LEHET,hogy hülyeség de muszáj magot alkalmazni? Nem lehetne csak a primer szekundert megcsinálni ferritmag nélkül kivitelezni??? Vagy most nagy hülyeséget írtam? Nagyon alap szinten mondva nem csak arra kell a mag,hogy csökkentse a szükséges menetszámot és ezáltal kevesebb rézzel megoldjuk?

100 kHz-re méretezed? Melyik kapcsolást csinálod? A Cimóét? Csak azért ajánlottam az ETD magot, mert nekem a 230V-os tápoknál nagyon bejött. Remélem jó lesz majd ennél is.

A 230-as tápomat egyszer véletlenül elindítottam egy félmaggal Jó nagyot csattant, győztem javítgatni. Szerintem felejtős dolog még rágondolni is.

Igen 100khz-re méreteztem, azaz 50khz-re mert ugye annyi jut a félprimerekre az ellenütem miatt..
A kapcsolásból egyenlőre még annyi fix,hogy sg3525 -el lesz a vezérlő ic de van már konkrét az elképzelésem az egész meghajtásról de az majd kisérleti úton fog végleges formát ölteni.

Az meg,hogy félmaggal jó nagyot csattant azon nem csodálkozom, mert sztem azért van méretezés beli különbség, ha nem használsz magot. de tuti meglehet valahogy csinálni...mert halottam róla...
De szívessen fogadok bármiféle hasznos szakirodalmat, nem konkrét kapcsolást várok nyáktervvel. CSAk néhány dologban segítséget várok a nálam több tapasztalattal rendelkezőktől

Tekertem ETD-EI-és torroidot is, de ami eddig a legkönnyebb volt bekötni az a torroid. Alacsony menetszámnál abszolút fölényben van a torroid. Ugyanis jóval könnyebb megtekerni.

Én pl úgy csináltam, hogy feltekertem a 2y2menet primert kb 120 fokban a torroidra, a szekundert meg 400 fokban.
Ez már egy elég jó csatolás.
De ha még nagyobb teljesítményt szeretnénk és nem akarunk már túl vastag vezetéket, akkor megbontjuk a primert 2 párhuzamos részre és 1-1 oldalt lesz 2-2 félprimer tekercs 90 fokban feltekerve.
Egyrészt szorosabb lesz a csatolás, másrészt megoszlik a vezeték vastagsága és könnyeb lesz tekerni. Harmadrészt a panelon arra az oldalra újabb fetek kerülhetnek amik kicsit ritkábbá teszik a fetek elosztását és egyben javul a hőleadás.
(ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy felraktam egy nyáktervet az általam épített tápról és ott a primer oldali fetekkel szemben kialakítanánk még 1 ugyanolyan fetes részt és párhuzamosan még 1 primer tekercselést)

Tehát ha jól értelmezem akkor 2 darab full primerünk van ugye? 2x2 menettel és ebből van kettő.
Így gondolod ahogy a képen van ugye?
Ha igen akkor ez jó ötlet én is valami hasonlóra gondoltam.

A Másik kérdésem, h láttam a Tali Bt-nél,hogy vannak különböző bevonatok. Melyik bevonattal érdemes kérni? Láttam,hogy elektromos szigetelés szempontjából is különböznek de sztem erre nem kell nagy ügyet vetni hisz relatíve kis feszültségen dolgozik majd.

Igen, így gondoltam.
Csak ugye úgy kell tekerni, hogy a belső piros kék vezeték fel van cserélve.
Szigetelés típusára nem kell különösebben ügyelni.

Okés azt tudom csak elkapkodtam a rajzot
De azért köszi.
Majd ha lesz kérdésem majd még írok

Hello!
Valaki megtudná nekem mondani,hogy milyen képlet alapján számoljuk,hogy ki X frekin mekkora a behatolási mélység (skin hatás).

És ide csak olyan sodrott vezeték alkalmazható amelynek elemi szálai galvanikussan el vannak szigetelve egymástól, ugye?
Csak kérdem én,hogy akkor a hangszóróvezetéknél minek emelik ki,hogy x száz érből van és hogy az milyen jó lesz majd a magashangoknak, hogyha nincs is elszigetelve egymástól az a sok ér..... Akkor ez azzal erővel lehetne tömör is nem?

Hát, azért nem ugyanaz mint a tömör, mert nem érintkezik a teljes felülete a szálaknak, de mérhető hatása az nincsen.
Hangszóróvezetéket azt hangszórókhoz kell használni... ide litze való, vagy megfelelő keresztmetszetű CuZZ-ket kell fogni.

Ilyen nincs, nem úgy kell értelmezni hogy eddig hatol be a felszíntől, az alatt pedig nem folyik áram, az egész vezetőben fog folyni áram, csak az áramsűrűség eltolódik a vezető felülete felé.

Ha a közelítő képletre vagy kiváncsi, amivel általában megszokták határozni a huzalátmérőt! akkor azthiszem d=(17/f)^2 d[mm] f[kHz]

Elírtam, d=(17/f)^0.5

A legjobb eredményt eddig 0,15 mm-es CuZ szálakból sodort litzével értem el ETD 49 maggal, 60-100 kHz között. Ha erősítőhőz csinálsz tápot, 3,5 - 5A/mm2 lehet az áramsűrűség, kiviteltől függően.

Skin-hatás

Köszi szépen srácok! Így már érthető a dolog és ha jól számoltam 50khz-re akkor max 0.6mm átmérője vezetéknél vastagabbat nem érdemes használni! Egyszer kipróbálom a 0.15öst is de egyenlőre csak 0.6-os Cuz-hoz tudok hozzájutni
Köszi a linket is.

szevasztok!
Szeretném azt megoldani,hogy SG3525ös IC-nek az oszcillátor frekvenciáját tudjam változtatni kb 20-100khz között. Néztem egy rajzot ott az Rt ellenállás 3k volt a Ct kondi pedig 4.7nF! Az ic adatlapjában szereplő képlet alapján ez így durván 100khz. Az a Kérdésem,hogy elegendő Rt ellenállással sorba kötnöm egy 5k trimmert? Mert így akkor tudnám 8K és 3K között változatni az ellenállást ami képlet alapján ha 8K -val számolok 18khz-re jön ki... Vagy esetleg Ct kondi értékén is variálnom kéne. No meg Mit érek el ha változtatom a Ct értékét is.. Mi a szerepe ??? Dead time-ot lehet vele befolyásolni??? Valaki legyen szíves magyarázza már el nekem,hogy hogyan mi az összefüggés Rt ellenállás és Ct kondi között
Köszönöm!

Üdv!

Mindegy, hogy Rt- vagy Ct-t változtatod az eredmény ugyan az lesz. A kettő időállandója válozik (R*C).

Valamelyest van összefüggés a kondi értéke és a DT közt, de az majdnem elhanyagolható.

Hello

Énn ezt az adatlapot találom jobbnak, mert ebben könnyebben el lehet igazodni.

Benne van, hogy mik lehetnek az adott alkatrészek határai, és a frekvencia táblázat is.

Fél éve kísérleteztem vele sokat. Jó fajta vezérlő. Stabil, de a 494 mellett döntöttem végül, mert a védelmi áramköröknek nem kellett sok + alkatrész. (Meg van is a műhelyben sok belőle, és lehet kínozni őket.)Bővebben: Linkhttp://www.datasheetcatalog.org/datasheet/motorola/SG...AN.pdf

Köszi szépen a válaszokat!
Adatlapokat én is nézelődtem de konkrétan erről nem sok mindent találtam gondoltam megkérdezlek hát beneteket.
De ha nincs nagy jelentősége hogy melyiket változtatom akkor jó...
Emmzolee én is nézegettem a tl494-et de akarok egy próbát tenni ezzel is... de védelmi áramkörökkel kapcsolatban lehet lesz gond és talán az sg3524 -el egyszerűbben meg lehetne oldani a túláram és rövidzárvédelmet, de hát egyenlőre menjen a tápom aztán lehet ilyenen agyalni...

Nemrég álltam neki ennek a tápnak.
A trafója E42-N67 (2mm2) -es magból lesz. 24x0,35 mm-es réz szalagból szeretném tekerni a primert és 25x0,2-es ből a szekundert. Meg lehet azt csinálni hogy egymásra tekerem a primer és szekunder szalagokat? Jó lesz így a csatolás? Eddig csak a "menet-menet mellé" módszerrel tekertem de most megpróbálkoznék a szalagos tekeréssel, amennyiben elméletben lehetséges. Érdemes ezzel próbálkozni, vagy inkább sodorjak litzét ?

Jujj mit írtam
2cm2-es a mag ...

Hol a folytó a szek. oldalról? Így nem fog működni a szabájzás.

A 10x2200µF helyett 10x220µF bőven elég primér oldalra, és fejeld meg még 100n-s fólia kondikkal.
Szekunder oldalra pedig több puffert, oda nem muszály low esr-t, és arra is köss fólia kondikat.

Meghajtásnál, a legelső diódás emitterkövető szerintem fölösleges, a BD-k bőven elegek.
Az 5819-esek is fölöslegesek, ha jó a nyákterv.

Meg rakj snubbert a fetekre, vagy ha csinálsz diódás-kondis túlfesz elvezetőt, akkor a 30V-os brutál logic fetek is belemennek.

ui: A csatolás akkor a legjobb ha a tekercsek azonos térrészt fednek le, és geometriailag is ugyanabban a térben helyezkednek el. Ez gyakorlatban kivitelezhetetlen, csak közelíteni lehet pl. ha szendvicsesen pakolod a tekercseket, 1 szalámi, 1 sajt, 1 szalámi, 1 sajt...
De az osztott primeres tápoknál, arra kell nagyon odafigyelni, hogy a primér-primér csatolás nagyon szoros legyen (többszörös bifilláris tekercseléssel)

Pontosan hová kell a fojtótekercs? Hogyan és miből kell elkészíteni? Akkor tehát lehetnek szalagból a tekercsek? Jó lesz az hogy a menetek teljesen fedik egymást? Nem lesz ebből így "kondenzátor" ? Tudsz linkelni egy olyan kapcsolást, ami módosítások nélkül is jó és érdemes megcsinálni?

Pimi9
Ha már elindult itt újra a dolog akkor én is megkérdezem,hogy mi alapján kell méretezni a szekunder oldali fojtót? Milyen paramétereket kell tudni hozzá és milyen képletbe áll össze a kép???

A visszacsatolást a fojtó után szoktuk visszacsatolni a szabályzókörbe?

Pimi!

Mindennek megvolt az oka, hogy így csináltam.
A szabályozás ha hiszed ha nem tökéletesen működik, a fojtót épp azért hagytam le mert a kondik jól bírták a töltögetést és nem melegedtek.
350W ig terheltem, és a feteken, kimeneti diódákon kívül nem melegedett semmi.
Azért van 10x2200u, mert nem használnak kondenzátort csak vastag vezetéket az akkutól. Tehát nagyon is jó ha ottan az a sok puffer, egy amolyan készenléti belső puffer. Ráadásul lehet többet is ér így, mintha 10x annyit rákötnénk kívülre. Nyáktervileg így pont ott van ahol a legjobban szükség van rá.

A meghajtásba kell az emitterkövető, a gyors kikapcsoláshoz. Ne aggódj ki lett próbálva így is úgy is!
Az 5819 nem árt ha ott van, mert kicsit hosszú az út a fetekig. Ahogy te mondanád az a 40ft-nyi dióda igazán nem megterhelő.

Snubbert azért nem raktam mert a nyák úgy van kialakítva hogy nem nagyon van mit snubberelni.

Tehát ami itt megjelent azt csak a nyáktervemmel együtt garantálom. Azért is csatoltam együtt minden információt annak idején egy rar-ban.

Bassmaster!

Továbbra is javasolnám a toroid használatát, EE-re sokkal nehezebb lesz!
Nekem is van EE-55-öm és ha azzal kellett volna megcsinálnom a trafót normálisra akkor inkább azt mondtam volna kösz szépen nem.
De ez csak egy jó tipp.
Gyártók sem véletlen toroidot használnak.

Akkor nyugodtan megépíthetem ezt a kapcsolást? 4 db TDA 7294-et hajtanék róla, kb +/-35V-ról. Nekem nincs semmi bajom az ETD, EE magokkal Azért szeretném ilyenre tekerni, mert van belőle jónéhány, és a rézszalag is pont jó rá. (toroidra nem tudnék szalagot tekerni) Erről a szalagtekerésről mi a véleményed? (az E magos előítéleteket félretéve ) Látsz benne valami elvi akadályt? Ezt nagyon könnyen meg tudnám csinálni és kis helyet is foglalna.

A jó működést csak a saját nyákkal tudom garantálni, ott úgy van kialakítva a nagyáramú rész hogy minimálisak legyenek az induktivítások, amin kialakulhatna a nagy áramok miatt a túllövés.

Képeken talán látszik talán nem, hogy a toroid 2 fetekhez vezető szála közvetlenül a beültetés oldalon van behegesztve a fetek drainjének tövéhez.
Én sem vagyok az ETD ellen csak itt most nem ő lenne opcionális. De természetesen megoldható.
Szalagtekerés jólehet, csak jól szigetelned kell. Kivezetéseknél hogyan gondoltad? Kihajlítod esetleg az ETD lábaihoz?

Ha esetleg kell toroid egyet talán eltudok adni.

Milyen toroidod van? Ha jó lenne ehhez a táphoz akkor érdekelne :yes:
Szigetelésnek ugyan azt a sárga fóliát és a prespánszalagot tekerném vissza ami gyárilag is rajta volt a trafón, a kivezetéseket pedig 4-5 db ráforrasztott 1mm-es CuZ dróttal csinálnám.

Biztos hogy az élettartalmuk viszont lerövidül, másrészt elég nagy áramimpulzusok szaladgálnak, EMI-je biztos van.

Lehet újat mondok, de nem számít a kapacitása, sokkal inkább az impedanciája, és a 220µF-os típusuaknak sokkal kisebb mint a 2200µF-osoknak.

A meghajtás pedig túlzásba van víve.

Snubber elhagyása pedig a primér-primér csatoláson múlik leginkább. 60V-os fetek is bírhatják még.

Egyébként jó a nyák.

Kérlek, ne légy negatív!
Nagyon kevés hozzáértő ember rak fel az internetre csak úgy, hogy mások utána tudják építeni, működőképes nyáktervet, és minden információt a megépítésről!

Ezeknek a kondiknak az élettartama ha jól tudom 3000h/105 Celsius fokon. Miután nem melegedtek, úgy az élettartamuk kb egy normál kiszáradással számolva várható.

Szoktak hozni javításra akkumlátor töltőket, amiben flyback táp van és szimplán a kimeneten a 85 celsius fokos sima kondik amik kb 2-3 év alatt száradtak ki, de folyamatosan használják őket. Ezzel csak arra akarok célozni hogy egy jobb minőségű kisebb impedanciájú kondival és nem olyan sűrű használattal mint az, ez az idő jócskán kitolódik.
Persze ez nem mentség, természetesen simítaná a töltőáramot és ezzel együtt a kimenő feszültséget is, de úgy voltam vele hogy a célnak ez is tökéletesen megfelel.

Felhasznált yageo kondik
Ezeket a kondikat használtam. Az táblézat alapján a 220u/25V-nak 100mOhm, a 2200u/16V-nak 32mOhm

Miért mondod hogy nem számít a kapacítás?
Vajon miért tesznek az autó hifibe Faradokat?
Részben az kis impedanciáért, és ami ugye ezzel együtt jár a nagy áramok miatt amit az szolgáltatni tud.

Ha csak az impedancia számítana, akkor nem 1F meg 2F-os kondikat árulnának hanem több kondiból összerakott alacsony impedanciás puffereket.


Köszi, igyekeztem

- Jó, a kondik bírni fogják, mi a helyzet az EMI-vel?

- Flyback tápoknál a szekunder áram nem impulzus szerű mint nálad, hanem nagyjából lineárisan emelkedő fűrész. Másrészt nem összevethető vele, mert más a működési elve.

- Van ott soros induktív tényező is. (ESL)
Ami a 2200µF-nál biztosan nagyobb.


Azért mert jól hangzik és jópénzért el lehet adni.
Egy pl. 12V-os 60Ah-s akku kapacitása mekkora kondenzátorral mérhető össze? Mekkora a belső ellenálása ha zárlati árama kA-ig rug?
Ha elég nagy a keresztmetszete a bekötő vezeték(ek)nek, akkor teljesen fölösleges oda bármilyen kondenzátor.
(komolyabb rendszerekbe külön akku(k) figyelnek az erősítő melett)


Ahova azokat kötik ott az impedanciája már édesmindegy, mert olyan vezetékhurkokkal van bekötve a táphoz...

A tápban pedig az n*10kHz-s kapcsolóáramkörnek kell a lehető legkisebb impedanciájú táplálást biztosítani.