Kicsivel nagyobb trafóm sajnos nincs, ezekkel kell beérnem. Valószínűleg 1.5, 2A bőven elég lesz a legtöbb dologhoz. A 10 V-ot úgy gondoltam, hogy akkor csak róla megy a táp (pl 6 V-ot akarok), és akkor a 46 VA elég bőven. A 20+10-re nem is gondoltam, de most elültetted a bogarat a fülemben, ha kis árammal nagyobb feszültséget akarok. De egyenlőre csak menjen simán.

Tudom, hogy ez itt már off, de a 2n3055 adatlapja 15A-t, és 115W-ot ír. Miért nem elég egyedül olyan helyre, ahol 3A-nál nincs több?

A 2N3055, és vele együtt az összes többi félvezető határadataival kapcsolatban feltett kérdésed nagyon messzire vezetne.
Én s számtalanszor felteszem ezt, ugyan csak magamnak, bosszankodás közben, de ettől még nincs rá normális válasz. Egyszerűen nincs olyan ésszerű mértékű hűtés, amivel ki lehetne venni ezekből a max. teljesítményt.
Kísérleteztem már ezzel, és egy rövid ideig talán még ki is bírnák, de ez az idő elég kicsi, és nagyon bizonytalan élettartamot irányoz elő.
A jelenleg készülő labortápomban 4 db párhuzamos 2N3055 van, 50V/5A-re. És hidd el, sokkal jobban fel lehet melegíteni őket mint az bárkinek is jó lenne. Pedig van nagy borda, korrekt szerelés (nincsenek kis műanyag gyűrűk, jó hővezető zsírt és M4-es csavarokat használok jól meghúzva, ventillátor is van kettő, és mégis kell a 70 fokos hőfigyelés a bordára.

Megnéztem a kapcsolást. Nem fog működni 10V-os váltóról, vagy ha fog is, szinte biztosan rosszul.
Ez tipikusan nem az a fajta kapcsolás, aminél szabadon lehet változtatgatni a feszültséget, mivel a "fő" tápfesz táplálja a teljes vezérlő részt, az IC-ket, és a referenciát is. Nem akarom kedved szegni, de inkább próbáld meg a 20V-ot, hátha azzal még be tudod lőni valami köztes határfeszültségre, de a 25V körüli váltó még korrektebb lenne.

Még egy kis ellenvetést engedj meg. Rápillantottam a nyákra is, meg az alkatrészlistára is. Ez a táp valahogy nagyon nincs "egyben". 2A-es kis diódák vannak "fő" egyenirányítónak, a 3A-es max, kimenethez. Ez már önmagában elég kínos. LABORTÁP ez a kulcsszó. Ez egyfajta műszer, fontos, hogy nagyon stabil, nagyon megbízható legyen.
Nem akarom egyáltalán rád erőltetni, de esetleg nézd meg azt a tápot, amit most én is építek. Szinte biztosan fel fog tűnni jópár alapvető különbség. Szerintem ezek a különbségek nagyon is fontosak. Sőt éppen ettől lesz valami szakszerű, vagy ...valami más. pl. itt

Köszi, hogy átnézted, és az általad ajánlottat is elmentettem! Most úgy áll a dolog, hogy kb 7-8 éve nem csináltam semmit, ez lesz a "visszatérés" és már ott tartok, hogy a nyákokat lemarattam, az alkatrészeket begyűjtöttem. Sajnálnám kidobni az eddig befektetett munkát. (pl. ezeket a nyákokat kézzel rajzoltam, most olvasgatok itt ámulva a fejlettebb házi technikákról). A diódák helyett Gratz-t fogok rakni (B40 C3700/2200) és hűtőbordán lesznek. A 2n3055-ből akkor oldalanként kettőt rakok az általad ajánlott kapcsolás mintájára. Ha 20V-t 1.5 talán 2A-t ki tudok belőle hozni oldalanként, akkor már elégedett vagyok. Azt meg még meg kell vallanom, hogy az analóg dolgokkal, tranzisztorokkal sohasem sikerült mélyebb kapcsolatba kerülnöm. A 7400 és társai ill. egyszerűbb számítógép perifériák érdekeltek anno.

A párhuzamosan kötött transzformátornál mi a helyzet?
Az biztos, ha van két egyforma transzformátorunk sorba köthetjük őket. Ekkor a szekunder feszültségek összeadódnak ( ha jól kötjük őket) A teljesítmény nem fog növekedni. Tehát, ha két egyforma 50W-os trafót sorba kötünk a végeredmény is 50W lesz?
De mi van ha párhuzamosan kötünk két egyforma transzformátort? Egyáltalán szabad ilyet?

Szia!

Párhuzamosan kötött trafóknál a feszültség marad, a kivehető maximális áram duplázódik. Persze fázishelyesen kell összekötni a trafókat.

Áramforrásokat csak akkor köthetünk párhuzamosan, ha a feszültségük megegyezik. Trafónál kicsit komplikáltabb a helyzet. Azonos kivitelű trafókat minden további nélkül köthetünk párhuzamosan. Ekkor az eredeti feszültség nyilván megmarad, kapunk cserébe kétszeres áramot, ami kétszeres teljesítményt jelent. Ha nem azonos kivitelűek a trafók, inkább kerüljük a párhuzamos üzemet. (ha kell, kifejtem, miért!) Soros kapcsolásnál más a helyzet, sokkal kevesebb a megkötés. Bármilyen feszültségű két trafót sorosan kapcsolhatok, a fázishelyzettől függetlenül. A feszültségek vagy összeadódnak, vagy kivonódnak. Az áramterhelés megegyezik a kisebb áramú (nem feltétlenül teljesítményű) trafó terhelésével. A teljesítmény a feszültség növekedésének arányában emelkedik. Azonos (50W-os) trafók sorba kapcsolásakor a teljesítmény 100W lesz (azonos áram, kétszeres feszültség okán).

Köszönöm a válaszokat!

Tehát akkor összegezve:

- Két egyforma transzformátor sorba kötése esetén a szekunder feszültségek összeadódank (kétszeresére nő), a kivehető teljesítmény is meg fog duplázódni.
- Két egyforma transzformátor párhuzamos kötésével a szekunder feszültség nem változik, a kivehető teljesítmény ebben az esetben is duplázódni fog.
- Kölönböző szekunder feszültségű transzformátorokat is szabad sorba kötni. A szekunder feszültség össze fog adódni és az áramterhelés megegyezik a kisebb áramú (nem feltétlenül teljesítményű) trafó terhelésével.
-Két eltérő kivitelű, nem egyforma transzformátort nem ajánlatos párhuzamosan kötni!
- Minden esetben ügyelni kell, hogy fázishelyesen legyenek összekötve a transzformátorok.

Így van! :yes:

Még az lenne a kérdésem, hogy ez a transzformátor hány W-os lehet szerintetek? Régi csöves TV-ből vló.
Ilyenem van otthon 4 db egyforma, és ezeket szeretném sorba vagy párhuzamosan kötni.

Elnézést, hogy belekotyogok, de van némi rálátásom a trafók lelkivilágára. Amit leírtatok soros és párhuzamos ügyben az teljesen helytálló, csak kicsit homályban maradt a különböző kialakítású trafók párhuzamos kötésének gondjai.
Ebben sincs semmi varázslat, a kulcsszót már kimondta Imi65 is. Fontos az azonos szekunder feszültség. Ha ez a kitétel megsérül, akkor a "sérülés" mértékétől függően kiegyenlítő áramok is fognak folyni, amik akár elég nagyok is lehetnek.
Ha két trafó szerkezetileg azonos, akkor jó eséllyel tételezhetjük fel, hogy azonosak az átmérők és a menetszámok, valamint a trafók vasmagjainak indukciós tulajdonságai. Ez azért jó, mert a különböző terhelések hatására, vélhetően azonos mértékben fog változni a tényleges szekunder feszültség. Különböző trafóknál az egyensúly könnyen felborul.

Ha már ilyen jól belemelegedtünk a transzformátorok soros/párhuzamos kapcsolásába lenne további kérdésem.
Csak játszok a gondolattal, a véleményetekre lennék kíváncsi.
Említettem, hogy van nekem 4 gyárilag egyforma kis trafóm. He ezekből kettőt-kettőt párhuzamosan kötnék és a két blokkot sorba, az jó lenne-e? Illetve a kivehető teljesítmény mekkora is lenne, ha monjuk 50W-osak a transzformátorok? A fenti elmélet szerint 200W ? Egyáltalán szabad-e ilyet csinálni?

Lehet ilyet csinálni, persze más kérdés, hogy nem szokás.
A feszültséged is és az áramod is duplázódna. Persze a tekercsveszteségek és egyéb fázishelyességi problémák miatt nem pontosan négyszeres lenne a kivehető teljesítmény, de közelíti azt.

Erről a trafóról nekem a képkimenő jut eszembe, mert ez nagy valószínűséggel az. A hazai gyártású csöves FF TV-kben nem volt hálózati transzformátor. Ez arra a célra csak korlátozottan alkalmas, mivel (a képen ugyan nem látszik a vas oldalnézetből) valószínűleg az egyenáramú összetevő miatt légrésesre van készítve. Az ilyen trafó nagyobb mágneses ellenállással bír, ami a tulajdonságainak nem használ.
Szerk: A Vaterába - persze - bármi belefér.

Tehát akkor semmire se való? Már nagyon régen bányásztam ki ezeket a trafókat, és nem emlékszem pontosan, hogy hol is voltak, de mintha csöves TV-ből lennének.
Otthon kipróbáltam őket 230V-tal szépen működtek, sőt egyet használok is egy időzítő áramkörhöz. De akkor ezt elvileg nem is szabadna hálózati feszre kapcsolni? Ja lemértem a primer oldali tekercs ellenállása 360 Ohm körül van. Sajnos most nem tudok róla képet csinálni max. hétvégén. A vaterás trafót csak képként szántam, hogy nekem is pont ugyan olyanom van.
Van ennél kicsit kisebb trafóm, az tuti kimenő transzformátor, mert régebben kipróbáltam és nem tetszett neki a 220

Hol van az a légrés pontosan? Mert ha látszik akkor fel kellet volna hogy tűnjön.

Ez a trafó elbírja a 230V-ot, de alapvetően nem erre méretezték. Igazából nem tudom (lehet a szakirodalomban találni menetszám-adatokat), hogy mi alapján méretezték a mérnökök. A feladata az eltérítő tekercs illesztése a PCL85 típusú elektroncsőhöz. A cső illesztési ellenállása nincs megadva sehol, mint ahogy az eltérítő tekercsről sem nagyon találtam még semmilyen ehhez felhasználható adatot. Mindenesetre 50Hz-en működik, de több info egyenlőre nincs róla. Próbáltam én is régebben felhasználni ilyen célra, van rajta elegendő menetszám, mert nem különösebben melegszik. De elég rosszul terhelhető (valószínűleg a légrése miatt).

A normál trafót úgy rakják össze, hogy az E vasakat egymás után ellentétes oldalról helyezik be. Ezért a vason oldalról 2 illesztési vonal van. Ezen valószínűleg csak egy látszik, mivel egy irányból vannak az E vasak berakva, és az I és E közé papírt is szoktak rakni.

A trafó tekercseinek az elszigetelése hagyhat kívánnivalókat maga után. Ez nem egy biztonsági transzformátor.

Akkor lőttek a tervemnek.
Gondoltam sorba kötök kettőt-kettőt, és lenne "két" trafóm egy sztereó erősítőhöz dual monó kivitelben.
Ezek szerint ezt nem ajánlod ilyen felhasználásra?
Azért is lettem vona kíváncsi, hogy mekkora a teljesítménye, hogy ehhez tudjak erősítőt választani.

Ez szabványos, magyar vasmag. Kellene a lemezméret, meg a pakettvastagság (szemre olyan EI66/28-nak néz ki), és akkor meg tudom mondani mekkora teljesítményre jó.
Az egész más kérdés, hogy kész állapotában hálózati trafó-e, vagy valami más illesztésre szolgáló eszköz. Ha légréses, akkor az biztosan nem hálózati trafó, hanem valami más. Viszont attól, hogy nincs benne légrés (váltott irányú a lemezelése) még egyáltalán nem biztosan hálózati trafó. Legjobb az ilyesmit megmérni, és akkor tisztán lát az amatőr.

Megerősítem, ez egy csöves tv képkimenő transzformátora. Nem biztonsági transzformátor!

Szia Alkotó!

Megkérhetlek még, hogy két trafóm teljesítményét megnézd? Az egyik (trafo_kicsi) ugyan olyan gyártmány, mint amiről múltkor beszéltünk, csak kicsit nagyobb, ill van rajta 26V ami 1mm átmérőjű vezetéken jön ki. A másik, az ugyan nem a fentiek családjába tartozik, de az is hiperszil, ezért gondolom, hogy ha a magyar sorozatból van hasonló méretű, akkor a teljesítményük is kb egyforma. A méreteket a képeken mutatom. Segítségedet előre is köszönöm, ill ha van linked, ahol ezeknek magam is utánanézhetek, akkor azt is örömmel veszem!

Üdv:
Rascal

Nagy trafó = SE170a =1130VA (minden méret pontosan stimmel) A vasmag, tekercs nélkül kb. 6kg kéne legyen. De mintha te 15kg-ot említenél. Az mire vonatkozik.
Kis trafó =SM85a = 114VA (amit 30-nak írsz, annak 31-32 között kéne lennie)

Ha kellenek tekercsadatok, a gyári ajánlást meg tudom adni.
Fontos!! a méretegyezés még nem jelent tuti azonosságot, de azért sokat sejtet.

Köszi, ez gyors volt!

A 15 Kg az egész trafóra vonatkozik, ezért a réz, meg a vaskos keret + kb 20 csavar és anya, amikre a kivezetések fel vannak fogva kiadhatja a különbséget. (kb 8 szekunder tekercse van, egy ipari teljesítményű leporello nyomtatóban volt)

A 30 akkor tényleg 31, mert (fém) mérőszalaggal és tolómérővel is méricskéltem ahogy épp hozzáfértem. Ott mind a kettővel megmértem, és a tolómérő valóban 31-et adott, csak addigra már a 30-at leírtam...

Érdekel minden. A kicsin most 220 / 26 /9 /11 /11 Voltok vannak, a 26V 1mm, a 9V 1-1.1 mm (ónozott részhez fértem hozzá), a 11-ek pedig vékonyak kb 0.5mm, de nem mértem, mert nem volt jelentősége.

Hiperszil trafót könnyű újratekercselni? Érdemes házilag, vagy jobb szakemberre bízni?

Mellékeltem egy táblázatot.
A tekercselés szempontjából mindegy hogy lemezelt vasad van-e, vagy vágott hiperszil. Ez utóbbi inkább az összerakást gyorsítja.
Akár magad, akár szakemberrel csináltatod, minkét esetben a szétszedés szokott bajos lenni, mert ezeket szokás impregnálni, és e miatt rohadtul össze szokott ragadni a vasmag is, meg a tekercs is (kivéve ha szűz elemekkel dolgozol).
Ha lakkos, akkor ha sikerül szétszedni, még mindig ott van az érintkező felületek megtisztítása a lakkmaradéktól. Ezt nagyon gondosan, finom csiszolópapírral lehet megcsinálni, de tényleg oda kell rá figyelni, mert a síknak is meg kell maradnia.

Köszönöm!
A lakkmaradékot nem lehet valami vegyszerrel leszedni, hogy ne kelljen csiszolni?

Az attól függ milyen a lakk. Ha valamilyen kétkomponensű, műgyanta bázisú, akkor nem lehet, az egyszer térhálósodik és utána már semmi sem oldja. Ha esetleg oldószeres, akkor lehet próbálkozni, de fennál a veszély, hogy a lemezeket egymáshoz rögzítő lakk is elkezd oldódni. Tehát csak elég óvatosan ezzel a módszerrel.

R magos trafók beazonosításához egy táblázat. Bővebben: Link

Ránéztem erre a táblázatra. Ha éppen ilyen trafó akad az ember útjába, akkor nagyon hasznos segédinformációkat adtahat, de nem egyértelmű nekem az adatokhoz tartozó mértékegység. (cm? col? vagy mi más?)