Igen, szerencsére.

A működési elvét valaki el tudná nekem mondani?

Ez a kapcsolás a tranzisztor működését szemlélteti. Az ujjadon keresztül néhany mikroamper áram folyik az elem + sarkából a tranzisztor bázisába. Ez a bázisáram a jóval nagyobb kollektoráramot folyat át a LED-en kersztül. Tehát a tranzisztor a bázisáramot mintegy felerősíti.

köszi szépen.

Szívesen.

Köszönöm a tippeket. Amit leszűrtem árlisták és katalógusok halmazából, hogy ez a dolog még nagyon drágán sem biztos, hogy jó lesz.

Megnéztem smd-ből a legnagyobb ellenállást, 10Mohm. Belepakolok mindenhova ilyeneket parazita áramokat gyártani, és majd ezek elintézik nekem a kapcsolási idő problémáját. Hiába az évezredes technológia, a gordiuszi csomót ma is éppen úgy lehet csak kibogozni, mint anno. :violent:

Mit jelent egy kristály oszcillátornál az a fogalom, hogy "az oszcillátor nagyon terheli a kristályt"?

Számottevő tényező, hogy egy kristályon mekkora virtuális áram folyik keresztül? A kristályok "kiöregszenek" és tönkremennek?

A kristályokról amiket találtam, azok mind letolták a virtuális helyettesítő képet, aztán magyaráztak a rezonancia frekvenciáról, meg fázis tolásról, de egyik anyag sem foglalkozott azzal, hogy a kristálynak milyen az anyagminősége, és mik az öregedési jelenségei, meg hogy adott terhelés mellett vélhetően hány üzem órára van tervezve egy kristály. Efféle fejtegetéseket valahogy nem találtam.

Üdv!
A terhelést nem arra értik, hogy hány A folyik keresztül.
A terhelés azt jelenti, hogy az erősítő elem amitől rezeg a kristály, ne terhelje sem kapacitív, se ohmosan lehetőleg a kristályt, mert a kristály paramétereit (stabilitását, pontosságát) az erősítést végző elem j terhelő reaktanciái, és azok hőfokfüggése, jelentősen befolyásolhatják, mert ezek a tényezők nagyságrendekkel rosszabbak, mint a kristályé. (ezért használunk kristályt, mint elektromechanikus rezonátort)
Ezért kell a kristályt "laza" csatolásban használni, pl kisértékű csatolókondival. (10 -20 pf, többnyire a katalógus adatokban is szerepel)
Mint minden, a kristályok is öregszenek, de a tulajdonságai miatt csak nagyon kis mértékben, ha betartjuk a környezeti hőmérséklet paramétereket. Pl kristálykályhában nagyon könnyű "elfűteni" a kristályt.
Kristálykályhát a hőmérsékletfüggés csökkentésére használnak, így 10^9 pontosság is elérhetö hosszú időn keresztül.

Sziasztok!

Megmondaná nekem valaki, hogy hogy kell szakszerűen mikrovezérlőhöz (avr) jelet illeszteni. A mikrovezérlő tápja +3,3v az egyik jel 1V, de mégis kell védelem mert ezen lehetnek tüskék, a másik pedig egy 6-15V jel tehát nem jó a sima ellenállás osztó. Az 1Vos jelhez a mellékelt képen látható védelmet raktam kell még valami? És mit tegyek a másik bemenethez?

Kvarcból van a kristály. Nagyon strapabíró!De azért ki lehet nyírni.

Hmm, éppen azon filoztam, hogy ha kvarccal hajtok egy kapocs tápot, amit el tudok használni, akkor tervezhető idő alatt megy tönkre a táp, ami majd tönkreteszi a készüléket is a garancia idő lejártával Najó, ez tényleg kicsit gonosz lett volna, szóval leteszek róla.


Bladika:

Ami jelet küldesz a pic / avr felé, és nagyobb a feszültsége, mint 0.7V, meg persze terhelni is lehet több mint 10uA-el, azt egyszerűen csak egy ellenálláson keresztül told bele egy npn tranzisztor bázisába. Emitter földre, Kollektorra egy munka ellenállás a 3v3 táp felé pld 3.3kohm. Másik 3.3kohm soros ellenállással bekötöd a pic / avr lábára. Ez persze csak egy lehetőség. A védő dióda is jó ötlet, de azokat még a tranzisztor elé rakd, ha ragaszkodsz hozzá.

Ha a jelet kifelé küldöd, ugyanúgy tranzisztort is meghajthatsz róla, és munkaellenállással egy célirányos táp feszültség viszonyaihoz illesztheted.

Általában sima bc182 megteszi, vagy bármi más is.

Ja igen, ez a jel átjátszás természetesen invertáló. A pic / avr programjában figyelj a kimeneti meghajtás invertált kiküldésére.

Rendben köszönöm! A tranzisztoros ötletet megfontolom.

Sziasztok!
Aderka cikkében olvasom, hogy:
Ez egy fázishasításos szabályozó. Az ohm-ikus fogyasztókra (izzó, hősugárzó) jó, de szerintem az indultívakra (motor, trafó, neon) nem. Mi erről a véleményetek?

Üdv Action2K.



Körfürészben, dekopir fűrészben láttam ilyet, és nekem is van ilyen. Ha számít, hogy alacsony fordulatnál is legyen nyomaték (illetve nagyteljesítményű, és nyomatékot követelő indítású motor), akkor erre inkább frekvencia váltót lenne célszerű használni. Alacsony fordulaton meg nagyon csekély nyomatéka van, ezért ezt áttétellel próbálták kompenzálni. Nemtuolsó sorrendben, ha meg is terheled, le is éghet tőlle a motor, de szerintem ezt te is tudod.

Remélem tudtam segíteni.

Amúgy milyen produktumhoz lessz, amihez e szabályzó kell?

Nincs szándékom megépíteni (még), csak most jelent meg ez a cikk, és kicsit sántítónak találtam, mert úgy tudtam, s tapasztaltam is (jól leégettem egy trafót), hogy nem lehet fázishasítással induktívat szabályozni.
Persze biztos vannak esetek amikor jó lehet. Ezt valahogy majd a cikkben meg kell említeni, csak mielőtt írok Neki, gondoltam, megkonzultálom Veletek.

Trafóra, persze még ilyet én sem láttam, csak kisteljesítményű csájna csecsebecséken.

Az a baj hogy az áramot pl, semmi nem korlátozza, és ezzel le lehet égetni a trafót, főleg a hegesztett EI magos, rossz hatásfokúakat.


Ötletesebb lenne, egy egy VCO, egy szimmetrikus erősítővel. Feszültséggel szabályzom a frekvenciát, és az erősítővel meghajtom a motort.
A frekiváltó közelébe nincsen, viszont olcsóbb.
Ötletlek jó nem? persze ez csak olyan elmélet

Gondolkozzunk: Van egy 230V - 50Hz - 700W-os motorunk. Nincs agyon terhelve, mert mondjuk egy kerti lapátkerekes szivattyú. Ugyebár 230V/50Hz-en megy a maximális fordulaton. Ebből adódóan, feltételezhető, hogy 25Hz-en feleakkora fordulaton, 10Hz-en ötöd, 5Hz-en tized akkora fordulaton, s így tovább... De mi van a vasak mágnesezettségével? Mert ugyebár minél jobban megyünk le a frekvenciával, annál inkább közeledünk a DC feszültséghez. Valami azt súgja nekem, hogy ez olyan mellékhatásokkal fog járni, mint a hangszórók esetében.

Üdv!
Általánosságban beszélni, mindíg veszélyes. Ohmos terhelére kivélóan használható, égők, kemence stb.
De Pl. motor (csak így) van 1000 féle, (sohasem számoltam össze) de nem gondolom, hogy egy kétfázisú léptetőmotort fázishasítással szabályozni lehetne (vagy egy kétütemű robbanómotort).
Fázishasításos szabályozóval a motorok közül csak és kizárólag az egyenáramú soros motort, mint univerzális motort lehet szabályozni, egyfázisú hálózatról. Az viszont igaz, hogy kedvező tulajdonságai miatt az elektromos kéziszerszámok többségében ilyen van, pl. fúrógép, sarokcsiszoló, dekopír fűrész stb. DE a ventillátor motorja már egyfázisú asszinkron motor, (érdekes lenne ha sívítana benne az univerzális soros motor) amit nem lehet tisztességesen ilymódon szabályozni.
Trafóval még én sem próbáltam, de gyanítom, hogy nem az induktív terhelés a gond, hiszen az univ motor is az. Az induktív terhelés miatti tranzienseket lehet kezelni, ez viszont biztosan rontja a szabályozás hatásfokát.
A fénycsővel készült világítótesteknél nem az előtétek miatt nem használható a megoldás, (de ezek sem szeretik az efféle táplálást) hanem maga a fénycső működési elve miatt, gyújtási, égési feszültség megléte szükséges. Emiatt ezeknél más szabályozási módszert kell alkalmazni.

Ezért bonyolult (és drága) egy gyári asszinkron motorok fordulatszabályozására készült frekiváltó.
A frekvencia változtatásával a motorra jutó feszültséget is változtatni kell, hogy a gerjesztés állandó maradjon.
Persze a változtatásoknak is határok között kell maradnia, amíg a motor "bírja".

Nem pont ugyan ilyennel, de erősen hasonlóval hajtok egy igen leterhelt trafót, egy pyrographot, ahol folyamatos rövidzár van a szekunderen egy rövidke kanthal huzalon keresztül. Nagyon kevés ohm a huzal ellenállása. A trafó szekundere néhány volt, és a huzalnak izzani kell folyamatosan sokáig.
Bővebben: Link
Régóta működik, és tökéletesen. Ezzel a kapcsolással:
Bővebben: Link

Köszi mindkettőtöknek! Megírtam az üzit Aderkának, hogy olvassa át az itt leírtakat, s e-szerint javítsa a cikket.

Azért érdekelne, hogy azok akik elég kicsi pontot adtak erre a cikkre, azok miért tették. Kár, hogy nincsenek a szavazatok mellé kis szöveges indoklások (akár név nélkül az olvasó számára, de a modi látná, ki az, s ha valami tök sületlen indok miatt pontozná le, akkor tudná törölni a rosszindulatú lepontozást). Ha ezt, a fent kitárgyalt pontatlanságot nem vesszük figyelembe akkor sem érdemelne mondjuk 1, vagy 2 csillagot. Szerintem. :gumicsirke:

Látom, látom. Az a helyzet, hogy szerintem hallgatnom kelett volna. Nem nagyon érték még az ilyenekhez (csak elmélet szinten boncolgattam a témát), az igazság meg az, hogy butaságot meg nem szeretnék írni, úgy hogy inkább hallgatok.

Nagyon tettszik ez faégető szerkezet. Gratulálok hozzá!

Szia!
Én is úgy tudom, hogy univerzális motor fordulatszámát lehet vele szabályozni, ahogy azt pucuka is írta, de aszinkron motorokhoz frekvenciaváltó kell.
Én leginkább azt a hiányosságot látom a kapcsolásban, hogy nincs semmilyen szűrés benne. Tegyük fel, hogy rezisztív a terhelés, és a gyújtásszög 90°, ekkor igen nagy meredekséggel fog a fogyasztóra jutni az áram, ami miatt nagy lesz a felharmonikus tartalom, melyet szűrni kell. Szóval nem tartom korrekt megoldásnak.
Üdv.

Üdv!
Hát igen, jobban megnézve, semmi szűrés, elég nagy hiba, ráadásul erre nézve vannak szabványok, előírások.
Az egyszerű kapcsolás nem minden, ha zavar mindent, lehetetlenné teszi a szomszéd(ok) tv nézését, rádió hallgatását.
Még kapcsolástechnikai problémát is látok, a triakot illik a vezérléshez (kapuhoz) közelebb eső elektródájához képest vezérelni.

Igen, pontosan erre gondoltam!

Nekem fel sem tűnt, hogy a triac ilyen szempontból fordítva van bekötve, Te szemfülesebb voltál!
Üdv

Sziasztok!

Scannerből kiszedtem egy CCFL fénycsövet.Invertere nem jó,szóval újat szeretnék építeni hozzá.
Ezeket találtam: A
B
C
D
Sajnos itt megakadtam,mert nem tudom hogy milyen tekercsek/induktivitások kellenek.PC tápokból van sokféle tekercs(néhány helyen ilyet is láttam CCFL inverterben). Csak sajnos nem tudom hogy melyik lenne jó.
Az lenne a legjobb ha nem lenne benne transzf. vagy tekercs.
Kérlek segítsetek, hogyan tudom világításra bírni a CCFL fénycsövet. (A HE-s topicban nem találtam megoldást)

Köszönöm

Sziasztok,

Előre szólok hogy kispkás vagyok elekronika terén.

Segítségeteket kérném egy áramkör megtervezésében. Arra lenne szükségem hogy mondjuk 10 led egyszerre halványuljon el teljesen majd szépen erősödjön a fényereje teljes fényerőig, és mindezt az áramkör kikapcsolásáig folyamatosan csinálja. Lényegiben egy csillagos égbolt imitálásához kellene ( tehát mondjuk 5ilyet random elhelyezett ledekkel felszerelek és kéken is van ).

Már órákóta kurkászom a netet de sehol sem találtam se kapcsolást se semmit, itt sem nagyon. Talán ez volt a legközelebb de mégsem az igazi mert csak egy erősödés-halványodás ciklust tud.

Lényeg hogy egyszerűen és olcsón összedobható legyen ( esetleg erősödéshalványodás sebessége valamiféle képpen szabályozható legyen ).

Előre is köszönöm a segítségeteket.

Sziasztok!

Lenne egy olyan kérdésem hogy van egy LG T701 monitorom! Egyszer csak egy vízszintes csik lett csak a képből! kicseréltem a vertikális eltérítés ic-jét! Bekapcsolás után volt kép de nagyon erős volt a fényerő! És egy kis idő után megint összeugrott a kép egy vonallá, megint elküldte az ic-t! van előtte két kondi lehet azok lehetnek a ludasak az egyik egy 50v 100µF elko a másik meg egy 561k1kv kerámuia! Ha valaki tudja mi lehet a hiba kérem segítsen köszi!!!

Sziasztok!
A cikkemet nagyon sok építő jellegű kritika érte, megpróbáltam összegyűjteni, és az szerint javítani a dolgokat!
Elnézést!

Sziasztok!

Nem vagyok tisztában a kondenzátor értékének meghatározásában.
A .01µF az egyenlő 100pF-al?
0.01 milyen értéket takar?
.1µF az 100nF?

Köszönöm segítségeteket.

0.01 uF= 10 nF =10000pF
0.001 uF= 1 nF = 1000 pF
0.1 µF = 100 nF = 100000pF
Mint látod, ezer a váltószám.