Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Oszcilloszkóp, avagy hogyan kell használni?
Lapozás: OK   9 / 111
(#) kendre256 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 15, 2009 /
 
Minden elismerésem a precíz, részletes értekezéseidhez, amiket úgy általában szoktál válaszként írni!
(Nekem sokszor nincs kedvem annyit írni, amennyivel rendes válasz lehetne adni...)
A bemenő ellenállás és a bemenő kapacitás meghatározására lenne egy kiegészítő ötletem:
Sok szkóp bemenő ellenállása 1 MOhm, hogy ennek a szkópnak is annyi-e, azt a bemenettel sorba kötött 1 MOhmos ellenállással lehetne megnézni. Egyenfeszültséget kellene vele mérni, és ha az 1 MOhmos soros ellenállással együtt kb. fele akkora feszültséget mutat, mint ellenállás nélkül, akkor a bemenő ellenállása 1 MOhmos. Ha nem, akkor problémásabb a dolog, az ellenállás helyett potenciométert alkalmazva, addig kellene változtatni a potenciométer értékét, míg nem kapnánk fele feszültséget. A potenciométer ekkor mérhető értéke adja a bemenő ellenállást.
Ha már megvan a bemenő ellenállás, akkor a bementi kapacitás is meghatározható. A bemenő ellenállással megegyező soros ellenállással párhuzamosan kellene egy trimmerkondenzátort kapcsolni, majd addig állítgatni, míg egy jó minőségű, néhány száz kHz-es négyszögjel helyesen látszik a képernyőn. A trimmer értéke ekkor kb. megegyezik a bemeneti kapacitással.
(#) proli007 válasza kendre256 hozzászólására (») Júl 15, 2009 /
 
Hello!
(Próbálom csak kitalálni, kinek mi okoz gondot, meg valljuk be, szószátyár is vagyok.)
Én csak a feliratra gondoltam, mert tisztességes gyártók ezeket a paramétereket "mint figyelmeztetést" oda szokták írni. Igen, általában 1Mohm||20..30pF szokott lenni a bemenet.
üdv! proli007
(#) ferisz hozzászólása Júl 15, 2009 /
 
Köszi a válaszokat!
Tehát 1:10 osztású mérőfej és egy osztó elötte.
Az osztó miből áll ? Egy ellenállás és egy vele párhuzamos kondenzátor? Milyen értékű alkatrészeket válasszak?
Rakok fel képet róla hátha valakinek ismerős lessz.

2.jpg

1.jpg
   
(#) karpi válasza ferisz hozzászólására (») Júl 15, 2009 /
 
Hat osszad 1:100 ra .

1:10 merofej(kabel) utan meg egy 1:10 osztot a 230V-os kimenet kis impedancias (a belso ellenallas "kicsi" igy kepes relativ nagy aramot szolgaltatni annelkul hogy a kimeneti feszultseg leessen ezen a "belso ellenallason") igy nem problema.

Problema egy nagyimpedancias meropont eseten lenne ahova tobb szaz Mohm ellenalasu
merofej kene hogy ne sontolje le a mert kapcsolast.Pld egy CRT TV kepcso magasfesz ( gyorsito fesz) meresenel oriasi belsoellenallasu meromuszer kene hogy ne terhelje a kisaramu-nagyfeszultsegu tapegyseget. Ez eseteben hasznalnak 300MOhm-os merofejet( tobb sorbakotott ekotet ellenallas gumi szigetelesu csobe szerelve es egy kezvedo "pajzsal"(szigetelo korong) hogy nehogy atusson a nagyfrekvenciias magasfeszuktseg a mero egyen kezere .

Az oszciloszkop egy elektronikus voltmero igy minnel nagyobb bemeneti impedanciaja kene legyen hogy ne terhelje le a merendo kapcsolast.

Nagyaramu (kis belsoellenallasu )feszultseg kimenetet nyugodtan merhetsz "kisimpedancias" osztoval.(20KOhm-100KOhm vagy 1MOhm ) .
(#) BandiBp hozzászólása Júl 16, 2009 /
 
Sziasztok!
Köszönöm a segítő hozzászólásokat.
Ha esetleg van valakinek használaton kívüli gyújtásvizsgáló stroboszkópja akkor megvenném. Nekem csak a fogó kellene róla.
SzervízMacska!
Az osztó azért kellene mert ugyan van szkóp mérőfejem, de a motortérben nehéz használni. Egy mérő tűvel szúrom meg hátulról a csatlakozót. Néha lehetetlen helyeken kell a csatikat megbökni és a szkóp mérőfejnek kicsi a tüskéje, meg nem is fér el sokszor. Ezért gondoltam, hogy ha lenne olyan osztó amit a BNC kábelbe betudok iktatni akkor egyszerűbb lenne.
Üdv: András
(#) proli007 válasza BandiBp hozzászólására (») Júl 17, 2009 /
 
Hello!
Nekem nincs, de hátha kis info is segít..

A gyújtásvizsgáló strobifejeknek (amit én láttam) két típusa van. Az egyik egy csipesz, ami kapacitíven veszi le a gyújtókábelről az impulzust. Egyszerű strobinál nem gond ha van áthallás, és másik hengernél is villan, viszont szerintem mérésre nem alkalmas.

A másik, tulajdonképpen, olyan mint egy lakatfogó. Itt egy ferrit U alakot, (amire a tekercs is rá van tekerve) egy mozgatható I alak zárja, ha rátolod a vezetékre. Ez szerintem valamivel szerencsésebb megoldású, viszont érdemes a tekercs alatt és felett, egy földelt réz fóliát tenni. (nem rövid zártat, tehát szigetelő csíkkal kell együtt feltekerni, és a vége ne érjen össze.) A tekercs két végét célszerű az árnyékolt vezetéken belül vezetni, és az egyik végét, a szkópnál a GND-re kötni. A lemez árnyékolást a kábelárnyékra kötni, és azt a szkóp házára. Talán így szedi össze a legkisebb zavart.

Amit még láttam, egy Tesla gyújtásvizsgáló szkóphoz volt. Ez gyakorlatilag ugyan az, mint az előbbi "lakatfogó" csak ez inkább egy áramváltó. A primer "tekercse", maga a rajta átdugott gyújtásvezeték. A szekunder, meg egy gyűrűmagra volt feltekerve. Az egész egy sárgaréz ("konzervdobozban") házban volt elhelyezve, melynek egyik fedlapja (ahol a légrés is volt, hogy ne legyen egy rövidzár menet a doboz) kicsavarozható volt. Így itt lehetett betenni a gyűrűmagos tekercset. (Nem szedtem szét, így nem tudom hány menet volt rajta.) A tekercs bekötése, és a vezeték kialakítása, mint fenn.
Leskicceltem, talán érthető és szerintem kísérletileg viszonylag egyszerűen legyártható, egy bádoglemezből.

BNC osztót én még csak 50/50ohm-osat láttam gyárit, 1:2 1:10 osztással. De egy BNC aljzatból és dugóból és kis nyáklemez közbeiktatásával, magad is készíthetsz. Ha lassú jeleket vizsgálsz, akkor nem kell kompenzált osztó, elég két ellenállás.
üdv! proli007
(#) zolika60 válasza BandiBp hozzászólására (») Júl 17, 2009 /
 
Megtudlak ajándékozni egyel. Írj privátban.
(#) Ferkógyerek hozzászólása Aug 11, 2009 /
 
Sziasztok!

Van egy Tektronix 7xxx szkóphoz egy 7S11 fiókom.
"Sampling unit" névre hallgat és van benne egy S-6-os fej. Meg tudná mondani valaki nekem hogy mi az ördög ez, és mire jó?
(#) proli007 válasza Ferkógyerek hozzászólására (») Aug 11, 2009 /
 
Hello!
Ha van elég türelmed, innen megtudhatod.
üdv! proli007
(#) tanci hozzászólása Okt 4, 2009 /
 
Szevasztok. Azt szeretném megkérdezni, hogy mire is használható pontosan az oszcilloszkóp meg mit vagy miket lehet vele mérni. Suliban a frekvenciát és jelleggörbéket mondták. Ezen kívül lehet még mást is mérni?
(#) Frankye válasza tanci hozzászólására (») Okt 4, 2009 /
 
Rengeteg mindent lehet mérni az oszcilloszkóppal. Keress rá a Gugliban ( :google: ), vagy akár itt, az oldalon is.
(#) Zed válasza tanci hozzászólására (») Okt 4, 2009 /
 
Biztos, hogy pongyolán fogalmazok, de nem tudom, hogy szakszerűen mit lehet mondani.

Az oszcilloszkóppal a mérőcsúscon lévő feszültséget tudod megfigyelni, a szó szoros értelmében. Egy koordináta rendszerben láthatod a jel alakját.

Innentől fogva bármit vizsgálhatsz a segítségével, amit a feszültség "megfigyelésének" vizsgálatára vissza tudsz vezetni. Pl. nálunk a suliban miután leadták a szkóp tananyagot, fázistolást illetve négypólus átviteli karakterisztikáját csak és kizárólag Lissajous ( remélem, jól írom az úriember nevét ) ábrákkal szabadott mérni.

( A Lissajous-ábra használható pl. két jel frekvencia arányának meghatározására. Kell egy ismert frekvenciájú jelgenerátor, meg a szkóp a megfelelő beállításokkal. Aztán látsz mindenféle alakú forgó, pulzáló ábrát. Aztán ezekből a megtanult szabályok alapján meghatározhatod a mérendő jel frekvenciáját. )
(#) proli007 válasza tanci hozzászólására (») Okt 4, 2009 /
 
Hello!
Az oszcilloszkóp, a feszültség időbeni lefolyását mutatja a Descartes-koordinátarendszerben. Ahol az X tengelyen az idő, míg az Y tengelyen a feszültség amplitúdója jelenik meg.
Ha az X eltérítést nem az időalapgenerátor, hanem az X feszültségbemenetre adott jel téríti el, akkor a jelek egymáshoz viszonyított frekvencia (fázis) és amplitúdó viszonya jelenik meg.
Tehát alapvetően bárminek megjeleníthető az időfüggvénye, ha (pld. fizikai-kémiai) jellemző paraméter értékét feszültséggé vagyunk képes alakítani.
Az analóg oszcilloszkópokkal periodikus jelek, míg a digitális (tárolós) oszcilloszkópokkal, már az aperiodikus jelek megjelenítése is lehetséges.
üdv! proli0007
(#) tanci hozzászólása Okt 5, 2009 /
 
Köszönöm a segítséget.
Szóval akkor bizonyos alkatrészek is mérhetők és ellenőrizhetők vele pl.:kondenzátor,tranzisztor... ,hogy nincsenek-e meghibásodva vagy efféle?
(#) proli007 válasza tanci hozzászólására (») Okt 5, 2009 /
 
Hello!
Alapvetően igen ha figyelembe veszed, amit írtam..
Idézet:
„ha (pld. fizikai-kémiai) jellemző paraméter értékét feszültséggé vagyunk képes alakítani.”

Tehát ez nem az a műszer, ahova bedugsz egy alkatrészt és megmondja jó vagy sem. Ahhoz neked kell segédáramköröket építeni, aminek mérési eredményét már a szkópon meg lehet jeleníteni. Ilyen készülék pld. a karakterisztika rajzoló. Amiben régebben tulajdonképpen szkóp működött, ma már természetesen a számítógép monitorja a szkóp.
De lassú jelek vizsgálatánál a számítógép ma már sokkal célszerűbb, mert nem csak a lassan lefutó jel tárolása, hanem a méréshez szükséges számítások - kiértékelések is "helyben" elvégezhető.
üdv! proli007
(#) Moderátor hozzászólása Okt 5, 2009
 
hegusp!

A Philips analóg szkópos témakört áthelyeztem IDE.
(#) tanci hozzászólása Okt 6, 2009 /
 
Köszi. Most már jobban képben vagyok a szkóppal.
(#) Droot hozzászólása Dec 17, 2009 /
 
Hahó!

Vettem egy szkópot, frekvenciát szeretnék vele mérni. Deguss leírta az első oldalon, hogy hogyan kell kiszámolni.

Idézet:
„Frekvenciát mérni (beépített mérő nélkül) nem tudsz, csak számolni. Ha a mérni kívánt jelet csatlakoztattad az egyik csatornára, és az amplitúdóállítás után "betriggerelted" a jelet, a "TIME/DIV" forgókapcsolót addig tekered, míg a képernyőn látható lesz egy vagy maximum kettő periódus.
Megnézed hány vízszintes raszter hosszúságú a periódus, majd ezt megszorzod a "TIME/DIV" kapcsolón beállított értékkel. Ekkor megkapod a periódusidőt, jele T.
A frekvenciát a következő képpen számolod: f = 1 / T.
Tehát SI mértékegységekben számolva így tudod kiszámolni a frekvenciát.
Egy példa. Ha a "TIME/DIV" kapcsoló 1ms állásban van, és a peridus a képernyőn 5 rasztert foglal el, T = 5 *1ms. A frekvencia így: 1 / 0,005s = 200 Hz.”


A TIME/DIV kapcsoló 50usec/DIV-en áll. A jel kb. 2.2 rasztert foglal.
50*2.2=110us
110us=0,00011s
f=1/0,00011
f=9090,90Hz
f=9,09KHz

Jók a számításaim?

scope.jpg
    
(#) mex válasza Droot hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Igen, jó.
(#) pucuka válasza Droot hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Üdv!
Jól számoltál, de: pontosabb a mérés, ha a kezelőszervekkel (fókusz, aztigm) élesebb képet állítasz, az első felfutás közepét az első rasztervonalra állítod, kihasználod a teljes képernyőt, több, legalább 3 -5 periódust mérsz, (ahogy az időeltérítő kapcsoló engedi) és osztod a periódusok számával is.
(#) Droot hozzászólása Dec 17, 2009 /
 
Köszönöm a segítséget, tanácsot.

Még egy kérdés:
Az 1:10-es mérőkábel csak a feszültséget 10-edeli, az időt nem?
(#) kadarist válasza Droot hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Neee!
(#) pucuka válasza Droot hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Az időalap csak a vízszintes eltérítő generátortól függ, a mérőfejet pedig a függőleges eltérítő erősítő bemenetére teszed.
(#) proli007 válasza Droot hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Hello!
Ha az időt is tizedelné, azért már járna Nobel-díj!
üdv! proli007
(#) mex válasza Droot hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Azonkivül, hogy a feszültséget leossza a tizedrészére, és ezzel lehetőséged nyilik nagyobb feszültségek mérésére is az osztófej feszültségtűrésén belül, még a kábel bemenőkapacitása is a tizedrészére csökken.
Az "időt" békén hagyja.
Még mielőtt hozzáfognál a hálózati fesz méréséhez, ne tedd, hiába birná az osztófej!!!
A szkóp háza védőföldeléssel van ellátva, és a bemeneti BNC is földelt. Ha úgy sikerül a konnektorba csatlakozni, hogy a krokodilcsipesz a fázisra kerül, akkor nagyot szól.. Hálózati méréseket leválasztótrafóval lehet megejteni.Szintén leválasztótrafós mérés kell a hálózatról táplált készülékekhez, ha a trafó előtt méricskélsz.
Ha tisztába voltál ezekkel a dolgokkal, akkor nem szóltam
(#) kendre256 válasza mex hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
"A szkóp háza védőföldeléssel van ellátva, és a bemeneti BNC is földelt."
Nem mindegyik szkóp ilyen. Az egyik szkópom pl. kettős szigetelésű, műanyag a háza (össze is tört már pár helyen), gyárilag nem földelt a hálózati csatlakozója. Hogy úgy mondjam "gyárilag beleépítették a leválasztótrafót".
(Az belső akkumulátoros szkópokkal (ha egyébként műanyagházasak és megfelelően szigeteltek) értelemszerűen szintén lehet mérőfejjel hálózati feszültségeket méregetni.)
(#) mex válasza kendre256 hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Csak a képről következtetve irtam a védőföldeléssel ellátott szkóp ügyben. Természetesen sok szkóp szigetelt, de főleg az újabb tipusok. De Droot majd elárulja.
(#) tom75 hozzászólása Jan 6, 2010 /
 
áramkörön belül áramot szerenék mérni szkoppal hogyan tudom megtenni?

Kösz
(#) kendre256 válasza tom75 hozzászólására (») Jan 6, 2010 /
 
Egy ismert értékű ellenálláson feszültséget mérsz, utána Ohm-törvénnyel kiszámítod belőle az áramot.
(Ha nincs olyan ellenállás, amin mérhetnél, akkor kell bele tenni ideiglenesen egy mérőellenállást.)
(#) proli007 válasza tom75 hozzászólására (») Jan 6, 2010 /
 
Hello!
Nagyon általános a kérdés, így csak általánosságban lehet válaszolni. De a lényeg, amit Endre írt, shunt ellenálláson eső feszültséget mérünk. (esetleg utólag még számolunk)
- Viszont kínosan ügyelni kell arra, hogy ha a szkóp földelt, (és az áramkör is valahol) akkor könnyen készíthetünk zárlatot, ami a legtöbb esetben a szkóp egészségére megy, ha a mérendő áramkörben van teljesítmény is.
- Ha a szkóp földeletlen, akkor az áramkörre csatlakoztatva esetleg a kezelőszervei - csatlakozói feszültség alá kerülhetnek!!
- Lehet, hogy a szkóp testpontjának kapacitása, zaja befolyásolja az áramkör működését.
- Tehát célszerű, ha a mérőellenállás egyik pontja az áramkör GND pontja is egyben. De a kettő készülék közül csak az egyik földelt.
- Vannak szkópok, ahol a két bemenet differenciál üzemben is használható. Igy zavarja legkevésbé a mérést. De a mérőpontok feszültsége a GND-hez nem haladhatja meg a szkóp maximális bemenő feszültségét!
- Létezik olyan HP mérőfej is (Hall) ami az áramkörhöz csatlakoztatás nélkül is képes áramot mérni. (Már rég láttam, de nem olcsó mulatság) Pontossága persze nem kiemelkedő.
üdv! proli007
Következő: »»   9 / 111
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem