Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Alacsony költségű digitális oszcilloszkóp
Lapozás: OK   70 / 118
(#) jano36 válasza hátor hozzászólására (») Júl 3, 2009 /
 
Szia Hátor

Mindenekelőtt érdekelne, hogy állsz az eOscoppal. Ezenkívül megkérnélek, hogy egy rövid ismertetőt adj közre a szkóp elején található gombokról. Tekintettel arra, hogy a dokumentációból nem lehet kisilabizálni. Ezen kívül érdekelne az ADS órajele. Előre is köszi.

Üdv. Jano36
(#) hátor válasza jano36 hozzászólására (») Júl 3, 2009 /
 
Helló ! Hát a Scope-val elakadtam és félre raktam egy kisidőre . Sajna az LCD-n fügőleges csíkokat látok csak ,hiába feltöltöttem az AVR , valamiért nem müködik . A gombokkal nekem is gondom van ,mert fogalmam sincs , hogy melyik milyen funkciót visz Az ADS830E az órajelét a Xilinx -ről kapja ,de ,hogy mikor ,milyet azt nem tudom .Sajna én is csak enyit tudok .
(#) jano36 válasza hátor hozzászólására (») Júl 4, 2009 /
 
Köszi a gyors válaszodat. Részemről egy Tárolós szkóp fejlesztésével foglalkozom, szintén ADS 830-al tervezem, s arra lennék kíváncsi, hogyan oldja meg az alacsony frekvenciás jelek mérését, mivel az AD 10 kHz alatt nem működik. Viszont ezt a problémát az eOscope a jelek szerint megoldotta. Sajnos a CPLD-hez nem sokat értek, de sikerült szereznem egy gyári full XILINX ISE Pro 10. 1-es DVD-t. Most telepítettem mindkét gépemre (az egyiken VISTA, a másikon XP) . Remélem a Szimulátor segítségével sikerül választ kapni kérdéseimre. Ha igen, akkor közzéteszem.
Mégegyszer köszönöm
jano36
(#) jano36 válasza killbill hozzászólására (») Júl 4, 2009 /
 
Szia Andor.
Amint az előző bejelentkezésemből kitűnik a szkópomba CPLD-t szeretnék alkalmazni az ADS830 vezérléséhez, illetve a 2x512 Kbyte SRAM címzéséhez. Viszont a CPLD-hez nem értek Te a hozzászólásaid alapján megítélve igencsak.

Tekintettel arra, hogy az ISE-n kívül Altera Quartus II-vel is rendelkezem, arra a kérdésemre kérnék tőled válszt XILINX vagy ALTERA. (Valaha ugyanez a problémám volt, Pacal v. C. Sajnos a Pascal mellett döntöttem).
Előre is köszönöm válaszodat.

Údv. Janó
(#) bbatka válasza jano36 hozzászólására (») Júl 4, 2009 /
 
"hogyan oldja meg az alacsony frekvenciás jelek mérését, mivel az AD 10 kHz alatt nem működik"

Úgy oldják meg hogy a mintavételezés nagy sebességen történik, de a mért adatokból csak minden X.-ket mentik a memóriába.
(#) killbill válasza jano36 hozzászólására (») Júl 4, 2009 /
 
Hello!

Eppen irni akartam neked par sort az eOscope orajel eloallitasarol. A bejovo orajelet valaszthatoan 1,2,4,8,16,32 vagy 64-es eloosztas utan tudja meg osztani 1-65535 kozotti ertekkel. Egy bizonyos beallitasnal pedig az ADS orajele a bejovo orajellel megegyezik, tehat nem oszt semmit. A legnagyobb osztas 64*65535, azaz kb. 4 millio. Termeszetesen ezeket az osztasi ertekeket a mikrokontroller adja meg a CPLD-nek.

Nekem egyebirant az a velemenyem, hogy nem az AD konverter orajelet kell valtoztatni, hanem mindig teljes sebesseggel jaratni az AD-t, es ha ennel alacsonyabb mintaveteli sebesseg kell, akkor a vett mintakbol eldobalni minden masodikat (/2), vagy minden negyediket, otodiket, stb. Igy nincs gondod az AD parametereivel, es raadasul tudsz preciz digitalis triggert is csinalni, mert az AD szepen mintavetelezi a jelet teljes sebesseggel.

XILINX vs. ALTERA temaban nem sokat tudok mondani, mert az Altera chip-eket nem ismerem. Amit tudok az Alterarol, hogy ok talaltak ki az FPGA-t (vagy a Xilinx? , ez maig vitatott, szoval a ket legnagyobb jatekos kozott kell dontened. Az Alterak Mo-i beszerezhetoseget nem ismerem. Xilinx-et a Chipcad arul... Xilinx software ingyenes (Linux-ra is!!!), Altera talan fizetos, de nem biztos.

En Xilinx-et hasznalok, bar nem CPLD-t, hanem inkabb FPGA-t. Ma mar van olyan Xilinx FPGA, ami tartalmazza a konfiguracios FLASH-t (tehat ugyanugy egyetlen chip a megoldas, mint egy CPLD eseten), viszont elkepzelhetetlenul tobb logika fer egy ilyen FPGA-ba, mint a legnagyobb CPLD-be. Nem beszelve a sebessegrol! Es ettol a fejlesztes semmit sem valtozik, mert ugyanugy VHDL-ben vagy (mint en is) Verilogban irod a chip-et.

Udv,
Andor
(#) bbatka válasza killbill hozzászólására (») Júl 4, 2009 /
 
Véleményed szerint melyik típusú FPGA-val érdemes szkópot fejleszteni és könnyen beszerezhető ? Egyelőre CPLD-be utazom , de később ismerkedni szeretnék az FPGA-kal is.
(#) jati hozzászólása Júl 4, 2009 /
 
Link

Srácok mennyibe kerül egy ilyet összehozni
(#) killbill válasza bbatka hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Idézet:
„Véleményed szerint melyik típusú FPGA-val érdemes szkópot fejleszteni és könnyen beszerezhető ? Egyelőre CPLD-be utazom , de később ismerkedni szeretnék az FPGA-kal is.”


Az nagyon sok dologtol fugg. Az elso kerdes, hogy mik a szkop parameterei. Csatornaszam, mintaveteli sebesseg, memoria merete, tipusa. Analog vagy digitalis trigger, azon belul csak egyszeru eltrigger, vagy vannak speci idomeros es TV triggerek is. Az is kerdes, hogy mit akarsz az FPGA-ra bizni. A mi szkopunkban egy Spartan-2 XC2S200-PQ208 van, es o csinalja triggert, mintatarolast, az LCD frissitest, a gorbemegjelenitest (zoom in/out, min/max, linearis interpolacio), es van benne egy BitBlitter, ami a szoveg kiirasokat csinalja meg az egyeb grafikai funkciokat. A mikrokontrollernek nem sok dolga van, csak az FPGA-t felprogramozza a meresre, utana meg kirajzoltatja vele a gorbeket

A nagyobb Xilinx PFGA-k (Spartan-3) gyorsabbak, mint a S2, tobb is fer belejuk, 2kByte-os dual-port RAM blokkok vannak bennuk (a S2-ben fel k-sok vannak). Ezek pozitivumok, viszont altalaban nem 5V tolerant-ok, ez 5V mikrokontroller mellett problema lehet. Szinten a S3, S3E csaladok problemaja, hogy 3 kulonbozo erteku tapfesz kell nekik. A Spartan-2 csaladnak csak ketto. Viszont a Spartan-3A csalad csak ket tapfeszt igenyel, baromi gyors. A Spartan-3AN meg annyival jobb, hogy benne van a konfiguracios flash is. Csak sajnos ezek a tipusok nincsenek 208 labu tokozasban. Az 200k kapus valtozat csak 100 labu tokban elerheto, az otvenezer kapus van TQFP-144-ben is. Ezek a belso flash nelkuli valtozatok, a belso flash-esbol csak az 50k kapus xc3s50an kaphato beforraszthato, TQFP-144 tokozasban. Termeszetesen BGA tokozasban 676 labig es 1.4millio kapuig elmennek... Az sajnos nem az en vilagom.

Egy Spartan-3E 500-as chip-pel igen zsír 2x200Ms/s szkopot lehetne csinalni, szines 640x480 TFT-vel.

Egy kismemorias (pl. 2x8k) szkopot egesz jol meg lehetne csinalni egy XC3S200A-val. Van benne 16 darab 2kbyte-os dual port RAM, amit nagyon jol fel lehet hasznalni mintatarolonak.

Ezek a chip-ek tobbnyire a Chipcad-nel beszerezhetok.

Udv,
Andor
(#) jano36 válasza killbill hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Hello Bbatka Hello KillBill

Mindenekelőtt köszönetemet szeretném kifejezni a gyors reagálásotokra.

Mint az előzőkben írtam kimondottan tárolós szkópban gondolkodom. Pillanatnyilag PIC32MX460F512L IC 2db 512Kbytos SRAM 50ns valamint 2db ADS830 alkalmazásával képzelem el a szkópot (ezekkel rendelkezem).

Amint az alkatrészekből kitűnik a SRAM a legszűkebb keresztmetszet. Magyarul 20 Ms/s a maximális mintavételezési sebességem. Igényemet ez pillanatnyilag maximálisan kielégítené.

A CPLD-vel kapcsolatos kérdésemmel azt szerettem volna kideríteni, hogy az XC9572 44pin-es tud-e 19bites számláncot előállítani a SRAM címzéséhez, el tudja e kerülni a túlcsordulást?

Eltudja-e tárolni a szükséges időpontban az AD tartalmát és be tudja-e írni a SRAM-ba az igényelt írási algoritmusnak megfelelően? Ha nem, marad a PIC32.

Ami az FPGA-t illeti a későbbiekben tervbe vettem a SPARTAN6-ost, amelyik élből kezeli a DRAM-ot.

Üdv. Janó
(#) bbatka válasza killbill hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Köszönöm a válaszod. A Spartan 3E 500 mellett döntöttem. Persze ez még kicsit odébb lesz.
(#) bbatka válasza jano36 hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
"A CPLD-vel kapcsolatos kérdésemmel azt szerettem volna kideríteni, hogy az XC9572 44pin-es tud-e 19bites számláncot előállítani a SRAM címzéséhez, el tudja e kerülni a túlcsordulást?"

Ez még biztosan bele fog férni. Szerintem a többi feladatot bízd a PIC-re. A mostani szkópomban a CPLD szintén csak az SRAM címzést végzi. Persze ha a VHDL tudásom több lesz akkor FPGA irányba nyitok.
(#) gtk válasza bbatka hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Nem tudom abbol van-e TQFP tokos (?).
(#) jano36 válasza bbatka hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Sajnos nem ismerem az elképzelésedet. Valahogy az az érzésem, hogy nem tárolós szkópot fejlesztgetsz. Viszont erre rácáfol az hogy SRAM-ot használsz. Érdekelne milyent, mekkorát.

Egyébként, ha ezzel megleszek. A párhuzamos tervemet fogom megvalósítani az újfajta 64MHz-es PIC-ekkel olcsó soros memoriákkal multiplexelve 60 Ms/s.

Apropó a memória túlcsordulást is megoldottad a CPLD-nél?
Üdv. Janó
(#) killbill válasza gtk hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Van, Az XC3S500E TQFP-208. Az XC3S250E 100,144 es 208 labu TQFP tokokban is elerheto.
(#) bbatka válasza jano36 hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Tárolós lesz a szkóp, de elég gyorsnak kell lennie ahhoz hogy valós időben is lehessen látni a jelet az LCD-n. Azt hiszem egyelőre 64KB-os SRAM-ot fogok használni, de van 128KB-osom is. Értelemszerűen a számláló 16bites vagy 17bites. Amint elérem a címzéssel a RAM végét kezdem előről 0-tól. Ez a trigger miatt is fontos. A címzésnek a trigger miatt folyamatosnak kell lennie. A triggert a dsPIC kezeli. A dsPIC pedig leállítja az SRAM-ba írást a trigger hatására illetve kiolvassa a tartalmat. Utoljára vagy 4 hónapja gondoltam ezt végig és már nem emlékszek rá. Modulokból építkezek, így nem fog nagy veszteség érni. Maximum a főpanelt kell stornózni. Most az LCD tápegység panelján görcsölök. Az LCD típusa EW32F90FLW. Az adatlapján kívül nem találtam róla semmit. Épp most terveztem meg a táppanelt. Csatolom. A jövő héten megpróbálok rájönni hogy működik.
Még annyi jutott eszembe a korábbi elképzelésem szerint az SRAM kiolvasásakor a címzést is a dsPIC végzi.
(#) jano36 válasza bbatka hozzászólására (») Júl 5, 2009 /
 
Nem írtad le pontosan mi a gondod az LCD táppal.
A következő észrevételeim vannak R2 változtatásával állíts be az LM317 bemenetén ~30 Voltot (sajnos a kapcs rajzon nem látszik pontosan, milyen LM317-ről van szó ugyanis 6 pines kivitellel még nem találkoztam). A Pot1-R5-R6 értékeit úgy változtasd, hogy LM kimeneti feszültsége 15-27 Volt között változtatható legyen a Pot1-el. A Pot1 egy majdan egy külső potméter legyen, hisz ez szabályozza a kijelző kontrasztját. Az LCD VDD 1 tápját kösd a PIC 3.3 voltos tápjára így minden gond nélkül a PIC digitális kimenetéről vezérelheted. (nem kell az OC).

Üdv. Janó

mellékelten küldök az LCD egy másik adatlapot ezen
jobban nyomonkövethető a működése.
(#) bbatka válasza jano36 hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Köszi az adatlapot.
A számításaim szerint az LM317 bemenetén 30,6V lesz.
Az LM317-es 8lábú SMD változat.
Valóban a VDD-nek függetlennek kellett volna lennie a VLED-től. Mostmár így marad. Az LCD-nek nagyon alacson a magas szintje. Remélem így is fog müködni egyaránt 5V-os és 3,3V-os PIC-el is. Egyébként a dsPIC-et 3,5V-on fogom járatni valószínűleg.
(#) killbill válasza jano36 hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
jano36!

Ezt a kijelzot, es azt sem, amit belinkeltel, nem lehet 3.3V-rol jaratni, mert ezek a kijelzok 5 voltosak A vezerlojelei Vihmin = Vdd*0.8, ami annyit jelent, hogy legrosszabb korulmenyek kozott (Vdd=4.75V) is 3.8V kell a bemenetere, hogy az H szintnek tekintse, marpedig ezt egy 3.3V-os mikrokontrollertol nem varhatjuk el. Igy aztan a legegyszeruebb a 3.3V-os logika es a kijelzo koze betenni pl. egy HCT245 vagy hasonlo buffert, ami persze 5V taprol jar, viszont a bemenetein 2.0V szintet mar H-nak vesz.

Egyebkent az egesz LM317 dolgot nem ertem. Nem lenne eleg az mc34063 kimenetet valtoztatni egy potival (mondjuk R3-mal sorba egy poti) es kesz is. Egyebkent is, a teljes homerseklettartomanyban 19.3V es 23.2V kozott kell allitani, nem kell a 15-27V.
(#) jano36 válasza bbatka hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Működni fog. Egyébként megfontolandóvá teszem KillBill ajánlatát, mivel az LM317 valóban felesleges
(#) jano36 válasza killbill hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Szia KillBill

Egy kissé megalázónak találtam a szájbarágós hozzászólásodat.
Fátylat rá.

Azt hiszem Te más adatlapot néztél, vagy nem elég figyelmesen. A bbatka által mellékelt adatlap érintett részét mellékelem. Az LCD logikai tápja VDD = 3 - 5 V

A logikai bemeneteket az 1-es megjegyzés sorolja fel és ezeket a bemeneteket a PIC megfelelő kimeneteivel kell összekötni. A HCT245 egyébként is felesleges lenne, mivel a korszerü dsPIC valamint a PIC32 gond nélkül kezeli az 5V-os ki-bemeneteket.

Üdv. Janó
Üdv.
(#) killbill válasza jano36 hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Szia!

Idézet:
„Egy kissé megalázónak találtam a szájbarágós hozzászólásodat. Fátylat rá.”


Eloszor is 1000 bocs, meg egy anyamedve! Nem volt szandekomban gyokernek lenni, bar tudom, hogy sokszor az vagyok. Teljesen igazad van.Tobbszorosen is. Egyreszt mas adatlapot neztem, DE ugyanennek a kijelzonek az adatlapjat, csak egy ujabb valtozatot. Mellekelve. Abban is igazad van, hogy nem eleg figyelmesen olvastam, mert ezen adatlap szerint a logika tapja nemhogy 3, hanem 2.5V-5.5V. Ezt elneztem, total 4.5-nek olvastam. Raadasul az utolso oldalon van egy abra, ahol a be- es kikapcsolas kornyeki idoziteseket taglaljak, ott 4.75V VDD-rol beszelnek. Egy kicsit ez is megzavart. De ez nem mentseg, akkor is elneztem.

Idézet:
„Az LCD logikai tápja VDD = 3 - 5 V A logikai bemeneteket az 1-es megjegyzés sorolja fel és ezeket a bemeneteket a PIC megfelelő kimeneteivel kell összekötni.”


Ezt nem teljesen ertem. Az egyes megjegyzes azt sorolja fel, hogy mely jelekre igaz a Vihmin=VDD*0.8, de attol az meg VDD*0.8, es ez a lenyeg. Es termeszetesen mind a 7 logikai jelre igaz.

Idézet:
„HCT245 egyébként is felesleges lenne, mivel a korszerü dsPIC valamint a PIC32 gond nélkül kezeli az 5V-os ki-bemeneteket.”


Miert lenne felesleges? Ha a kijelzo 5V-rol jar, ahogy en hittem (es ahogy bbatka is rajzolta), akkor valoban kell neki (az egyes megjegyzesben felsorolt labakon) a Vdd*0.8 azaz 4V feszultseg. Ez a vilag legmodernebb PIC-ebol sem jon ki, amig 3.3 vagy 3.5V taprol jar. Azt megteheted, hogy logikai H szint elerese erdekeben nagyimpedanciasra allitod az adott kimenetet es egy kulso felhuzo ellenallasal huzod fel a jelet 5V-ra, de ez nem igazan igenyes megoldas ekkora frekvencian. Konnyen lehet, hogy egy 1k felhuzoval ekkora kapacitasokat nem tudsz 50ns alatt felhuzni. Marpedig az adatlap szerint rise time max. 50ns. Egy 470 Ohm, mondjuk 30pf kapacitast kb. 45 ns alatt felhuz 0.9*vdd-re. Hat nem tudom... A kijelzo adatlapja nem mond semmit a kapacitasokrol, de a hosszu szalagkabelbol kiindulva, nem lehetnek tul jo ertekek. Raadasul szinten a kabel miatt megintcsak nem javasolt a relative nagyimpedancias meghajtas (470R), mert csunya athallasok lehetnek az egyes jelek kozott.

Udv,
Andor
(#) killbill válasza killbill hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Megint hibaztam. Ez a szalagkabel csak 30mm hosszu, azert az nem olyan sok.
(#) jano36 válasza killbill hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Szia KillBill.

Amint írtam fátylat rá. Ami a szájbarágást illeti, valószinüleg a közeljövőben igényelni is fogom. Mint korábban is jeleztem a XILINX áramkörökben abszolut kezdő vagyok. A VHDL és a Verilog nyelvvel, még csak most ismerkedek s vélhetőleg miattad a Verilog mellett fogok dönteni, mivel ebben tudsz ismereteim szerint a legtöbbet segíteni. De ahhoz, hogy segíthess még az alapokat meg kell tanulnom.
Abban megegyeztünk, hogy a bbatka által LCD minden további nélkül működni fog az általa használt 3.5 Voltról. Azt meg beláthatod, hogy az általam emlitett PIC-ek az OC kimeneten keresztül a felhúzó ellenállással gond nélkül megküzdenek az 5V-os táppal. A 220-470 ohmos felhúzó ellenállás több 10 Megás TTL áramkörökben vígan gond nélkül elműködnek. Az emlegetet LCD közel sem működik azon a sebességen, ahol az általad említett egyébként valós problémák megjelenhetnének.

Egyébként 30 éves ipari elektrónikai fejlesztő gyakorlatom alapján találtam sértőnek, hogy megmagyarázzák a 0,8*5 = 4.

Túl érzékeny voltam feledjük.

Üdv. Janó
(#) killbill válasza jano36 hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Szia!

Ha tudok, segitek, ez termeszetes. Nem szajbaragosan. Az OC kimenet + ellenallas valoban mukodik. Persze, ha a dsPIC max. 4mA kimeneti terhelhetoseget nezem (ha jol nezem , akkor az 1kOhm-ot sem teheted ra, nemhogy 220-470 Ohm-ot. Nem akarok vitazni, de 1k felhuzoval, 1.5 - 8 megas orajelt en nem vinnek, foleg olyan bemenetre, amirol nem tudom a bemeneti kapacitast. Mindenkeppen korrektebb megoldas a szintilleszto. kb. 1.5MHz minimum clock kell a kijelzo adatlapja szerint, de akkor szerencsetlen PIC egyebet sem fog csinalni, csak az LCD-t teriteni. Igy inkabb a leheto legnagyobb fekvencian (~8Mhz) kellene kitolni a 80x4 bitet a kijelzonek, es az 52us-bol fennmarado idoben tud mast is csinalni a PIC. Ezert irtam 1.5 - 8Mhz-et. Legjobb tudomasom szerint a TTL vilagban gyakran hasznalt OC meghajtas + felhuzo ellenallas (pl. ST506 Winchester-ek, vagy a floppy control vezetekek) mindig Schmitt-triggeres bemenetekkel talaljak szembe magukat, igy nem problema az alacsony elmeredekseg. Ettol fuggetlenul, feltehetoleg elmenne 1.2k-val is, de sorozatgyartasba nem terveznem be.
Idézet:
„Egyébként 30 éves ipari elektrónikai fejlesztő gyakorlatom alapján találtam sértőnek, hogy megmagyarázzák a 0,8*5 = 4.”

Nem magyaraztam volna en semmit, ha azt olvasom az LCD adatlapjan, ami oda van irva. Meg egyszer bocs.

Udv,
Andor
(#) jati hozzászólása Júl 6, 2009 /
 
Tudnátok segíteni, hogy érdemes e belevágni egy ilyen scope építésébe vagy sem?
Bővebben: Link

Ja és hogy mennyibe kerülne ez nekem?
Épített már hasonlót valaki?
(#) bbatka válasza killbill hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Úgy döntöttem egyelőre maradok az eredeti megoldás mellett. Megfordult a fejemben nekem is a meghajtó. Én eredetileg 74LVT244 és 74LVT245 típusokban gondolkodtam, mivel az SRAM-om 5V-os a dsPIC meg 3,5V-ról megy, ezért ebből bevásároltam.
Kicsit azért izgulok mi fog ebből kisülni. A dsPIC kimenete valóban csak 4mA-rel terhelhető, aminek elfelejtettem utána olvasni. Készítettem anno egy próbapanelt PIC16F877A-val. Először ezzel fogok kísérletezni, aztán ha rájövök hogyan működik a GLCD utána átállok a dsPIC-re. Mit veszthetek? Maximum egy dsPIC-et teszek tönkre.

"Egyebkent az egesz LM317 dolgot nem ertem. Nem lenne eleg az mc34063 kimenetet valtoztatni egy potival"

Nem bízok meg annyira egy kapcsoló üzemű tápegységben hogy rámerjem kapcsolni egy 11eFt-os LCD-re, de a másik ok hogy így sokkal stabilabb a kimenő feszültség.
(#) bbatka válasza jati hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Akkor fogjál bele ha minden alkatrészt be tudsz hozzá szerezni. A hozzászólásokból úgy tűnik hogy nehéz dolgod lesz.
(#) jati válasza bbatka hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Ezt, hogy találtad ki
Kárpátalján lakom, de az alkatrészeket kb. magyarból fogom venni. ,itt lehetetlen normális áron normális cuccokat venni
(#) bbatka válasza jati hozzászólására (») Júl 6, 2009 /
 
Akár hol is laksz. A memóriát nagyon nehéz lesz hozzá beszerezned. Legalább is ezzel küzdöttek sokan.
Következő: »»   70 / 118
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem