Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   857 / 2208
(#) djhans válasza kocos hozzászólására (») Jan 3, 2010
Nem lett megtekerve. Mondjuk lehet hogy a szekundert lehetne vékonyabbal. Primerre kéne az a 2700 menet. Igy hogy csak 0,2-es lehet hogy elfér.
(#) kocos válasza djhans hozzászólására (») Jan 3, 2010
én 2800-zal terveztem, és hát ... nem fért .. így lett 2100, az pont elfér 0,2-es, de elég lenne 0,13-as is, azzal elférne. De az is igaz, hogy akkor még nem tudtam olyan feszesen tekerni.
(#) mark.budai válasza djhans hozzászólására (») Jan 3, 2010
Nekem van egy másik tervem is, ami így néz ki:
Idézet:

6cm2 EI66 vasmag,

Primer:
1612 menet/0,2-es CuZ huzalból (403 menet tekercsenként, 4 tekercs primer)

Szekunder:
44 menet 4 ohm
63 menet 8 ohm
90 menet 16 ohm
Tekercselrendezés: P-SZ-P-SZ-P-Sz-P”

Ez kiférne a képkimenőre? Milyen vastaggal kellene szerintetek a szekundert tekerni?
(#) kocos válasza mark.budai hozzászólására (») Jan 3, 2010
ha EI66-os a vasmag, akkor tökmindegy mekkora a pakettvastagság, az ablakméret ugyanakkora
(#) mark.budai válasza kocos hozzászólására (») Jan 3, 2010
Mert azt írtam, hogy képkimenőre? EI66-ra gondoltam a képkimenővel, mert ugye az is az.
(#) kocos válasza mark.budai hozzászólására (») Jan 3, 2010
az ablakméret ugyanaz, ha 4cm2, vagy ha 7cm2, de még ha 12, akkor is csak a rézellenállás változik, na meg a gerjesztés
(#) mark.budai válasza kocos hozzászólására (») Jan 3, 2010
Jó, de mindegy, azért kérdeztem, hogy belefér-e a vasba, mert nem tudom, hogy belefér-e az EI66-ba. A képkimenőt meg azért írtam, hogy mire lesz. (A képkimenő EI66/32?)
(#) Mate78 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Jan 3, 2010
A második pont a TK782/A kimenő rajza....megvan az egész cikk?

(#) kocos válasza mark.budai hozzászólására (») Jan 3, 2010
Ha a 2100 menet belefér 0,2 esből, akkor az 1612 is. Neked meg gondolom nem kell 4-8-16 Ohm szekunder is.
Amúgy egyzserűen ki tudod számolni:
van tekercselési széllesség, és tekercselési magasság.
először a szélesség a fontos :
azt elosztod a huzalod netto átmérőjével. 0,2 CuZ esetén ez kb 0,24, így megkapod, hogy egy sorba hány menet fér. aztán ezt a számot elosztod az össz menetszámmal, így kijön hány sorod lesz ( itt kerekíteni kell fel vagy le, hogy csak teljes sorok legyenek, de emiatt változni fog majd a szekudner menetszám is , utána kell számolni, bár 2000 metezsámnagyságnál 40 menet plusz, vagy mínusz nem oszt, nem szoroz )
Most megvan, hogy hány sor primered lesz. ezt megszorozod a netto átmérővel, így megkaptad, hogy milyen "magas" lesz a primer tekercs. a szekunderek netto "magasságát" is hozzáadod, majd a szigetelések vastagságát. Ha így alacsonyabb, mint a tekercselési magasság, akkor bele fog férni
(#) llaci56 válasza kocos hozzászólására (») Jan 3, 2010
Harckocsit építesz, vagy trafót? Mert ha ezt valaki megcsinálja a leírásod alapján, nem biztos, hogy trafó fog kijönni.

Idézet:
„megkapod, hogy egy sorba hány menet fér. aztán ezt a számot elosztod az össz menetszámmal, így kijön hány sorod lesz”


Én inkább az össz menetszámot osztanám az egy sorban lévő menet számával. Így kapod meg, hogy hány sorod lesz.

Idézet:
„Ha így alacsonyabb, mint a tekercselési magasság...”


Én, ha trafót csinálok, az ablakmérethez szoktam viszonyítani.
(#) kocos válasza llaci56 hozzászólására (») Jan 3, 2010
Na igen persze , hogy az összmenetszámot osztom az egy sorban lévő menetek számával, csak elírtam .
Igen az ablakméret a tekercselési széllesség, és a tekercselési magasság szorzata. lehet területtel is számolni,ugyanaz az eredmény jön ki ... én így szoktam.. eddig még nem volt vele baj
(#) Mate78 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Jan 3, 2010
Köszi, már le is töltöttem.

üdv
(#) xeron válasza xeron hozzászólására (») Jan 3, 2010
Sziasztok!!

Először is B.U.É.K. mindenkinek !!

Sikerült megszüntetnem minden bugást, - egy pici azért maradt de ahhoz már rá kell tapadni a hangfalra.
Mivel ECL86 a cső, a teljesítményét nem kell ecsetelnem.
Tisztán bontott alkatrészekből épült,koruk kb: 25-30 év
kivéve a tápban levők,a kimenők gyári vt-k.Ki próbáltam több hangfallal is - hox22,Braun L630, két lepukkant vidi McFarlo mélyekkel,és 1(sajnos nincs meg a párja) Arcus TM65-össel,az eredmény lenyűgöző!!
Bár a hox22 nem igazán szerepelt de a tőbbi annál inkább. A braunnal a közepek csengetek nagyon , a vidi a nem gyári melyek miatt kicsit érzékenyebb a decibelekre ezért egy árnyalattal hangosabb volt .
Az Arcus, amit eddig mélynyomónak használtam, mert kicsit magas hiányos volt kapott egy 6ohmos ellenálást a magas foltólya elé és ezután keményen diadalt aratott.Áll a padlón
Nem gondoltam volna hogy, a 2 wattnyi teljesitmény ekkorát szól, és ráadásul így. Simán lealázta a Dual cv1300-asomat, pedig eddig nem sok ellenfele volt,max hangerőre. Hallotam már egypár erősítőt, mivel sok évig a németektől behordott cuccokat javítgattam, sokféle megfordult nálam , Sokol rádió minőségtől a Bang&Olufsen-ig, De nem sok Ütöttem meg így a halló szerveimet. Elvigyorodtam magamban azon, hogy a nagyfaternak közel audiofil cuccon verettek a Kossuton a harangszót.
A napokban kaptam egy Onkio házimozi eősítőt , aminek a végfokát egy buzgómocsing sikeresen likvidálta 10 végfok tranyóból 3 ép a meghajtók ugyszintén. És a hallotak utan ugy döntöttem hogy a következő projek ennek a csővesítése lesz, trafo már tekerőbe !
Mivel pcl86-ost sikerült legtöbbet bontani igy abból lesz ősze rakva.A mély nyomó még kérdéses mivel nem fér bele ,lehet külön monóblok lesz majd. Tudom hogy nem illik de a helyszűke miatt panelon lesz.
Ha alakul majd dobok fel pár képet.
addig is sikeres épitgetést mindenkinek.


Ha elkadok valahol akkor még majd zaklatlak benneteket, ha nem gond :no:
(#) Doncso válasza xeron hozzászólására (») Jan 3, 2010
Gratulálok elsőkörbe, és örülök a sikerednek.
A PCL csövet ln is favorizálom, én is épp most építek egy PP-t belőle, meglátjuk milyen sikerrel.
SE-t már volt szerencsém hallani, profin megépítve, Hans mester piccolojáról van szó, hát szerintem nem kell neked ecsetelnem a hangját.
A nyákos megoldásról az a véleményem, hogy szerintem nem törvényszerű hogy egy csöves csak légszerelt lehet, mindenki úgy építi ahogy kedve tartja. A vidi rádiókba és sok helyen is használnak nyákot, nincs azzal szerintem semmi gond. Csak a terv legyen jó.
Sok sikert kívánok.
Üdv. Doncso
(#) Imi65 válasza djhans hozzászólására (») Jan 4, 2010
Szerintem meg az, ahol több. Jellemzően a -14V körüli csövek már a teljes kivezérlés előtt elkezdtek határolni. Az még nézd meg, hogy a -25V esetén nem-é gázos a cső, és viszi a levezető ellenállás miatt +-ba a rácsot.....
(#) sturbi válasza kocos hozzászólására (») Jan 4, 2010
Egy kimenőtrafó ezerfélekeppen lehet megtervezni, nemcsak egy üdvös megoldás van. Szerintem ezekkel a menetszámokkal, megfelelő rétegzéssel nagyon jó kimenőtrafó készíthető EL 84 PP-hez SM 85 B-re. Sokkal többet tud a trafó, mint amit számoltál neki. A trafód alkalmas 20 Hz alsó frekivel 17 W teljesítmény leadására (az említett 300 V-al kb. 14 W lehet a teljesítmény, de 330-340 V-al már a 17 W is kijön). A primernek 0,25-ös huzal kell, a szekundernek 0,5-ös, ha legalább 4 szekunder kötődik párhuzamosan. Én 5 primert javaslok (360/90/720/90/720/90/720/90/360 rétegzés, a menetszámok nem pontosak).
Idézet:
„..itt Sturbi tanácsára a hiperszilt egyszerűen "figyelmen kívül" hagytam, és úgy terveztem, mintha lemezvas lenne, ezért számoltam 0,6 T-val ..”

Itt valamit félreértettél, ilyet én nem javasoltam, az SM 85 B-nél a vasra megengedett maximális indukció 1,7 T, ezt ugyan nem kell elérni, de a 0,6 T nem indokolt, az általad kiszámolt trafó szerintem amúgy 1,24 T-ig megy, ami nagyon jó érték hipersil kimenőnél ( a magkerestmetszet 12,5-13 cm2, az erővonalsűrűséget, bármilyen típusú trafóról legyen is szó, a valós magkeresztmetszet alapján kell meghatározni az illető vasra megengedett erővonalsűrűség alatti szinten. Hogy ez pontosan mennyi is lehet, ahhoz látni kellene a mágnesezési görbét, mert ennek minél lineárisabb szakaszán igyekszünk maradni az elvárt teljesítmény nagy részén, de hiprsil vasaknál szerintem az 1,3-1,4 T még jó, hagyományos szilíciumos vasaknál 0,7-0,8 T. Vannak akik 1 T-n belül maradnak hiprsilnél is, én ezt kicsit luxusnak tartom, de mint mondtam ezer féleképpen lehet kimenőtrafót tervezni, nincs egységes álláspont.)
(#) kocos válasza sturbi hozzászólására (») Jan 4, 2010
Köszönöm az érdemi hozzászólást, és tanácsot !
A valós tápfesz 320-330 V lesz, majd még az EZ81-ektől is függ
Sajnos a felhazsnálható drótok : 0,2, és 0,5 CuZ (sajnos kínai, de még nem volt rá vele panasz )
A 0,2 már nálam bevállt, több 8Ohm Raa PP kimenőt készítettem vele 12-17 W-ig és nem melegszik ! A menetszámok 2000 felett voltak. a szekundert én is úgy számoltam, hogy 6 Ohmra 5-öt kötök párhuzamosan.
Ezek a menetszámok még "képlékenyek" mert nem lett kiszámolva, hogy teljes sorok jönnek-e ki, ezek csak a képletek végeredményei, amik 98%-ban y gyakorlatban nem használhatóak fel. a 17 W teljesítményt szeretném tartani, már csak azért is, mert akkor a normális 5-10 W-os kivezérlésű hazsnálat mellett nem hinném, hogy "meglepetés" érné a hallgatótó nem kívánatos harmonikus torzítás képében.
A cséve már ketté lett osztva, így mindenféleképp osztott lesz a kimenő a DC szimmetria miatt is, na meg mert még nem csináltam ilyet (bár lehet nem egy "pénzes" projecttel kellene kísérleteznem ? )
A Trafót újraszámolom más képletekkel is, ezt az"általános" transzformátor tervező képletekkel számoltam ( eddig még nem volt rossz hangú kimenőm vele ) az indukciót már csak azért sem szeretném nagyra venni, mert nem ismerem milyen gyártmányú vas ! 0,8 Tesla fölé semmiképp sem szeretnék menni !
egy villamsomérnök ismerősöm a szakdolgozatában egy csöves erősítőt "mér" , és TK-782 a kimenője 6V6-okkal hajtva, és Spectrumanalizátoros méréssel arra az eredményre jutottak, hogy 17 W-on 1 kHz-en, de még alacsony frekvenciákon is 4 % a mérhető torzítás a 3. harmonikusok "száma" elenyésző, viszont, ahogy növelték a nyugalmi áramot, azaz A-osztályba vitték az erősítőt a páratlan számú harmonikusok "megelőzték" a párosakat ami nem jó. És ez a trafó gerjesztésének növelése miatt volt ( ugyanis a nyugalmi áram növelésével a gerjesztés is nő) Szóval én maradnék a 0,6-0,8 T-nál
Megkérdeztem egy "híres" Hifi erősítőépítőt is, és azt mondta hoyg hiperszilnél is a lemezvasra vonatkoző indukció, és áttétel "szabályokat" alkalmazta, pedig félmilliós erősítőket is épített, külföldi megrendelőknek.. Nos így tényleg igaz, hogy ahány ház, annyiféle kimenő Én megpróbálok valami köztes megoldást keresni, De pl pont Köbzoli akart ellenpéldálózni egy trafóval, aminek hasonló menetszámai voltak, mint az enyémnek .. szóval ezt nem is értettem ...
Nekiugrok mégegyszer, mivel ez nekem egy "munka" így nem "éri meg" kísérletezgetni próbatekercselésekkel, biztosra szeretnék menni !
Mégegyzser köszönöm a tanácsokat !
(#) DuMatyi válasza kocos hozzászólására (») Jan 4, 2010
A HiFi szabvány (DIN 45500 azt hiszem) 1% ban rögzíti a harmonikus torzitást, és a frekvenciamenetet 20 Hz és 16 kHz között. Az erősítő mérésekor több változóval szembesülünk: egyszer a harmonikustorzítás változik, másszor a frekvencia a kimenő teljesítményhez viszonyítva. Két változót nem tudunk kezelni - illetve csak térben, ami a papjrra nem nyomtatható ki, ezért rögzítünk. Megmérjök a harmonikus torzítást kicsivel a sávhatár felett, pl. 100 Hz-en, közepes frekvenciáknál - 1 kHz-en és magasabb frekvencián például 10 kHz-en - a hallgatott frekvenciák egy-egy kitüntetett leképezései, miközben az a célunk, hogy a közepes frekvenciák torzítása legyen a legkisebb, mivel az foglalja el a hallgatott spektrum nagy részét. Ezek a sarkallatos pontok, és feltételezhetjük: az erősítő működésében nem lesznek kiugró egyenletlenségek (például 5,455 kHz-en hirtelen megnő a harmonikus torzítás). Ugyebár a negatívan visszacsatolt erősítő torzítása sokáig stagnál, majd hirtelen emelkedik, mivel az ellencsatolás nem képes a végletekig csökkenteni a torzítást. A mérési pont 1%, ami már az exponenciális könyök alja. A dolog pikantériája, hogy ellencsatolás nélkül lassan emelkedik a torzítás, sokkal lágyabban, mint az előző esetben.

Mi a helyzet a hangszererősítőkkel? Előre bocsájtom, jó magam sosem foglalkoztam még hangszererősítőkkel, csak és kizárólag zenehallgatásra tervezettekkel. Azt nem a DIN szerint mérjük. Itt vissza utalnék egy hatvanas évek elején megjelent TV szerelők könyére. Abban a tisztelt szerző az akkori szakmai-, és közgondolkodásnak megfelelően azt a kijelentést teszi, hogy az emberi fül érzéketlen a torzításokra, 10 %-ot vesz észre. Ebből a kijelentésből az is levezethető, hogy a Pacsirta korú készülékekre írt 3 watt 10 %k-ra érttendő!
Cinikusan azt is mondhatnám, hogy ami a PMPO a hangszórók világában, az a 10%k az erősítőkében. Nem hazugság, csak más a viszonyítási rendszer és a mérési szabvány - ha van olyan egyáltalán.

Ezek után hogy létezhet az, hogy egy gitárerősítőből 4 db EL 84 - 2-2 párhuzamosítva ellenütemben - segítségével kipréselnek 100 wattot? Egy hasonlatos kapcsolás, amely a Magyari-féle könyvben van (In: Rádióamatőrök Zsebkönyve. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1963. p. 681-682) 20 wattos. A megoldás kézenfekvő: függ egyrészt a munkapontbeállítástól - Beszéd-zene vagy UL kissé más kimenő teljesítmény értéket produkál - és függ a mérési szabványtól is. Más feltételek mellett lehet akár 100 wattos is a 4xEL84. Fleta1-től kaptam oszcillogramokat, és bizony szinusszal meghajtva egy 100 wattos gitárerősítő kimenetén köszönő viszonyban sincs a szinusz az eredeti másával, azaz az átvitel rég nem alakhű. Sem a teljesítmény sem a sávhatárok nem a HiFi szerint lettek megállapítva, mivel az előttem szóló már írta: nem is szempont. A tervezésről meg annyit: minden tervezés és elkészítés nehéz. Akár EKG bemenő fokozatról, akár EEG fejerősítőről beszélünk, vagy egy kis sávszélességű gitár erősítőtől.
(#) sturbi válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Jan 4, 2010
Idézet:
„Én eddig úgy hallottam minél több a menetszám, annál nagyobb az önindukció, így annál kevesebb a magas, és nem utolsó sorban, egyre kisebb az átvihető teljesítmény.”

Miért lenne az önindukció nagyobb, ha több a menetszám. Ha 10 menetre kapcsolsz 10 V-ot akkor az önindukciós feszültség is 10 V körül lesz, ha 1000 menetre kapcsolsz 10 V-ot, akkor is 10 V körül lesz. A tekercs induktivitása lesz nagyobb a menetszám növelésével (és ezen keresztül az induktív ellenállása, ami frekvencia függő), és nőhet a fluxusszóródás is a geometriai elrendezés föggvényében (minél laposabb a tekercs, annál kisebb szóródás várható, az osztásokkal és rétegzésekkel próbáljuk a kapacitív és induktív jellegű szórásokat a szükségletnek megfelelő egyensúlyban tartani, ezáltal biztosítva az egyenletes frekvenciaátvitelt terhelt éllapotban is).
Az átvihető teljesítményt normálisan csak a rézveszteség szabja meg, ha ez a tervezett teljesítményen belül van (nem alkalmazunk akkora gerjesztést az egész teljesítmény sávban, ami a vasban nagyobb indukciót idézne elő a megengedettnél, itt jön be a menetszám (ill. tulajdonképpen voltonkénti menetszám) függése a magkeresztmetszettől). A tervezett teljesítmény (leadott valós teljesítmény) anódfeszültség és terhelő impedancia függvénye, ha a meghajtó cső képes a belső ellenállásából meghajtani a trafót.
(#) kocos válasza DuMatyi hozzászólására (») Jan 4, 2010
na jó, írtam egy oldalt,. de kitöröltem és inkább nem írok erre semmit... csinálj hangszererősítőt, hozzad a gitárod, vagy basszusgitárod, és játsz, majd eldöntöm, hogy jó-e, és meghaladja-e a gyári pár száz ezres készülékek minőségét .... erről ennyit
(#) sturbi válasza kocos hozzászólására (») Jan 4, 2010
Idézet:
„ugyanis a nyugalmi áram növelésével a gerjesztés is nő)”

A gerjesztés nő, de a vasban az indukció nem nő PP trafónál, mert "ami befolyik, az rögtön kifolyik" (Nagy Feró). Mindkét cső nyugalmi áramát növelve, két egymással ellentétes gerjesztés nő, ezért ezek nem keletkeztetnek újabb indukcióvonalakat, csak ha borul a szimmetria.
(#) osullivan hozzászólása Jan 4, 2010
Sziasztok! Akinek megvan véletlenül J.L. Hood- Csöves és tranzisztoros készülékek építése c. könyve legyen oly szíves az email cimemre elküldeni, vagy ha tud valaki linket hozzá azt is megköszönném....Köszi!
(#) kocos válasza sturbi hozzászólására (») Jan 4, 2010
Ez viszont igaz ! a szimmetria "borulhatott" mert "párbaválogatott" csövekről volt szó - ha érted mire gondolok
(#) sturbi válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Jan 4, 2010
Idézet:
„De ne feledjük, hogy a csöves hang legfőbb szereplője a kimenő, ha túlzottan szuperre sikeredik, oda csöves hang, és ez tény, nem pedig megbeszélés kérdése, szerintem.”

Nyilván, nem árt ráérezni meddig érdemes elmenni a bonyolításban, különösen házi körülmények között. Lovagolni legjobb a ló hátán, bár a táj lehet szép mindkét oldalon, sőt lehet, hogy ahol felszállok, szebb mint ahova átesek.
(#) djhans válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 4, 2010
A vadiúj PL504-nél pedig -18,4V előfesz kellett.
(#) s.sanyi hozzászólása Jan 4, 2010
Sziasztok.Végérejárok a küszködéssel, mostmár megvagyok elégedve az erősitőm hangjával.Megpróbálok mérni idáig nem volt mivel.Megtudjátok-e irni,hogy az ecc83 és el 84 csőnél hol mennyi feszt kell mérni?Eggy kicsit mintha jobban dominálna a magas hang de ezért nyilván a kimenő a ludas majd próbálkozok másik kimenőkkel és gondolkodhatok a dobozoláson.
(#) fleta hozzászólása Jan 4, 2010
Barna Úr! Így nézne ki a trafó!

Kép 161.jpg
    
(#) djhans hozzászólása Jan 4, 2010
Hamarosan indul a PL504 PP projekt. Itt a 3 trafó, a leendő doboz és a csövek. ECC83 az előfok, ECC85 a fázisfordító, PL504 a végcső.
(#) CIROKL válasza djhans hozzászólására (») Jan 4, 2010
Janikám nem PL36-al akartál pp-ét építeni ? Látom a dobozolást spórolósra veszed
(#) djhans válasza CIROKL hozzászólására (») Jan 4, 2010
De igen csak közben megvettem Imitől a kész trafóit és a csöveket. A PL36-hoz szánt vasakat és a csöveket eladtam. Így nem kell trafót tekertetnem és ezek izmosabb csövek a PL36-nál. A doboz szépen fel lesz újítva. Éppen hogy elférnek a nagy trafók meg a csövek majd benne.
Következő: »»   857 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem