Találtam még egy jó, és le egyszerűsített trafóméretezési leírást!


TRAFÓ MÉRETEZÉS Skori weblapjáról

Ebben a leírásban is a primer feszültség effektív értékével számol.

Milyen az a dupla félhíd?
Trafó tervezésekor, nyitóüzemű esetén, a vezetési fázist kell figyelembe venni, akor meg az épp abban a fázisban lévő tekercsen (kapcsolóeszközön, és hozzávezetéseken eső feszültségtől eltekintve) éppen a tápfeszültség van, 4szögjelként. A szekunderen ennek a négyszögjelnek az áttételszerese van.
Ha kis kitöltéssel ját a táp, akkor is a szekunderfeszültség áttételszeres és négyszögjel, csak rövid idejű, így az egész időtartamra nézve az átlagértéke kisebb. Ezért kell beletenni a kimenetbe induktivitást. Legyen ami nagyjából átlagol.

Keresztmetszetméretezést szerintem lehet az áram időbeli átlag értékére végezni.

Értem.

Tutam hogy az a "dupla" nem kellett volna oda

-Akkor Skori rosszul számol a trafóméretezős előző likemben? Vagy 220nál meg úgy kell? Szerintem akkor ő rontotta el.

Skori trafó méretezése példával.


-Még egy kérdésem lenne.
Mi a helyzet olyankor, ha elég lenne a primernek 2 menet, hogy ne menjen telítésbe, de én mondjuk megtekerem 4 menettel. Azaz csökkentem a B-t.
Ilyenkor romlik a hatásfok? Vagy mi hátránya lehet? Nagy terhelés mellett jobban elkezd esni a feszültség?

Köszi előre is.

Jól számol!

230V hálózati feszt egyenirányítva 320V egyenfeszt kapunk. Ezt félhídba leosztva kb 160V lesz.
Terhelés hatására 150V-környékére esik vissza és ez a feszültség fog négyszögjelben rámenni a trafóra.

Annyi nem stimmel nála hogy szinuszos feszültségnél számolunk 4,44-el. Négyszögjelnél pedig 4-el.


A max indukció lineárisan összefügg a trafón átvihető max teljesítménnyel, épp ezért fele lesz az egyébként 2 menettel átvihető teljesítménynek.

Hát csak nem értem ezt a dolgot, ha Skorinak 290V egyenirányított feszültsége van, és félhídra teszi, akkor 150-160 voltal számol, mondván azért, mert a kitöltési tényezőtől változik a primerre kerülő fesz.

Akkor nálunk autós táposoknál 12 volt van, és a félhidam max megengedhető kitöltéssel az is csak 5-6 V effektív.

nem értem a dolgot.
Légyszi segítsetek már

Az autós táp nem félhidas hanem ellenütemű!

Megkapja a trafó a 12V-ot +/-irányból.
Tehát 12V effektív értékű feszültség kerül a trafóra.

ÚÚ télleg!

Basszus!

De h... vagyok

Ezt emmzolee kérdezte!
Tényleg. Azt akartam is kérdezni, hogy ha csökkentjük a B-t, azaz növelem a menetszámot (mert bőven ráfér), akkor nem romlik a hatásfok? vagy nincs valami más ehhez hasolló gond?

Na és ezzel mi a helyzet? mi van ha 0.2T helyett 0.1T alkalmazok?

Ha az indukciót csökkenti, attól még simán átmehet ugyanakkora teljesítmény azon a magon, nem csak a fele.
Csökkentett indukció kisebb vasveszteséget, és nagyobb menetszámokat eredményez, semmi mást.

Nem értem mért szenvedsz itt az effektívekkel.
Egyébként ha pontosak akarunk lenni, effektívben (RMS-ben, azaz négyzetes középben) egy félprimeren a 50% kitöltéssel pont tápfeszültség mérhető.
(egyszer a vezetési fázisban Ut, utána meg a másik primer vezetési fázisa miatt -Ut mérhető, négyzetes középértéke meg Ut lesz. )
Átlagétéke = 0V

Nézzd meg a p-p topológia fesz és áram diagrammjait.

szenvedek??

nem értem hogy jön képbe.
nem sok közét látom a dolgokhoz.

Hogy értsed:

Hiányos a tudásom, és pongyolán fogalmazok. :yes:

Autodidakta módon tanulom ezt a dolgot, és még az elején vagyok.

Hello
Ki gondoltam valamit.
Kapcsolóüzemű tápokban nem lehetne használni a túllövések ellen varisztort? Úgy mint egy snubbert, vagy ilyesmi.

Esetleg használják is, vagy nem jó ilyesmire.

Nemigazán.
Ahhoz hogy kellően csillapítson már alapállapotban is eléggé be kellene terhelni a trafót ami sok veszteséget jelentene.
Legelső feladat úgy kialakítani a panelt és a huzalozásokat, valamint optimalizálni a kapcsolási időt.
Ne is lassú, de ne is túl gyors hogy kialakulhassanak tüskék.

Utána lehet kísérletezgetni.
Én legalábbis ezt tettem.
A tápomnál nem is volt szükség semmire.

Na igen a a nyákterv precíz kialakítása. És mi van akkor ha én deszkamodelben akarom összerakni a tápomat. Pl a szabályzó kört összerakom egy lyukraszteres panelon egy másikra meg a feteket rakom és összekábelezem a dolgot félig légszerelt feeling. Bele se kezdjek lehet,hogy az amúgy működő táp nem is fog menni így?

Hello

A (#385007) hozzászólásodban írtad, hogy volt egy EE-55
magod, és azzal kísérleteztél. A képeket meg néztem, és egy M2TN-B mag volt. Az nem a legprofibb cucc, a mai piacon.
Amikor a saját tápomat csináltam én is szívtam sokat az ETD49, N67-tel, és kíváncsi lennék, hogy azt milyen freki tartományban használtad (használható) és nálad mennyi volt a menetszám? Hátha kiderítek valamit, hogy az enyémnek mennyi lenne jó a működéshez.

Valahol találtam a neten egy leírást az ETD 49 N67-ről, és abban azt írták, hogy a B 0,1T , de inkább 0,05T legyen.

Írd már meg légyszi, hátha kisül a dologból valami.

Köszi

Hello

Vásárolt valaki a Tali bt-nél valamikor?

Küldtem nekik e-mail-t hogy mire lenne szükségem, 2 napig nem jött válasz. Aztán fölhívtam telefonon, és megkérdeztem az árakat, erre az ember mondta, hogy jött egy email 2 napja, amiben ugyan ez van. Mondom azt én írtam! Erre a csávó azt mondta, hogy "ok ok akkor délutánra meg válaszolja nekem. Aztán azóta megint eltelt 2 nap, és semmi.

Ez egy ilyen link cég? Aki vásárolt náluk, hogy tette?

hi

én például személyesen. De ígyse jön össze mindig.

:no: Hááát
Van egy véleményem róluk.

Dettó ez a véleményem róluk. Talán kérdezd meg Cimót, ő már vett náluk ezt-azt, ha jól tévedek

gondolj bele, ha lenne egy céged (nem bolt!), telelennél megrendeléssel, ki sem látszanál a munkából, akkor nemigen folgalkoznál az ilyen 1-2db os tételekkel.
Személyesen odamenni persze teljesen más, akkor jó indok, vagy vastag bőr kell ahhoz, hogy elküldjenek (meg a gond is kevesebb vele, valósidőben megoldható minden probléma, nem kell postára se szaladgálni...).
Cimónak is én intéztem a magokat, több kevesebb sikerrel

Én sem értem milyen cég ez.
Ha már árul magokat akkor miért nem hajlandó foglalkozni a vevőkkel.
Lehet hogy ilyen kis mennyiségben vásárlókkal nem szívesen foglalkoznak.

Talán össze kellene állnunk többet rendelni és akkor komolyan vennék.

Én Venni akartam 12 magot.
Az ETD29-49 is, és toroidokat is Ae=52 től 285-ig.
Úgy voltam vele, hogy veszek egy pár fajtát, és minőségűt, és el kísérletezgetek velük.
Ez nem 1-2 darab.

Nem tudom, milyen boltokba teríthet, mert nem lehet jóformán sehol se venni az országban ilyesmit.
Ök a legolcsóbbak, ez tény.

A másik amit furcsállok, hogy Magyarország minden tekintetben "kis piac" nem engedheti meg magának semilyen kereskedő, hogy hagyja elmenni az üzletet.

Amit akartam venni, az 10-15eFt Ezzel nem érdemes foglalkoznia???

Cimó Dobtam neked egy kérdést (#506421) ebben a hozzászólásomban.

Több kevesebb sikerrel??


Hogy-hogy? Sok minden nem volt nekik?

Aszem egy kis félreértésvan, a Fő profiljuk megrendelésre gyárott, készre szerelt trafók induktivitások. Felveszik a rendelést, megtervezik a trafót, megveszik a ferritet, csévét megtekerik, eladják az iparban (nem a kereskedelemben).
1000-res tételszámok mellett dolgoznak.

Én inkább örülök, hogy egyátalán lehet tőluk venni eztazt. Nincs minden mag nekik, ami a neten van, nem sok értelme lenne. (ezért jobb személyesen).
Amikor cimónak intéztem a magokat, akkor váltottak telephelyet, és a főnök nem volt bent (mert csak ő ad el.)....

Az M2TN-B-s EE magot 2x2 menettel használtam, jónak tűnt csak gulyi meghozta a toroidot, és mivel azt könnyebb kevesebb menetszámú vastagabb huzallal megtekerni azt használtam.
N67 nem egy rossz mag merjeszteni mért ne lehetne 0,1T-ig?

A W-os veszteség a lényeg, az meg egy kis hűtéssel megoldható, ha sok.

Szia

Tudnál nekem segíteni egy kicsit?

Méregettem a (Cimó féle) tápomon.

55.5KHz-en teker a táp.
12VDC a bemeneten, és az üresjárati áramfelvételem 0,34A. Ez az ETD 49 N67 -tel van így.

Van egy másik magom is, és azt is bele próbáltam.
Az egy ETD 49 3c85 mag. Azzal a nyugalmi áram már 0,41A

Ja, és mind a két magom melegszik egy picit terheletlenül.

Telítődik??



Mitől ez a változás? Gondolom a más anyagminőség miatt. Azt az előbb írtad, hogy a W-os veszteség minél kevesebb, annál jobb.

A kérdés az, hogy a push-pull tápoknál melyik a jobb? ha az Al kisebb, vagy ha nagyobb?? Befolyásolja??

Abban szeretném még a segítségedet kérni, hogy a telítést hogy lehet észre venni? Csináltam egy kis méregetést.

Annak idején mondtad, hogy a vezérlést külön tápról kell üzemeltetni, az nálam egy 12V-os táp volt. A Fet nagy áramú körét (Fet(D,S) trafó) meg rátettem a másik tápegységemre, és az átfolyó áramot mértem. Szekunder oldal üres. A kitöltés majdnem max.
Elkezdtem följebb tekerni a tápon a feszt, és az áramfelvétel is vele egyenes arányban ment följebb. Aztán 24V-nál már kb. 1.8A folyt bele.
Szkóppal néztem a szekunderen a jelet, és csak annyi volt a különbség, hogy nagyobb feszültségnél nehezebben akart lezárni a fet. Legalábbis én úgy érzékeltem a jel alakot, mert konyulni kezdett a lezáráskor.

Ez így jól volt csinálva?

Azt hittem ha telítésbe megy, akkor fesz folyamatos emelésre mellett, egyszer csak nagyon megugrik az áram is. Na ez nálam nem így van.

Mondom, a tápom most üresjáratban 0,34A-t kajál, és melegszik a mag kb. 35-40°C ig. Viszont ha meg terhelem, akkor nem melegszik jobban, mert 50W terhelésnél nem volt észre vehető nagyobb melegedés.

Ha megkérhetlek, írj mindennel kapcsolatosan részletesen, hogy okuljak belőle.

Köszi