A hatarolast nem a vedelem okozza (az is okozhatja ha van vedelem) de jelen esetben ennel a vegfoknal (es a hagyomanyos vegerositoknel/erositoknel altalaban) a tapfeszultseg az ami nagy kivezerlesen "elfogy". A szinusz teteje es alja ilyenkor ellaposodik mert az erosito nem tud nagyobb feszultseget a kimenetre (terhelesre) biztositani. A szkop progi jo lehet amugy jelalak vizsgalatra. Egy egyszeru feszultsegosztoval es muveleti erositos illesztessel konnyeden megoldhato a feszultseg leosztas is.

Most már értem.. Köszi

Szia!



Egyszerűen, egy soros ellenállás és egy poti segítségével.
Az osztásarány legalább 1:10 legyen. A potit állítsd 0-ra, hanggenerátorból adj jelet az erősítőre, a potit pedig addig tekerd fel, amíg a pcszkópon értékelhető jelet kapsz.
Arra vigyázz, hogy a hangkártya bemenete nem visel el 1-2V-nál többet.

Bekötöttem a próba erejéig. Ráadtam 30Hz szinuszt az erősítőre s ilyen alakú a szkóp progin a jel. Az hogy én nem műterhelést kötöttem az erősítőre, hanem a hangfalat használtam az baj? Az első ábra már rohadt hangos (az ablak már remeg)de még szép a jel,a másodikon még feljebb hangositottam. Itt már elváltozott a jel, de ez nem a trafó miatt van ugye? Ez nem laposodik hanem hegyesedik.. mi ez?

Szia!

Nem lehet, hogy túlvezérelted a hangkártyát? Csökkentsd a potival a hangkártyára jutó feszültséget, és nézd meg, hogy változik-e a jelalak.

Szerintem is ! Már a hangkártya nem bírta.
Közöltem le régebben más fórumon előosztót hangkártyához.
Szerintem fix osztóval jobban mérhető mint potival, mert a potival nem tudod az osztásarányt.
Csinálj egy 1:100-as osztót, azzal már mérhetsz erősítőkimenetet. (100kOhm/1kOhm) Így a szkóp programod "naggyából" pontos. Valamint annyira (mérés szempontjából) a mérőpontot nem terheli.

Szia!

Szerintem itt nem is fontos, hogy pontos legyen, mert csak azt kell neki látni, mikor kezd el torzítani a jel. A pontos értéket egy multiméterrel is meg lehet mérni.

Ezt a kapcsolást csináltam. Gondolom nem jó.
Bocs az amatőr kérdésért, de hogy csináljak 1:100 as osztót?
Leszedtem egy tök jó kis szkóp progit Scope 131 a neve, azzal nem csinálta. Ez kijelzi a bemenő feszültséget is (?) legalábbis azthiszem, mert van egy V p p és egy V max érték a képernyőn.
Ma már fáradt vagyok,meg alszik a család is, de holnap ha megtudom milyen az osztó csinálok egyet és lemérem az erősítőt.Tehát amikor laposodni kezd a jel, rámérek a kijövő feszültségre kiszámolom (R=U/I) mekkora az áramerősség, ezután az áramerősségből és feszültségből kiszámolom a teljesítményt. (P=U*I)
Valahogy így?

Így is jó, de a szkópon látod a rasztert (vertikális és horizontális osztás). Az arra való hogy mérni is tudj vele. Ha az osztód potméteres, akkor a raszter nem hiteles! Ha beállítod a szkóp programot 5V/div-re akkor annak annyit is kell mutatni mert különben csak a jelalakot látod viszont mérni nem tudod a feszültséget pontosan (sem!).
1:100-as osztónál a bemenetre küldött jel 100Voltnál és 1V/div-nél pont egy raszternyi szinuszos jelet rajzol ki a képernyőn. Ebből tudod hogy éppen 100V a bemenőfeszültség az osztóba. Ha potit használsz akkor nem tudod az osztási arányt és nem tudsz számolni. Hf mV mérő nélkül meg elég nehéz.... A digitmultik elég jók, csak én nem szeretem ilyen mérésekre mert néha átvert mikor valami zavart is össze szedett. Tök hülyeséget mért, erre elővettem a saját készítésű ezeréves FET-es analóg műszerem, és mindjárt a valós értéket mutatta.
Szerintem elég ha a tápfeszből és a terhelésből számolod a teljesítményt. Ha a 40W-os hangfalaidat kihajtja teljesen akkor tuti hogy többet tud. Ez attól is függ hány Wattos trafót raktál bele. Ha nagyobb 180W-nál akkor +/- 35V-nál simán kijön a 60W 8
Ohmon. 4 Ohmon ne hajtsd meg mert tuti tranyóhalál.
A tranyóban olyankor a lapka hőmérséklete túlhaladja a megengedett hőfokot és amiatt száll el. Hiába akármekkora hűtőborda! A hűtőborda tehetetlensége miatt a lapka hőjét nem tudja rögtön elvinni, ezért a tranyó csak ennyit csinál: ficcc! :eek2:

Csak érdekességképpen szerettem volna szkóppal is lemérni, mert szeretném megtanulni. Kb 1 éve kezdett el foglalkoztatni az elektronika és nagyon szép hobbi. Csak még sokat kell tanulnom.
A tápnál már lemértem, 24Voltos a tápegység 10000µF pufferral oldalanként. Amikor már a hangfalak szét akarnak esni 2A körüli csúcsáramot mértem multival a táp egyik ágában.
A trafó teljesitményét nem ismerem, mert nem volt ráirva semmi. Kaptam egy ismerősömtől, szimmetrikus siemens toroid 17,7 +/-. A képen látható mekkora. Valami műszerben volt azt mondta. Ismeri valaki?

Szerintem Hi-fi erősítőt nem hang kártyáról sz.gépről szoktak +hajtani,hanem inkább jó minőségű Cd.ről vagy fejegységről.Az a 4poti minek bele?Nyugalmi áram beállítónak nagynak tűnik.Amennyiben 2X24Voltos DC.tápról hajtod akkor 8ohmon 2x30W szinusz,4ohmon 2X45W teljesítményed lesz.Egyébként ekkora tápnál a BD249c-250c még elviseli a 4ohmos hangszórót Rt.-t.Én is 4ohmos dobozokat használok /mivel ilyet hoztak kintről olcsón/és nincs gond a Texas végfokkal +-40Voltról megy.Igaz enyémbe 4Db.Bd van modulonként/oldalanként,és 7-es ig szoktam odacsavarni csak.10-es a max.elég rendesen melegszik a vége felé,70-75fokot is mértem már a nagy hűtés ellenére.

Ha zenét akarok hallgatni akkor CD-re kötöm az erősitőt. A számitógépre azért szoktam rákötni, mert csak PC-s szkóp ill, hanggenerátor progim van amivel babrálhatok
Az a 4 nagy poti amit kérdeztél az a hangszinszabályozó áramkör. Mély magas balance hangerő + loudness kapcsoló.

Mi a hetes? Mi a tizes? A tizes a 0dB? Vagy a hetes az?
Itt annyi fogalomzavar kavarodik, hogy néha azt sem tudom hová kapjam a fejem!
Vagy esetleg a vonali bemenet a tizes? Vagy az a hetes?
Ha esetleg.. Mondom esetleg (!) a 775mV-ot mint bemenőjelet elfogadjuk 0dB-nek akkor már van viszonyítási alap. (Ennek a duplája a vonali bemeneti jelszint!)
Ne beszéljünk hetesben és tizesben..... Pl: ha valaki logaritmikus potit használ akkor az teljesen más mint amikor valaki lineáris potival szabályozza a hangerőt! Ha valakinek a loudnesst is a poti szabályozza akkor a hangerőtől függetlenül is más teljesítményt kap mint az előző két esetben....
Remélem nem volt túl bonyolult amit leírtam!

bgsf-nek teljesen igaza van. Délután próbáltuk le az erősítőt egy ismerősömmel, és meglepő eredményre jutottam. Valami nem stimmel... Egy Cd walkmanről hajtottuk meg és alig szólt.. aztán itthon is leteszteltem, itthon ugyanakkora hangerőnél dupla olyan hangos. Érdekes de mindkét esetben a hangerő poti kb ugyanakkora állásánál kezd torzitani, de ez nem függ össze a hangerővel amit hallunk.
Valami illesztés a hangszínszabályozónál nem jó vagy mi.
Egy sima Lm1036 van a végfok elé kötve. Az Lm szabályozókör csak az ICből áll, és csak akkor szól jól ha megfelelő erősségű jelet kap. Úgy tűnik a Cd walkman nem volt jó, de itthon a DVD rca kimenete pedig megfelelő jelet produkál a számára.
Bárcsak le tudnám mérni a hangfrekis jelet a bemeneten és a hangszinszabályozóból kijövet.
Nem azért torzított nagy hangerőn megrt elfogyott a szufla a tápból, hanem azért mert valami túl lett vezérelve. Talán..

Hát ezt egyszerűen meg tudod oldani! Mivel a hangkártyának két bemenete van (left/right), az egyiket a hangszín bemenetére kötöd a másikat a kimenetére.
A szkóp programot chopped, vagy CH1 és CH2 üzemmódba kapcsolod. Így egyszerre látod a bemenő és kimenő jelet. Ha feltekered a potit akkor látod hogy mikor torzít be a jel. A háromszög jelalak amit felraktál szerintem gerjedés az előfokban. Felejtsd el az IC-s előfokot! Építs egy sima lepkét, akár aktívat is! Két tranyóval megúszod!
Szerintem nem sokkal drágább egy sztereó poti mint egy monó. Ha érdekel, akkor itt megtervezhetjük a hangszínt az erősítődhöz. Meglátod hogy jobb lesz és olcsóbb is!

Mondjuk azt én is tudom hogy a szabvány szerint 0db=775mv.ez viszont nem jelent semmit gyakorlatilag,mert van olyan végfok amit már 350mV/22Kohm bemenőjellel ki lehet vezérelni pl.STK 078,STK4131.Az én végfokom Panasonic autórádió mp3 fejegységről működik,na és Digi beltériről hallgatom a jazzt.Ezt csak azért írom le mert mindkét cucc lead 2Voltot max.hangerőre állítva 22Kohm bemeneti R-on mérve.Ami 2000mV felel meg,műszerrel is +mértem először nem akartam elhinni amikor +vettem.A texas végfokot úgy áll.be hogy 850mV bemenő jellel ki lehet vezérelni 8ohm/65Wattra.Mivel mostanság 4ohmos dobozokat használok ezért csak max.7-ig tekerem az erőlködő potit mert nem akarom széthajtani a hangszórókat,+aztán a szoba is visszhangzik rendesen.

Gyakorlatilag a TEXAST meg lehet úgy is építeni hogy akár egy dinamikus pick-up is meghajtja teljes hangerőre.
Én csak azt írtam hogy a hetes és tizes potméter állás semmit sem mond senkinek. Mivel ez csak egy viszonyszám! Így már más hogy leírtad hogy mekkora bemenőjellel használod! Így már lehet viszonyítani. Most már csak az a kérdés hogy logaritmikus a poti ellenálláspályája vagy lineáris? Mert ebből még jobban lehet következtetni a jel nagyságára.
Most nem akarok okoskodni, de a legtöbb "normál" készülék általában szabvány kimenő jelet ad. Ez lehet a vonali 1,5V, vagy a 0dB 775mV. Az MP3 nem ide tartozik, mert az a fejhallgató meghajtására szolgáló kimenettel van ellátva! Ott akár több volt is kijöhet.
A szabvány hifi kütyük szinte mind ezt a két jelszintet használják, de sokkal jellemzőbb a 0dB.
Amúgy meg tökmindegy mekkora bemenőjellel hajtunk meg egy erősítőt, csak szépen szóljon (na meg hangosan!).

Igy van szépen szóljon vagyis natural sound hoz közel álljon.Jó példa erre a Sony TA-F470 vagy a Yamaha hasonló kinézetű/méretű kb.16Évvel ezelőtt gyártott felső kategóriás 2X80-90W-os erősítője.Ezek ugyanis hangszin kikapcsolása mellet un.direct módban is természetesen szólnak,akár mély mély-közép,közép, magas,hangok tekintetében.Ilyenkor érzi az ember hogy mennyivel jobban szól,szélesebb sávban a 3utas dobozka.

Annak nagyon örülnék ha segítenétek megtervezni egy új előfokot. Csinálok a szkóp progihoz kábelt amivel le tudom mérni a jel nagyságát és az előfokomat hogy mi torzít. Én is jobban szeretem a tranzisztoros cuccokat, mint az Ic-ket.
Igazából olyan aktiv előfokot szeretnék ami szépen emel.. tehát nem tompítja le a mélyeket magasakat.
Találtam is valahol ilyen rajzot mindjárt megkeresem..

Nem találom bkker..

Pedig az IC-kben is tranzisztorok vannak. A legmagasabb igenyeket kielegito studio berendezesekben nem is keves IC talalhato

Sziasztok!

Én itt új vagyok, de a Hi-Fi-ben nagyon régi csont. Megvan az az előnyöm, hogy még "élőben" hallgathattam végig a HiFi Magazin korai számaiban leírt cuccokat.

Akkoriban nagyon sokan izzadtak a székben hallgatás közben, és gondolatban gyűrögették a diplomáikat.

Hatalmas értéke volt egy egy olyan felvételnek, amit közvetlenül vágtak a lemezre, minden stúdió berendezés nélkül. Sajnos az élet azt mutatta, hogy az a cucc, amit ilyen felvételekre fejlesztettek, az megbukik a piacon. Ennek az volt az oka, hogy a dirktvágott forrás anyagnál a részletező, pontos erősítők csodálatos éményt tudtak adni, de ugyanezek az átlagos anyagon szörnyű hangot adtak, mivel az átlagos anyag tele van szakmai és minőségi hibákkal.

Ma is az az álláspont, hogy a RÉGI felvételeket legjobb egy single csöves cuccon hallgatni - mert az nagyon jótékony.

De azért biztosítok mindenkit, hogy a megfelelő forrás anyag mellett azért a -130 dB erősítők nem fognak leszerepelni...

Jó jó ezt tudom Én nem így értettem... Én ott "utaltam" meg az Ic-s dolgokat amikor vettem egy Onkyo hiper szuper erősítőt, és azthittem tök jó.. de egy idő után zavart valami.. Próbából kicseréltem az ezer éves orionomra és rögtön ezután el is adtam az onkyót. Azóta volt már pár ic-s erősítő nálam, de eddig semelyik hangja nem jött be.. Ezért írtam hogy nem szeretem az ic-ket.

Az Ic-kben is tranzisztorok vannak,na igen csak mondjuk STK-végfokba belezsúfolnak néhány smd.R-t 65W-os végtranzisztorokat aztán csodálkozunk hogy gyengén szól.PL.a mély hangok alsó része hiányzik ami van az +torzít rendesen 20W felett.Egyébként én Hi-Fi JVC és Panasonic fejegységet használok aminek CD/mp3 része 6HZ-20KHZ ig visz át és vonalkimenetről szedem a jelet RCA csatlakozóról.Ez a cucc 30ezres kategória.Minden nagyképűség nélkül mondhatom jobban szól bármelyik hordozható mp3/mp4 lejátszótól.Ezt csupán azoknak írtam le akik ragaszkodnak az 1500számot tároló -lejátszó telefonokhoz +egyéb műanyag hordozható kütyükhöz.

Ebben igazad van! De! Míg egy tranyós erősítőbe a tranzisztorokat én válogatom, addig az IC adva van. Se jobbat , se rosszabbat nem lehet kihozni belőle mint amit tud.
Gondolom mindenki ismeri a tranyó gyártás folyamatát...
Legyártják a lapkákat és tokozzák. Aztán megy az automata mérősoron és olyan felirat kerül rá aminek megfelel (A, B, C fesztűrés) és olyan sorszám aminek a béta és a zaj megfelel (107, 108, 109). Ettől függetlenül még az azonos tipusok között is van szórás. Extrém esetben sikerülhet beépíteni egy előfokba két gyengébb tranyót egy csatornába. Ha ez még azzal is jár, hogy a poti (hangerő vagy hangszín) kicsit aszimetrikus, akkor egy lelkes amatőr vakarja a fejét és lehervad a kedve, mert nem tudja hogy miért tozít a fél oldal és miért szól gyengébben a másik......
A stúdió cuccokban tényleg sok IC van, de ez lelkes amatőröknek megfizethetetlen, ráadásul a legtöbb stúdió kütyü egyedi darab. Értem ezen azt hogy még ha sorozatban is készül (kis szériában....) szinte mindegyik más egy kicsit.
Erre csak azt mondom, hogy analóg telefonközpontok vivőfrekvenciás egységeit mértem be és állítottam a megadott frekvenciára és jelszintre. A több százezer darabban két egyforma nem volt, mert szinte mindegyikben kellett kondit vagy ellenállást cserélni mindig más értékre hogy jó legyen. Az egység IC-s volt........

Ne is keresd!
Van egy olyan program amivel megtervezheted és virtuálisan tesztelheted is! Ez azért jó, mert sokszor nem kapsz olyan potit amilyen a rajzon van. Ebben a programban átírhatod az értékeket és tesztelheted a hatékonyságát. Ráadásul többféle hangszínszabályzó közül választhatsz.
Tettem fel képet róla! A potmétereket tologathatod és az átviteli görbe úgy fog változni!

Ennek az általánosításnak se füle, se farka. Egy integrált végfokban az STK-n kívül van egy komplett elektronika, mindnek megvan a hatása a hangképre. Tranzisztoros végfokoknál a mély hangok átvitelét a külsőleg elhelyezett csatolókondikon és visszacsatolókör frekifüggését beállító kondikon kívül a tápegység határozza meg a leírt jelenség tekintetében.

Fesztűrést méréssel? És amelyik átüt 95V-on, abból lesz a B? Igaz, hogy működni már nem fog, de B lesz .
Azért ez sem igaz így, egy IC körül is lehet sokmindenhez nyúlni, az OPA-k világa erre egy alapvető példa. nagyon sokféleképpen tudnak szólni, környezettől függően. És ez végfokoknál is igaz.

Egyetertek didyman-el! Arrol nem is beszelve, hogy pl. egy muveleti erositoben a bemeneti differosito tranzisztorai a gyartastechnologia miatt igen jol egyuttfutnak illetve a kialakitas miatt a homerseklet-egyuttfutasuk is tokeletes lesz. Diszkret tranyokkal nem lehet ilyen jo egyuttfutast megvalositani barmilyen pontosan is mericskeled oket (tekintsunk most el az egy tokban 2 v. tobb tranyoktol...). Nem akarom magasztalni az IC-ket de vannak alkalmazasok amikben egyszeruen verhetetlenek. Hangfrekvencias dolgokban messze nem azok, de lehet veluk is igen jo eredmenyeket elerni csak tudni kell hasznalni oket es tudni kell melyik tipust hova hasznalhatja az ember jo eredemennyel

De ugy erzem kezd mar nagyon OFF lenni a tema. Hogy ON is legyen: ki milyen muveleti erositovel epitette mar meg ezt a Texas erositot? .... jeee! ez is IC-s (legalabbis a bemenete) ...

Hogy válaszoljak is!
uA709, uA741, TL071, uA748. Eddig ennyivel építettem több darabot. Szkóppal mérve 10Hz-1MHz-ig egyenes frekvenciaátvitelt produkált mindegyik tipus. Szerintem csak a visszacsatolás miatt állt le 1MHz felett. De arra szükség is van mert sikerült néha 25MHz-s oszcit is építenem!
LM IC-kel nem is próbáltam mert annak idején nem is volt.
Tapasztalatom szerint , mivel az IC kisjelű beállításban van akármelyik műverrel elketyeg, szinte mindegyik produkálja a megfelelő frekiátvitelt. Sajna torzításmérőm nem volt (és nem is tervezem...) így a torzításról konkrét adataim nincsennek.
Amúgy ha belegondolunk akkor az egész erősítőt egy STK IC-ként lehet kezelni. Egyszer ha lesz időm akkor megpróbálom bele zsúfolni egy akkora tokba!