A vezetékek mechanikus szerkezetek is, nem csak elektromosak. (Nem nevezhető tudományosnak amit írok, de elgondolkodtató).
Volt egyszer egy kísérletem. MC előerősítővel egybeépített RIAA korrektor zaját teszteltem, még pedig úgy, - hogy ézrékelhetőbb eredmény kapjak - hogy az egyik csatorna kimenetét a másik bemenetébe dugtam, majd végfok és hangszóró. Drasztikus erősítése volt: 60 + 60 dB, plussz a végfok 10 - 30 dB. Megkopogtattam ez első fokozat bemenetét és tompa kopogás hallatszott a hangszóróból. Ha a nyákot, vagy a tranzisztorokat kopogtattam azok is "szóltak" más-más hangon. A bemenetbe különböző minőségű interkonnekteket dugtam és mindnek más és más hangja volt. Némelyik össze is gerjedt a hangszóróval ahogy közelítettem felé - mint egy mikrofon.
Azóta úgy képzelem el az elektronokat, mintha valami homokszemcsék lennének, amik csörömpölnek az elektronikák belsejében. Talán emiatt van sajáthangjuk az állványoknak, a készülékek alá tett tüskéknek, a vezetékeknek, stb...

Az impedancia egy komplex ertek R,XL,Xc
"............For materials commonly used for cable insulation, G is small enough that it can be neglected when compared with 2(3.1416) f C. At low frequencies, 2(3.1416) f L is so small compared with R that it can be neglected. Therefore, at low frequencies, the following equation can be used:

Zo = sqrt ( R / (j * 2 * pi * f * L))..........."
Bővebben: Link

"Mikrofonia " . legtobszor kapacitiv jellegu dolog , a kapcitas a mechanikus behatasok miatt valtozik ( kozelednek es tavolodnak a "fegyverzetek" igy a kapacitas is valtozik) ez modulalja az aramot hasonloan mint a kondenzator mikrofon eseteben .

Azért ne írjuk már át egészen a fogalmakat. Az impedancia ezen meghatározása egy adott frekvenciájú jelet feltételez, de ugye ritkán hallgatunk tiszta szinuszjelet pl, szóval ha vmi hangsugárzásról van szó akkor egy adott spektrumban vizsgáljuk az impedanciaértékeket, és ezt már bajos ellenállásnak nevezni. Mindegy, nem ez a lényeges, hanem az, hogy ha a kábel nem a névleges hullámimpedanciájával van lezárva, akkor ugyan reflexiók keletkeznek, de hangfrekvenciás jeleknél ez nem észlelhető visszhangként. Azért idézek még valamit, most, hogy végre megtaláltam:

"Talán emiatt van sajáthangjuk az állványoknak, a készülékek alá tett tüskéknek, a vezetékeknek"
Nem talán, hanem valóban emiatt van saját hangjuk a kábeleknek! Nem állítom, hogy semmi köze az elektrotechnikához, de alapjában a vezető anyag gyártástechnológiája, az anyag tisztasága, a szigetelés anyaga és minősége határozza meg a kábel hangját. Egy kábelspecialista szerint a jelterjedési sebesség a hagyományosan húzással gyártott vezetőben a fénysebesség kb. 50%-a , ezt a paramétert 97%-ig tudták feltorázni. A vezetőanyagban a szennyeződések , és a húzáskor fellépő kristályszerkezet-degeneráció okozza a hangzásbeli különbséget. Ezért van pl. irány hangja a kábeleknek(nem mindegy melyik vége megy az erősítőhőz és melyik a hangfalhoz ), és ez magyarázza azt is, hogy a „kábelhang” működik pl. CD, DVD, DAC hálózati tápkábel esetében is.
Komoly kábeleknél mindig jelölik a polaritást ill. az irányt is / hangszóró felé mutató nyíl/ és ez bizony nem az RLC paraméterek miatt van…
:yes:

Abszolute figyelemre méltó, fontos észrevétel volt tőled, de ez csak az egyik tényező.
A jelenséget én is észleltem 97-ben, de más magyarázatot találtam, amit szerintem kielégítő módon be tudok bizonyítani.

A mikrofónia megszűnik, vagy igen jelentősen csökken, ha függőleges vezetéken kísérletezel.

A Lorentz erőről van szó. A Föld mágneses terében elmozdítod az áramjárta vezetőt, ami áramot indukál benne, mégpedig olyan irányút, hogy az őt elmozdítani igyekvő erőt akadályozza.

Ezért nem mindegy, hogy miféle szigetelésű kábelt használunk. A szigetelés mechanikusan csillapítja a vezető indukciós rezgéseit.

Gratulálok neked.

Ez minden nagy hurokerősítésű erősítőben áramot indukál, és rögtön magyarázatot ad arra, miért tisztább a kis hurokerősítésű, esetlen nem is visszacsatolt erősítők hangja.

De ez csak az egyik tényező. Kíváncsi vagyok lesz-e aki a többi tényezőre bukkant rá.

Na latod itt az "ingyenenergia" csakhogy nem sok koze lehet a mikrofoniahoz .

Bizony van ilyen "iranyitot" kabel. egyik baratom ilyesmivel kereskedik .Ithon nem akarom rontani a jol meno boltjat de ide irhatom hogy probaltuk a kabeleit meg a csoda halozati kabelt is .Es.Sehol semmi hatasuk ! Pedig komoly studioban probaltuk a draga es jominosegu cuccokon .Mindenfelevel amit kilehet talalni .
Aztan dugdosta a botozo haver is mig rajott hogy semmi se jo a studioban azert nem erzodik kulombseg az o szuper kabelei hasznalatanal , meg azt is mondta hogy halgatni tudni kell meg hinni benne ...
Na evvel az utolso dologgal eggyetertek az ilyesmibe "hinni" kell nem kutatni meg ketelkedni .
A studiorol meg csak anytit hogy az egyik legjobban felszerelt studio .Eppen egy uj gitarerositot vett ( a tobbi masik par gitarcucc melle) egy uj Peavey 5150 -est, ezt mentem kiprobalni .Evvel is probaltuk a speci "egyiranyu " gitarkabeleket es halozati kabeleket , semmi hatas . Pedig igazan akartuk hallani a kulombsegat es a hihetetlen attetszo hangzast ..vagy 15 meregdraga gitarral es 4 fele gitarhangfallal . probaltuk mindenfele beallitassal .de..Sehol Semmi !

Ja es eszembe jutott a speci effect csatlakotato kabelek olyan 15cm ket Jack -el ,ezekbol is van ilyen szuper "ataereszto " tipus , jo dragan.
Megy a botja a gyereknek .

Az egyirányú gitárkábelek (pl.: Laboga), azért olyanok, mert valójában szimmetrikusak. A belső sodort érpáron megy jel (fázis és hideg), az árnyékoló köpeny pedig csak az erősítő felőli oldalon van rákötve a "hideg" vezetékre.
Ebben nincsen semmi hókuszpókusz, egy sima mikrofonkábelből csinálhatsz hasonlót hogy kipróbáld a hangzását. Ha viszont netán fordítva dugsz be egy ilyen kábelt, akkor garantáltan szörnyűlködni fogsz majd azon amit hallasz.

Igen, és ez pl. sokkal fontosabb probléma, mert a külső vezetőben azért képes megjelenni arányaiban veszélyes mértékű zavarfesz. Szóval a szimm. vagy kváziszimm. jeltovábbításnak biztos, hogy vannak előnyei.

Semmiféle "ingyenenergiára" vagy nem leírt fizikai tényezőre nem hivatkoztam.

Általános iskolai tananyagról van szó. Egy darab 0,5-os merev drót is tud mikrofóniás lenni, ha kellően nagy erősítéssel hallgatod. Abban nincsenek fegyverzetek, amik összenyomhatóak lennének egymás felé.

No ezektől tudok falra mászni, az agyon tudományosított magyarázatoktól.
Rendben, elfogadom, hogy az amorf anyagszerkezet, meg minden, befolyásolja az elektronok haladási irányának mindenlétét. De könyörgöm! Itt nem elemlámpáról van szó, ahol DC áram folyik, hanem kőkemény AC-ról. A negatív hullámperiódusban annak a szerencsétlen elektronnak visszafele kell haladnia. Ergo, amit nyer az egyik irányban, azt elveszti a másik irányban haladva. Ezzel a jelenséggel pont torzul a + és a - hullámok alakja. Hát nem jobb egy "iránytalan" kábel, ahol mindkét irányban egyformán gyengül a jel? Ott legalább szimmetrikus marad. Ez csak az én logikázásom

Leírtam a hatodik oldalon, hogy hogyan lehet könnyedén kimérni egy akár 1m-es kábel hullámellenállását (hollámimpedanciáját, ha így szimpatikusabb). És azt is, hogy hogyan lehet 8 Ohm hullámellenállású kábelt készíteni házilag.

Igen, csak nem stimmel jónéhány ponton. És mint írtam értelmetlen is a 4-8-15 ohm hajszolása.

Csak a kábelekre figyeltek, pedig én ugyanolyan fontosnak tartom, hogy a panel és a tranzisztorok mechanikus rezgése is hallatszik a hangszóróban. Egy tranzisztor kopogtatásakor elképzelhetetlennek tartom, hogy a lábai rezegnek olyan mértékben, hogy az akár induktív, akár kapacitív módon feszültségváltozást okozzon.

Szívesen kölcsön adok egy ilyen kábelt meghallgatásra!

inkább mérésre először.

Termeszetessen a zavarelharitasba a kebelezes ( foldeles /nullpont /foldhurok )szempontjabol lehet jelentosege de nem az atviteli karakterisztika befolyasolja a hangzast amit agyon reklamoznak es amire hivatkoznak.

A haver egy ideig a Laboga-nak "harcolt" a piacon , hozott Laboga cuccokat persze kabelokat is ...a nagy rohej akkor volt mikor "forditva" az ajanlott bekotesi iranyal szemben szolt jobban . Nagy nevetes volt. Persze ez megtortenhet a sok pedal miegymas kozott meg a nem megfelelo tapegysegek amiknek Kozos a foldpontja ..szoval az egyesz cucc nem vilt hol osszemadzagozva.
A nagy szorakozas azert volt mert o a "rackdoktor" es azt mondja hogy csak o ert mindenhez .( persze az egesz kommersz es puffogtatas , elektromernokibe jart de majdnem semmihez se ert de jo botozo ).

Vann nekem egy speci gitar-kabelem amerikabol kaptam , nem hasznalom mert nagyon kemeny, ennek a vegen aranyozott Jack-ok vannak a kontaktus meg nincs forraszrva csak odapreselve es legmentessen lezarva .
Aztan probalgattam a legroszabb kabeleimhez hasonlitva ...semmi hangzasbeli kulombseg nincs , spectrumanalizatorral merve a magas hangokat jobban atviszi de az mar kint van a hangsavon 16KHz felett .

Ha nagyon ossze vissz kapcsolok efekteket a mixeren keresztul sikerult foldhurkot is csinalnom ..hehe , ugy oldottam meg hogy batri-ra kapcsoltam a cuccokat igy minden OK volt .
Ugyanis epitettem egy kozos nagy tapegyseget a pedaklok es proceszoroknak esaz a helyzet hogy tobb kulon nullpontos kimenetet kene hogy csinaljak mert a kozos nullpontokon keresztul foldhurok keletkezhet .Ilyen esetbe lehet probalkozni a kabelveg cserevel az "egyiranyu" kabelt hasznalva nemely esetbe megoldas.

Az osszehizalozasra meg vannak mar adva a tipp-ek aki erositojet epitett ott talakozhatott mar ilyen " egyiranyu" drotozassal .

A masik koleganak uzenem ...a kebel "forro" ere "ketiranyu " csak az arnyekolo harisnya van csak az egyik vehen a nullara kotve es a masik vegerol a nulla egy masodik droton jon a kozos mullpontra .

Valami hasonlo mint a szimetrikus mikorofonkabel mikor "aszimetrizaljuk hogy mukodjon a mikrofon az aperiodikus bemeneten is .

Teves logika.Ez az elektronok mennek ide oda erdekes dolog .

Mondjuk telfonalok angliabol amerikaba az analog trans-atlantik kabelen ( erositok nelkul )..elindul az elektron angliabol es odaer amerikaba ?? majd vissza szaguld 3KHz el ide oda ... tehat utazik az elektron? Mert hat utazhat , nem ?

A nullhoz kepest aszimetrikus jelrol volna szo , vagyis potencialkulombseg de a nulla felett aminek a virtualis nullaja a maximum es a null kozott van 1/2 "magassagban" .Valahogy igy kel elkepzelni.Mondjuk hogy pld. csak plusz-ban vagyunk .

MineK ?

Mikor 8 Ohm-os a hangszoro impedanciaja ?Milyen a hullamhossza a 20 Hz-nek ?meg ha ra is akarnank eroszakolni az audio tartomanyra a az UHF ,VHF stb -ben valo mukodest.

Amugy meg minek ha az erosito kimeno impedanciaja mondjuk 40 m Ohm , a hangszoroet nem lehet pontossan ismerni .Holl itt az illesztes ?40mOhm -8Ohm ?

Akarhogy is nezem psziho betegsegek soraba kell sorolni ezeket az elvarasokat .

Kerdezzetek meg @Bassmaster kolegat hogy mennyi penst xsinalnak az okosok a nephulyitessel csak a sziperebnel szuperebb gitarhangszedok eledasaval .
Aztan az elektroncso maniaval .
Mitologikus fantazmak sorat adjak el a hozza nem erto palinkak, JO NAGY PENZEKERT !

Oda jutotak pld . hogy gitartorzitonak egy 100W-os csoves Marshall-t kell hasznalni aminek nem adnak csak 185V-ot egy transzformatoron keresztul ( Variac) majd egy muterhelesrol ( ami az is draga es profi ) veszik le a jelet es viszik tovabb egy nagyereju erosito csoportba .
Tehat igy elednak meg egy erositot plusz a hozzavalo Variac es a muterheles ..aztan adjak a Van Halen hangzas rece[teket hozza .
Es az amatorok ahitattal kovetik a jo peldat .Mert ugye ez az igazi.

Szerintem a kábelnek, mint a rendszer minden tagjának hatása van a hangzásra. Nem akkora, mint a hangfalnak vagy az erősítőnek, de valamekkora van. Ezt vagy hallja valaki, vagy nem. Szerintem minél jobb minőségű a rendszer többi tagja, annál inkább észrevehető, ahogy a kábel beleszól a hangba.
Elképzelhető az is, hogy egyik kábel egyik rendszerhez "illik", másikhoz pedig nem.

A topic elején írtatok UTP hangfalkábelről. Nyilván nem Kondo KSL, de ár-érték arányban nagyon jó, sokan írják, hogy 1-2 ezer Ft/m-ig nem verik meg a márkás kábelek.

Elég sokan kísérleteznek ezzel, sokan a TNT tripleT fantázianevű megoldást használják (6 kábel/per hangfal, páronként fonva, bi-wire), én ezt egyszerűsítve csináltam meg (3 kábel/hangfal, fehér+ színes-), szerintem nincs rossz hangja. A régebben használt madzagtól pedig jobb a hangja.
Ez utóbbi lehet, hogy placebo, mert elég sokat dolgoztam vele, de nem hiszem. Ugyanis játszottam a bi-wire megoldással is, de úgy nem tetszett a hangja. Más volt, főleg a magas volt más, de az összkép szétesett, és fárasztó volt hallgatni. Megkönnyebbült a fülem visszaszerelés után. (Rendszer: notebook -> m-audio transit -> párszáz Ft-os koax. spdif -> pana saxr55 -> utp kábel -> mordaunt short 904)

"a nagy rohej akkor volt mikor "forditva" az ajanlott bekotesi iranyal szemben szolt jobban . Nagy nevetes volt"

Most akkor szerinted van saját hangja a kábeleknek, vagy csak néphülyítés?

Mert ha csak néphülyítés, akkor egyformán kellett volna szólnia, akár így, akár úgy.

Szóval??

Az MC-előerősítővel való kísérleted "brutális",de mindenképp tanulságos.Ezt a jelenséget nem tudnám mással magyarázni,minthogy a kocogtatás miatt az alkatrészek rezgést végeznek,még ha csak néhány mikron-nyi amplitúdóval is,és a készülék hálózati trafójának szórása,ill.a mindig jelenlévő külső mágneses terek által ezúton indukálódott feszültséget erősítette fel a rendszer.140dB-nyi fesz-erősítés már nem piskóta...Ez a jelenség az elektronycsöveknél is fennáll,de ott sokkal pregnánsabb,nyilván a "lazább"mechanikai felépítés következtében.

Az L-R-C komponenseknek én sem tulajdonítok nagy jelentőséget néhány méter esetén,főleg amiatt,mert a kábel és a hangszórók között azért ott van még egy passzív váltó,abban pedig sok nagyságrenddel nagyobb értékű nemlineáris elemek találhatók.A vezetékek sajáthangja valami más,-valószínűleg összetettebb jelenségeken,ill.ezek kölcsönhatásán alapulhat,legalábbis túlnyomórészt.

Csak nem szabad elfelejteni, hogy azok jó esetben nem véletlenül kerülnek oda.

WIMA kondik kitűnően produkáják ezt a jelenséget pl.

Természetesen nem úgy kell elképzelni a vezető anyagban az elektromos áram folyását,h akkor az egyes elektronok elszaladnak Angliából az USA-ba...Az elektronok valójában fizikálisan csak néhány mm-t mozdulnak el a helyükről,a vezető másik végén ugyanannyi elektron "folyik ki"a drótból,mint amennyi a túlsó végén befolyik(...)buta hasonlat,de nem lehet jobban érzékeltetni.Régen,talán Öveges professzor ism-terj.műsorában volt egy olyan kísérlet,ahol öklömnyi fémgömböket függesztettek fel úgy,h éppen csak összeértek,úgy 6-8db-ot.A legszélső golyót kilendítve,az nekicsapódott a sornak,majd a túloldali legszélső ugyanolyan lendülettel pattant ki a helyéről,míg a többi gyak.meg sem mozdult,csak közvetítette az energiát.Valahogy így modellezhető az elektronmozgás is.

Igazad van, de az én okfejtésem szerint bármiféle vezető képes a mikrofóniára, bármilyen pici méretben, elég, ha a rajta folyó áram jelentős cca 120dB-s erősítő hurokba kerül, mivel a Föld mágneses tere mindenhol jelen van.

Tehát a tranzisztornál jelentkező mikrofóniát is visszavezettem a modellemben a vezetőre.

Csak egy athallas /foldhurok volt a dolog ami az efekt kozos tapegyseg . azert is tunt el a kabel megforditasakor.

Amugy a kabelnek audiofrekvencia szempontbol nem volt semmi csodahatasa .

Persze a reklam az reklam ,csodas attetszo hangzast iger stb stb . kommersz kodosites .

Azt hiszem mer emlitettem hoy legjobb gitarokkal es legjobb erositokkel probaltuk .
Itt a baratom studiojabol egy kep csak egy par gitarja latszik Adi Studiokep
szoval volt mivel probalgatni .

Eppen egy vadonat uj Peavey 5150 probalgattunk kulombozo uj hangfalakkal hogy kivalaszuk melyikkel szol jobban mikor jotta "botozo kabeles haver " es akkor volt szorakozas , el is ment mert semmi se jo az o kabeleihez a studioban.
Ja es ne felejtsem akkor "Laboga" melett harcolt , most ujabban szerinte is a Laboga egy nagy Sz** es mitudomen mit arul megent , ugyanolyan seholsemmi amivel volt utoljara.
Meg a " Suhr " gitarokat arulna ,ne modjam tovabb....

Lehet hogy valami "nano" technologiaba egy Tranzisztor lababa egy egesz proceszor sot mikoromotorok meg mas mokak leledzenek kozottuk egy molekularis "mikrofon" is bujkalhat .
Valami kem felszereles ami veletlenul kerult az amator alkatreszei koze es most aztan szol ugy magatol a sajat hangjan.