Ilyesmiről semmiféle pontos információm nincs, nem tudom megmérni, hobbi elektronikai körülmények közt nem hiszem hogy érdemes belemenni és én nem is akarok.
Annyi biztosat tudok, hogy ha valaki megépíti, a fejegységének a működésére nem lesz észrevehető hatással a táp, és semmi hallható zajt nem szabad észlelnie.


Hmm....
Nagy basszusoknál erőteljesen pislákol a belső világítás, és a kondi megoldja a problémát.
Annyira azért nem parasztvakítás.
Egy külső puffer az erősítő tövébe még mindig olcsóbb és elegánsabb mint hüvelykujjnyi kábelt oda vissza behúzni az autóba. Az a 22.000u csak használ a rendszernek, és nem mond hogy jobb lenne 2200u!

Belemehetnénk ennyi erővel abba is, hogy ne ólom tartalmú ónnal forrasszuk meg a tápot mert nem felelne meg az RoHS szabványnak és terhelnénk vele a környezetet, de szerintem felesleges ilyen vitákba bocsáltkozni, szerintem.

A táp így készen van és remekül működik, aki szeretné megépítheti, aki nem bízik benne azt nem kötelezem semmire.
Én felkínáltam egy lehetőséget.
Ha tudsz jobbat készen ajánlati itt megteheted!

Részemről felesleges további vitákba bocsáltkozni, mert szerintem karácsonyig itt ülhetnénk.

Üdvözletem, békével, további szép napot!

És hogy van bekötve? Csak rá van akasztva valahova a táp, vagy az akkura van bekötve?


Ilyet nem mondtam.
De jobb végeredményt kapsz, hogy ha az erősítő és a táp közé pakolsz puffereket, és nem a táp elejére.

A te esetedben, de a Farádos, 20eFt-s kondinál pár méter M20-as olcsóbb.

Hajh.


Minek? Jó a tied, csak tökéletesísd, és határ a kW-os ég.

Szeretném majd továbbfejleszteni.

Mert ez a trafó ugye közel sincs kihasználva.
Úgy 800W-ra gondoltam, nagyobb TOP-3-as fetekkel. 2 oldalt dupla primer tekercseléssel. Más típusú fet meghajtással és természetesen a kimenetre fojtóval.
Szükség lesz a kapcs. üzemű végfok mellé egy nagy tápra. Nemsokára remélem az is elkészül.

Nekem Yageo SX, Hitano EXR, Nippon LXF, Nichikon PL(M) kondijaim vannak itthon "készleten", mindegyik L-esr tipus. Melyiket ajánlod leginkább ebbe a tápba? Az általad használt Yageo SC és az SX között mi a különbség?

Impedancia alapján össze lehetne őket hasonlítani.

Csak nem találok infót róluk.

SC kicsit újabb típus lehet mint az SX.
Legalábbis a gyártási időből következtetve hónap/év.

A 230-as tápjaimba eddig csak a Hitano EXR-t használtam, a Yageo SX-eket nemrég rendeltem a lomexből. A 8200 µF - 16V yageo sx-ek jók lennének az autós táp primerjébe? Van belőle 6 db... az már komoly pufferblokk lenne. Vagy inkább a nichicon 3300µF-16V lenne jobb? Abból is van 8 db bontott. A kisebb kapacításúnak alacsonyabb az ESR-je? Vagy fordítva? Hogy is van ez?
Az a 800W-os tápba szánt trafód, olyan tipus mint amit veszek tőled?

Mi a véleményetek erről az egyszerű tápról?

Valaki segítene nekem fojtót méretezni a szekunder oldalra... Elég hozzá ha tudom a feszültséget meg a hozzá tartozó maximális áramot??

Bassmester!
Személy szerint a valve audio-s rajz nem valami komoly... eléggé gyengécske fetek vannak benne. Ráadásul a meghajtásuk is gyenge csak egy lehuzó ellenállás van. a kimeneti fojtóra is érdekes értéket ír...
Maximum csak a vezérlés részéből lehet valami érdekességet kimenteni.. De ezzel az erővel lehetne az adatlapból is kinézni egy alapkapcsolást.. De normális gate meghajtással és erősebb fetekkel.. meg valami normális maggal lehetne valamit kezdeni vele..
Persze a kondenzátorok értékeivel se értek egyet..
De én még csak tanulgatom a kapcsolóüzemet
(De nem fogott meg ebbe a rajzban semmi, kb az egészet átvariálnám. )

Dettó ez a véleményem
A Cimó tápját csinálom meg, 4 db TDA 7294-hez. Remélem jó lesz.

Csá!
Egyszer találtam egy képletet de nem tudom hol lehet.

Ha neki kellene állnom saját kútfőből akkor valahogy így csinálnám:
(megjegyzem lehet alapvetően rossz az elgondolásom, de kezdésnek elvitatkozhatunk rajta )

Tehát van egy táp aminek a teljesítménye pl 100W.
Kimenőfesz 20V kimenőáram 5A, a tápunk 100kHz en megy.
A ha a szekunderre induktivítást teszünk a kimenőáram fűrész szerűvé fog alakulni az induktivítás nélküli pulzáló áramhoz képest.
Na most akkor, ha a 5A a folyamatos kimenőáram akkor fűrészszerűen 10A lesz a csúcs. Az áram változásána ideje 5us.
Ahhoz, hogy ne korlátozzuk a kimenő teljesítményt az induktivításnak nem szabad nagyobban lennie, mert akkor csak a szükségesnél kisebb áramot enged magán átfolyni. A rajta eső feszültség kezdésnek a tápfeszültség azaz 20V ami az 5us idő alatt hamar csökken 0-ra.
Tehát ezek az adatok alapján és a jól ismert indukált feszültség képlet alapján ( U=L*(dI/dt)) ) kiszámítható L-értéke.
U=20V dI=10A dt=5us ez alapján megkapom hogy 10uH. Reálisnak tűnik.

De még1x megjegyzem ez csak tipp, gőzöm sincs hogy jó-e.

Ezután ki kellene számolni hogy a kiválasztott vasmag nem telítődik, bírja e.

Várom az ötleteket, üdv...

Valaki már feltette ide fórumra. Kerees rá hogy kimenő fojtó méretezése, vagy hasonlóra
Vagy itt a lap alján van egy, talán jó lesz Neked. Az egész oldal hasznos.
Bővebben: Link

Az induktivitás a kimenő áramnak csak az AC komponensét korlátozza, és pont ez a kívánatos.
Az hogy nagyon nagy ind.-at nem alkalmaznak, annak az az oka, hogy vagy nagy a méretük, vagy nagy a soros ellenálásuk.

Jó lesz a képlet, csak dI helyére a kimenő áram max. megengedett változását (kb. 20%-a a kimenő áramnak), dt helyére pedig a min. bekapcsolási időt kell behelyettesíteni.
(Megjegyzem, a folytó értéke nem kritikus, csupán legyen, és ne legyen nagyon kicsi.)
Így kímélni fogja a kimeneti puffert, a kapcsolóeszközöket, és EMI-je sem lesz olyan nagy.

Bassmester: 4db 7294-et biztos elfog vinni.
A 8200u-kat legfeljebb úgy tedd a primérhez puffernak, hogy aluról teleforrasztod SMD XR7 anyagú 1µF-s kerámia kondenzátorokkal.

Mindegyik pufferkondi lábára egy kondi? 1 µF/63V -ból van sok MKP fóliakondim (8mm-es fehér kocka). Ez is jó lenne oda?

Nemtudom menyire jók azok a fólia kondik, ki kell próbálni. De az XR7 jobb, amennyi ráfér annyit kell oda rakni mondjuk 15-20 darabot. Nem drága.

Tanán az sem jó ha nagyon kicsiszoljuk az áramsimítást maximálisra.
Mert akkor az impulzus terhelésekre, (ami a táp névleges terhelése felett van) eléggé megrogyna a kimenő feszültség, nem?

De hát egy PWM tápnál ez nagyon kicsi lehet!

Igazad van, csakhogy ez akkor állna fenn ha a folytó értékét 4-5 nagyságrendel nagyobbra választod.
(Nameg minek vannak pufferek a kimeneten?)
Viszont 10A-s kimenő áramnál dI-t nem 5A-re kell választani.


Nem az áramkör által elérhető legrövidebb bekapcsolási időt (pl. 5% kitöltési tényezőnél), hanem azt ahol alaphelyzetben fog működni (50% kitöltési tényezőnél ált.)
Ha pedig terheled, akkor egésszen 95%-ig fog elmenni kb.

A kimenő folytónak:
nagy érték kell a kimenő áram hullámosságának csökkentésére (én max 5-10% át engedném a névelegesnek),
De ugynakkor kis érték kell, hogy megmaradjon a kimenet dinamikus stabilitása.
Plusz ráadásul az egész szabályzóhuroknak kell maradjon 60° fázistartaléka (gerjedés)
tehát jól gondolod..

Szóval a maximális és minimális között kell valahol választani, és ellenőrizni kéne a fázistartalékot (csak méréssel lehet szerintem),
Ha kis kitöltéseken is megy a táp, akkor kihagyni a folytót egyet jelent a kondik belátható időn belüli kinyírásával.
(habár a tölrtőáram növekedését a trafó szekundere korlátozhatja)

Ha sikerült választani induktivitásértéket, akkor az áram CSÚCSára(Inévelges + hullámosság csúcsa) ellenőrizni kell a vasmagban a fluxust.
(igaz a porvasak elég lapos hiszterézisűek, aligalig telíthetők)

Én a következőképp számolnám:
van az induktivitás áramára egy képlet:
It=1/L*int(Ut dt).
tudom azt, hogy az áram lineárisan nől az induktivitásban---> a puffer brummja is lineárisan nől.
L re rendezve a képletet L= 1/It *int(Ut dt)
ahol
t helyére az áram növekedésének maximális idejét veszem (fél periódusnál van szerintem)
(100KHz-> 10uS*50% = 5uS)
It helyére az áram hullámosságának csúcsát (10A, 5%--> 0,5A)
és az int(Ut dt) az induktivitáson eső feszültség-időfüggvény alatti területet adja meg, ÉS a kondin a brumm lineáris, a trafó felől konstansnak veszem, ezért az integrál = (U ki brumm*t)/2
(ahol U ki brumm legyen = 1V)

szóval behelyettesítve L= 1/0,5A*(1V*5uS)/2= 5uH

A kimenti fesz hullámosságát pedig a puffer határozza meg ,amit pedig a Q=c*U=I*t , átrendezve C=(I*t)/u ból számolnék
ahol I az I névleges,
t a maximális hullámosság ideje ( egész félperiódus szerintem)
U pedig a kimeneti brumm
C=(10A*5uS)/1V= 50uF

Mindkettő kicsi érték, nem vagyok biztos benne, hogy jól gondoltam mindent. Gyakorlati méréssel alátámasztani meg nem tudom.
(L porvason 10-20 menet kb)

Végy egy szimulátort.

ui: Én általában Ltspice-t használok, így nem kell sokat számolni, csak kisérletezni az értékekkel...

Na igen éjjel van már
Ránéztem tinában, kicsit korrigálni kell az elméletet, de a számolási gondolatmenet az nagyrészt jó.
Ahhoz hogy tudjunk szűrni a kimeneten kell valamennyi hullámosság, szóval a kitöltés alapállapotban sem lehet 50% (amúgy is kell egy kis tartalék.)
ohmikus névleges terheléssel a táp 40% kitöltéssel menyjen.
Ekkor a szekunder fesz csúcsértéke 1,25 szöröse a névleges kimenőnek( az induktivitásra marad 0,25*névleges (a kimenő brumm már elhanyagolható emellett) és ezt helyettesítjük a képletbe, az időre pedig a 40% kitöltéshez tartozót

következő adakokkal (30V, 10A, 100KHz,
1A , 0,5V hullámosságok)

L=1/1A*7,5V*4uS= 30uH
L=1/Ib*Un*0,25*0,4/f [H]
Ib = I brumm,
Un = U névelges
f= freki

kondinál az időhöz a fennmaraó (10%) ot kell helyettesíteni (itt is már elhagyható az áram hullámossága)
C= (10A*1uS)/0,5V=20uF

leszimuláltam visszakaptam az 1A és 0,5V hullámossáhot, 30V kimenőfeszt (1,5 ohm terheléssel)

A kapacitáshoz is kell még egy kis helyesbítés.
Az induktivitás árama a névleges áram +-fél hullámosság.
Tehát a kondenzátornak csak annyi áramot kell kiadnia, amit az induktivitás nem tud már (nem 10A-t).
Viszont ennek hullámalakja is 3szög, kitöltés holtidejének közepétől nől, (majd bekapcsol a fet a primeren) és csökken a vezetési idő feléig.

integárlos képlet a következő: Ut=1/C*int(It dt)
átrendezve C=1/Ut*int(It dt)
ahol az Ut = az Uki brummal csúcsával
az int(It dt) két derékszögű háromszög re bontható.
holtidő (H) felétől nől 0,5A-t, majd a vezetéső idő (V) feléig csökken ugyanennyit.
int(it dt) = (Ibrumm/2)*(H/2+V/2)/2
H/2+V/2 = pontosan egy negyed peridódus (25%)
C=(1/0,5V)*0,5A*2,5uS/2=1,25uF

Ezt szimulálva valóban meglesz a 0,5V hullámosság.
Dinamikus terheléskor (erősítő) a tápnak kell stabilizálnia, nem a kimeneti puffert kell túlméretezni - szerintem.

Ebben a doksiban méreteznek kimenő fojtót, fene tudja most akkor mi a helyzet.

összegezve (egyszerűsítve):

L=(1/Ib)*(Un-2D*Un)/2f [H]
Ib = kimenő áram brummjának csúcstól csúcsig mért értéke (3szögű lesz).
Un = kimenő fesz névleges értéke.
f = (trafóban lévő fluxus) frekvencia.
D = kitöltési tényező (az egyik félprimer folyási ideje és a teljes periódus hányadosa (max 50%))

C= (1/Ub)*(Ib/2)*(1/8f) [F]
Ub = kimenő fesz brummjának csúcs-csúcs értéke (szinusz szerű lesz).
Ib = mint fent.
f = mint fent.

Mindent alapmértékegységben kell helyettesíteni.
A trafó áttételét 1/2D áttételre kell méretezni (és a kimeneti EI diódákat is Uprimer max/2D feszültséghez kell választani).

Ez addig alkalmazható, amíg az (Un-2D*Un) nem összemérhető az Ub-al.
(ez csak 50% kitöltés körül lenne, de ekkor már nincs tartalék a tápban, ezért nem foglalkoztam vele.)
ÉS ezek így egyszerűsítve csak ellenütemű konverterhez használhatók!

Push-pull tápoknál az 50% nekem fél kitöltést jelent, vagyis azt hogy a bekapcsolási idő az 50%-a a félperiódus időnek.

ui: A levezetés helyes, énis leellenőriztem szimulátorban.
Viszont a puffer méretezésénél jóval több szempontott kell figyelembe venni...

Sejtettem hogy a kitöltést nem mindenki egyformán értelmezi, ezért írtam oda, hogy nálam mit jelent.
nekem az 50% az annyit tesz, hogy a teljes félperiódus alatt folyik áram, azaz folyamatosan megszakítás nélkül..

köszi az ellenőrzést.
Írnál pár szempontot a puffer méretezéséhez?
nekem csk 2 jut az eszembe:
a táp felöli nagyfrekis áram (kitárgyalva).
és a kimenetre kötött fogysztó által okozott áramváltozás (ehhez már az egész táp, és a terhelés viselkedését ismerni kellene szerintem).

(Ha a képlettel kiszáolt C nél nagyobbat teszünk be az az induktivitás áramnának hullámosságát nem befolyásolja, viszont a kimenő fesz hullámossága csökken, és a táp dinamikus jellemzőire lehet hatással).

Ezzel az a baj hogy csak nálad van így, mindenhol máshol a max. kitöltést 100%-nak veszik.

Az általad kiszámolt puffernél mindenképp többet kell beiktatni.
Először is, nem a tápegység szabájzókörére kell bízni azt a feladatot hogy a zenei jel változása (és az áramfelvétel változása miatt) stabilan tartsa a kiemenő feszültséget.
Ez leginkább a puffer feladata, hogy hozzá illesze a dinamkusan változó terhelést a tápegységhez.
A szabájzókörre csupán azt kell bízni, hogy a hosszabbtávú terhelés növekedésével (pl. a mély tartomány, és a kivezérlés [hangerő] változása) a puffer töltőáramát növelje, és megfelelő feszültség szinten tartsa a kimenetet.

Méretezését tekintve, talán úgy kéne tekinteni rá, mint egy aluláteresztő szűrőre.
A vágási frekvenciát pedig több szempont (pl. a szabájzókör gyorsasága) alapján megválasztani.

ez attól függ hogy hol nézzük a kitöltést, egyik kimeneten, vagy a két kimenet abszolútértékén, mindkettő használatos, csak tudni kell, hogy melyikről van szó.

Lehetne úgy méretezni, hogy ha tudnánk a sazbályozás késését (pl 10uS...), akkor ennek 10 szeresét véve a
C= (t*I)/U be helyettesítve
t = szabályozs késésének 10 szerese (100uS)
I = a névleges kimenő áram (10A)
U = kimeneti feszültségesés (ettől a valóság kevesebb elsz a szabályozás miatt) (0,5V)
C= (100uS*10A)/0,5V = 2000uF
??

A kitöltést általában a trafón szokták vizsgálni.

10uS-os késleltetésű szabájzókört szerintem nem lehetséges kivitelezni, ha a periódus idő is 10uS.

A méretezése ennél biztosan bonyolultabb, általánosan elmondható az, hogy a puffer térfogata arányban kell hogy legyen a kimenő telj.-el.
Ennek alapján kéne összefüggéseket keresni.

Ha úgy tekintünk rá mint egy LC aluláteresztő szűrőre, akkor a terhelő telj.-nek megfelelően 100-500Hz közötti vágófrekvenciával egész reális értékek jönnek ki...

Gondolkodok még rajta...

Szia Cimó!

Elkezdtem csinálni azt a toroidot, amit vettem tőled.
A 2x2 menet primert, 10 szál 1,06-os CuZ-ból tekertem, ami kényelmesen ráfért. Szerinted bírni fogja a 40A-es csúcsáramokat a táp frekijén? A mag Al-jét, 7680 nH -nek mértem. Ez lehetséges? Vess rá egy pillantást légyszi, jó lesz így a primer tekercs?

hello!
Igaz, hogy nem engem kérdeztél de talán én is válaszolhatok 1-2 kérdésedre. Azt,hogy a vezeték kibírja-e Te is ki tudod számolni Kb 5A/mm2 áramsűrűséggel számolhatsz szval ha 40A-t szeretnél 8mm2-es keresztmetszetű vezetékre van szükséged. szval az általad használt 10 párhuzamos szál elegendő !
Bár ha van rá lehetőséged akkor inkább vékonyabb szálakat használj a skin hatás miatt, bár Még nem tudjuk mekkora frekvencián szeretnéd használni a tápod!

Ahogy én számoltam 0.58mm átmérőjű vezetéknél vékonyabb nem szükséges 100khz-re (50khz a trafón, képletbe is 50khz-el számoltam.