Fórum témák
» Több friss téma |
Hello!
Vásároltam egy amatőr szkópot ezen oldal boltjában.Bővebben: Link Noha elméletben már tanultam ilyen műszerek működéséről, most találkoztam életemben először oszcilloszkóppal. Referenciajelekkel már mértem vele, úgy tűnik, jól bekalibráltam, de szeretnék néhány - talán másoknak magától értetődő - kérdést feltenni: 1. Van rajta "Volt var." és "Time var." beállító potméter. Az angol nyelvű kézikönyv szerint ezeket úgy kell beállítani, hogy a beépített 0,5 V csúcstól csúcsig 1 kHz-es négyszögjel 0,1 V/div és 0,5 ms/div állásban az ott leírtak szerint szépen "illeszkedjen" a raszterhálóra. Így szerintem helyesen beállítottam a vízszintes és a függőleges eltérítő rendszert, de akkor most ügyelnem kell arra, hogy más jelek mérésekor nehogy elállítsam ezeket a potikat? Úgy tudom, hogy ezen potméterek végállása közelében tekinthető hitelesnek a képernyőre kerülő információ. 2. A trigger mód lehet "auto", "norm" és "TV". Az "auto"-ra azt írja a füzetke, hogy akkor is van sugár a képernyőn, ha nincs jel. A "+Level-" potméterrel így be tudom állítani a triggerszintet. Ez az üzemmód nem egy automatikus fürészjelindításra épül? Akkor nem értem, miért kell a "level", ha egy billenőkör automatikusan indítja a fűrészjelet. A "norm" esetében viszont csak akkor van sugár, ha van jel, illetve ha a "Level"-t eltekerem. Vagyis, ez az üzemmód az, hogy a triggeresemény csak akkor indul el, ha a bemenő, vizsgálandó jel eléri a "Level" által beállított értékét? A "TV" mód televíziójelek vizsgálatára szolgál? Mi az oka ennek a külön módnak? 3. Elolvastam az előző oldalakat. Világos, hogy ha pl. 230 V-ot szeretnék vizsgálni, akkor csak leválasztó trafón keresztül csatlakoztathatom a hálózathoz pl. a mérendő trafót, de sok mindenben kételkedni kezdtem. Vegyünk egy 230/12 V-os trafót! Odanyúlhatok-e a mérőfejjel a szekunder tekercshez anélkül, hogy alkalmaznék galvanikus leválasztást? Megnézhetem-e a Graetz-híd által szolgáltatott jelalakot? Attól félek, hogy zárlatba kerül a műszer a potenciálkülönbség miatt. 4. Tudtok mondani néhány, az előző oldalakon szereplő intelmeken kívül olyan elrendezést, amelyek tönkretehetik a szkópot? Lehet, hogy kicsit óvatosabb vagyok vele, mint kéne, de szeretném, ha sokáig jól működne és szolgálna a hobbim és a leendő munkám során, míg "ki nem növöm" a funkcióit. Minden választ előre köszönök és elnézést a hozzászólás hosszúságáért! Üdv.
Szia!
Ez egy meglehetősen egyszerű szkóp. Használatiját nem néztem, csak így a jelzések alapján. 1 Valószínűleg a finomhangolásra van. Ha a használatiban az van, hogy ebben az állásban kell beállítani a pontosnak vett kalibrálójelhez, akkor úgy csináld. Normál szkópoknál a végállásban kattan, és akkor hiteles, akkor ilyen finomhangolást, hogy pontos legyen a beosztás a szkópon belül kell beállítani (burkolat alatt, valahol). Akkor szokás ezt elállítani, ha úgy könnyebb leolvasni, az időt, vagy a fázisszöget (de ez egycsatornás). A pályázatra készült videón láttam, hogy egyes analóg szkópoknak van százalékos beosztásuk, a felfutási és lefutási idők meghatározásának megkönnyítésére, be van jelölve a 0,10,90 és 100%. Ilyenkor a jelet 0-100%ig kell széthúzni ezzel a potival. 2. Auto-normal, most nem tudom a pontos különbséget, de valószínűleg csak normalban érzékeli a szintbeállítást (mekkora bemenő jelnél induljon a trigger). TVmód, az azt jelenti, hogy hálózati szinkronos (50Hz), valahol a TVjelekben van 50Hzes jel (régig álltalában 50Hzel frissítik a képet), és azok mérésére van kihegyezve. Valamint jól jöhet egyenirányítók, tápok brumjának mérésére. 3. Trafó másik oldalát nyugodtan mérheted, ha nem ad nagyobb feszültséget a kimenetén, mint amit a szkóp elvisel. Egyes kapcsolóüzemű tápokban van összekötés a primer és a szekunder között. 4.Egyvalamire kell vigyáznod. A szkóp bemetén elviselő maximális feszültségnél nagyobbat ne kapcsolj rá. Mindegy milyen V/div értéknél. Azt a feszültséget ami ott meg van adva, még a legkisebb beosztásnál is elbírja a szkóp védelme. Mert ha 10mV a kirajzolható maximális jel, akkor 100/200Vot nem fog kirajzolni, de azt a szkóp védőáramköre lekezeli, nagyobb feszültségnél, már a védelmet követő félvezető leég. A másik, hogy a szonda földelését ne kösd más potenciálra, mint a hálózati föld, mert avval közösítve van a szkópban. Már nem teljesen világos nekem se egy-két dolog. Pedig tanultam, csak mostanában digit szkópot használok. Üdv. Tóbi
Üdv!
Valaki meg tudná mondani mik azok amiket bekarikáztam a képen. A többire rájötem, ez egy C1-94 Szkóp, sajna nem tudok oroszul.
Egy jóminőségű kép nélkül nagyon nehéz.
Talán ezek jobb képek!
A felfutó/lefutó él alatta az a belső/külső trigger lesz, a többire nem jöttem rá.
Szia!
Nagyon köszönöm az igen részletes és segítő válaszaidat, sokat segítettél. Előbb-utóbb csak belejövök a sok mérés során.
Hello!
Kicsit kiegészíteném, Ktobi alapvetően jó válaszait. 1. Az angol nyelvű gépkönyvet kissé félre értelmezted. Nem a sigár kalibráció a két poti feladata, hanem ellenkezően, annak éppen megváltoztatása. Akkor használjuk, mikor összehasonlító méréseket végzünk, vagy valamilyen arányt szeretnénk megállapítani. (Alapvetően legtöbb esetben kétsugaras szkópnál van értelme, de itt is használható.) Y csatornában megváltoztatjuk a jel nagyságát Lisssajou mérésnél, hogy az X csatornára adott jel kitérése, pont akkora legyen, mint az Y csatornára adott jel. Ilyenkor 90fokos fázis esetén tényleg kőrt kapunk. Vagy kondenzátor Töltésidő méréséhez egész osztásra állítjuk a jel amplitúdóját, hogy a 63% feszültségponthoz tartozó idő könnyebben leolvasható legyen. X csatornában változtatjuk a kitérést, hogy pld PWM moduláció értékét (tirisztornál gyújtásszög értékét) számítás nélkül, %-ban tudjuk leolvasni. Alaphelyzetben mindig a kalibrált állás választjuk! Több szkópnál, a poti állását kattanásig kell tekerni a kalibrált álláshoz, vagy éppen lámpajelzés van, ha nincs kalibrált állásban a szkóp. 2. A szkópon akkor kapunk álló képet, ha az X eltérítő generátor mindig a vizsgált jel azonos fázisú pontjában indul el. Ha ezt a Sweep generátor frekijének állítgatásával szeretnénk elérni, akkor csak pillanatokra állna le a kép. Ezt elkerülendően van a szkópban egy szinkron áramkör. A szinkronáramkör alapvetően nem tesz többet, mint a bemenetére érkező vizsgálójelet, (egy komparátor áramkör) összehasonlítja egy egyenfeszültséggel (ez a LEVEL potival állítható egyenfeszültség). És ha a két feszültség értéke adott pillanatban azonos, képez egy trigger (tű) impulzust. Ez a tű impulzus fogja AUTO módban szinkronizálni a Sweep generátort, NORMAL módban, pedig indítani a Sweep generátort. A kettő között, csak az a különbség, hogy AUTO módban, ha nincs szinkronjel (Vagy a Level értékét nagyobbra állítottuk, mint a vizsgálandó jel csúcsértéke) akkor a Sweep szabadon fut (tehát bemenőjel hiányában is látható az alapvonal). NORMAL módban, viszont az Sweep eltérítő generátor, csak akkor indul el, mikor a szinkron trigger indítja (itt vizsgálójel hiányában a sugár, a baloldalon várakozik, csak nem látható, mert a kioltóáramkör a sugarat kioltja. Azaz nem látható az alapvonal). Így akkor felmerülhet a kérdés, minek a NORMAL mód, mert az AUTO jobb? NORMAL módban a szinkronizáció biztosabb, mert amikor az AUTO-ban a jel fut, akkor már hatástalan a trigger. - A trigger jel forrása lehet belső (az Y csatornából nyerve), vagy külső amikor külön szinkron bemenetre adjuk a szinkron jelet. Egy sztochasztikusan elszórt négyszögjel esetén, mint pld ami egy számgépben van program futása esetén, a jel szinkronizálása szinte lehetetlen. De ha ilyenkor a külső szinkron bemenetre olyan jelet tudunk adni ami a gép működésével "szinkronban van" akkor leolvasható képet láthatunk. (Valamely címdekóder kimenetét, vagy gép IO vezérlő vonalát stb.) - A trigges polaritását (fázisát v. fel-lefutási élét) is változtathatjuk, ezzel pld. vizsgálhatjuk, egy négyszögjel fel, vagy lefutó élétől kezdve a jelet. Ennek akkor van jelentősége, ha meg szeretnénk mérni a jel felfutási meredekségét, ami usec-os tartományban van, miközben a jel periódus ideje több msec. Ilyenkor pld. ha felfutó élre szinkronizálunk, a lefutó él meredeksége nem lenne leolvasható. - Van a trigger jel becsatolásának is változtatása. DC ha a csatolás egyenfeszültségű. AC ha a jel becsatolása váltófeszültségen történik. (Egy soros kondi leválasztja a DC feszültséget. Így a kis változás, ai a nagy DC tetején ül, már szabadon felerősíthető, a kívánt trigger szintre.) Ezen kívül létezik nagyfrekis leválasztás, az AC*het képest csak annyi a különbség, hogy kisebb a kondi értéke, így csak a nagy frekvenciák jutnak be a trigger fokozatra. - A trigger fokozatnak egyéb forrása is lehet. Pld. a hálózati trafóról származó 50Hz-es jel. Ez megkönnyíti a hálózatban szinkron működő kapcsolások vizsgálatát, mert a szinkron fokozatra jutó feszültség állandó (és állandóan meg van Y bementi jel nélkül is). Így NORMAL üzemmódban is lehet bemeneti jel nélkül alapvonalat látni. És nem kel a szinkron Level potit csavargatni, különböző nagyságú bemeneti jelek esetén. (állandóan van szinkron trigger). A másik változat, pld. a fennemlített TV jel. A TV videó FBAS jele, egy meglehetősen összetett jel, ami még ráadásul, a képtartalomtól függően amplitúdóban is állandó változást szenved. Tehát nehéz szinkronizálni hozzá a jelet. Így a szkópban van egy TV áramkör IC, ami leválasztja és előállítja a "H" vízszintes és "V" függőleges TV szinkronjeleket. Ezt lehet aztán a szkóp szinkron bemenetére kapcsolni, aminek segítségével a videó jel már elég jól vizsgálható. (Speciális szkópoknál, még egy számláló is van beépítve, ami leszámolja a TV 625 soros képét, így a szkópon a TV sorol egyenként is vizsgálhatók. pld. TXT jelek, vagy a teszt sor jelei, mert az is van a képváltás ideje alatt.) 3. A trafó maga (Ha nem un. AUTO vagy takarék kapcsolású) biztosítja a galvanikus elválasztást. Tehát a szekunder oldali feszültségek már hálózattól függetlenül vizsgálhatók. Ktobi arra a hibára utalt, mikor pld. egy erősítő tápot vizsgálunk, és az erősítő GND pontja a hálózathoz van földelve. A szkópunk készülékháza így a szkóp GND pontja is hálózati földön van. Mi pedig a szkóp GND vezetékét az erősítő tápfeszültségére csatlakoztatjuk. Hát akkor zárlat lesz a GND vezetéken keresztül. Jó esetben ilyenkor a szkóp nem hibásodik meg, csak esetleg leég a mérővezeték árnyékoló harisnyája. 4. A legfőbb hiba szokott lenni, nagyfeszültség, vagy nagyfeszültségű impulzusok méréséből adódó hiba. Ilyen és hálózati feszültséggel kapcsolatos méréseket csak akkor végezzen valaki, ha tisztában van az áramkörei működésével, annak részeiben található feszültségekkel és feszültség típusokkal. A szkóp adatlapon található 400Vpp feszültséget nem átlépni, megközelíteni sem érdemes. Néha nem is gondolunk rá, hogy egy relé tekercsére rámérve is tönkretehetjük a szkópot, ha a relé nyitási indukciója nincs (diódával, varisztorral..) kioltva. Tehát álló helyzetből gyanakodni kell, ha egy áramkörben tekercs van, és teljesítmény is akad. (pld. kapcsolóüzemű tápok, TV, fénycső áramkörök...) Viszont a szkóp belső védelelmmel is rendelkezik, tehát mV-os állásban rákapcsolt 24V feszültség sem tesz benne kárt. (Ktobi-nak üzenem, hogy a digit és az analóg szkóp között az 1..4 felsorolt szempontokból különbség nincs!) üdv! proli007
Üdv!
Amennyire orosz tudásom kiterjed, a szavak jelentése a következő (elképzelhető, hogy van ezeknek sokkal jobb és megfelelőbb szakkifejezése, most csak az alapjelentéseket mondom): 1. kép: РАСТЯЖ(ЕНИЕ) (rasztyizsényie)='nyújtás' Szerintem ez valami moduláló jel bemenete lehet, már ha ilyennek van létjogosultsága itt és nem mondok hülyeséget. 2. Nincs kiiírva a "bemenet" szó, de a jele ott van: (Вход)->O ЗАПУСКА (vhod zápuszka)= 'indítóbemenet' vagyis ez a triggerbemenet. 3.ЖДУЩ(ИЙ) (zsdúsij)= 'flip-flop, multivibrátor' vezérli a triggert ABT(ОМАТ) avtomat = 'automata' trigger 4. Gombok fentről lefelé: a) felfutó vagy lefutó élre történjen a trigger b) belső (ВНУТРЕННИЙ vnútrennyij) vagy külső (ВНЕШНИЙ vnyésnyij) jelre triggerelés c) AC csatolt vagy DC csatolt legyen a mérés. A legelsőként küldött homályos képeden a bal oldalon lévő oszlop felülről a harmadik pirossal bekarikázott csatlakozási pontja a külső triggerimpulzus helye.
Tudom, hogy nincs különbség, de én utoljára digitális jeleket figyeltem a szkópomon, egyszerűen pauzálom a jelet, és már azt csinálok amit akarok, ez analógon nincs. Meg is szenvedtem, hogy amennyire lehet leállítsa a görbéket a szkópon (X-Ymód), mikor a suliban a ?Litszás? görbéket kellett előállítani.
Az ellenőrzőre még nagyon jól tudtam, a gyakorlatban pedig, ha nem jó, tovább kapcsolom, már nem tudom teljesen mi mi; felejtek idővel, túl sok az új ismeret.
Üdv.!
Tüzetesen végigolvastam, de azt hiszem, még egyszer átolvasom, hogy leüllepedjen. Nagyon köszönöm, lehet, hogy ki is nyomtatom, annyira jó összefoglaló!
Köszönöm!
Néhányat tudtam én is igazából a pirossal bekarikázottak voltak fontosak. U.i az miért jó ha flip-flop vezérli a triggert?
Szívesen. Persze, gondoltam, hogy tudod, mi micsoda, de azért nem árt, ha egyszerre látjuk a funkciókat. Van egy olyan érzésem, hogy kizárásos alapon ez a flip-flopos lesz a normal mód. Próbáld ki, hogyan viselkedik!
Igazából ha benyomom azt a gombot könnyebb megállítani a jelet.
Tök jó ez a kicsi szkóp, én egyből beleszerettem, bárhova rakhatom elfér. Egy csatorna nekem bőven elég.
Az én szkópom is kicsi, egysugaras. Ha kevés az egy csatorna, majd megpróbálok építeni egy elektronkapcsolót, de az ember ne akarjon egyszerre sokat.
A gombra visszatérve, most már igazán nem tudom, mi lehet...
Hali.
Lenne egy számomra életbevágóan fontos kérdés,bár nem tudom látatlanba tudtok e segíteni. Bemeneti frekvencia..20khz 30khz 50khzstb... Bemeneti feszültség (U be) 1V Kérdés a kimenti feszültség (Uki),ezt szkópon hogy lehet meghatározni pl 20khz-s generátorjel (színuszba)mellett,honnan tudjam hány mV-os állásba kell lennie a szkópnak ill milyen időalapot kell beállítani,ill mikor "elégséges" a színusz?és ha megvan a leolvasott érték hogyan kapom meg a kimeneti feszt.. Nagyon megköszönném ha segítene valaki,vagy adna egy linket!
Feszültségmérés (függőleges erősítés beállítás):
A Volts/div feliratú (bemeneti feszültségosztó) gombot addig tekergesd, amíg a jel a legnagyobb mértékben kitölti a képernyőt (de még nem "lóg ki" belőle). Ekkor nézd meg, hogy hány osztás van a jel "aljától" a "tetejéig". Ezt a számot szorozd meg azzal az értékkel, amire a Volts/div kapcsolója mutat. Ebből megkapod, hogy a jeled (csúcstól-csúcsig) mekkora feszültségű. Pl. ha 5 osztást megy a jel a legaljától a legtetejéig, és a Volts/div kapcsoló 0,2 V/div értékre mutat, akkor Ucs-cs=5x0,2=1Vcs-cs. 1V effektív értéknél 0,5V/div kapcsolóállásnál majdnem 6 osztás (5,64 osztás pontosan ) "magasságú" jelet kapsz. Időalap beállítása: A Time/div fokozatkapcsolót addig tekergesd, amíg néhány periódust látsz a képernyőn. Legalább egy teljes periódus a jó, de néha csak többet lehet beállítani. 20 kHz-es jel egy periódusa 10 us/div kapcsolóállásnál 5 vízszintes osztás (időosztás) lesz (50 mikroszekundum). A folyamatos (feszültség- és idő-)állítást biztosító potenciométerek legyenek a kalibrált állásban (vagy ponttal jelölve, vagy a potenciométer kapcsolt szélső helyzetében)! A leírt feszültségérték 1:1-es mérőfejnél érvényes, ha a fej 1:10-es, akkor a feszültség tényleges értéke a számolt érték tízszerese. Egyébként itt egy videó az oszcilloszkóp kezeléséről. Szerk: Türelem...
Valószínűleg más sem nagyon érti pontosan mit is szeretnél, ezért nem tud segíteni.
Általánosságban: - A bemenetre adott jel paramétereit ismered. Úgy állítsd be az osztót, hogy a jel teljes mértékben látható legyen az ernyőn. ( a volt/osztás fel van tüntetve a kezelőszerven, ehhez sokat nem tudok tenni ) Az időalapot pedig úgy, hogy legalább 2 periódus látható legyen. ( Az idő/osztás fel van tüntetve a kezelőszerven. A periódusidőt ki tudod számolni ha ismered a frekvenciát. ) - A kimenetnél valamilyen sejtésed van arról, hogy mit mérsz. Erősít? Csillapít? És van egy elképzelésed arról, hogy mit fogsz kapni, ehhez állítod a másik csatorna osztóját, amit a kimenetre kötöttél. Aztán kapsz egy képet és addig állítod a kezelőszerveket amíg azt nem kapod amit szeretnél, majd leolvasod az ernyőről az adatokat. Pontos mérésre nem alkalmas a leolvasás pontatlansága miatt. Üdv. PS.: Ha rám hallgatsz erről a türelmetlen stílusról leszoksz, itt nem nagyon díjazzák!
Köszi szépem a "kielégítő" választ!
Még valami,egy raszteren vagy kockán belül 0.2 tizedet jelöl egy vonás? /Sorry, hogy türelmetlen voltam,de nagyon fontos volt,nem akartam senkit sem vegzálni./
Gondolom, hogy 5 részre van osztva a szkópodon a két rasztervonalon belüli rész -mindig úgy szokott lenni-, akkor azon is 2 tizedet jelent egy vonás.
Sziasztok!
autódiagnosztikához használok egy voltcraft usb szkópot. Szeretnék egy olyan mérőkábelt készíteni aminek a végén két banán aljzat van. Ezt egy BNC-banán átalakítóval megoldom. A banános részre pedig csatlakoztathatom a különböz mérő tűket. Hogy tudok én ebbe a kábelbe készíteni 1/10 , 1/100 osztót A szkóp max bemeneti feszültsége 35v Valami olyasmire gondoltam, hogy a mérőkábelbe egy közbetétként beiktatnám és ha nem kell akkor levenném. Ezeket a szkópokat lehet úgy használni a megadott feszültséghatáron belül. hogy közvetlenül a mért feszültség megy be a szkópba? A mérőfejek 1/1 osztásánál is van valami ellenállás a mérőfejben vagy rosszul tudom? Nem vagyok nagy elektronikai guru. Előre is köszönöm a tanácsokat: András
Szia! Szerintem autódiagnosztikához (főleg a gyújtás szekunder részéhez) meg merem kockáztatni, nem kell precíziós osztó. Elég 1%-os mezei ellenállatokból kirakni a megfelelő osztásarányt, hiszen itt az abszolút értékeknek semmi jelentősége, csupán a hengerek jelalakjainak differenciája képzi a vizsgálódás tárgyát. Más kérdés, hogy az osztókat valami szuper szigetelő műgyantával ki kellene önteni és a csatlakozásokat megfelelően szigetelni. A kábel is megfelelő szigeteltségű legyen. Nem biztos, hogy a banán dugó alkalmas erre.
Szia!
A szkópot legtöbbször a jeladók vizsgálatára használom, illetve egy szenzor segítségével a kipuffogó gáz nyomás lengéseit viszem föl a szkópra. A banándugós vezetéket csak az 5v, 12v jelek vizsgálatához használom. Gyújtás szekunder oldalt nem nagyon élné túl ez a szkóp. Hogy lehetne olyan pick up féleséget csinálni amivel erre a szkópra biztonságosan föl tudjam vinni a szekunder képet a gyújtókábelről? Üdv: András
Szia !
Tekersz néhány menetet vékony drótból a gyertyakábelre és ezt nézed. Üdv.
Szerzel csipeszt régi, leselejtezett stroboszkópból és annak a kimeneteit nézed.
Szia. Akkor nem értem, minek az osztó? Az 1:100-as osztásarány miatt gondoltam, hogy csak gyújtáshoz kellhet... A jeladókat szerintem mindenféle hókusz-pókusz nélkül mérheted, 35V-nál nagyobb jelszinttel biztosan nem fogsz találkozni. A gyújtáshoz valóban pöpec a strobi-kábel, vagy veszel 1 gagyibb autós multimétert, amihez szintén jár indukciós mérőkábel. Ráadásul ez gyárilag 4mm-es dugóval van szerelve, így passzolni fog az adapteredbe. A jeladókhoz mindenképp beruháznék egy rendes mérőfejbe, van a kocsiban zavarjel elég. Kivéve, ha direkt a zavarokat szeretnéd egy cukor-spárgán a monitorra csalogatni.
Siasztok!
Hátha tud valaki segíteni, mert még nem igazán értek a szkópokhoz. Hozzám került egy Toshiba 10M2 elnevezésű synchroscope ránézésre teljesen olyan mint egy oszcilloszkóp ,úgy is működik.Sajnos semmiféle adat nincs róla a neten, a google egy találatot se hoz.Adott hogy 10 Mhz és 2 csatorna eddig oké de hogy lehetne megállapítani hogy hány voltot adhatok a bemenetére?A volt/ cm érték max 10 lehet A képernyőn 8 osztás van függőlegesen tehát ebben az állásban 80 voltot láthatnék csúcstól csúcsig. Akkor ennyit rá is köthetek?(gondolom nem). Még nincs hozzá mérőfej és nem tudom milyet vegyek ,hogy tudjak mérni pl. hálózati feszültséghez hasonló jelet (konkrétan 230 V os frekvenciaváltó kimenő jelét akarom vizsgálni ami 2-10 kHz es négyszögjelekből csinálja az 50 Hz es szinuszt ennek a feszültségszintje hasonló a hálózatiéhoz csúcstól csúcsig 400 akárhány volt ha jól tudom.)Ha 1:10 osztásút veszek és rámérek pl: egy 450 V os jelre akkor a szkópra 45 V jut? Vajon mi történik a szkóppal ebben az esetben ha csak 30 V lehet a bemenő feszültsége?
Hello!
Nem ismerem a szkópodat, de általában 300-400Vpp feszültséget el szoktak viselni a szkópok. Nyilvánvaló, hogy ha 10V/div a legnagyobb állás, akkor az 80Vpp de természetes, hogy ennél azért sokkal többet el kell viselnie. (Digitális majálisoknál vigyázni kell, mert van olyan ami automatikusan érzékeli, hogy 1:10 vagy 1:1-es osztó van rajta. Nem egy durranás, a BNC-n van egy tüske, ami zárja a GND-t, az aljzatot körülvevő gyűrűhöz. Problémát szokott jelenteni, ha nem a hozzávaló mérőfej van rajta, mert akkor nem érzékeli, vagy hibásan írja ki a V/DIV értéket.) A legtöbben induktív lökéssel szokták hazavágni a készüléket, (pld. egy relé nyitóindukcióját nézik meg) vagy olyan helyre csatlakoztatják, a GND-t, ahol eleve a földeléshez képest magas potenciál van. A Te esetedben is leválasztó trafót kell használni és gondosan meg kell nézni, hova teszi az ember a mérőtüskéket. Én ha elég kritikus a mérés és félős vagyok, akkor egy külön osztót készítek és az 1:10-es fejet teszem annak kimenetére. (nem kell, hogy pontos legsen, lehet azt számolni is utólag. Úgy is a jel alakot nézi az ember, nem a pontos amplitúdót.) A legtöbb esetben ilyenkor teljesítmény is van, tehát nem kell nagy impedanciás osztót készíteni. Ez csökkenti a ferkimenet hibát. Ha meg saját tervezésű valami, akkor eleve érdemes mérőpontot kialakítani benne. A bemeneti osztó pontosságának megőrzése céljából is ésszerű, ha külső osztót is használunk. Általában egy jó szkópot, vagy mérőfejet nem "kínoz" az ember, azaz nem használja ki a szélsőséges paramétereket. Viszont illene a bemeneti csati mellett megtalálni a bemeneti ellenállást, a párhuzamos kapacitást és a maximális feszültséget. üdv! proli007 |
Bejelentkezés
Hirdetés |