Lacikám, már nem. Sajnos lecsúsztál róla. De minek is neked, Te tudsz jobb csövest csinálni attól, és még szebb is lesz, mint ez.

Hi highand!
Nem vitatom a Quad előnyeit, de továbbra is csak egy lépcsőnek tartom, és nem a beharangozott végső megoldásnak. Mikor egy erősítő paramétereit ismertetik akkor döntő többségében azt tapasztalom, de itt a HE-en is, hogy az előnyös paramétereket leírják, a többi meg mintha nem is létezne. A tervezők -egy teszt laborral a hátuk mögött- nyílván tudják miről van szó! A többieknek meg semmi közük hozzá? De higgyük el, jól szól! Ha valaki többet szeretne megtudni mint ami a TESCO reklámfüzetébe található, akkor bajba van.
Hogy kb. mire gondolok azt a csatolt melléklettel tudnám illusztrálni. Ez közelíti az igazit.
(Az egész erősítő is megvan, csak egy ótvaros fénymásolaton. Ezt szkennellni? Örűltem hogy ezt össze tudtam hozni.)

Akkor kiállok a sarokra tovább csövezni !

De nem is kell, hogy higgyenek.
Az Onkyot ne sajnáld.

üdv

A linearis frekvenciamenet ,nullan minden hangszin es nem megfelelo hangszoron es nem megfelelo hangeron nem szol egy erosito se "szepen".
Nem hianyzik a mely hanem tul sok a kozep.(ha minden mas rendben van).
Az SPL szerint kell a Laudness gorbet beallitani .Ez halkan olyan hogy 60dB de meg tobb kiemeles is szukseges a basszusnak az 1.5KHz-hez kepest , a magas rezsnek meg kb. 40dB toblet kell.Bővebben: Link
Ez nem csak az elektromos atvitelrol szol hanem a savonkenti hanszorok erzekenysegerol is,
A 2030 kb 15 W -on menyi marad a kozep savnak 1,5 KHz-nek.16W-60dB .

A baj mar ott kezdodik hogy a "0" ( nulla ) dB 1mW a 15W meg +40 dB .Nincs meg a 60dB .

Ferlcsavarod a kozepet hogy haljal valamit es nincs basszus .Mert tul hangos a kozep tartomany.

Relativ csendes lakoszobaban eleg a 2 x 15W de egy zajos hazibulihoz vagy ha szabadterre viszed keves.
Probald egy jominosegu fejhalgatoval ,mindjart sok lessz a melyhang.

Hi mate 78!
A múltkor a Sipos cikkel kapcsolatosan elég szűkszavú voltam. Most időm lévén alaposabban átnéztem. Nem szívesen ismétlem magam ezért az észrevételeimet az erősítő mindig és mindig 547153 sz hozzászólásban irtam le.

http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_547153.html?highligh...547153

Félreérthettél, de nem akarom lelőni a poént. A QUAD-ról mindent elmond az, amikor kiveszed a 47 ohm-ot.

Nemrégiben találtam ezt a cikk-részletet. Érdekes, hogy a "NAGYOK", mint jelen esetben Piret úr, hogy dolgoznak. Csinál pár különleges kapcsolástechnikájú erősítőt, majd egy - véleményem szerint - szeméten hasonlítja őket össze. Nem tudtam, hogy sírjak, vagy röhögjek, hogy tényleg mennyire el tudnak "menni" a lényeg mellett.

Érdekes ez a leírás, mintha a FET-est venné etalonnak és "nézzük meg a csöves mit tud a FET-eshez képest" lenne a felállás. Nem fordítva kellene?

Már csak a kronológia szerint is a Te elméleted lenne a helyes.
Én inkább azon voltam kiakadva, hogy lehet két kiváló erősítőt SZATELLIT hangszórókon korrektül összehasonlítani!?

Hát igen, no meg a subwoofer? Minek?
Heh, hogy mik vannak?

Nemrég egy fémes műhelyben találkoztam a sonido tulajával, és beszédbe elegyedtünk, azt mondja, hogy a BMF-en tanult réges régen, és ott azt tanítják, hogy jó végfokot, csak FET-ből lehet építeni, és neki ez a véleménye. Azt mondta, menjek be és kérdezősködjek a csövekről az ott tanítóktól, azt fogják mondani, hogy nem jó mert régi technológia, öregszik, meg stb..
A FET korszerű, és a vele készített végfok paramétereiben jobb mint a cső. Aztán ennyivel kb rövidre zártuk erről a beszélgetésünket. Elmondta ő is és elmondtam én is a véleményemet róla, elfogadtuk, hogy jééé más a véleményünk (legalábbis én elfogadtam részéről).
Egyébként ő a BEAG-nak volt valami fejlesztőmérnöke.

Érdekes amit mondasz, de én azt nem értem, hogy akkor miért csövesek a legkomolyabb erősítők? Vagy pl miért tetszik jobban általában egy csöves annak aki hallott már jó csöves erősítőt?
Tényleg, én már sok jó erősítőt meghallgattam, de valóban elfogultság nélkül mondom, hogy nekem eddig az EL tetszett a legjobban. Mitől lehet ez a jelenség?
Üdv.

A tényleges hangszóróval együtt mérhető frekvencia menet, az döntő.

Amire hamarosan, ha minden jól megy sort is fogok keríteni, csak az a fránya ATX táp indulna már el, gép nélkül nehezen sikerül.

Jo nehany nappal megkesve, de azert reagalok erre a hozzaszolasra es a tobbi, azota irodott hsz.-re is. Szoval TDA2030-as erosito van tobbfele szamitogepes aktiv 2.1-es hangsugarzoban is ... akkor most hogy van ez? Azt hiszem pontositani kellene a szamitogepes hangszoro fogalmat, mert a kijelentes igy nem egeszen helytallo.

Az eddigi hozzaszolasokat olvasgatva azt hiszem kisse tul van lihegve az erosito problemaja es elfelejtettetek, vagyis inkabb kisebb hangsulyt fektettetek a hangsugarzokra (es egyeb tenyezokre, pl. felvetelek minosege, hangforrasok minosege, stb.). A pelda kedveert egy TDA2030-as erosito (de barmilyen mas erosito is) szolhat nagyon szepen es meggyozoen, ha megfeleloen megepitik (gondolok itt tobbek kozott a tapegysegre, stb.) es egy tisztesseges, hozza illo hangsugarzot kotnek a vegere ami szepen egyutt tud elni ezzel az erositovel. De szolhat rendkivu gyatran is ha verszegeny tapot kap es ocska, muanyag dobozos szamitogepes hangsugarzot kell hajtania.

Egy erdekesseg a csoves vs. tranyos erosito temahoz: oktober vegen volt Bp-en a West-End Hiltonban a HaziMozi es Hifi Show. Ugy adodott, hogy a szervezok tudtak biztositani egy szobat a magunkfajta amatoroknek, hogy kiallitsuk a sajat epitesu hangsugarzokat es erositoket. Azon az asztalon amin a hangforras (CD jatszo) is volt egy csoves monoblock par diszelgett es sokaknak ugy tunt, hogy azok a csoves erositok hajtjak a kiallitott hangsugarzokat. Tobb alkalommal is odajottek hozzam gratulalni hogy milyen szepen szol a csoves erosito. Aztan elkeseritettem oket, mert mondtam, hogy valojaban nem a csoves szolt (az csak 1 hangsugarzora volt fixen rakotve), hanem az asztal alatt levo tranzisztoros erosito hajtotta a hangsugarzok tobbseget. Na ekkor lefagyott a mosoly az arcokrol es hitetlenul kerdeztek, hogy tenyleg?

En ugy gondolom, hogy barmely erosito kepessegeit meg lehet "szepiteni" hozza illo hangsugarzokkal, akusztikus kornyezettel, stb. es ugyanigy meg lehet gyalazni is. A csoves high-end szakik 300B-s erositoit 1 pillanat alatt a porig lehet alazni ha olyan hangsugarzot kotunk az erosito kimenetere amivel szerencsetlen masina egyszeruen nem boldogul csak kinlodik es szornyen szol. Pedig sokaknak ezek az erositok jelentik a csucsot. Na most akkor jok a csoves erositok vagy sem Ugyanakkor a Quad405-hoz is lehet olyan hangsugarzot tervezni amivel szerintem szarnyalni fog a hangja. De ugy gondolom, hogy ez nem egy regi Orion HS280-as lesz

Egy szo mint szaz en nem itelkeznek 1-1 erosito hangjarol, kvalitasarol - es foleg nem vonnek le kovetkezteteseket, hogy pl. a FET-es erositok hangja rossz azert mert epp volt egy ilyen erosito - ami adott felvetellel, adott lancon, adott akusztikus kornyezetben epp nem szolt jol.

Szia Lamalas!



Na látod? Éppen az ilyenek miatt nyitottam ezt a topicot! A tévhitek elkerülése végett! Azért hogy ne a cső látványa melengesse a szívünket hanem ténylegesen a hangzás. Emiatt lényeges a vakteszt! Mikor a "zsűri" nem tudja hogy mi szól..... és éri meglepetés az embereket......

Udv,

En nem ertek egyet azzal, hogy az erositoket (ne adj isten a nem OTL csoves erositok kimeno trafoit) "hangszernek" titulaljuk. Egyreszt nem az a funkciojuk, hogy valamilyen modon gerjesztve hangokat adjanak ki magukbol masreszt a trafok a primer korukbe kapcsolt jelet minden esetben torzitva jelenitik meg a szekunderen. A hangszerek feladata nem ez. A trafoval lehet valtoztatni az adott csoves erosito hangzasvilagat de ez nem jelenti azt, hogy "hangszer" is lesz.

Azzal sem ertek egyet, hogy egyik trafo ilyen zenere, masik trafo olyan zenere alkalmas. Szoktak ezt az erositokre is mondani illetve a hangsugarzokra is (sot, szinte minden audiokeszuleket egyesek be tudnak sorolni ilyen-olyan zenei stilusok lejasztasara/kozvetitesere). Szerintem minden eszkoz ami a konzerv zenet atalakitja es kozvetiti felenk mindenfele zenei stiluson ugyanugy teljesit, hisz ezek csak es kizarolag elektronikus keszulekek, nincs lelkivilaguk ami megkulonbozteti az egyes zenei stilusokat . Az ilyen tulajdonsagokat az ember kapcsolja a keszulekekhez, mert az ember szereti az elettelen targyakat is emberi tulajdonsagokkal felruhazni, szeret hozzajuk beszelni, stb. De ez nem ujdonsag, az elet szamtalan mas teruleten is megfigyelheto ez, miert lenne az audio vilaga kivetel?

Ebben igazad van, ezzel en is egyetertek hisz egy rockzenesz elektromos gitarjanak a megszolalasaban abszolut szerepet jatszik az elektronika (koztuk a gitarerosito is). Elnezest, hogy erre nem is gondoltam.



Ez pontosan az amirol korabban irtam: "Az ilyen tulajdonsagokat az ember kapcsolja a keszulekekhez...". En azt gondolom, hogy abszolut lehetseges az, hogy az ember a sajat izlesenek megfeleloen alakitja azokat az audio eszkozoket amiket keszit (en is igy csinalom) de ettol nem gondolom azt, hogy a lelkivilagomat beleadom. Persze igy is lehet ertelmezni a dolgot ... vegulis ez egyenfuggo.

Abban is egyetertek, hogy vannak keszulekek (keszulekgyarto markak, nevek) amiknek mar-mar kultikus jelentoseget tulajdonitanak mert valamikor keszitettek 1-1 jo keszuleket es azok legendassa valtak a tenyleges (vagy epp velt) jo hangzasuk miatt. Ilyen legenda fuzodik jo nehany amator kapcsolashoz is (Quad405, Hiraga A osztaly vagy epp JLH A osztaly, vagy a rockzeneszek koreben bizonyos erositok, stb.). En ezeknek nem tulajdonitanek kulonosebb jelentoseget. Szinten az emberi lelekkel, pszichevel kapcsolnam ossze, hisz ki nem szeret(ne) hinni a legendakban (akar igazak, akar nem) es ki ne szeretne birtokolni 1-1 ilyen-oyan legendas keszuleket

Hi lamalas!
Említetted, hogy: „ a példa kedvéért egy TDA2030-as erősítő (de bármilyen más erősítő is) szólhat nagyon szépen és meggyőzően, ha megfelelően megépítik (gondolok itt többek között a tápegységre, stb.” Az is lehet, hogy a kérdés nem is ide tartozik, és tényleg csak a kíváncsiság, és nyilván a tájékozatlanság szól belőlem, de egy tápegységen mit lehet nem megfelelően megépíteni? Az egész csöves kontra tranzisztoros téma egyébként is olyan misztikus, hogy gondoltam veszem a bátorságot. Szóval az adott Pmax-hoz meghatározzuk az Imax-ot, a megengedhető ripplit, ehhez a puffer elkót, az előfokozatokat, meg az egész tápot kisfrekisen / nagyfrekisen szűrjük, vastag csillagpontos táphuzalozás, és kész. Ezen kívül mi van még?

Érdekes amit mondasz, lehet benne valami.

Ajánlom mindenki számára az un folyosó teszt-et. Hogy miben áll ez?

Az adott hangkeltő cucc hangját ne csak szemtől szemben hallgassuk meg, hanem egy nyitott ajtóval odébbról is, sőt erről a helyről ha lehet huzamosabban hallgassuk. A teszt lényege az, hogy egy másik helységből mennyire hihető számunkra az, hogy a szomszédban élő zene szól.

A reprodukciónak, a kiadványnak - elvben - ugyanis éppen erről kellene szólnia. Az utóbbi időben egyre inkább tért hódítanaka az un effekt zenék, ahol a cél az érzékszerv kifárasztásán keresztül egy új ingerküszöb megközelítése, - after diszkók - és meg kell vallanom, hogy otthon reménytelennek tartom azt a hangzást elérni.

Azt is hozzá kell tennem, hogy ha egyszer lenne egy olyan rendszer, ami képes lenne egy az egyben letenni elém egy dobszerkót dobossal együtt, nos akkor azt az eredeti hangerőn - ami szintén a hanghűséghez kellene tartozzon - nem szívesen hallgatnám a lakásban.

Más szavakkal nekem azt hiszem nem az eredeti hangélményre, hanem annak csak az illúziójára van szükségem.

Azt javaslom egyszer próbáld ki, cseréld ki a puffer elkókat egy teljesen más típusra, de azonos értékűekre. A tapasztalat el fog kísérni. Egyesek annyira belegabalyodnak, hogy többé nem foglalkoznak audióval.

Kicsit OFF leszek, de muszáj, mert enélkül nem lesz érthető.

Idézet:
„milyen jellemzöi lesznek az erösitönek, amik ezeket a dolgokat leirják?”

Foggalmam sincsen, de ismerek olyan tervezőket, akik sejtelmes arccal szemrebbenés nélkül állítják, hogy a titok birtokában vanak, ám az általuk előállított termék semmiben sem javult 10 év alatt...

Én egy dolgot állítok, rettető sok munkával, visszhallgatással össze lehet gyűjteni tapasztalatot arról, hogy v-minek a változtatása milyen hatással van általában az erősítők hangjára.

10 éve mikor abbahagytam, azt hittem az embereknek jó lesz az, ha ugyanazt a kapcsolást igény szerint el tudom készíteni erős basszussúra, vagy éppen tiszta csillogóra, vagy hatalmas sztereora.

Hát nem. Az embereknek bálványokra van szükségük, akiket imádhatnak. Olyan professzorokra, akik nem megtanítják nekik a saját tudásukat ( hiszen az fáradságos az ő számukra is), hanem olyanra aki lekövethetetlen dörgedelmekben alázza a hallgatóit porba és ugyanígy a szomszéd ország professzorait is.

Az nem számít, ha kókler az illető, mert a fontos a látszat.

Tökéletesen egyet értek ebben.

Hi Mosfilm!
Egyetértek! A tápnál is el lehet rontani egy erősítőt. Valószínűleg leegyszerűsítem a problémát. De hát én úgy látom, hogy a táp v. hozza a speckót v. nem hozza. Ha már precizkedek, akkor megjegyezném, hogy a rendszertechnikus az akinek tudnia kell, hogy milyen paramétereket kell realizálni. Ha ez az oldal, ez a támogatás gyenge, v. még nem elég fejlett, akkor jön a fűl, a nikkelezett szemmérték, meg a beleérzés. Kétségtelen, hogy itt nincs CCITT ajánlás, de azért kár volna lemondani a racionális gondolkodásról, és átcsúszni a misztikumba.

Kétségtelen, hogy a feladatok sokszor összemosódnak, ami nem jelentheti azt, hogy meg is szűnnek, vagy, hogy ki lehetne őket spórolni.
Saját fejlesztési gyakorlatomba is voltak első nekifutásra misztikus, megmagyarázhatatlan esetek. De ezeket kötelező volt kideríteni. De meg is volt hozzá a hardver feltétel. Pl. a Honkongi TTL-el ment az áramkör a Malajziaival meg nem. Vagy fordítva. Pedig mindkét IC tudta az előírt worst case paramétereket. Csak az egyik a tűrésmező közepén volt, a másik meg a szélén. A tervező meg a tipikus paraméterekkel számolt.
Úgyhogy eddigi tapasztalataim alapján nehezen tudom elképzelni, hogy egy alapos műszeres elemzéssel ne lehetne kideríteni, pl. két azonos névleges értékű passzív alkatrész közti különbséget.

Sipos is erről elmélkedett az EMG-s tapasztalatait bemutató cikkében.

Hát elég sz@r a helyzet! A Sipost is csak sajnálni tudom.

Sipos Gyula újabb cikket jelentetett meg a 2010-es Rt Évkönyvben. Ott újra méltatja a Quad 405-öst.