legvégére, akkor a rugóra is 1kg erő hat. Ha a súly marad a végén,de a rugót beteszed a kar felére (50cm) akkor 2kg fogja terhelni. Ha a forgásponttól 1cm-re helyezed el, akkor 100kg,ésigy tovább. A rugóutat ugyanigy lehet számolni.
Szerintem
Szia!
Ez egy nagyon jó kérdés! Hogy ezt a képletet én mennyit kerestem! De sajnos nem akadtam rá, és segíteni sem tudott senki, úgy hogy maradt a mérés! Nekem a rámpához kellett volna, hogy milyen erősségű gázrugókat rendeljek hozzá. Ezzel a módszerrel sikeresen le tudtam mérni. Kép mellékelve. Egyébként a Baross utcában van egy nagyon jó rugós. Ami nincs neki, az nem is létezik.
Te is az egykarú emelőről beszélsz (ahogy én is) az emberiség első szerszámainak egyikéről....
Hátha segít a csatolt ábra, azt hiszem, nem számoltam el.
Ahogy mex mondta, karáttételekkel kell számolgatni, a rajzon egy ideális eset van ábrázolva, ugyanis nincsenek figyelembe véve a kar szögelfordulásai. Ha teljesen precízen akar az ember dolgozni, nem kerülheti el a szögfüggvényeket, de közelítésnek (viszonylag kis szögek esetén) ez is elmegy, aztán a gyakorlat majd finomít rajta (pl. súly tologatása, mint a mázsánál).
Attila86-nak ez kell az állványos fúró karjához.
Nekem nagyon bevált ez a módszer. Minden szir-szart meg lehet találni a NET-en, de ezt a képletet nem sajnos ami kellene. Idézet: „Egyébként a Baross utcában van egy nagyon jó rugós.” Tudom, ma voltám ott. Idézet: „Ami nincs neki, az nem is létezik.” Helyesbítek: Ami nincs nekik, azt legyártják. Köszönöm az ötletet, megfontolom. Ha te már voltál ebben a cipőbe és tényleg nem találtál segítséget, akkor szerintem nem is erőlködöm hanem tényleg csak így kikísérletezem. Egyébként nem kell pontosan, mert nagyon sok tényező van ami nem lényeges vagy pedig utólag módosítható. Például ha túl gyenge rugót gyártatok, akkor egyszerűen csak alá teszek egy darab valamit ami úgy mond 'előfeszíti' a rugót. Vagy ha túl nagy erő kell a lenyomásához akkor nagyobb erőkart hegesztek az állványhoz. Vagy pedig gyúrok egy kicsit. Amúgy a még csak félkész állványt én nem is láttam egyenlőre így pontos méreteket sem tudok, vagy hogy az erőkar pontosan hogyan van (vagy lesz) kialakítva.
Neked is köszönöm Kobold, pont erre volt szükségem.
Fróállvány ügyben én is végeztem korábban kísérleteket. Csináltam is több változatot, kettő még ma is napi használatban van.
Viszont nyákfúrásra, még mindig az a legjobb gépem, amit egy "gyári" fúróból csináltam. (nem újonnan vettem, hanem leégett motorral, állvány nélkül). Csináltam rá egy jóval nagyobb áttételt, megtekercseltem a motort, és fabrikáltam hozzá egy állványt, amit azért törtem meg, hogy jó nagy nyáklemez is aláférjen. Ennek nincs párja. És amiért az egészet mondom, annak két oka van. 1. tizenezer forint körül van egy kis állvány, 220-as motorral, esetleg gondold meg. 2. ezekben mindig úgynevezett csavarrugó van, és nem nyomórugó. mellékletek: 92-végűn a hajlított állvány; 93-végűn a megnövelt áttétel; 94-es végűn a csavarrugó tokját látod. Alkotó Alkotó
Alkotó, ez a "kanyarfúró" nagyon tetszik
Attila, a barkácsbolti "tizenezres oszlopos/asztali" fúrógépekkel azért óvatosan. Én például amit vettem, az helyből úgy ugrált hogy majnem leesett az asztalról. Miutan alaposan rácsavaroztam a satupadra és vettem bele új ékszíjat (mert ami a csomagban benne volt az már állásában megszilárdult) már lehet használni. Persze nem nyákfúrásra mert egyrészt amilyen vacak a tokmány 1mm-es fúrót már rendesen be sem lehet fogni, másrészt pedig annyira üt, hogy a jó drága fúrót amit vettünk, bele sem merem tenni... Ettől függetlenül mindenképpen az asztali/oszlopos/állványos gépekben érdemes gondolkozni.
No. Itt az én elgondolásom. Kobold által mutatott rajz kicsit sántít (legalábbis a szerint ahogy én tanultam). A karnak ha figyelembe vesszük a tömegét akkor az általa létrejövő terhelést nem a kar végére hanem a kar közepére kell redukálni. Szerintem ez a gondolatmenet nem helyes így... mert: ezzel csak azt számoltuk ki, hogy konstans terhelő erőnél, különböző erőkarokkal mekkora erő ébredne a rugóba ha az egyensúlyt tartana az egész rendszerrel (azaz mekkora erőnek kell ott ébrednie, hogy nem történjen semmi). Szerintem. Majd még konzultálok egyik gépész haverommal, ő jobban ért ezekhez a dolgokhoz (ha ráér), talán tud majd segíteni.
Ja és a rugóerő≠rugóállandó (reciprok) Üdv.
Galfy, Alkotó!
Van nekem oszlopos fúrógépem, a BricoStore-ból való 18000Ft-ot példány. Kb egy éve használom és egyetlen csigafúrót sem tört el, pedig 0,7-es keményfém fúróval használom többek közt. Szóval nem üt. A gond vele az, hogy 500W-ot fogyaszt és hamar felforrósodig a motorja. Ilyenkor pedig hagyni kell hűlni egy csomó ideig. Negyed óra fúrás aztán háromnegyed óra szünet... Ezért készül most nekem ez az állvány és ez a kis gép lesz (van) hozzá: Bővebben: KÉP Ez nagyon gyenge, de cserébe magas a fordulatszáma, keveset fogyaszt és halkabb. Nagyobb furatokat lehetetlen vele kifúrni mert gyenge hozzá, de azokat meg ki tudom fúrni a nagy oszlopos fúróval.
Kívánom, hogy legyen hozzá szerencséd! Nálam ez a tervezési irány totál nem vált be. A fotón egy szénkefés motor van, amitől én kicsit óckodom.
(Túl nagy fordulatú, zajos, kopik a kommutátor. Épp ezért, ezeket csak szakaszos üzemre szokás használni, amire jó példa a kéziszerszámok majd mindegyike, ami persze nem egyenáramú motor mint a tiéd, de a kefe és a kommutátor ott is megvan) Az "álványosoddal" kapcsolatban a motorban igazad lehet. Az enyém alapból le volt égve, így át lett tekerve háromfázisúra, ami ettől sokkal erősebb lett, és könnyen tudom változtatni a forgásirányát is (bármeddig mehet, nem melegszik egyáltalán). Zajilag az enyém teljesen rendben van, pedig nem cseréltem benne csapágyat (az a rész érintetlen). Egy hiba van azért az enyémmel is. Mivel nálam nagyon magas a fordulat (kb. 10000 ford/perc), ezért ha teljesen kitolom a fúróoszlop mozgó részét (lehajtom csutkára), akkor néha beremeg. Ez ellen viszont úgy védekeztem, hogy olyan "fúróasztalt" csináltam, ami egy meneten nyugszik, így nagyon könnyű a magasságát beállítani, csak forgatni kell. Így nincs remegés, sőt még fúrni is kényelmesebb. Alkotó |
Bejelentkezés
Hirdetés |