Szia!

A legegyszerűbb a triakos fordulatszám szabályzó. A kefés motoron átfolyó áramot fázishasításos módszerrel érdemes szabályozni. Kicsi, könnyű, egyszerű kapcsolás.

Persze. Én a két másik kérdezőnek szántam, ők csak motor teljesítményt és feszültséget írtak. ( herzsolt és kurillas ) Illetve DC 220V motort említett egyikük, az valószínűleg univerzális. Vagy valóban 230V DC-vel megy?

Hali!
Valószínüleg tényleg 230V DC-vel megy, konkrétan ez egy ERBA Compact 300 hobbieszterga, elszált vezérlőpanellel.
A motor fordulat-irányváltoztatása egy sokcsatlakozós kapcsolóval történik.
Annyit sikerült elérnem vele, hogy az egyik nagyteljesítményü diódát áthidalással felemeltem 220V-ra, ekkor full fordulaton elindul a motor.
Ha a sokcsatlakozós kapcsolót átkapcsolom a fordított irányhoz, a motorhoz menő két vezetéken a 220V irányultsága is, és a motor forgásiránya is megváltozik.

Közben kiváncsiságból kipróbáltam egy 15V-s tápegységgel, csak a motorra kötve.
Elindult szép lassan, természetesen nulla nyomatékkal , fordított polaritásnál pedig fordítva.

Milyen motor az, ami külső polaritásváltásra irányt vált? Nem hinném, hogy permanens motort tennének egy kis esztergába. :nemtudom:

Gyári, ERBA Compact 300.
Praktikerben, OBI-ban kapható.

Elfogadom a válaszodat, ha viszont nincs elektronikai ismeret, egyszerűbb (nem könnyebb, nem kisebb) lehet egy Pl. 110V-os - eleve meglévő trafó.

Ezzel nem sokat mondtál, csak a katalógusban láttam ezeket a kis padokat. Meg voltam győződve róla, hogy azt rövidrezárt motor hajtja. De ezek szerint nem.

A prospektusban is csak annyi van, hogy 220V/ 300W.
Tirisztoros vezérlőpanel van benne, egy poti a fordulatszabályozáshoz és egy irányváltó kapocsoló.
Kapcsolási rajzot sehol nem találok hozzá, de van rajta jópár smd cucc is, amit annyira nem tudok forrasztgatni, annyira nem jó már a szemem, sajna.

Talán mellékáramkörű egyenáramú motor. Ez nem pörgeti szét magát terhelés nélkül.

Ha van a sufniban egy megfelelő 110V-os trafó, akkor rendben van, de azzal nem tud fokozatmentesen szabályozni.

Így van, ezek a motorok jobban fordulattartók. Talán azért nem volt nyomatéka, mert a mellékáramkört nem gerjesztette a kolléga, ezért csak a remanens erőbe "tudott kapaszkodni" a forgórész.

Azzal nem, ez a hátránya megvan a dolognak. Meg a többi, amit felsoroltál.....

Jobban meg kellene nézni a motor bekötését. Lehet, hogy a gerjesztés külön ki van vezetve.

Üdv Emberek!

Olyan problémám lenne, hogy a fűtés keringető szivattyúm fordulatszámát kellene szabályozni. Amiatt van erre szükségem, mert a kiszemelt WILO szivattyút nem tudtam volna beszerezni épelméjű áron, így egy egyel nagyobb méretű került a rendszerbe. Ez II-es fokozatban túl nagy tömegáramot szállít, és mivel a szivattyú nem tud letérni a lelleggörbéjéről a rendszernyomás 0,28-0,30 bar. Nekem mindössze 0,22-0,23 bar-ra lenne szükségem. I-es fokozatban búg a rendszer, mivel itt az emelőmagasság csak 1,7 m (0,17 bar) ami nem éri el a rendszer alaki és surlódási összetevőiből adódó 0,23 bar-t. A II-es fokozatban pedig kavitál az indulást követő 1-2 percben. A kiegyenlítő tartály előnyomását már nem tudom hová emelni, félek, hogy belevegősögik a rendszer. No, kicsit hosszúra sikeredtem, bocs, szóval ha valakinek van ilyen kapcsolása, szívesen venném, ha megosztaná velem. A szivattyú teljesítménye II-es fokozatban 46W, a motor üzemikondenzátoros...

Gondolom, ha azt írtam volna, hogy csináljuk meg PIC-el, már jött volna vagy 20 hozzászólás... sebaj, szegény ember kézzel nőz, megoldjuk másként...

Ha zárt rendszered van, akkor honnét kerül(het) bele levegő? Zárt rendszerben mindegy mekkora a keringető szállítása. Ha töb mint kellene akkor csak hidegebb a víz. Ha meg nagyobb a nyomás a felesleges levegőt kiengedi.... Amit én láttam annál manuálisan kellett a levegőt utánpótolni.
Nyitott (hagyományos padlásos) kiegyenlítő tartály esetén meg a vízoszlop súlya adja meg a keringetéshez szükséges víznyomást.
Amúgy a frekvenciaváltós téma tényleg drága, de ha neked belevegősödik akkor az sem megoldás a problémádra.....

Apropó! Mi az a "kavitál"? Nem ismerem mit jelent....
És ez most nem kötekedés... Tényleg nem tudom....

A kavitáció lényege, hogy a szivattyúlapát határfelületén a nagy sebességgel áramló víz nyomása annyira lecsökken, hogy ott -robbanásszerűen- gőz keletkezik, ami nem csak azt eredményezi, hogy a szivattyú ekkor nem "működik", hanem károsodhat is(a rsz. ilyenkor bizony "belevegősödik!).A jelzett esetben ezt csak nagyon nagy ellennyomással lehetne kivédeni. Ezt a problémát én egy egyszerü nyomásszabályzóval oldanám meg(ami a többletet egyszerűen "elengedi")-némi hatásfokveszteséggel.
Üdv!

Hali!
Ha fordulatszámszabályzót szeretne valaki csinálni, akkor kell neki egy hálózati egyenirányító, egy kondi, leszen 315V feszultség,
1 db T 072 vel csinálni kell egy színusz oszcillátort 35-50Hz állítható , és kell egy D osztályú teljeshidas erősítő aminek a kapcsoló fetjei 400V ot elbírnak.
Egyből van egy tiszta színuszjel, 230V effektíve.
AZONBAN meg kell mérni a szivattyú névleges áramát, mert csökkentett frekvencián csökkentett feszültséggel kell járatni a motort.(a végrősítő kivezérlésén állítani kell). Szóval nem egyszerű összerakni a cuccost, de nem lehetetlen. Mindössze 5 db IC (TL074, egy komparátor,1 duál optocsatoló 2db IR 2111) .
1 db oszcilloszkóp . (Ez utolsó nélkül igen kicsi az esély)
Aztán további problémák:
A D oszályú erősítőknek kell dc tartalék, azaz ha csak a 230 van egyenirányítva az nem elég egy ujbóli 230V de más frekvencia előállítására. Legalább 10-20% kal nagyobb feszültség kell. Megoldás lehet 1db 230/2x24V feszültségű trafó, (független 24V)
az egyik 24V sorbakötődik a 230V-tal és úgy van egyenirányítva, a másik 24V lehet az IC-k tápja.
A hidalt erősítő kimeneti folytóihoz induktivitásmérő esetleg szintén oszcilloszkóp kell.
saját idődet nem számolva anyag kb 5-7 papír, amennyiben nem szállnak el a félvezetők a próbák során.Ha nem ment el a kedved, akkor 91-95% hatásfokkal csinál színuszt, tekintve a kicsi áramokra.
üdv.: Foxi

A feladat elektronikai megoldását nagyon jól leírtad, csak szerintem ezt sokkal egyszerűbb lenne egy a szivattyút áthidaló, nyomásszabályzós "sönt"-tel megoldani.
Üdv!

Mindenek előtt köszönöm a hozzászólásokat!

A kérdés abból merült fel, hogy a szivattyúnak van három tejlesítmény fokozata. Ezt nem tudom hogy csinálják, de ebbe kellene belepiszkálni, hogy az I.-es és II.-es fokozatok közé essen a teljesítmény.... mert nem hinném, hogy három motor tekercse van a vasmagon és azok között kapcsolgatok... vagy mégis?

A "hogyan levegősödik be a zárt redszer" kérdésre nem kívánok válaszolni, ha a kavitáció fogalma sötét... annyi azonban bizonyos, hogy az automata légtelenítő ebben nagy szerepet játszik, mert ha túl alacsony az előnyomás, akkor bizony befelé szívja a levegőt, nem pedig kifelé engedi... de ez már hidrodinamika, nem elektronika

A három fokozat nyilván 3-féle ford.számot jelent, azt gondolom, hogy ez a motor pólusváltós(nem új találmány), de a fokozatokon belüli ford.sz., ill. teljesítményszabályzást csak az eddigi ötletek valamelyikével lehet megoldani. Ha a szívóoldalon leesik a nyomás a légköri alá, akkor bizony ott is szívhat(na meg a gazdája is sajnos).
Üdv

Igen, ezzel küszködök, mert a kazán max 2 bar lehet üzemi hőfokon de alapjáraton min 1bar. A kiegyenlítő tartály előnyomása számítások szerint 0,5 kéne legyen, de keveseltem, és 0,6-ra állítottam (bár 0,8-ra kellett volna ). Így 80-85°C-os kazánvíznél a rendszernyomás 1,9 bar. Lehet nbelenyomom még azt az egytized bart, hátha segít valamit.

No, megemeltem a rendszer előnyomását 0,15 bar-ral, egy régi orosz feszültségszabályzóval levettem a tápfeszültséget 205V-ra és a kavitáció 99,9%-ban megszünt. A szivattyú +6% és -10%-ban tűri a feszültség ingadozást.
Azon gondolkodom, hogy a termosztát bekapcsolásakor jó lenne, ha I-es fokozatban indulna a szivattyú, majd mondjuk 5 perc kerinketés után átkapcsolha II-es fokozatra. Ennyi idő alatt a víz megfordul a rendszerben, a hőmérséklet homogénebbé válik a teljes hosszon, a kavitáció pedig teljesen megszűnik... de majd, meglátjuk, mire lesz energiám a hiperaktív fiam mellett...

Most krült a kezünkbe egy 750W-os motor, (230V triakos vezérlése volt))Állandó mágnes az állórésze,tehát létezik olyan motor ami produkálja a kétirányú forgást a fordított tápfeszre.
Teház nem kell neki állórész gerjesztés sem, most készitek neki pwm szabályzást a tengelyen van optocsatoló, a fordulatszám stabilan tartására különböző terhelésekre.Potméterrel szabályozható volt, és egy kis panel(4db 7 szegmenses kijelző) kiírta a fordulatszámát.Ha kész teszek fel rajzot,sajnos az eredeti panelba be volt ültetve egy kicsi panel, egybeöntve,tehát nem jáható út a javítása.

Hali!
most jutott eszembe, hogy jó neked egy sima 230/9 -15V os trafó is, csak a szkunderét sorba kell kötni a 230-al,
mégpedig úgy hogy kivonja a feszültséget. ez akár egy 5VA-es pici trafó is lehet, aminek a szekundere elbírja a kb 300mA-t

Üdv!
Tudom, egy újszülöttnek minden vicc új.
Elég sok motortípus van, amelyek kezelése más, más úton lehetséges. Ami a Te kezedbe került (ha váltóáremú, egyfázisú egyáltalán) az valószínűleg szinkron motor. Akinek válaszoltál annak egyértelműen egyfázisú asszinkron motorja van állandó segédfázissal.
Ennek a motorfajtának a fordulatszámát nem lehet pusztán a kapocsfeszültség változtatásával befolyásolni.
Egyébként az egyfázisú szinkronmotorét sem.
Nem tudom mit takar a triakos szabályozó, de a motorod pontos típusát sem írtad. Az, hogy a tengelyen van fordulatszám érzékelésére eszköz. az csak azt jelenti, hogy eredetileg is volt a motoron fordulatszabályozás, akár triakos is, ettől még lehetett frekvenciaváltó, de biztos nem PWM, vagy fázishasításos.
Ha az ilyen motorok feszültségét (a ráadott teljesítményt) szabályozod, akkor nem a fordulatot szabályozod, bár úgy tűnhet, mert ilyenkor csak a slip nő meg, ha leveszed a terhelést (már ha le tudod) akkor ugyanúgy felpörög az üresjárati fordulatszámra.
Ezzel a módszerrel igen könnyű leégetni a motort, mert ha a slip túl nagyra nő, a motor megáll, és leég.
Bocs mi az a sima trafó? Van göröngyös is?

Skacok!

A TDA1085C IC csak triacos vezérlésre való? Mert külföldi oldalakon még ezzel is operálnak, és ha jól értem egyfázisú aszinkron motoroknál... és a WILO szivattyú is pont ilyen...

Hááát, nem is tudom. Az univerzális motor az kizárólag egyenáramú soros motor valódi, vagy elektronikus kommutátorral. Ha már a forgórészben állandó mágnes van, akkor már legalábbis "külső gerjesztésű" a motor, ez pedig nem megy váltóról, de egyenről valóban polaritásváltással irányt, fesz változtatásával fordulatszámot lehet változtani.
Ha állandó mágnes van a forgórészben, akkor valakinek az állórészben létre kell hozni a forgó mágneses mezőt, mert mi más forgatja a forgórészt?
A váltakozó áramú egyfázisú hálózatban ilyen nincs, (pontosabban van két ellenfázisban forgó egyenlő nagyságú mágneses tér, aminek az eredője nulla, ezért kell torzítani az egyik irányba forgó mágneses teret) azért kell a segédfázis. Ennek fordulatszám változtatása, irányváltása sem polaritás váltás (sic), és sem PWM módon nem lehetséges. (csak átkapcsolással, frekv váltóval)
Bár el lehet végezni a mágnesmező torzítását, a pólustörzs egyik oldalába préselt rövirezárt menettel is, de ekkor a forgásirányváltoztatás nem lehetséges, ekkor viszont egyfázisú váltóáramú szinkron motornak hívják.

Amennyiben e motor 3 fokozata egyszerű átkapcsolással történik, akkor ez szerintem pólusváltós aszinkronmotor lehet.Régebben ilyeneket a PAPST és a magyar IMI is gyártott(talán ma is)pl. jobb minőségű, többsebességes magnetofonokhoz(a hajdani Mechlabor magnók)Ezek a motorok ford.sz. váltása az un."Dalander"kapcsolással volt megoldva.
Üdv