Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
CHZ mester rajza nekem jobban tetszik, mert követi a szamuráj útját, a japán erősítők mind kétfokozatúak... A másik rajz több fokozatú, de triódás. Ott több slagon megy át a jel. Annál kevesebb torzulást szenved a jel, minél kevesebb az erősítő elem.
Mekkora ebben a beállításban a bemenőjel-szükséglet? Fleta mester szokta itt tekerni a trafókat? Szépen dolgozik? Mi az általános vélemény a munkáiról? Fleta mester meg tudná méretezni a kimenőket 4 Ohmra is? Egyébként szerintem meg lehetne csinálni DC csatoltra, csak el kéne tolni az előfokcső tápját negatív irányba, hogy a csatolásnál a -95V előfesz legyen, csak ehhez kell negatív táp is. A végcső tápellátását nem lehet megoldani egyenirányító csővel? Mondjuk két db párhuzamosan kapcsolt AZ4-el?
Kérünk, ha időd engedi szóljál is hozzá. Már csak azért is, mert sokszor hivatkozunk Rád, és lehet, hogy nem is mindig a legpontosabban...
Akkor inkább már PV200/600 vagy /1000 ezek a csövek 300 V körül már 300 mA -el is lehet terhelni, bár az is lehet, hogy nem szeretnek alacsony feszen menni.
vagy valamilyen higany egyenirányító A típusszámból ítélve 250 mA-t tud. De én maradnék az UF5408-as (ultrafast) diódáknál.
Szia Máté!
Semmi gond. Na azt nem értem, hogy a második mérésnél ahol az olajpapír csatolókondik vannak beépítve, ott a magas tartomány 10kHz fölött 1dB esést szenved, de a másik esetben, pedig végig lineáris. Hangra nagyon jó, de azért fogtam gyanút, mert megépült az EL84SE erősítő is, és annak sokkal robosztusabb mélyei vannak, és sokkal jobbak a magasak is. Ott sikerült tökéletesen lineárisra beállítani a frekimenetet, és az EL84SE-hez képest a 782/A magashiányos egy kicsit. Hiányzik az EL84SE hangja... Az jobb volt, mint a 782/A. Tehát a két mérés látszatra hasonló, de még sem teljesen egyforma, és nem értem miért különbözőek az eredmények, amikor ugyanazt a kapcsolást mértem. Csak annyi volt a különbség, hogy a sallangot kidöntöttem belőle, és a csatolókat olajpapírra cseréltem. Azt szeretném még kérdezni, hogy azt mondják itt a srácok, hogy az ECL86-os slagok közül nagyon sok a hibás, és hogy 40db-ból lehet 2 jót kiválasztani. Igaz ez, hogy tényleg ilyen rosszak ezek a csövek? Üdv: Geri
PY500 lehet jó ide? 2db hogy kétutas legyen. 440 mA amit bír.
Őszinténszólva ? I don't know
Ugye az egy booster dióda impulzusüzemre van tervezve, sorvégfokban volt, hogy 50 Hz-en mint tud, azt kell megkérdezni, aki használt már ilyesmit.
Ez jó hír, tehát van ilyen nagy teljesítményű egyenirányító cső. Ha lehet, inkább mellőzném a félvezetőket, ha már csövest építek. Én a MUR4100E típust próbáltam ki, de nagyon zajos volt. Aztán meghallgattam egy olyan erősítőt ami EZ81-el van egyenirányítva, és annak sokkal jobban tetszett a hangja, mint a MUR diófás egyenrángatással.
Ezeket a PV200/600 v. 1000 csöveket nem kell párhuzamosan kapcsolni? Azért kérdem, mert ha ki lehet venni a csőből a 15W teljesítményt, akkor már lehet hogy kevés az a 300mA Vagy nem kell olyan nagy áramon járatni a 6C33C-t és akkor is kijön belőle a 12-15W?
Abból idultam ki, hogy valaki már használt PY88-at és bevált. Akkor a PY500 is működhet. Adatlapban azt írják 440mA a max folyamatos anódáram ami lehet. És ekkor 45ohm a belső ellenállása. Ami annyit tesz, hogy csupán 19,8V esik rajta. De akkora áram nem fog folyni rajta. Az anódja meg 11W-ot tud eldisszipálni. Ha kiszámolom 440mA el akkor nem egész 9W fogja fűteni az anódot.
De ami biztos jó lenne az 2 db 6c33c mert ugye azzal is lehet egyenirányítani.
így már akkor egy monóblokkon lehetne 4 db cső sztereóban meg 8 db bekapcsolod és a 230 V-ból egyből 200 V lesz
A bemenőjel szükséglet a teljes kivezérléshez szintén megtalálható a rajzokon. Fleta munkáival én elégedett vagyok. A kimenő méretezését fórumos segítséggel készítettem, de be kellett látnom, túl sokat akartam. Alacsonyabb illesztésre (vélhetően nagyobb torzítással) könnyebben hozza a 15W teljesítményt.
Mint említettem, számomra nem tünt praktikusnak ekkora áramot csövekkel egyenirányítani, plusz akkor még ott van a kétszeres szekunder. Igyekeztem mindig gyors félvezető diódákat használni. Szeretem a BYV26C-t, de most a monoblokkhoz olcsóbb megoldást kínált az SF18G.
Szerintem azért jobb az egyencső, mert nem esik rajta akkora fesz. Ezáltal kevesebbet fűt el. Ki kéne ezeket próbálni a gyakorlatban is. Nekem nincs 6c33c SE erősítőm és szerintem nem is lesz. En 15W kimenőteljesítményért nem fűtők el annyit. Inkább egy EL84PP De nem vagyunk egyformák. Kinek ez, kinek az...
Ki kell próbálni deszkán, a trafó meg úgy megcsinálni, hogy át lehessen térni szilícium diódákra.
Én úgy vélem, hogy egy erősítő hangjában az hogy szilíciummal egyenirányítasz vagy csővel az kis százalékban van benne.
Ami perdöntőbb az a kimenőtrafó, ha jó a kimenőd, akkor már nehéz elrontani, de azért el lehet. De mint mondottam, ezek az én tapasztalataim, másnak más a véleménye.
Hát igen mondjuk elég sokat elfűt ez a cső. Nem feltétlenül szeretnék ezzel építeni, csak azt hallottam, hogy ez egy jó cső. Esetleg tudnál ajánlani egy másik jó hangú triódát, ami elérhető áron van? (Nem a 300B-re gondolok, mert az horribilisen drága.) 15W teljesítmény sem muszály, kevesebb is elég, mert a 2W-os EL84SE is bőven kihajtotta a hangfalaimat. Szerintem 4-8W elegendő lenne bőven.
Igen ez így igaz. Én csak akkor használok csöves egyenirányítást ha pl.: adott a hálózati trafó. A most készülő EL84 SE ilyen lesz két db Videoton rádió (Szimfónia de Luxe) hálózati trafóval két EZ80-al. Dual mono lesz a kialakítás. A kimenő SM65-re lesz tekerve. Még az is lehet hogy két monoblokkot csinálok.
Ugye a csöves egyenirányítás ellen szól, hogy a csőhöz kell igazítani a hálózatit, (de ezt mintha már írtam volna), ha nincs meg a trafó megfelelő ellenállása, akkor hamar kinyírja az egyenirányító csövet. (szerencsére ez nálam még nem tapasztalat)
Vagy van még a 2A3 ha elég kisebb teljesítmény. Ennek az ára fele a 300B-nek. Nekem még ez is drága. Akkor inkább 6C41C.
6c4c-t akartam írni, de nagyon rövid az idő a javításra
Tényleg szép cső a 6C4C! Szemezgettem ezzel is, ez mennyire elérhető? Börzén milyen árban szokott lenni, ha van egyáltalán? Az egyenirányító is nagyon szép! Ennek az áráról, és a beszerezhetőségéről van valami infód?
6c4c-vel kapcsolatban Rhesust kell kérdeni ő dolgozik egy ilyen projekten.
5c3sz: hát én úgy 1000 Ft/db-ért vettem. az amcsi (?) 5u4g-nek felel meg.
Hát a 2A3 is marha drága. A 6C41C szép hangú? Eszembe jutott még a 211-es cső. Ez akkora mint egy uborkás üveg... Ha jól emlékszem kb. 20 cm magas... Hallottatok erről valamit?
Nem kezdőknek való, a többek között kb 1000 V feletti anódfesz miatt, + (jó) kimenőt sem egyszerű hozzá készíteni.
Az egyenirányító nem is vészesen drága. A Börzén vetted? OK majd megkeresem Rhesust ezzel kapcsolatban.
A börzén lehet, hogy olcsóbb, én a neten innen onnan vettem.
Persze egyenirányítóban lokálpatrióta lévén kedvencen a PV200/1000
Hát igen az 1000V-os anódfesz tényleg magas. Ahhoz már elég nagy menetszám kell a kimenő primerének, meg rendes szigetelés stb szóval tényleg nem egyszerű.
A PV-k sem rosszak azt egy régi csöves teljesítmény hanggenerátorban láttam utoljára... Haveromnak van két hanggenerátora, és azokból is erősítőt csinált. Nem is szólnak rosszul.
Itthon nem tudtam beszerezni olcsón ezért
itt kerestem és 9000-ért postával együtt itt volt a pár. Figyeld az árfolyamot és lehet még olcsóbban is sikerül...
Ha innentől kezdve átnézed a hozzászólásaimat (a 6C33C-re vonatkozókat), megismered a véleményemet az üggyel kapcsolatban (ami summázva az, hogy nem kell 300 W-okat megetetni az erősítővel, hogy legyen egy 2*10-12 W-os nagyon jó hangú SE erősítőnk, ki kell használni, hogy fél fűtéssel is lehet működtetni a 6C33C-t, nagyobb tápfesszel (hosszabb karakterisztikán), nagyobb impedanciás kimenővel. Bővebben: Link
|
Bejelentkezés
Hirdetés |