Hi lidi!
Köszönöm a segítséget, már át is variáltam az ek. rajzom. Ha nem tekinted túlzásnak, még egy kérdéssel terhelnélek. Nevezetesen, hogy az ek. rajzon, lehet ferde vonalat húzni? Pl. 45 fokosat. Néha jól jönne.

Igen lehet. Megfogod egérrel a vezeték sarkát és oda mozgatod ahová akarod...

Hi valve!
Kösz a tippet. Beépítettem. Lásd melléklet. Ha látsz a rajzon valami bénaságot, akkor szólhatnál. Még csak gyakorlok. Matattam a környéken, de nem esett le a tantusz. A mellékelt kapcsolásban egyébként azt a poént láttam, -annak ellenére, hogy nem teljesítmény erősítő-, hogy a tervező elmagyarázta, matematikailag le is vezette, hogy hogy érte el a kis torzítást, (20-20kHz 0,0001%, Rt=1.2 kOhm, Uki=20V p to p, stb), és ezt műszerrel le is mérte. Én a multisimmel ezeket a paramétereket ellenőriztem. Az eggyezés meggyőző volt. Igaz, hogy a könyvtárba a BCY tranyók helyett a csak a BC212/182-ket találtam, de a torzítás így is beállt 0.000% -ra. Kevesebbet szerintem a multisim nem számol. Szóval nagy piros pont a multisimnek.

1. Az Oszcilloszkópnak az X tengelye vagyis az X Position el van tolva 1.8V-al. Ennek mi a lényege?
2. Az erősítődnek csak a kimeneti jelét méred az Oszcilloszkóppal? Nem is érdekel mi van a bemeneten?
3. Van Description de semmi nincs benne? Akkor minek? Hogy több legyen a fájl mérete mikor mented?
4. Nem muszáj mindenhova multimétert kötni. Vannak az eszköztáron kicsi müszerek is. V és A mérők.
5. Az alkatrészek lábai közt legyen minimum "Egy Grid"-nyi távolság. Ne húzd egymásra őket!
6. Most látom, hogy van olyan csomópont is ami le van rakva de semmihez nincs hozzákötve!
7. Minden GND-t nem kell összekötni. Használj GND kivezetéseket. Sokkal praktikusabb.
8. Vannak csomópontok melyekhez két alkatrész kapcsolódik. Csomópont törvény, Kirchhoff-törvények.
Egy csomóponthoz minimum három alkatrész kellene csatlakozzon. Hanem mi értelme lenne?


No de mindent összevetve müködik

Hát, 20 khz-en már azért nem olyan jó a helyzet torzítás szempontjából... Ha meg megnöveled a kivezérlést, akkor még rosszabb. Ha leszeded azt a két diódát, amelyik megakadályozná a vége túlvezérlését, akkor is már jobb egy kicsit.
Ez a torzításmérő műszer egy kényelmes eszköz. De ha pontosabbat akarsz, akkor a display gráfot használd. Ne azzal a kapcsolóval indítsd el a szimulációt, hanem a legördülő menűből/ Simulate/Analyses/Fourier Analyses/Simulate. Ekkor, a szimuláció végén kapsz egy nagy táblázatot, minden lényeges dologgal. Nézd meg, érdemes. Én a szkópot sem használom, mert bonyolultabb áramköröknél nem elég gyors a szimulátor, meg a szkópra nem lehet akárhány sugarat felrajzoltatni. Használd itt is a display gráfot, tehát: Simulate/Analyses/Tranziens Analyses/Simulate. A szimuláció végén kapsz egy képernyő méretű szkópot, annyi sugárral, amennyit megadtál neki. És mindenféle ügyes dolgot lehet méricskélni. Próbáld ki a csatolt fájlal.
A másik, hogy a tápfeszültségekre nem kell hidegítő kondi, mert a tápfesz generátorok ideális generátorok, tehát, nulla a belső ellenállásuk.

Hi valve!
Kösz az észrevételeket. A multisimmel úgy vagyok, mint az aki kap egy új kocsit, tele tankkal, és kezébe adják a slusz kulcsot. Rögtön megy egy kört. Nncs türelme előbb átnézni a leírást, a használati, karbantartási utasítást, stb. De ami késik az nem múlik.
Ami pedig a lényeget illeti:
1. Az x tengely eltolásának tényleg nincs sok értelme. Valószínűleg élesztésnél használhattam, vagy a felfutást vizsgáltam? Aztán úgy maradt.
2. Az erősítő kimenetén szinusz van, erősít 30 dB-t, készpénznek vettem, hogy a bemeneten is szinusz van. A funkció generátor, szint, jellak vonatkozásában elég egyértelműen, következetesen viselkedett.
3. Ezt a „Description”-t még körűl kell járnom. Teljesen kiesett a látómezőből.
4. Egyetértek.
5. Ez egy kissé homályos. ,természetesen próbáltam az elrendezést minél „szellősebbre” alakítani. Egy gridnél közelebbre szerintem nem is lehet vinni az alkatrészeket. Ha van időd mondj légy szíves egy példát a mellékletről, hogy mire gondolsz.
6. Pl. Q16 emitere? El akartam tüntetni a vonalon lévő csomópontot, de néha az egész vonal eltűnt. Úgyhogy inkább hagytam. Majd a finomítási szakaszba türelmesebb leszek és kitapasztalom a módszert.
7. GND jelölésre gondolsz? Úgy látszik fölöslegesen ragaszkodtam a fénymásolaton lévő ek. rajz topológiájához.
8. Én a „csomópont jelölésre” csak úgy tekintettem, mint ami két vezeték fémes kapcsolatát, érintkezését jelöli. Ek. rajzjel. Ezek szerint akkor még van más funkciója is. Mondj légyszives egy példát a mellékletről.

Még egyszer köszönöm a tanácsokat és az észrevételeket.

Nekem nincsen MS9-em, de kíváncsi vagyok. Feltennéd a kapcsolást JPG-ben?

A mellékelt képen a bekeretezett részek.

"Az erősítő kimenetén szinusz van ... készpénznek vettem, hogy a bemeneten is szinusz van"
Nem feltétlen. Ha a bemeneten szinusz van és a kimeneten szinte négyszögjel vagy simma DC akkor?
Jó összehasonlítani a kimeneti görbét bemeneti görbéhez képest. Látod 1:1-ben, hogy mi történik.

highand: ez Multisim 10. No de itt van a kapcsolás .pdf-ben is.

Hi katt!
Nem tagadom, drukkoltam a multisimnek! De nekem tényleg bejött a 0.000% 20 kHz-n is. Bár igaz, hogy várni kellett. Azért mondtam hogy beállt! Kivezérlés 20 V p to p volt, -szkópról leolvasva-. A Q3 emitter ellenállását is trimmeltem néha egy potival. Jó volna tudni, hogy a BCY79/59 helyettesítése BC212/182-vel rontott, vagy javított? A tervező végül is erre adta meg a paramétereket.
Az elvi megfontolások helyessége azért igazolódott. Ha jól vettem ki, akkor:
- a dif erősítőnél az Ube-Iki kapcsolat linealizálása,
- a kaszkádnál az Ibe-Iki használata. A Béta ha nem is tökéletesen konstans, de legalább nem
exponenciális,
- jó lett volna végfokot kondi nélkül megoldani, de így is elmegy.

A további megjegyzéseidet köszönöm, majd kipróbálom őket.

Köszönöm. Szépen kidolgozott kapcsolás, nem nagyon hagytak benne kompromisszumot.

Hi valve!
Köszönöm a példákat. Azt hiszem értem mire gondoltál. Csal a helytakarékosság munkált bennem. Azon kívül, hogy ilyen összetolt alkatrészek lábaihoz nem lehet vonalat bekötni, van még valami hátrány?

Legfeljebb annyi, hogy nem látható át. Vagyis ha nem huzigálod szanaszét vagy hibakeresést folytatsz akkor meg kell nézz minden alkatrészt ami össze van tolva, hogy ott valóban van-e vezetősáv vagy nincs.

Bár én a 10.1-es verziót használom, lehet, hogy emiatt nem indul el nálad. De itt van a rajz PDF-ben.

Köszönöm Valve is megküldte, éppen élvezkedek vele. Van benne ötlet.

Hát, lehet, hogy valve is megküldte, de ez nem a macera féle rajz. Ez a saját kreálmányom. A thd 6,6 e-5-en. Ennél jobbat is lehetne csinálni, de ahhoz már a bemeneti kaszkód diff. erősítőt is szimetrikusra kell csinálni. Lehet nekiállni...
Ez így túl gyors, meg nem is igazán tetszik az impulzus átvitel, de azt hiszem, ezt már a gyakorlatban kell kompenzálgatni. Az a baj a szimulátorokkal, hogy a modellek nem tökéletesek. Emiatt, aztán a valóság egy kicsit más lesz. De azért a tendencia nagyon jól látható...

Hi katt!
Szimpatikus kapcsolást mellékeltél. De milyen paraméterei vannak? Egyébként a vonalak keresztezése, ferde témában valve már adott megoldást. Utólagos engedelmeddel Q2, Q3 -nál csak a vicc kedvéért húztam 2 ferdét.


http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_559847.html?highligh...559847

Hogy-hogy milyen paraméterei vannak? Indítsd el a szimulátort és meglátod. Nem csak két ferdét húztál, hanem kinagyítottad a teljes lapméretre a rajzot. Ezzel csak annyi bajom volt, hogy amikor a pdf-et csinált belőle a gép, a két tápfeszgenerátort egyszerűen lehagyta. Ezért nyomtam össze.

Akkor most melyik a teféléd és melyik a macera féle?

Az énfélém az ELŐERŐSÍTŐ533.

Itt van hozzá végfok is. Még így is 0.00014% a THD teljes kivezérlésnél.

Megnézem Tina-val.

Hi katt!
Megnéztem multisimmel, tényleg szuper paraméterei vannak az erősítődnek. Főleg az impulzus átvitelt irigylem. Remélem a megépített is tudja a leckét. A két ferdét meg csak illusztrációként, és csak azért húztam, hogy nehogy má horogkeresz rajzolással vádoljanak bennünket, és a végén még betiltcsák a topikot.

Sajnos, az impulzusátvitel nem az igazi. Ahhoz még maszírozni kellene a keyboardot, hogy igazán jó legyen. A kompenzálásokat máshogy kellene csinálni. Meg nem kell ez a mondjuk 2 Mhz körüli sávszélesség. Meg az is lehet, hogy másmilyen tranyók kellenének bele, ilyen kicsi torzítási tartományban már ez is számíthat. De azért lehet belőle látni, hogy milyen alapáramköröket célszerű használni a kis torzítás eléréséhez.
Az az igazság, hogy engem nem nagyon érdekel az analóg technika, ezt is csak ujjgyakorlatként csináltam, amikor tanulgattam a Multisim fourier analizisét. A kapcsolóüzem sokkal izgalmasabb... Úgyhogy nem építettem meg, de ha akarod, építsd meg, érdemes.

Hi katt!
Épp azt akartam kérdezni, hogy mivel mérted ezt a kis torzítást? A multisim torzításmérője 0.000%-nál leáll. Ami az impulzusátvitelt illeti, nyilán nem kapsz olyan sima jelalakot, mint egy analóg szkóp esetén. De egyértelmű, hogy nincs se túllövés, se tetőesés. A felfutás meg u.o. -max lapos jellegű- frekitől függetlenül. A 4 Ohmon! Én még azt az illetlenséget is elkövettem, hogy a 4 Ohmmal párhuzamosan kötöttem 2 mikrofaradot. A visszacsatolást nem a 4 Omról vettem le, hanem a 2 x 0.1 Ohmmal párhuzamosan kötött 2 soros 100 Ohm közepéről. Ez esetben is csak minimális belengést tapasztaltam, frekitől függetlenül. A kis torzítás maradt. Szóval gratulálok.

Te macera2! Ha neked, kifejezetten neked, címeznek egy levelet, el szoktad olvasni? Ma 10.56-kor írtam neked ( 560324-es hozzászólás ), hogy mit csinálj ahhoz, hogy pontosabban tudjál mérni. Ha nem olvasod el, nem próbálod ki azt a néhány kattintást, akkor én minek írom le?
Ha lehet, akkor olvasd el és fogadd meg az okosabbak tanácsát. Hátha igazuk van!
Ha azt amit ajánlottam, kipróbáltad volna, akkor most nem tennél fel buta kérdéseket! Nincs az az analóg szkóp, ami a Multisim display grapjának mégcsak a közelébe is jönne. Ha ezt kipróbálod, az összes műszert el fogod felejteni. Azok a műszerek csak az igazán kezdőknek valók, akik legalább egy virtuális TEk-et tekergethetnek. ( ez biztos nagyon jó lehet, majd egyszer kipróbálom )
Hát, az hogy nincs tetőesése a jelnek, már szakmai kérdés. Nincs soros kondenzátor, azért... A felfutásnak meg nem laposnak ( az milyen? ) kell lennie, hanem exponenciálisnak. Ha a display gráfon majd rázummolsz, akkor fogod látni, hogy mire mondtam, hogy nem tetszik.
Egyébként, még legalább 2 napot kellene maszírozni a keyboardot, hogy ez az erősítő igazán tökéletes legyen. Igaz, annyi idő alatt még a Multisimet is meg lehet tanulni profi szinten használni. ( legalábbis a szimulátor részét )

Hi katt!
Elolvasatam a leveled köszi. Föl van véve a programba. Nem felejtkeztem el róla. Ki fogom próbálni. De nem tudok napi 24 órába ezzel foglalkozni. Ami neked triviális az másoknak nem az. És fordítva. Javaslom legyünk egymáshoz megértőbbek és udvariasabbak. Ami a lényeget illeti: nem tudom milyen analóg v. digit szkóppal v. egyéb műszerekkel dolgoztál életedbe, de én a helyedbe nem becsülném le azokat a szerszámokat. Arról se érdemes elfelejtkezni, hogy a szimuláció csak szimulálja a valóságot. Elismerem, tájékozódásnak irány meghatározásnak, interpolációnak, zseniális. De hidd el, hogy amíg nem építed meg a kérdéses áramkört, és nem méred be, az általad úgy látom lenézett műszerekkel, addig az a kapcs. rajz, csak egy festmény. Akár mit mond a szimulátor, és akár milyen szép ábrákat rajzol. A megütközésed kiváltó "max.lapos közelítés" pedig egy műszaki kifejezés. Épp az impulzus átvitellel kapcsolatos. Ha az impulzust időtartományba vizsgáljuk akkor az ideális impulzust közelítő időfüggvény olyan szélső értékét jellemezzük így amelyik meredeksége maximális, de még nincs túllövése. Úgy hogy az emberekbe vetett hited ne veszísd el, türelem.

Nem tudom, mennyire nem triviális másoknak az, hogy ha valamit írnak neki, akkor azt el is olvassa. Esetleg mondjuk 8 óra távlatából még emlékszik is rá. Különösen, ha segítséget jelent neki. Mindegy, úgy látszik ez csak nekem triviális.

Nem becsülöm le azokat a szerszámokat, miután fejlesztőmérnök vagyok és elég sok elkészült berendezés van a hátam mögött. Az is egyértelmű, hogy műszerek nélkül ezeket nem lehetett volna feléleszteni. Amit írtam a műszerekről, azt a Multisimben való használhatóságukról írtam, nem pedig a valóságról. A valóságban még építettem is szkópot, nem is akármilyet.

A festményekról, meg csak annyit, hogy ezzel a festegetéssel csináltam már egy-két olyan dolgot aminek a működését még én sem értettem volna, pedig én találtam ki.

Amire te gondolsz, azt én még úgy tanultam, hogy "egységugrás", meg mondjuk "kritikus csillapítás", meg túllövés, meg "átmeneti függvény"... sajnos, a maximális lapos közelítés nem volt közöttük. Ettől, még lehet, hogy most ezt használják. Sajnos, kissé konzervatív vagyok...

Az utolsó mondatodra: majd igyekezni fogok.

Sajna lejárt a multisimem eval periódusa.
Tudnátok valami tippet adni, hogy mit lehetne csinálni?

Köszi

Ez ugye költői kérdés volt?

Öööö privátban is lehet segíteni.

Hányas verzió?
Vannak mindenféle barátságos oldalak, ahol van megoldás... Aki keres, az talál...