Ez szép levezetés,de nekem a fojtó sötét folt.Ha kitárgyaltátok és kitaláltátok akkor én majd megcsinálom.
Az áramkorlátot 400-500A közé szeretném majd belőni,mert érzésem szerint ezen az értéken már elég tűrhető dinamikája lenne az autónak.

Foxi63:
Nekem nincs szükségem irányválltásra mert mechanikusan van megoldva.
Viszont ugy gondolom hogy egy próbát megérne a te kapcsolásod is.Márcsak mert filléres és talán lessz időm összedobni a hétvégén.De megkérnélek rá hogy méretezd a kapcsolást.Csak a shönt utáni ellenállás (ami most 1K) és kondenzátor (ami 100n*) értékét szeretném ha megadnád.És a +kondi a 3-as lábra amit Gulyi vetett föl.Meg talán az erősitést kellene potira cserélni hogy állitható legyen,főleg a teszt idejére.

Gulyi88:
Skicceltem egy kapcsolást.Összegyúrtam valamit a te két vezérlödbol.Egyáltalán ez igy életképes lehet?
Az IC2B erösiti az áramjelet.IC2A komparál.IC3A minden ciklus végén kiül tápra.Tehát ha komparált az IC2A akkor azt minden ciklus végén visszabillenti.
Lehet igy kötni a komparátorokat?

Hello!
Őszintén szólva, nem igazán értem amit írsz. De lehet rosszul látom a problémát.

"Fűrészfog és háromszög alapú pwm szabályzásnál az áram ami a söntön van egy cikluson belül nem képes komparálni, mert az áram kialakulása (főleg induktív terhelésnél mint motor ,folytó) késik."
- Nem gondolnám, hogy a Fetnek köze van ahhoz, hogy milyen módon állítottuk elő a PWM jelet..
- Igen késik, de mikor éri el a maximumot, ha nem egy cikluson belül? A tizedikben?

"Ahhoz, hogy a komparátor átbillenjen, meg kell előznie a fűrészfog merdekségét"
- Ez alatt nem tudom mit értesz. Szerintem Te az oszcillátorban gondolkodsz, én meg a kimeneti jelben.
A shunt ellenálláson, kis jel van, de ez a komparátor gondja, de semmi esetre nem a belsőre gondoltam.

"Ugyanakkor figyelni kell az oszcillátoron a fűrészfog végét, és 1usec-en belül alapra állítani mindent..."
- Nem gondoltam én, hogy a belső oszcival bármit is teszek.
- Az UC adatlapját láthatsz ilyen szuperponálást a minták között.

De ezeket nem taglalnám így mert értelmetlen, szerintem két malomban őrölünk. Én, csak arra válaszoltam, hogyan lehet egy cikluson belül komparálni valamit..

pld. egy D-tár órajel bemenete bebillenti a Q kimenetét, amikor a PWM jel bekapcsolja a Fet-eket. A Q kimenet engedélyezi a PWM kijutását.
Az áram lineárisan kezd felfutni (tiszta induktív) és ha eléri a limit szintet, a komparátor törli a tárolót. Ezzel kikapcsolja a Fet-eket.
A D-tár, csak a következő PWM jel megjelenésekor fog újra bebillenni.
Ha az áramjel nem lépi túl a határt, a kapu állandóan nyitva van, és a PWM akadálytalanul jut ki a Fet-ekre.

De hogy ez működik-e itt, vagy szimpatikus, azt majd az építő kollégák eldöntik..
üdv! proli007

nem egészen jó
gondold át az IC2A visszabillenését
(ezesetben mindkét bemenetre ugyanakkora feszültség jut, határozatlan hogy hova billen)

IC2A lábáról a testre kell egy ellenállás, mert a műveletibe áram nem folyik, viszont a diódáknak (D3, D2) kell némi áram, ezt biztosítani kell nekik.

IC3A kimenetén határozott szélességű négyszög lesz,
ami (a többi problémától eltekintve) határozott időre az áramnak egy hatalmas határértéket állít be. Ahhoz hogy a védelem aktviáljon IC2A + lábán nagyobb fesz kell elgyen mint a - on, tehát kb nagyobb, mint a táp az meg visszaszámolva naggyonnagy áram (ez a korlát arra az időtartamra amíg az IC3A magas szinten van, nálam ezt az időt minimalizálják az IC kimenete után lévő R, C, D elemek (differenciáltag meg vágótag))

Szia!
valóban én "belül" gondolkodtam, amit írtál még jó is lehet. 2mSec periódus időnél. Viszont, ha az idő 1% ánál már le kell kapcsolni, akkor 20usec marad mindenre. Én pedig a pwm vezérlést 50-75kHz -en szoktam csinálni, de legalább 20K fölött, nos akkor 20Knál már csak 500nSec időnk van....
Rozsdáék azon dolgoznak, hogy egy fűrészfognyi időn belül bárhol lehessen az áramkomparálás, és ez lehet az utolsó ezrednyi idő is ezért nem jó a "kapuzás".
Egyébként a túl nagy áramfelvételt a potméternél (gázpedál) meg lehetne oldani áramgenerátoros kondenzátor töltéssel, tehát a felfutás gyorsaságával, sőt független lehet a fel és lefutás sebessége.Ezzel egycsapásra meg lehetne oldani a nagy áram problémáját, beállítva a max 400A áramot.
Egyébként ha már igy "összetalálkoztunk" sok hozzászólásodat elolvastam különböző témákban, és csak gratulálni tudok a segíteni akarásodhoz!
üdv.: Foxi

Szia!
sajnos méretezni nemigen tudom, mert én nem bohóckodom szimulátorokon, és nincs ilyen dinamikájú motorom,Főleg fékpadom nincs.
Az egy periódus időn belüli szabályzás teljesen felesleges, mert még 500Hz frekinél is 2mSec lehet a túlterhelés. Egyszerűen gyorssá kell tenni a visszaszabályzást.A söntnél rc tagnak értelen szerűen 2msec alatt kell felfutni.A 3-as lábon szerintem csak akkor kell kondi, ha begerjed a dolog.Jó szimulátor lehet egy gépkocsi hűtőjének a ventillátor motorja,ott állandómágnes az állórész, és a sönt értékét 0,016 ohm ra kell venni, és ugyanugy 80mV esik rajta.
Akkor elég élethűen lehet terhelni kis motort . Vezérlés lengéseket, visszaszbályzási anomáliákat jól lehet tesztelni vele. A nagy motor és a pici sönt ugyanezt fogja produkálni.
Sajnos más ötletem nincs.

Tényleg csúnya nagy hiba van benne.
Böngészés közben nézd mire bukkantam.
http://www.evalbum.com/tech/motorola_controller.pdf
Az áramkorlátrol irnál nekem egy pár szót?Mit is csinál pontosan az a két tranzisztor?Miért van belekötve a fet meghajtó kimenete?Nézegettem az MC33033 adatlapját és az áramkorlát komparátorja egy logikai kapuba van bekötve és egy cikluson belül többször is visszakapcsolja a pwm jelet ha kell.
Ezen a kapcsoláson is az igbt-nél összesen van vagy 10000µF kondi.
Beruházok én is ezekre a kondikra.Csak az a kérdés hogy hány voltosak legyenek,egyenként mennyi legyen a kapacitásuk,és hány darabot kössek párhuzamosan?Annyit ahány fet van?Vagy minnél többet ahogy egyszer Csaszu irta hogy kissebb legyen az eredő belső ellenállásuk.
És bentvan még ez a metallized film capacitors.Ez melyik pontosan?
És hol lehet ezeket a kondikat olcsón beszerezni?Nagyon nem is találok LOW ESR kondiban 100V-osat.

Én valami olyasminek látom az IGBT-k jelének bevezetését az áramfigyelő részbe, hogy csak akkor aktív a figyelés, ha az IGBT-k be vannak kapcsolva.
Másik tranzisztor valamiféle hömérsékletkompenzálás lehet, vagyis az IGBT-k bordáján lenne és azok hőmérsékletének függvényében belepiszkál az áramkorlátba.

Az egész felépítését nem tejesen értem.
(a rajz is kicsit gagyi minőség, elvesznek a csomópontok)

Kondikat a fetekhez nem tudod bekötni, mert azoknak galvanikusan az akkupakkal párhuzamosan kell lenniük, csak a lehető legtávolabb az akkuktól (legközelebb a fet-motor körhöz)
Fetek D jénél van az egyik bekötési pont, másik meg a motor elmenő kapcsán.

Mivel az akkukkal vannak párhuzamosan a kondik így az akkuk feszültsége kerül rá.
Én nem tennék nagyon sok kondit oda,
maximum 1-2mF (nem írtam el, ez miliF akar lenni) fóliát,
minnél több párhuzamos darabból van kb annál jobb (jó összekötéssel csökkennek az eredő soros R L értékek)
Azétrt utána kellene nézni, hogy ezek az akkuk mennyire bírják az impulzusszerű terhelést...

Én is ugy gondoltam hogy csak akkor mér ha az igbt bevannak kapcsolva.De mivel az MC is visszakapcsol egy cikluson belül többször is,igy nem látom benne a logikát.
Az akksikrol nincs több infóm,de szerintem birják mert szünetmentes tápokban voltak.
Be tudom kötni nagyon röviden (10cm) a drain sinre és a védődióda anódja közé.
A jó nagy kondival ugye az akksik feszültségét simitom.Eddig akárhány vezérlő kapcsolási rajzát megnéztem,mindben bennevannak a nagy kondik.És a kapcsüzemű tápokban is.Bár ezek minimum 16KHz-en mennek.Szóval amig 5-700Hz-en van a vezérlőm addig felejtös a kondi is és a fojtó is.Lehet hogy érdemes volna feltornázni a frekit nekem is?Bár ehez előbb kell egy müködö vezérlés.Te belekezdtél már a kipróbálásba?Miért nem tennél ide nagy kondikat?
Most lámát kérdezek de 1mF az hány uF?

Hello!

Feszültségátalakítóknál, bevált módszer, hogy az áramot nem egy shunt ellenálláson figyelik, hanem a Fet RDSon ellenállásán. (IGBT esetén, ez persze sokkal nagyobb villany, mint Fet esetén) Ez persze csak akkor lehetséges, ha a tranyó nyitva van. Itt gyakorlatilag kapuzzák a figyelést egy kis tranyóval. (bocs, ha nyitott kapukat döngettem..)
üdv! proli007

Szia.
Ebben igy már van logika.
Neked mi a vélenyényed a kondenzátor kérdésröl?
Kell?Nemkell?Mennyit?Milyet?

Hello!
Hát, nem is tudom.. Ilyen "nagy áramú" motorral nem foglalkoztam még. De úgy gondolom a motornak nem kell kondi, maximum az aksi dinamikus belsőellenállásának javítása lehet a cél. Avagy, hogy ne lepkézzen a fesz a kommutátor miatt, ami zavart okozhat. Viszont a gyors nagy áramú impulzusokat "támogatni" fogja a kondi.
Arról nem beszélve, hova rakod, mert mágneskapcsoló is van a cuccban...
üdv! proli007

Tételezzük fel, hogy a betápra egy db 1000µF-os kondit teszünk. Ennek a reaktanciája 500 Hz-en: 0,318 ohm. Ha azt vesszük, hogy a motor mondjuk 300 A-t vesz fel, akkor olyan, mintha ez a kondi ott sem lenne. A cél az, hogy az akksikból ne folyjon ki hullámos áram, csak sima egyenáram. Legalábbis Csaszu azt írja, hogy nem szeretik csak a sima áramot. Nem értek hozzá, de szerintem is így van. Tehát, a cél az, hogy az akksikból sima egyenáram folyjon ki. Ez a szerkezet a kitöltési tényezőjének megfelelő, négyszögáramot fog felvenni. Ennek az értéke a nulla és a mondjuk 300 A között lesz. Ha nem teszünk bele fojtót, akkor azt mondhatjuk, hogy az áram hullámos összetevőjének egy részét a kondenzátor fogja szolgáltatni, másik részét pedig az akksik. Nyílván, árammegosztás jön létre, mégpedig az ellenállások arányában. Ha egy akksinak a belső ellenállása 6...7 milliohm, akkor azzal egy 1000 µF-os kondi 0.318 ohmos impedanciája mégcsak köszönő viszonyban sincs, tehát, csak nagyon kevés áram fog a kondin folyni, vagyis nagyjából az összes áramot az aksi szolgáltatja. Mondjuk, 100.000 µF esetén a kondi ellenállása már csak 0,00318 pohm, vagyis 3,1 milliohm, tehát, az áram hullámos összetevőjének kb a 60 %-át már a kondi fedezi. Ez mondjuk lehetne 10 db 10.000µF-os 63V-os kondi. Nem kicsi, de legalább jó nagy. Meg sokba kerül. A kondi szempontjából további problémát jelent a melegedés. Ugye a kondin át fog folyni mondjuk a hullámos áram 60 %-a, tehát, neki ezt effektív értékben ki kell bírnia. Hát, ez nem kevés, a 100 A-es tartományban van. Valójában, a kondit inkább erre az áramra kell méretezni, tehát, hogy ezt bírja ki. Kapacitásra elég nagy lesz, tehát a belső ellenállása ( impedanciája ) elég kicsi lesz. Ha mégis fordított a helyzet tehát, jóval kevesebb kondi is elég, mert kibírja az áramot, de nem simítja eléggé azt, vagyis kicsi a kapacitása, ( túl nagy az impedanciája ) akkor kell fojtót használni az akksival sorban. A fojtónak is van váltakozóáramú szempontból egy impedanciája, ez normális körülmények között legyen nagy. Ekkor az a helyzet alakul ki, hogy bár lehet, hogy a kondi impedanciája nagy, de a fojtó segítségével megnövekedett az akksik impedanciája, mondjuk a 10...50 szeresére, tehát, az áramosztás mégiscsak úgy lesz, hogy a kondikon folyik a hullámos áram, nem a fojtón. A gyakorlatban természetesen lesz valamennyi hullámos áram a fojtón, de ez kicsi lesz. Úgy kell elképzelni, hogy a fojtón a motor által felvett áram KÖZÉPÉRTÉKE fog folyni. Amikor a motor nagyobb áramot akar felvenni ( mert éppen bekapcsolnak a tranyók ), akkor a hiányzó áramot nem a fojtó szolgáltatja, ( mert rajta nem tud gyorsan változni az áram ) hanem a kondik. Fordítva, ha éppen nulla a tranyók árama, akkor a fojtó áramát a kondik veszik fel, tehát, az előbbiekben kivett energia ilyenkor kerül pótlásra. Tehát, kondi az kell bele, rendesen.
Ha a freki nagyobb, akkor elvileg csökken a kondik impedanciája, de azért ez sem teljesen igaz, mert egy idő múlva inkább már fojtó lesz belőle, mert van neki egy szórási induktivitása. Valószínű, 10...20 kHz-re még meg lehetne csinálni fojtó nélkül, de 500 Hz-re annyi kondi kellene, hogy nem fér be az autóba. És akkor még nem beszéltem arról, hogy a kondikat valahogy be is kell kötni. Itt nem csak arról van szó, hogy rövid dróttal, hanem arról is, hogy a milliohmos tartományban vagyunk, tehát, nagyon komoly sinezés kell.
Az a 2 µF-os kondi mindössze túlfeszültség védelemre szolgál, a lehető legrövidebb dróttal kell bekötni. Poliészter szigetelésű kondi legyen. Ez az a része a témának, ami a legkritikusabb. A hűtőket, a tranzisztorok elhelyezését, a gatemeghajtást mind együtt kell tervezni, a lehető legkisebb méretben, mert csak úgy lehet elérni, hogy kicsik legyenek a szerelési induktivitások. Túlfeszültségek lesznek mindenképpen, de nagyon nem mindegy, hogy mekkora az energiájuk. Az előbbi linken ott vannak a snubber kondik is a tranyókon, szintén a túlfesz ellen. Sőt, még varisztor is van benne, hogy valahogyan meg lehessen védeni a félvezetőket. A cikk jó nagy részt szentel a túlfeszültségeknek, meg az ebből eredő problémáknak. Érdemes elolvasni.
Még valami. Az, hogy a szünetmentesekben kibírja az akksi, csak részletkérdés. A kérdés az, hogy meddig? A komolyabb szünetmentesekben az inverter, meg az akksik között van egy jó nagy fojtótekercs. Ugyanis az csak 100 Hz-es áramot vesz fel, nincs az a kondimennyiség, ami oda elég lenne. Nyílván, egy APC szintű szünetmentesből nemhogy a fojtót, de még a kondik nagy részét is kispórolják. Különben nem lehetne eladni, olyan drága lenne... nem kell bedőlni annak, hogy valahol milyen kis méretben megcsináltak egy ilyen drivert. Ha ezt tiszteségesen akarják megcsinálni, az nagyon drága lesz... különben, olyan élményekben lesz része a felhasználónak, mint az a Curtis, összeégve. Vajon mitől? Az alkatrészek nem szoktak csak úgy elromlani...

Köszönöm ezt a sokmindent kielégitő választ.Még a kezdöknek is megérthető.
Amit leszűrtem az az hogy szükség lessz beruházni kondira is és talán a fojtót is meg kell csinálnom.
Ahoz hogy ésszerű legyen a dolog mindenképpen fel kell mennem a frekivel minimum 10KHz-re.(cimopata is erre számolt egy fojtót)Ezt igy natúr vezérlövel nem is próbálgatnám.Nem kéne idő elött tönkrevágni az akksikat és eldurrantani a feteket.És talán ezen a frekin gulyi-nak az utolsó előtti áramkorlátja is működne.Előbb összehozni a kondipakkot és csak utánna bekapcsolni 10KHz-en.
Ezek szerint ellenállás szempontjábol mindegy hogy egy nagy kondit teszek vagy sok kicsit.És elsősorban nem kapacitásra kell méretezni hanem ellenállásra.
Gondolom a párhuzamosan kötött kondikon megoszlik az áram és itt jön előtérbe a darabszám.Azt miböl lehet megállapitani hogy egy bizonyos értékű és feszültségű kondi mennyi áramot visel el?A lábának az átmérőjéböl lehet rá számolni?
Egy akkumulátornak hogyan lehet megmérni az ellenállását?Ohm törvénye mennyire igaz rá?Mert akkor előbb meg kéne állapitani az akksipakk ellenállását és az alapján méretezni a kondikat.Az biztos hogy az én akksiaim igen kis belső ellenállással rendelkeznek.(AGM)Találltam erre egy mérést a neten.Majd próbálkozok vele.
Nem vagyok szakértő,csak egy hobbista.De igényes vagyok a munkámra és nem szoktam félkész és félig sz.r dolgokat csinállni.Szivem ügye ez az autó és inkább most költök egy kicsit többet rá mint félév használat után kicseréljem az akksikat.

Helló!

A kondik adatlapján bennne van hogy mekkora váltó összetevőt vihet. LowESR típusú: Bővebben: Link
A belinkeltnél 1000u/63V-os 2,1A-t tud vinni (100kHz-en)

Normál kondi Bővebben: Link csak
csak 1,5A-t tud vinni, de ez 12z en van mérve 10kHz en jócskán lecsökkenhet.

Minél nagyobb a freki annál nagyobb a soros ellenállása így egyre kevesebb áramot vihet.

Az akku ellenállása szerintem mindegy.
A lényeg hogy a lehető legsimább áramot vegyed ki belőle. Mert minél hullámosabb az áram annál több lesz a belső ellenállásán a veszteség.

Akkor ha jól értem az álltalad példázott LowESR kondibol közel 50db kellene ahoz hogy elviseljen 100A-ert 100KHz-en.De mi a hejzet 10KHz-en?Ezt hogy lehet kiszámolni,vagy kikövetkeztetni?Nem találok erre semmi képletet,vagy csak én keresem rosszhejen.

Hát, igen, kell vagy 50 db. De kondit úgy kell választani, hogy a legolcsóbb legyen, mert elég nagy tétel. Legolcsóbban a www.lomex.hu, meg a www.elektrokontha.hu üzleteiben lehet kapni.

10 kHz-en a kondi még ugyanazt tudja áramban. Azonban oda kell figyelni, mert pl. a Jamicon kondik hullámos áramterhelhetőségét 120 Hz-re adják meg, ehhez képest 10 kHz-en 20 %-kal többet tudnak. Tehát a gyártók között nincs "összhang"...

http://www.icd-sales.com/images/catalog/LP.pdf

A másik dolog, hogy nem biztos, hogy érdemes venni Low ESR típusu kondit, mert az igaz, hogy nagyobb áramot bír, de jóval drágább. Persze, ezt is egyedileg kell megnézni. Meg reménykedni, hogy a kinézett kondit lehet is kapni valahol...

Ami még fontos, hogy sok kondit kell párhuzamosan kötni. Amiket megnéztem, ott nem célszerű kevesebb nagyobb kapacitású kondit párhuzamosan kötni, mert az áramterhelhetőségük nem lesz akkora, mintha több kisebb kapacitású kondi lenne felhasználva. Persze, ezt is ellenőrizni kell az adatlapokból. Aztán még hozzá az árkérdések is... Ha sok kisebb kondiból van összerakva, akkor cészerű kisebb átmérőjű, de magasabb kondit használni, mert ezek a kondik többnyire snap-in kivitelüek, tehát nyákba kell őket forrasztani, a nyák meg drága dolog, tehát minnél kisebb helyen férjenekel és inkább magasságra legyen terjedelmesebb. Miután nagy áramokról van szó, el lehet azon is gondolkodni, hogy ne nyákra legyenek forrasztva, hanem mondjuk rézlemezre, vagy rézsínre. Lehetne pl. két rézlemez egymás tetején, köztük meg valami fólia szigetelés. A lábaknak furat, aztán lehet beforrasztani. Persze az egész mechanikus rögzítését ki kell találni. A szigetelés lehet mondjuk Mylar ( hostaphan ) fólia, a Villértnél lehet kapni a Kerepestarcsai korház mellett. Ha nincs, akkor jó a sütőfólia is, mondjuk két rétegben. Így nagyon kicsi szórt induktivitása, meg ellenállása lenne egy ilyen banknak.

De ahhoz, hogy ezt igazán jól ki lehessen használni, az egész főáramkört egybe kell tervezni a kondikkal, FET-ekkel, diódákkal, stb. Nem tudom, hány FET-et tettél bele, de ha jól emlékszem, akkor IRFP90N20 van benne. Ebből 5 db is elég lenne 300 A-ig. További 5 db kellene a visszatápláshoz. Előbb utóbb azt is meg kellene csinálni, tehát, ne kelljen mégegyszer egy komplett főáramkört mechanikailag megtervezni. Ráadásul nagyon sok homályos pont van, az egész áramkört ki kellene próbálni egy néhány száz wattos motorral. Hajtás, féküzem, stb. Nagyon félő, hogy e nélkül nagyon sokszor át kell alakítani az egészet és az iszonyú munka...

A sönttel az a probléma, hogy egyrészt melegszik, másrész kicsi a jel rajta, az is zavaros. Lehetne használni helyette egy modellezett áramot. Kössünk sorba egy fojtótekercset ( kicsit ) a motorral. Ha az ezen a fojtón ébredő feszültséget megintegráljuk, akkor a fojtó áramát kapjuk, ami nem más, mint a motor árama. Így egy nagyon szép áramjelet lehet előállítani, hiszen az integrátor zajelnyomó tulajdonságú, tehát nagyon korrekt lesz a jel és akár lehet néhány voltos amplitudójú is. Ezt már nagyon könnyű feldolgozni. Azért ennyire nem egyszerű, mert gond lehet azzal, hogy a hőmérséklet emelkedésével nő a fojtó ellenállása ( melegszik a réz, 100 fok celsiusra 40 % a változás ) és elmászik az így képzett áramjel. Nem biztos, hogy ez baj, hiszen a gázpedállal utánna lehet állítani. De ez is megoldható kompenzálással.

Ha már így van, akkor nem használnék egyáltalán kapcs.üzemű táp ic-t. Ezt sima op ampokkal meg lehet csinálni, áram kétpont szabályozósra. Ahol a komparátor van ott kell egy gyors műveleti erősítő, mondjuk LF357. Én szinte csak a fentebb leírt megoldást használom tápban, de még inverterekben is. Az a sönt egy nagyon bonyolult megoldás... Esetleg lehet helyette használni Hall elemes áramváltót, de ezek nem túl gyorsak, bár ide még megfelelnek. Viszont jó drágák. ( LEM, vagy a Honeywell gyártja )

Szóval, gondolkozz el egy kisteljesítményű modell összerakásán. Ehhez nem kell nyák sem, illetve én ilyen célra olyat használok, hogy van egy panel, amin van néhány ic tok, körülötte meg csőszegecsek, vagy csak jó nagy pacnik, ha nyáklemezre készült.

Sziasztok! Elég régóta nyomon követem itt a fejleményeket. Részben én is DC motorokkal foglalkozom mostanában csak sokkal kisebb méretek között! (2x0,5A) Mondjuk ez egy elég kis precíz cucc lesz, mert egy egyensúlyozó robotban lesz. Illetve nem rég foglalkoztam léptetőkkel és készítettem egy elég komoly vezérlőt.

Na de nem is ez a lényeg, nem ezért írok, hanem, hogy folyamatosan figyelem, hogy, hogyan haladtok olvasgatom a tapasztalatokat, de senki (illetve elenyésző számban) sem oszt meg videókat. Lehet, hogy csak az én perverzitásom ez, de szívesen nézegetném azokat a nagy (mert gondolom nem akkorák mint az én kis precíziós mikro motorjaim:dizzy motorokat ahogy úgy istenesen meg vannak hajtva.

Szóval szerintem néha csinálhatnátok egy két videót, hogy, hogy áll a dolog. Nem minden kis csavar meghúzására gondolok, de azért a nagyobb lépések bemutatásának én nagyon örülnék és szívesen látnám.

Nos csak ennyi, köszönöm!

Kezdek belefulladni és összezavarodni a kondenzátorok adatlapjába.Azért kinéztem egyet,a próba kedvéért.
Epcos 470µF 200V
A lomexben 139Ft darabja.Mennyire baj hogy 200V-os?Az akksipakk 48V.
Nézegetem az adatlapját és azt szürtem le hogy 10KHz-en 280mohm az ellenállása és 100Hz 1.91A-ert tud.Ehez még 20% az 2.3A.100A-hez kellene 43db,de kerekitsünk 50-re.50db 280mohm-os kondi párhuzamosan kötve,az eredője 5,6mohm.(ez elfogadható lenne) Ez 23500µF pakk lenne és 6950Ft-ba kerülne.(azért nagyábol számolj utánnam,főleg az eredőre)
Mondjuk ebbe igy volna értelme beleruházni vagy találhatok még sokkal jobbat és kadvezőbbet?
A vezérlő dobozábol már igy is kilógnak a hűtőbordák,és most még ez a kondipakk is szűkit a hejen.Ha egyszer összeállna megbizható formára akkor lehet hogy átgondolnám és ujraépiteném az egészet.Nem indult ez ilyen komplikáltra az elején,de ahogy egyre jobban belemerültem és kezdett összeállni ugy jöttek a gondok és hozzá a megoldások.Most épp a kondinál járok.Kezdek tartani attol hogyha ezt is sikerül megoldanom akkor majd lessz egy másik megoldásra váró kérdés.Visszatáplálni még nemakarok.Mindent a maga idejében.Elöbb ez legyen 100% és majd utánna lehet kezdeni asztali méretekben a teszteket.
Nemteljesen értem az álltalad kigondolt fizikai elrendezést.Lerajzolnád nagyábol?Mik az alapvető követelmények?Gondolom az első hogy minnél rövidebb legyen a vezetékhossz az első és az utolsó kondi között.Én a minnél tömörebb méret érdekében valami csillag elrendezésen agyalok.
Shöntnek most a vezetéket használom.Te valamiféle áramváltórol beszélsz?Egy feritgyűrűre feltekerni rézhuzalt és átdugni rajta a kábelt.?Ez müködik egyenáramnál?És mivan ha a kábelre feltekerek egy rakat rézhuzalt?
http://www.lomex.hu/pdf/(epc)_b43501.pdf

Nem aka múúúkodni a link.
www.lomex.hu/pdf/(epc)_b43501.pdf
Légyszives másoljátok be.

Szia!
Lerajzoltam, hogy hogyan tudod megoldani az "egyenáramú" áramváltót. Később jó lehet.
Ha a Fet csoportot kettéveszed, és a TL IC két tranzisztorát is kettéveszed. akkor már nem fog egyenáramot "látni" az áramváltó.Csak az egyik vezeték jobbról, a másik balról menjen az áramváltóba.
rajz mellékelve.
Az áram limittel hogy álltok?
üdv.: Foxi

Jó az ötlet, csak akkor ugyanarra az áramra fele annyi fet lesz (most vanank 19-en, akkorlesznek 9-en, 1 a kispadon), viszont a vezetési szög csak 180°, tehát hűtés szempontból jó, Drainek maradhatnak galvanisusan egy sínen-hűtőbordán.
(9en is el kell vigyék ezt a kb 300A csúcsban)

A bajos része a trafó, ha zárt ferritet tennénk be, akkor annak max gerjesztése néhány amper (esetleg 10-15A).
1 menetnél kisebb hurhot nem lehet csinálni, hiába csak átdugjuk a vezetéket, az egy zárt kör -->1 menet...
Talán porvas megtenné, azt lehet gerjeszteni, mert szinte sose telik meg.

levizsgázok aztán összerakom, amit terveztem...

A telítődés elkerülésére többször alkalmaztuk hogy 1mm -es flexgoronggal átvágjuk a vasmagot, lesz 2mm légrés. .Egyébként 3-400 A/menetig nem telítődik.
A feteket a bekapcsolási áram teszi tönkre, és abból is csak a fele jut rá.
A másik, hogy eszembe jutott, hogy jó jó az 500Hz, és a lassú diódahíd az induktív feszültséget levezetni, de nem jó!
Gondold el a szerencsétlen fet lezár, és csórikám kénytelen elviselni a nagy feszt addig, amíg a lassú diódák bekapcsolnak.Akár 600uSec is lehet.
Ez okozhat problémát.3-400A megszakításakor.Ha meg gyors diódák lennének, akkor fel lehetne gond nélkül menni magasabb frekire.

Nem jó. Túl azon, hogy kétszer annyi FET kell hozzá, az a baj, hogy ha egy tranyó kikapcsolt, utánna vissza akar mágneseződni az áramváltó, hiszen eddig áram folyt rajta, tehát a mágneses tere le akar épülni. Erre megfordul rajta a feszültség, tehát olyan lesz, mintha a másik tranyó azonnal bekapcsolt volna. Ezt két áramváltóval lehet megoldani, akkor korrekt és mindkettőnek kell külön visszamágnesező áramkör.

De ha már áramváltó, akkor elég egy is és a tranyókat sem kell két csoportba szétszedni. Ugyanígy sorbakötni a tranyóval és kell a szekunder oldalra visszamágnesező áramkör. Két baja lesz: egyik, hogy nem a motoráramot mutatja ( ez még nem olyan baj, ha fixfrekvenciás pwm vezérlés van ), hanem a drain áramot. A másik, hogy ez szerelési induktivitást hoz a rendszerbe, azzal együtt nőnek a túlfeszültségek energiái is. Nem túl jó ötlet ekkora áramoknál.

Nem lesz ott probléma a gerjesztéssel, hiszen a primer oldali gerjesztésnek ellene dolgozik a szekunder oldali, hiszen ez egy áramváltó!

A telítést meg az határozza meg, hogy mekkora feszültség-idő terület kerül az áramváltóra.
Ezen még az sem változtat, hogy van e légrés a trafóban ( áramváltóban ) vagy nincs. Ha légrés van benne, akkor csak a mágnesezőárama nő meg, de a telítési indukciója, - illetve az indukciója - ugyanaz marad. Ebből következik, hogy egy áramváltóba nem kell légrés. ( van azért kivétel )

Egy nagy kalappal a vizsgákhoz...!

Hát, nem egy egyszerű kérdés kondit találni... van választék... különösen azokból, amiknek nem találom meg az adatlapját... Pl: az EPCOS nagyon jó lenne, meg olcsó is, de még nem láttam olyat, amit a LOMEX-ben megveszek és megtalálom ugyanannak a kondinak az adatlapját...

Nem baj, hogy 200 V-os, csak felesleges. Drágább és nagyobb méretben, bár, több áramot bírnak. Viszont, kisebb a kapacitásuk, több kell. Ettől függetlenül érdemes nézegetni, mondjuk még a 100V-osakat. De bőven elég a 63 V-os.

Nem, nem áramváltóról beszélek, hanem egy kis fojtóról, amit sorbakötünk a motorral. Oda egyébként sem árt a fojtó, ha alacsony a freki, különben nagyon hullámos lesz a motor árama, amitől nagy veszteségek lesznek benne, tehát, melegedni fog. Ezen a kis fojtón persze fszültség fog esni, mégpedig a a motort gerjesztő frekvenciájú. Ezt kell megintegrálni, akkor kapjuk meg a motor áramát. Ez lehetne a sönt helyett.
Általában, nem működnek az áramváltók egyenáramra, de azért ezt is meg lehet csinálni, de az nem ide való.

Igen, a lehető legközelebb legyenek egymáshoz a tranyók, diódák, az a 2 ( vagy inkább 4...5 db 2 µF-os ) kondik.

Azért még ne vegyél kondit, ezt nagyon át kell rágni...

Kicsit lesz több időm, akkor felteszek egy rajzot, hogy mit gondoltam.

Nem a kikapcsoláskor van gond, mert még a hálózati diódák is nagyon gyorsak bekapcsolásra, hanem a bekapcsolás. Korábban már leírtam, nézd meg. Az sokkal komolyabb probléma.

Így van bekapcsolásra jó, de kikapcsolásra át kell tölteni a pn átmenetet, ami dúrván 2szer akkora áramot jelent csúcsban, mint ami rajta folyt elötte.
Rozsda már lecserélte schottkikra, valamelyik MBR típusra (20100?).

Folytós (soros RL) integrálós cucc elméletileg használható.
Ha jól integráltam, akkor az Uki = R*I(t)^2/2 + L*I(t)
tehát ez egy összeg, négyzetes és lineáris közötti I(t)-Uki karakterisztikája lenne (R és L arányától függően).
Gyakorlati kérdés hogy milyen időtartományra integrájuk (integrálás van benne, akkor már tutira lassul..)?
Egyenlőre maradok a "söntnél", 100mV azért már kezelhető tartomány.

Vizsgák mellett szekunderszálon gondolkozom a tápköri folyó és kondi kérdésen is. (értékeik levezetésén, bonyolultabb mint gondoltam, nincs jó érték, csak jó kompromisszum).
Ha már megvan az L érték, akkor azt marga méretezni nem gond..

De ez a dupla akkora áram csak akkor jelentkezik, ha a PN átmenet magától nem tud kiürülni (folyik még rajta áram). Vagyis 100%kitöltés közelében.
(láthattuk Rozsda videóján, hogy a motor árama a kikapcsolás után többszörös meredekséggel csökken, mint ahogy elötte nőlt, tehát viszonylag csorsan eléri a 0át, a dióda töltetlen állapotba kerül, ekkor nem okoz + áramtüskét).

Nem. A probléma ott van, hogy egy bizonyos áram felett már a kimeneten folyamatos az áramvezetés. Vagyis, vezet a tranyó, nő a motorárama, a tranyó kikapcsol, az áram folyik tovább a diódán és csökken. Ha a következő tranyó bekapcsolásra, nem csökken az áram zérusra, ( erre mondjuk, hogy folyamatos áramvezetés van, mint a tápoknál ) márpedig miért csökkenne, ha elég nagy a terhelőáram, akkor a vezető diódától fogja átvenni az áramot a tranyó. Ez úgy történik, hogy először csökken az áram a diódán, közben nő a tranyón, majd amikor a diódán már zérus az áram, akkor azt hinnénk, hogy kész, a tranyó vezeti az áramot. Sajnos nem így van, mert a diódában ott vannak a tárolt töltések is ( dióda adatlap: Qrr ) és az az eredménye, hogy a diódán visszafelé megindul az áram. Tehát, egyszerre vezet a dióda meg a tranyó is. Elég kínos, mert gyakorlatilag rövidrezárja egy ideig a betápot... Az így kialakuló áramot is megadják a katalógusok, persze ez nagyon sok mindentől függ. Emiatt kell nagyon gyors dióda bele, vagyis olyan, aminek kicsi a tárolt töltése. És az sem baj, ha az van ráírva, hogy soft recovery, mert ez azt jelenti, hogy lassabban fogy el belőle a töltés, vagyis az áram meredeksége kisebb lesz, kevesebb túlfeszt termel, ennek megfelelően kisebb a keltett RF zavar is.

Ha ez a jelenség csak a 100 %-os kitöltés közelében jelentkezik, az elég nagy baj, mert az azt jelenti, hogy a motor árama szaggatott, tehát periódusidőn belül a maximális értékről lecsökken zérusig. Ez azt jelenti, hogy a motor nem sima egyenáramot kap, tehát az áram hullámos összetevője rendesen melegíteni fogja a motort. Hogy ez ne legyen, vagy fel kell menni a frekivel, hogy folyamatos legyen az áramvezetés, ( vagyis ne legyen ideje egy perióduson belül lecsökkenie a motor áramának ) vagy egy fojtót kell a motorral sorbakötni, hogy az simítsa az áramot.
A kisebb motoráramoknál ( mondjuk a névleges 10 %-nál ) már lehet szaggatott az áramvezetés, mert az áram kicsi és nem fog nagyobb veszteséget okozni a felharmónikus áram, mint névleges teljesítményen.

Nem hiszem, hogy a motor attól melegedne, hogy az áram nem folytonos, hanem szaggatott.
Ha azt akarjuk elérni, hogy a motor árama fet kikapcsolása alatt ne csökkenjen vissza 0-áig, akkor bizony fel kell menni legalább 10-20KHz-ig, itt biztos újabb problámák jönnének elő.
(táp folytó szempontból előnyös lenne a nagyobb freki)

no találgatás helyett inkább utánanézek a dolgoknak, meg megépíten az áramkört és abból vonok le következtetéseket.
Nem akarom túlbonyolátani, minden további alkatrész a nagyáramú körben csak + veszteség. Áramra ott a sönt, az ígyis-úgyis ottvan mivel a vezeték egy kinevezett szakasza, ha használva van a "vesztesége" , akkor már "hasznos veszteség"-nek mondható