Halgass rám mert ha egy kicsit visszanézel ebben vagy a lézershow építése témában valamelyikbe fotókat tettem fel egy általam ujratekert gyári 34 K galvóról amit körbefényképeztem hidd el hogy lágyvas a külsőrész és nem ferrit nem mondom hogy a ferrit nem jó lényeg ugye az hogy egy pillanatra sem tartson mágneses teret magában ugye a sima vas kb fél mP ig is képes tartani ha melléteszel egy mágnest de a lágyvas azonnal elveszti.
A ferrit mivel totál kemény anyag könnyen tarthatja tovább is mint egy sima vas és ez már megfogja a galvót jobb ha rám halgatsz csak nézz vissza a két topicban amit említettem.

Csak azt nem értem akkor, hogy miért nem látni lágyvasmagos trafót a kapcsitápokban.....
Bezzeg ferritet, annál többet. Talán még az is mellette szól, hogy az áramot nem vezeti, igy aztán örvényáram sem alakul ki.
Szerintem Te alapvető tévedésben vagy a lágymágneses anyagok tulajdonságait illetőleg.
Persze ettől még lehet lágyvas az árnyékoló köpeny (de csak az).
Mindenesetre nem szeretnék ebből vitát, ki-ki épitsen a saját elgondolása szerint, én pusztán csak a téma érdekessége miatt irogatok ide.

Kapcsolóüzemű tápokban nagyfrekvencia uralkodik KHZ tartományban oda azért szükséges mert azt átviszi a ferrit de galvónál teljesen felesleges nem mondom hogy nem jó meg kell próbálni.

Van ennek a ferritnek valami értelme?
Gyorsabb lessz agaló tőlle?
Egy házilag készitett galvóval, milyen sebességet ért már ell valaki?

Inkább feltettem ujra hogy lásd is és mindenki tanuljon belőle.
Momentán gyári galvóban én még nem láttam ferrit házasat.
a tekercset nem volt könnyű elhelyezni benne de sikerült .

Már bocsi, de a galvónál szerinted nem fordul elő nagyfreki?

Az, hogy a tekercsen kívül milyen a ház, lényegtelen.
Nem a házat akarom ferritből...

Több dolgot nem értek a képeken.....

- csak 1 db scapágy van ?
- a tekercseke "súrlódik " a tengely ?
- és a "rugós" témát sem értem

Ha valaki eloszlatná a fehér foltokat ,megköszönném !

Üdv

Szerintem:
2 csapágy van.
Nem súrlódik.
A rugó csak helyén tartja a csapágyat, mert nincs más külső rögzítése.

Miért nem súrlódik ?
A csapágyat a tengelyhez képest nyomják ? Hmmmm.
Az nem a leg optimálisabb "csapágyazás"

Az úgy állt ahogy a képen van, be van ragasztva a danamid ház aljába.

Az egy csavar, az fogja össze a tetejét és a második képen lévő panelt.

Ott ahol a ferrit el van vágva, ott volt a mágnes, alatta van az egyik tűcsapágy, a másik pedig a felette lévő panelon van. Az egész tengely nem volt hosszabb kb: 20mm-nél.

Először is aki szeretne mágnest innen (Szupermagnetman)
, az írjon privátba szerda délutánig, mert akkor akarok rendelni.

Watt !
Akarok rendelni 2.5 mm átmérőjű mágnest abból lenne (talán) a csúcsgalvó, de ennek nincs furata. Furatosból 5 mm átmérőjű van, aminek kicsi a belső furata (1.1mm vagy 1.5mm), sajnos vékonyabb nincs...
Erős a gyanúm, hogy 1.1-es belső furatosat fogom rendelni, mert arra jó az 1-es tengely (karbon) és az 1-es (olcsóbb, könnyebb) csapágy.
Semmiképp nem választok "vékonyfalú" mágnest.

Erre gondoltál?
Ez jó irányba van felmágnesezve?

Vagy talán erre?
Ez elég rövidke. Azért jó lenne, ha 3mm-es átmérőben találnánk...

Két csapágy van és semmi nem súrlódik az ötös fúratban bele van préselve és ragasztva a két tekercs egymással szemben úgy hogy ha belemegy a mágnes nem ér hozzá és 2 tized a tekercs meg a mágnes közti légrés és a lágyvas házhoz is közel esik így a mágnes ez azért fontos mert így a tekercs teljes mértékben ki van használva.
A két tekercs végei érik egymást.
A rugó csupán azért van hogy a felső csapágyat tartja a helyén a csapágy arugót éri a tengelyen azért nem látod mert azt nem lehetett leszedni a felragasztott terelőlap miatt de ott van a tengelyen.
A másk végén az ötös fúratba egy zégergyűrű tartja hogy ne csússzon tovább kifele.

hit akarsz akkor ferritből mert a ház jelenesetben nagyonis lényeges.
Asaját maszek galvómat először rézházban helyeztem el és nem volt mi a tekercsek körüli erőteret lezárja így sehogysem lehetett belőni a galvót és még a fémházassal elérem a 18 -20 K-t rézházban ez nem érte el a 10-et sem.
A galvónál soha nem lessz akkora freki mint egy kapcsolóüzemű tápban .
a gyári leggyorsabb scannereknél is nagyon maximum 4 kH védelmet tesznek bele hogy le ne égjen a galvó .

Az 50 K galvók már permaloy olyan anyag mint a trafólemezek és oly módon is vannak összerakva .
A kapcsolóüzemű tápok kb 20 Khz en memmek de egy trafót nem lehet összehasonlítani egy galvóval mert nem ugyanaz.
A galvó tulajdonképpen ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint egy hangszóróra.
Csak ez olyan mint egy kifordított hangszóró.
A hangszórónál is ugyebár a tekercsen kívül is közel kis légréssel kell hogy legyen egy lágyvasgyűrű meg a belső lágyvas mag is kis légréssel van a tekercs fele.
Tehát ezek lennének a szabályok.

A hangszóró lágyvas részének semmi köze a galvóhoz, teljesen rossz a példa. A galvónál a magnak át kell mágneseződnie, lehető leggyorsabban, maradék mágnesesség nélkül. A hangszórónál soha nem történik ilyen!

Nem mellesleg én nem így terveztem a tekercset és a magot, mint amit képet csatoltál, így nem jó alap koncepcióból indulsz ki és így nem helyénvalóak a meglátásaid.

Teljesen felesleges a kapcsolóüzemű tápokat idekeverni, semmi köze a kettőnek egymáshoz.

Az hogy a mag gyors legyen, az kívánalom, ez tény. A permaloy is gyorsabb, mint a sima lágyvas, ezért használjálk a gyorsabb galvókban, és valószínű azért még, mert olcsóbb és könnyebb megmunkálni. De mint láthattad, van ferritmagos galvó is.

De ismétlem, nálam kvázi nem lesz ház, illetve maga a ház lesz a mag. A tekercs nem belül lesz, a magot fogja gerjeszteni, ezért nekem fontos, hogy a mag gyors legyen. Az egész még csak elképzelés, de nem egyezik a gyári kivitelekkel, ezért kár belekeverni az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat.

Régebben akadtam erre a cikkre, itt még nem láttam linkelve: Bővebben: Link
A cikkben szereplő mágnest kéne rendelni! Találkoztál már hasonlóval?

Előszöris ez amit csatoltam egy angol gyártmányú 34K galvó szétszedve nem én terveztem csak ujra kellett tekerni szakadás miatt.
Mellesleg egy elég drága és komoly robotlámpa szerű effektből lett kiszedve a szett.
Tehát gyári.

A másik meg nem vitatkozok tényekkel de nem is azt mondtam hogy nem létezik ferrit magos galvó csak azt írtam hogy nem láttam még

Nem tudom mit akarsz ezzel mondani. Tudom hogy gyári, írtad, tudok olvasni. Viszont ha ilyeneket válaszolt, úgy tűnik te nem. Én nem akarok gyári szerint elindulni, ezért ne példálózz gyárival, főleg ezzel ne.


Tényekkel nem is lehet vitatkozni, legfeljebb egy másik emberrel.
Ha nem láttál még ferritest, akkor olvass kicsit vissza, nemrég lett betéve két kép. De ez tök mindegy, nem erről beszéltem.
Világosan leírtam mit akarok. Ha nem érted, kérlek kímélj meg a nem ezzel kapcsolatos "szakmai" véleményeidtől! Köszi!

Ne értsd félre nem akarok vitatkozni mert énis kipróbálom a ferit csövet és már van is kettő amin semmit nem kell alakítani mivel nem is nagyon lehet.
Én most operáltam ki egy LPT kábel két végéről a ferrit szűrőket és azzal fogok próbálkozni.
Ne haragudj nem tudtam hogy nem mágnesezhető xcsak rövid távon ez viszont jó.
Csak én először egy hiteles fém ismereti tanulmányban olvastam hogy jól mágnesezhető de lehet hogy akkor valamit félreértettem vagy félre értelmeztem.
Ki is próbáltam és ellenérvek követtek.
Én már csak azért hagyatkozok persze csak körülbelül a gyárira mert akkor már nem kell 5-6 féle galvót ki kisérletezni hogy elérjem a 30 40 K-s célt de 30 -al elég jól el lennék.
Ne haragudj meg nem akartam kellemetlenkedni csak több tanulmány több féleképpen írja le a ferrittel kapcsolatos ismereteket.
Szóval ajánlom a ferrit szűrő csövet mert az LPT kábeleken mármint azon ami nem nyomtatókábel kettő egyforma is van rajta.

Nem haragszom, csak zavar, ha valaki úgy válaszol hogy nem érti meg az alap problémát és teljesen másról beszél.

Jelen esetben talán már félig érted a tervem, de még nem teljesen. A ferrit csőből csak házat lehetne készíteni, hasonlóan egy réz, vagy permaloy csőhöz. Ezzel az a bajom, hogy a tekercsek, amiket mindenképpen belülre kell helyezni, az eddigi gyári példák, és a neten található példák alapján, nem lehetnek akármekkorák(nagyon kicsit lehetnek). Ez korlátozza az elektromos teljesítmény bevitelét, ami a sebességet veti vissza.

Én két fél ferrit tömbből gondoltam kialakítani az állórészt, két fél hengerpalást bemarással. Így két elektromágnest kapok, amit fel lehet polarizálni a tekercsekkel, amit akkorára tekerek, amekkorára akarok. Tehát vastag vezetékből sok menet => hosszú vezeték+nagyobb áram = nagy erő koncentrálva a fogórészhez, ami 0,1mm távolságra lesz a palástoktól. Beszerzek gyémánt hengercsiszoló köveket, és nagy fordulattal, hűtéssel próbálom kimarni a vájatot egy sablon vezető segítségével.
Van még egy ötletem, hogy a ferritet két E magból alakítom ki, az E közepén keresztben a furattal. A tekercs itt kissebb helyen fér el, de még így is nagyobb lehet, mint a gyári megoldásoknál. Ez azért lenne jó, mert záródnának a vonalak, nem szaladnának ki a félmag végén, ami veszteséget jelentene.

Esetlegesen nem árthat a túl nagy mágneses tér ?
Már-már a tengely túloldalára is kihat ,fékezve azt ?

Puszta kíváncsiságból : köszörültél már ? (nem tételezem fel az tapasztalatlanságod ,csak kérdés! )

Szerintem nem lesz egyszerű ....


És végül ilyenkor mindig egy kérdés fogalmazódik meg bennem : miért nem így tervezi a mérnők ,aki napi 8-10 órában ezért van fizetve ?

A gyémántporos tárcsa viszi a ferritet, mint kés a vajat, bár olvastam róla, hogy a ferritben levő szén és a tárcsán levő gyémántpor (ez is szén tulajdonképp, csak más elrendezésű a kristályrács) kölcsönhatásba lép egymással, és gyorsabban kopik.
Igazából nincsenek magasabb fokú kémiai ismereteim, ha nem igy lenne a hozzáértők kérem jelezzék.
Viszont ezt a félbevágott ferritcsövet nem értem, nincs előttem, hogyan is záródnának az erővonalak. Ha lehetne erről egy mórickát.
Az E-E mag teljesen világos, itt a méret lehet problémás, gondolok itt a forgórész hosszának megfelelő vastagságú ferritre. Talán egy E42? Igy viszont a külméretek adódnak nagyra. A tekercsek szempontjából nézve, pedig nagyon jó megoldás. A másik hátrány: a forgórész pozicionálása a furathoz képest bonyolultabb, mint egy hengeres cső esetében...

Ja és mégvalami: a forgórész is visszahat az állórészre, igy tehát telitésre is méretezni kellene a ferrit keresztmetszetet. Az a 0.2-0.3T sokkal kevesebb mint a neo1.2-1.5T térereje....

Igen, igazad van, az E magos bonyolultabb. Erről rajzoltam egy mórickát.

A csővel nem tudok mit kezdeni, nem akarom kettévágni, nem lenne jó.
Tömbökből alakítanám ki a testet. A korábban csatolt rajzot módosítottam. Annyi, hogy két darabból alakítanám ki.

Vannak olyan 60k-s galvók, amelyek háza egy nagy tömb. Biztosan maggal vannak megoldva, nem lenne értelme a nagy háznak. Tehát terveznek ilyet is.

A mágnese erő valóban nem lehet bármekkora, de a légmagos tekercsekkel szerintem meg sem közelítik azt az értéket, ami már zavaró lenne. A határérték a forgórész mágneses erejével mérhető össze. Nagyobb erő még le is mágnesezhetné a magot.

Abban egyetértek, hogy nem lesz egyszerű. Főleg ez a telítés kérdése, amit mex említett piszkálja az oldalamat...

Ahogy a kapcsiüzemnél, itt is sok múlhat a légrésen.

Vannak készségeid a köszörüléshez ?