Sajnalom, ha nem érted, amit leírok, pedig elemi fizika kell hozzá csupán.

A mágneses térben elmozdított, árammal átjárt vezetőben olyan irányú áram indukálódik, ami akadályozni igyekszik az elmozdító erőt.

Sőt elegendő csupán az, ha vezető iránya, a mágneses tér és az erőhatás egymásra merőlegesek, hogy a zárt hurokban az áram indukálódjék.

Ezen az elven működik minden dinamikus mikrofon.

Kellő erősítés mellett minden áramhurkot alkotó vezető mikrofóniát mutat.

Sajnálom, ha az amit leírok, a te fejedben miniatür poloskaként jelenik meg, de nem tehetek többet érted.

"Aztan az elektroncso maniaval ."

Bocs, de most állítottam be, a csöves Fender bandmasterem(1969-) munkapontját. És a régi Jolana gitárom úgy szól rajta, ahogy semmilyen más eddig próbált erősítőn sem. Nem olyan "kopogós" a hangja, mint egy tranzisztorosnak, hanem mintha "pendülne" az üveg, amikor játszik rajta az ember. Évekig próbáltam ebből a gitárból valami jó hangzást kiszedni, mindenféle tranzisztoros kütyüt csináltam hozzá, borzasztó hangja volt. Ez meg csak egy egyszerű csöves erősítő! Nem hiszem, hogy ez mitologikus "fantazma lenne"!

Tehát akár a kábelőrület is lehet igaz, csak hát talán ahány féle erősítő, annyifajta kábel kellene...

Viccelek , mert figyelembe kell venni a nagysagrendbeli kulombsegaket eggyes jel es zajforrasok nivojai kozott.

Az agyhullamokat is felerositik es ertekelik az agymukodes " nagysagat " bizonyos agyteruleten es ebbol kovetkezteteseket vonnak le .Az informaciok is ott lennenek ezekbe az aramokban/agyhullamkba de meg azert messze vagyunk hogy megjelenitsuk pld. az agyban elrekterozott bagy keletkezo kepeket .

Ami meg a mechanikus "mikrofonia"-t illeti , lehet hogy a tranzisztor labat ( kivezeteset) utogeted de nam az "szol" hanem mas induktiv/kapacitiv elem a kapcsolasbol produkalja .

Nem tudom ha mar tanulkmanyoztad hogy mukodik a kondenzator mikrofon , kb. ugy jeketkezik egy erositoben is a mikrofonia.
Az elektroncsovekben nagy feszultseg van igy kis aramvaltozasra is "jelentos" feszultsegeses jelenhet meg egy terhelo ellenalason. Kisebb feszultsegek eseten nem anyira nagy a miklrofonia.

Nagy bemenoellenallasu erosito bemenetere ha egy arnyekolt kabelt kotsz es azt ket pont kozott a jezeiddel kihuzodd hirtelen es erossen hogy nagyon megfeszuljon hallani fogod ahogy rezeg a kabel mint a basszusgitar-hur , persze nagyon halkan es erossen csillapitva .
De gogy forgassuk a fold magneses terebe es abbol aran keletkezzen az mar bajosabb.

Pld ha iranytut egy CRT monitor korul helyezem el nem fogja az Eszak-ot indikalni hanem a monitor magneses tere "elhuzza". Ugyanezt teszik a hangszorok is de hatnak a halozati huzalok magneses emisszioi is .

Mi hallatszik legerosebben egy rosszul arnyekolt muszer felol , a brumm amit az eterbol szedunk fel .

A brum 50Hz a fold magneses tere meg fix es csak amit mi mozgatnank a kabelt lenne a mozgas ami metszene az erovonalakat es ha nem elegge nagy a sebesseg akkor a valtozas , a hatas is csekely es alig keletkezik valami aram .

Sok mas zavarjel elnyomja azt a kis hatast ami fold magneses terebol jonne.


A molekularis szerkezet az anyag belso magneses hatasa meg rem kicsi lehet "kifele"ahoz hogy valami hatasa lenne a tobbi zajforashoz kepest.

Van rossz erosito es jo erosito .

A Marshall erosito a lesporolt anyagok altal bekovetkezett "torzitasok" miatt lett hires es elfogadott.
ha nem sajnalod a cipelest tranzisztorral is lehet transzformatoros kimenetet epiteni , mar van J-FET es MOSFET evvel lenet ugyanolyan rossz erositot epiteni mint amilyen gitarnak kell es ugyanugy szol .

Ki lehet probalni . Van a neten J-FET klon egy par hires gitarerositore ehez egy MOSFET kimenotrafos vegeerositot kesziteni es pont ugy fog szolni mint a csoves .Csak kerdes hogy menyibe kerul es manyi munka.Egy jo resze lenne hogy nem kell csovet cserelni .

A cegek persze el kell adjak valakinak az elektron-csoveket , CRT mar nem kell , Plasma se nagyon valt be ..valahonnan kell penzt kiszedni a meglevo befektetesbol.

"...ehhez egy MOSFET kimenőtrafós végerősítőt készíteni,és pont úgy fog szólni,mint a csöves."
Nos,azt hiszem,ebben hatalmasat tévedsz...Nem sokat foglalkozhattál a témával,különben nem írnál ilyeneket.A mosfet soha az életben nem fog úgy szólni,mint egy e-csöves készülék,egész más a torzítási spektruma,másfajta harmonikusokat termel,ezért a próba is felesleges pénzkidobás.(azt már meg se merem kérdezni:mi a francért kellene hozzá kimenőtrafó??)Mivelhogy a fet is ugyanolyan félvezető,mint a tranzisztor,csak más a működési elve.Különben a csöves cuccoknak már rég nem lenne létjogosultságuk.Márpedig van.És nem is kevés.Ez pedig a nyilvánvaló hangzásbéli különbség,melynek meglétét oktondiság lenne kérdőjelezni.
Abban igazad van,h csővel és tranyóval is lehet nagyon jó,és kutya-rossz készüléket fabrikálni...

Én is úgy gondolom, hogy lezárhatjuk a csöves vitát.

Viszont a kábelvitát eldönthetné, vagy legalább is segíthetné egy mérés, ha lenne pl utp, illetve külömböző hangszóró kábelekből valakinek, mondjuk pár méter. Akár egy jó szkópprogi, meg egy jelgenerátor, illetve minimum96khz-es 24-bites mintavételezés segíthetne... egy referenciaértékhez hasonlíthatnánk amit a hangszóró közvetlen, 10cm-nél rövidebb kábellel való csatlakoztatásával érnénk el. A vezetékes mérésnél, pedig minimum 20m-t vennénk (vagy 100m)mindegyik vezetékből. Mindegyik esetben a hangfal csatlakozójáról vennénk le a jelet. Na szóval akinek, van fölösleges ideje és pénze hajrá!

Nem lennék én sem meglepve, ha az a kábel nyerne, ami a legkevesebb ohmos ellenállással, illetve legkevesebb szort kapacitással, illetve induktivitással rendelkezik, és ráadásul vastag is az áramok átviteléhez.

Bővebben: Link
Fogok tesztelni, bár sok fölösleges időm és pénzem nincs, de van sok és hosszú kábelem (munkámból kifolyólag). UTP, telefon, koax, hálózati...
Van 24 bites, 96kHz-es hangkártya is, hozzá egy professzionális hangfrekvenciás tesztelő program (RMAA 6.0).
Néhány wattostól, 75, 150, 200, 400 Wattosig jó pár erősítő, 8 ohm 800Wattos műterhelés.
Szóval kell még valami? Ja az idő. Szakítok rá.

Olvastam persze, csak azt már olyan régen írtad. Egyébként meg pont rád gondoltam, hiszen közel áll a téma az erősítős cikkedhez :wink:

Ne csak terhelő ellenállással mérj, hanem egy két hangfallal is vedd fel a jelleggörbéket, illetve vizsgáld meg hol vannak rezonancia csúcsok, no meg valahogy a fázisokat is meg kellene nézni különböző frekiken, mintha négypólus lenne a kábel (erről is volt már szó, ha jól emlékszem)

A hangfalas mérést nem keverném bele, mert valóban más lesz az eredmény mint a műterhelésen, de ahány hangfal, annyi rezonanciacsúcs alakul ki. Persze ha netán lesz a kábelnek saját "önrezgése", akkor az majd látható lesz az átviteli görbén. A fázisokról is lesz görbe.

Nézd egy jelentős nyilthurkú erősítéssel rendelkező áramkörben midig ki lehet jelölni egy olyan vezető szakasz, minek az indukált áramát a kapcsolás í nyilthuroknak megfelelő erősítéssel erősíti.

Van ehhez még egy rosszhírem: ezt az indukált parazita áramot ( pontosabban a hatását) nem csökkenti a visszacsatolás.

Szóval a Föld mágneses terében működő erősítő jobb ha nem rezeg...ezért hallani az állványok saját hangját.

Kimutatható, hogy sajnos gyakorlatilag minden aktív rockzenész halláskárosult kisebb nagyobb mértékben.

Hat persze , en is olvastam hog menyi hatasa van ha a hangfalakra kicsi sarga vagy narancssarga pontokat ragasztasz !
Mindjart szebben szol !

De. Kell tudni hova ragasztod , nem mindeggy.

Azok a "tuskek " a "turntable" lemezjatszo korabol valok es az alacsonyfrekvencia akusztikus visszacsatolas csokkentesere talaltak ki.
Igy probaltak lejebb vinni az also hatarfrekvenciat ami alatalaban hatarolva volt mivel maskepp begerjedt az egezs cucc.

A Drum & Bass is mar csak a digitalis idokbe jelent meg mikor mar nincs akusztikus visszahatas a lemez+hangszedo es a Subwoofer kozott.

Nem hiszem hogy vinil lemezzel lehetne D&B - halgatni duborogve othon.

Nekem ugralt es begerjeft a lemezjatszo berendezesem mar 1971-be Hednrix lemezzel pedig hol volt meg akkor a subwoofernek valo melyhang .

Magnoval mar jobban lehetett duborogni aztan CD-vel mar komolyan lehet .
Plusz a CD-re lehet rogziteni is problema nelkul akarmilyen mely hangot is kis torzitassal ami magnoszallag eseten problema volt de vinil lemezeknel oriasi problema volt .

Nem tudom csak ismetelni hogy , probaljatok ki .Ido es penz de ha erdekel akkor megeri.

En epitettem mindenfele kutyut .

Cso <-> J-FET mukodesi karakterisztikaja 99% ugyanaz .Ami lehetne egy kulombseg az hogy kisebb feszultseggel talan egyes dinamikai problema lenne a nagy jelekkel a bemeneten ( amplitudoba) .Idoben a dinamikai vizelkedes audioban nagyon hasonlo .
Zaj szempontjabol , nincs mikrofoniaja de lehet zaja ,ellenben csionek is van zaja,Mindket esetben valogatni kell a kiszajuakat.

Csovek eseteben talan konyebb egy jominsegu erositot epiteni mig tranzisztorok esetebe mar a kivalasztott kapcsolasi rajz vagy kapcsolasi megoldasok igencsak szamitanak.

Ugy cso mint tranzisztoe eseteben , tudommal a teljessen szimetrikus kapcsolasok mukodnek a legjobban .
Tehat a cso - fellvezeto osszehasonlitast mas "szferakban " erdemes osszehasonlitani .

Kimenotranszformator altal bevitt kobgyokos torzitas a hangkep jellegzetes resze .
Problema ellenben a jo kimenotranszformator tervezese.
A profik ( sajnos mar nyugdijasok par eve ) minden erositot A-tol Z-ig megterveztek , kimertek /felvettek a vegezkozok karakterisztikajat stb ..Igy lett csucsminosegu erosito minden projekt-juk akar csoves akar tranzisztoros.
Ezekhez aztan mereteztek a transzformatorokat .

De hogy a kabelonal is maradjunk , nalam a meloba olyan profi kabelvizsgalo cuccokat lvannak es attam melyek legalabb 1 GHz-ig lemernek mindent ami szukseges.
Emelett az illesztest/illesztettlenseget es annak hatasat /nagysagat /reflexio stb helyet meter pontossagal. szakadas helyet .

Van nekem is vagy harom "regebbi" RFT mero cucc .Vadonat ujak kidobtak mert meg ujabbakat kaptak , nem tudom hasznalni nem volt idom ra megtanulni PC-vel kell osszekotni de van sweep oszciloszkopja is evvel hasznaltam ,de jon egy haverom aki dolgozott vele es az o segitsegevel mericskeltunk kivancsisagbol az en kabeleimet .A par meteres kabeleken nincs mit mericskelni audioba a hatas jelentektelen .

De van meg regebbi dB /Npr meter is ..

De meg uvegszal "osszeforraszto" es tesztelo is van egy haveromnak aki nalunk dolgozott . most sajat cegje van.Valaint UTP stb kabeleket tesztelo mero cuccok .

Az állványok jól hallhatóak másféle eszközök alatt is, nem csak az LP játszók alatt.

A narancssárga pöttyök viszont alatta maradtak az én észlelési küszöbömnek.

Nem hiszem el, hogy a többszáz ide látogató közül én vagyok az egyetlen, aki meghallgatta mondjuk a CD játszókat különböző állványokon.

Sok ismerősömmel hallgatunk meg CD lejátszókat különböző állványokon, polcokon és természetesnek mondható, hogy mindegyik másképpen szól. Minden digitális eszközre CD, DVD , külső DAC, még egy usb hangkártyára is akusztikus visszahatás van, ami rontja a hangzást.

Tényleg van különbség a hangban, hogyha nem az íróasztalon van a deck hanem a kissámlin? Vagy félreértettem valamit? Elég megfoghatatlannak tűnik ez a dolog...

Naná, hogy van...

gondolom a transzfer karakterisztika görbültségére gondololt, szóval nem tudom hogy jön ide a fűtés meg a hatásfok....

Köztudott tény, hogy az LP lejátszók hangszedői analóg, mechanikai módon alakítják át a lemezen lévő információt elektromos jellé. Ebből kifolyólag nagyon érzékenyek a külső mechanikai behatásokra. Legyen az, az alattuk lévő asztal, állvány által átadott rezonancia, vagy akár a levegő által, a hangszedő karra ható hanglöketek.
A CD/DVD lejátszóknál már optikai módon történik a jelátvitel. Itt nagymértékben csillapodott a "mikrofóniás" hatás. Persze az állvány felől érkező mechanikai behatásokra még érzékeny, de jóval kisebb mértékben mint az LP. A digitális technológia egyik előnye, hogy rendelkezhet hibajavító algoritmusokkal/megoldásokkal. Pl: az előreolvasási buffer, 2, 4, 8, vagy akár 12 vagy több másodpercre is. Ez azt jelenti, hogy az eszköz az elektronikus memóriájába már előre beolvasta a korongról az információkat, s ha érkezik egy erősebb mechanikai hatás, ami az olvasást sikertelenné teszi, akkor addig a memóriából, mint tartalék, hibamentesen tudja játszani az adatokat. Majd a zavaró tényező megszűnése után visszatölti a buffert. Tényleges, hallható Hibát csak akkor fogunk hallani, ha a zavaró esemény tovább tart mint a buffer tárolókapacitása.
DVD lejátszók esetében még egy sajnálatos tény van, ami befolyásolja a hallható hangot. Nevezetesen az, hogy a Dolby cég dekóder chipjét csak a SONY cég szerelheti a DVD lejátszóiba, míg az összes többi cég a Crystal/Cirrus Logic valamelyik chipjével kell, hogy beérje.
Az MP3 lejátszók kategóriáinál már nincs semmilyen mechanika ami a "hangképzésbe" beleszólna. Itt már mindegy, hogy kézben, zsebben, hokedlin, vagy az autó műszerfalán, vagy a zetor kormányoszlopára "szigszalagozva" hallgatjuk szántás közben. Amíg szét nem hullik, ugyan úgy szól.

Visszatérve a CD lemezjátszóra, én is sokat szenvedtem az optimális "alátéttel". Van egy 15-20 éves PHILIPS-em. Ez volt az életem első, és nem olcsó pénzen vett CD lejátszója. Meg voltam elégedve vele, de nagyobb hangerőn már hamar besokalt, s nem volt mindegy, hogy mi van alatta. Nemrégiben hozzám "vágtak" egy még öregebb SONY CD lejátszót. A hangja még szebb, de még arra is érzékeny volt, ha egy poharat kicsit keményebben letettem mellé.
Ezeken kívül már jó pár CD lejátszót próbáltam, de mind elég kényeske volt. Persze, "occsóak", 20-30 ezer forintosaktól mit vár az ember . Aztán felfújtam a képem, s vettem egy 160 ezer forintosat. No nem azért mert rám szakadt a bank, hanem mert kellett a vállalkozáshoz, ott meg nem lehet holmi kommersz home kategóriával bíbelődni. No ez az "ipari" lejátszó már olyan érzéketlen, hogy a 116 dB/m-es hangnyomás sem zavarta, és még a 800W-os hangfal tetejére téve is hibátlanul dolgozott!

Én ha fejjel lefelé hallgatom a cdjátszóm, akkor hallok különbséget! A lejátszóból furcsa sistergő zizegő hangot hallok, a zenelejátszás meg akad. Lehet hogy ez is valami akusztikus visszahatás?

gb197-hez:


Ugye ezt azért nem mondod komolyan? Egy nagyon eltervezett cuccnál talán előfordulhat, esetleg egy cd játszó a mély-hangok hatására rezeg ezért nehezebben olvas. De azt, hogy az mp3om lejátszómra, szintetizátoromra, hangkártyámra hatna valamilyen akusztikus visszahatás, ezt nem tudom komolyan venni. Normál hangerőn.

A magyarázat egyszerű: Az asztali lejátszók mechanikájának a felfüggesztése csak a normál otthoni használathoz tervezve, és kivitelezve. Ha fejjel lefele használod, a korong rögzítése bizonytalanabb lehet, s a golyós centírozó működésképtelenné válhat, ez adja a cicergő hangot. A kicentírozatlan lemez pedig beremeg amizől az optika már nem képes jól fókuszálni, s a sávot követni, ettől az akadozás.
Ezeket a problémákat a diskman-ek és a fentebb említett "ipari" kivitelek jobban bírják.



Még nem normál hangerőn is hibátlanul működnek. Tesztelve! Még egy koncerten sem gerjedt be a szinti, vagy bármely más elektronikus jelforrás az akusztikus visszacsatolástól. Pedig sok-sok Watt volt nagyon érzékeny hangfalakkal (100 dB/m/1W minimum).

Jól is néznénk ki ha egy Jean Michael Jarre koncerten csak mondjuk 100W lenne a max, mert gerjedne a cucca.
Egy szintiben a klaviatúrán, és a beállító szerveken kívül, nincs is mozgó mechanikai elem.

"mp3om lejátszómra, szintetizátoromra, hangkártyámra hatna valamilyen akusztikus visszahatás"
Oh, az akusztikai visszahatás létező dolog, az pedig egy másik dolog, hogy hallod-e a különbséget az adott rendszerben sem. Az ilyen csekély különbségeket többnyire drága high end rendszerekben lehet demonstrálni, ott viszont nagyon is kijön. /Az emberi fül a világ legkifinomultabb műszere./ Minden elektronika (panel, vezeték) ami rezeg, rezonál, mágneses erővonalakat fog elmetszeni, az pedig torzításként jelentkezik. Tehát aki az hiszi, hogy egy erősítő, CD, vagy más audio cucc egy panelből, egy trafóból és drótokból áll, az bizony téved. A milliós berendezések egyik legfontosabb része a mechanikai konstrukció. Nem véletlen, hogy a profi gépek öntött alu vagy acél házba vannak szerelve és néha egy-egy CD játszó 10-20kg. Evvel a nagy és hangolt tömeggel nyomják el az akusztikai visszahatást ami mindenhol jelentkezi.
Az mp3-ról pedig annyit, ott nem is érdekes milyen az akusztikai visszahatás, én viszont inkább maradok az ultra analóg SuperAudio Cd - rendszernél .

Az mp3 játszódban, vagy bármiben, ha van egy darab műveleti erősítő, akkor máris van mikrofónia. Más kérdés, hogy ez milyen szinten lesz jelen a hangban, de jelen lesz.

A mikrofónia jelenlétével, én sem vitatkozom, (sőt szerintem pont ettől jók a csöves gitárerősítők, ahol ugyebár, pont az előfokcsöveknél jelentkezik leginkább ez a hatás...)

És azzal is egyetértek, hogy egy hagyományos cd 44100Hz/16bit mintavételezési minősége, (Mely lényegesen rosszabb lehet, egy mp3-om szám minőségétől, ha azt megfelelő műsorforrásból, sokkal jobb mintafrekiken vételezve állították elő, persze más kérdés, hogy a lejátszáskor az mp3-om lejátszó tudja-e ezt a minőséget) lényegesen eltér egy 196khz-es 24 bites műsorforrás jelétől, és a különbség hallható!

Úgy gondolom a fentebb leírt minőségi paraméterekből adódó különbségeknek, jóval nagyobb szerepe van az audió élményben, mint az, hogy a lejátszót fém asztalra, sámlira, vagy üvegasztalra helyezem el, illetve ilyen vagy olyan méregdrága kábelt használok hozzá.

Persze az is igaz, hogy nem mindegy, hogy a dac műveletem után milyen műveleti erősítő van egy készülékben. Ha lehet, ne egy 071 végezze itt az "erősítést", hanem minimum egy opa-tipus, de ez már más téma...

Találtam egy linket, Köbzolinak biztos tetszeni fog:

Bővebben: Link

Megnéztem: a Goldwave-m legjobb mintavételi frekije mp3 tömörítéskor 48khz, és 320kbit/sec. Lehet hogy van olyan program ami jobbat is tud. Ez még így tömörítve is lényegesen jobb minőség mint a hagyományos cd-k minősége 44100hz-el. Néha a falba verem a fejem amikor eltünnek a magashangjaim a 44100Hz-en, akár wave-ba akár mp3-ba mentek.

(Persze lehet, hogy térhatás, és mély dinamika szempontjából vizsgálva, valaki más véleményen van)

Én nem vagyok még Zoli, pláne nem köb, de nekem is "tetszik". Azaz tetszene, ha tudnám, hogy hogy is épül fel. Bár a dizájn nem fogott meg, tisztára a kenyértartó jut eszembe róla (kép mellékelve).

Első lépés az USB-s hangkártya. Milyen van benne? mik az adatai? Freki, bit...? Egy profi kártya (32 bit, 192 kHz) kb annyiba kerül, mint ez itt maga.

Aztán az erősítő 2*10W PP. Jó hangsugárzókkal (99dB/1m/1W) meggyőző,de valahogy lehetne nagyobb is. Nem?

Harmadjára, a jel/zaj viszonya 85dB. Ezt az én hangcuccom is tudja.

"de el kell fogadni azt a tényt hogy hogy az már csak egy leszürt lenyomat az eredeti hanganyagból."

Ezzel nem is vitatkozom!
Viszont ha olyan saját zenéd van, aminek a mintavételezése pl 96khz 24bit, és ha ezt "letömöríted" egy olyan mp3-ba aminek közel ilyen mintavételezési frekije van, az még minig jobb lesz, mint egy hagyományos cd! Tehát érdemesebb egy mp3-om cdét írni belőle mint egy normál audiót, ha magas hangokat akarsz hallani. Ennyi.

Egy olyan kenyértartó, melyben meg is pirul a kenyér.