Hát igyekszik az ember... A tied valóban letisztultabb! Mentségemre legyen mondva a darabszámon nem lehetne spórolni, csak a hosszon. Egyébként csak a "modulok" között van kilométeres csatlakozós kábel, azon belül viszont minden direktbe forrasztva. Pl az előlap egy modulnak számít. A potik mehettek volna vékonyabb vezetékkel, esetleg vezethetném a kábeleket sarkosabban, de erre még nem volt lelki erőm. Lassan haladt a munka, ezért már működésben akartam látni. Most egy kicsit örülök neki így, aztán majd folytatom.

Hát igen azért nekem vígan belefért a kábel a dobozba, nem kellett megtaposni . Számoljunk picit, van benne 4 relé relénként 11 kivezetés, ebből mind fel van használva kettő párhuzamosan... Összesen mindennel együtt: cirka 100 kábel van benne de lehet picit több.... De ez sokkal spagettisebb.... Az enyém még cirka 60 kilométer vonatutat is túlélt, sőt le is ejtettem egyszer...

Köszönöm , igyekeztem. Ahhoz, hogy így nézzen ki egy készülék a fantázián és a kézügyességen kívül kell egy jó műhely gépekkel. Oszlopos fúrógép és eszterga nélkül nekem se ment volna.

Én szívesen megnéztem volna a panelokat is de sajnos az erdőtől nem látom a fát.

Ne érts félre nekem semmi bajom a tápoddal ügyesen megoldottad, Csak a sok kábel tűnt fel a Tiedben is. Én egy hét múlva már nem tudnám melyik hova vezet, ezért rendszerezem a kábeleket.

Ha én is szépen el tudtam volna rendezni, de így alakult. Tudom semmi bajod vele.

Kicsit megkésve reagálok,kb olyan 30-40 volt lenne jó,de olyan 20 amper,a 10 helyett.

A fényképezést már az utolsó pillanatban az összerakás előtt csináltam, és ezért nem akartam már kiszedni a paneleket. Amúgy a linken láthatótól minimálisan tér csak el, mert a nyáktervet egy az egyben lemásoltam, csak én a puffer kondikat külön helyeztem el, és a puffer felszabaduló helyére az egyenirányító diódák helyett B40C5000/3300-as graetz-et tettem. Ja meg a túláram ledet nem a panel közepébe raktam, hanem az előlapra kivezettem. Hamarosam kénytelen leszek szétszedni, mert az egyik trafó 20V-os kimenetei és a védőföld között kb 10-10 V-ot mérek (az összes szekunderem csinál ilyet), de ennél az egynél rendes áram is folyik, ha összekötöm a földel. Akkor majd csinálok képet a panelokról is.

SALátának írtad, de erre én is hadd reagáljak, hogy a kábelezésnél figyeltem, hogy egy-egy szín egyféle dolgot jelöljön, pl a sárga a 20V AC, a zöld a 10V AC. Emellett különböző színű zsugorcsövekkel jeleztem, hogy melyik oldalhoz tartozik a vezeték, ill AC-nál a "fázis"-t, hogy az előlapon kivezetve azonos fázisban legyenek.

Hello !

Annyit szeretnék megkérdezni, hogy ALKOTÓ által javított tápegységnek nincsen-e több módosítása és hogy mennyire jó ez a táp. Megfelelne ez egy laborba vagy van megbízhatóbb is amit meg lehetne építeni? A fájlok között csak ezt a kapcsolási és nyákrajzot találtam ami 2.6-os verzióval volt megjelölve és a többi ALKOTÓ által készített kapcsolás között ez volt a legújabb verziójú.
Felteszem a kapcsirajzot és nyáktervet.

A választ előre is köszönöm.

Akkor neked valami kapcsiüzemű előszabályzás kellene, vagy egyszerűen fázis hasítással szabályozd a trafót.
Jobb ötletem nincs.

Hello!

Itt vannak a további képek, és még a hibát is megtaláltam. Az volt a baj, hogy az egyik végfok tranzisztor kollektora valahogy fémesen érintkezett a hűtőbordával. Első ránézésre úgy tűnt, hogy az egyik szigetelő alátét sérült meg. (Lásd a képeket. Kiváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek a sérülés okát illetően?) Ezt kicseréltem, de a rövidzár továbbra is fennállt. A másik csavarnál is kicseréltem, de a zárlat csak nem szünt meg. Végül csavarok nélkül is a tranzisztort kézzel a hűtőbordához nyomva (csillám persze ott volt köztük) sikerült produkálnom a hibát. Azzal a tranzisztorral volt gond, amelyik a bordán befele nézett (lásd képek), és ott a furatok belül, ahol nehezebb volt hozzáférni kicsit sorjásak maradtak. Lehet, hogy a sorja átszakította a csillámot. Mindenesetre most jól lereszeltem, és új csillámmal szereltem vissza a tranzisztort. Ez úgy tűnik megoldotta a problémát. Eredetileg attól féltem, hogy valamelyik trafón belül van valami gond, mert az egyik eléggé zúg, de szerencsére nem.
A vicc az, hogy az egész szerelésből ez volt a legkönnyebb. Miközben szedtem le a hűtőborda házát az egyik alátét eltünt. Mivel semilyen rázogatásra, kocogtatásra, forgatásra nem jött elő, úgy döntöttem, hogy szétszedem az egészet. Miután minden darabokban volt és akkor sem találtam sehol, megnyugodtam, hogy a tápban nem csinálhat késöbb galibát. Elkezdtem fényképezni, és mikor már befejeztem, akkor láttam meg, hogy az alátét ott maradt a helyén odatapadva a hűtőborda házához. (szintén kép) Ha már így sikerült akkor bütyköltem még rajta egy két apróságot, és ennek köszönhető hogy ennyi képet csináltam, mert különben csak az egyik panelt szedtem volna ki.

A vezetékeken előbb utóbb biztos fogok kurtítani, mert most kipárnázzák a doboz egész belsejét. Így esélyem sincs a még betervezett panelműszereket beszerelni.

Legyen ez elrettentő példa mindenkinek, aki nagyvonalúan vagdossa méretre a madzagokat!

Itt vannak az előző képek, hogy ne keljen keresgélni

Ennek a tápnak is van véglegesbb verziója. Pioneer a kapcsolás "csiszolgatásán" túl, a nyákot is hozzáigazította a legújabb verziójához, és ha jól tudom az is jól működik. Én magam azt építettem meg, amit te is mellékeltél.
DE!!. Mielőtt döntesz, nézd meg ezt a tápegységet is (sok egyéb hely mellett, itt is megtalálod). Ennek (csak tőlem is) bőséges irodalma van itt. Rendkívül stabil és megbízható, számos jól működő példányról tudok. Nagyobbak a határadatai, terveztem hozzá kijelzőket, és nem utolsó sorban (rajtam kívül is) számos fórumtársat meg tudsz kérdezni az építési és használati tapasztalatokról.
Itt is irkáltam valamit róla, nézd meg ezt is.

Köszönöm szépen de ez nekem már nagyon nagy és ennyire nem akarok belemerülni. Inkább meg tudnád mondani hogy hol találom az újabb javított verzióját annak a tápnak amit én tettem fel?

Hm...
Használd a keresőt!! (mellékeltem egy fotót, hová, mit kell beütni hozzá).
Azért ha mégse találnád meg, akkor én is rámutatok itt.

Hello!
Hát ezt már olyan mint az állatorvosi ló. Oktatni kellene, hogy "ÍGY NE!". Annak viszont kitűnő!
Rengeteg munka van benne, ami dicséretes kitartásodra vall, de elkövetve minden amiből baj lehet..
üdv! proli007

Hello!



Milyen bajokra gondolsz konkrétan? (de tényleg)
Azzal, hogy a 20V AC-t és a róla működő DC-t ne kössem össze számoltam. Azzal is, hogy a rendelkezésre álló teljesítményt külön-külön mindegyikből kivehetem, de figyeljek arra, hogy együtt viszont ne. (Ha erről megfeledkeznék, akkor a trafó primer oldalára rakott olvadó biztosító majd figyelmeztet. ) Hátul meg ott van még kettő közvetlenül a csatlakozónál ami a 230V oldali zárlat esetén (ami remélem azért nem fordul elő) leold.

u.i.: más is megírhatja, hogy mi az ami esetleg súlyos hiba.

Megnéztem az összes képet. Dicséretes, hogy a saját elképzelésed alapján létre hoztál egy tápot de én azt javasolnám, hogy amíg kellő gyakorlatra nem teszel szert nyugodtan másold le a topikban található bármelyik jó kimunkál kapcsolás. A sok hozzá szólásból és fényképből rengeteget lehet tanulni. Ez a kábelezési mód nem járható. A káosz benyomását kelti. Hogyan lehet ezt elkerülni? Néhány példa: A greatz hidat ráragasztottad a nyákra, holott beforrasztani is lehetett volna és nem kellett volna drótozni. A puffer kondit is rá kell tenni a nyákra nem külön be drótozni. A ventilátor rácsba nem kevés munkát fektettél, de minek? Egy ilyen műszer általában az asztalon van és a hátulja ahol a venti van a fal felé néz tehát nem fér hozzá senki. Az áteresztő tranyókat sem muszáj drótozni ha a hűtőfelület és a nyák úgy van kialakítva. A drótokat is az áram felvétel arányában kell meg választani. Tehát például a ventilátor 100 mA-es fogyasztása nem indokolja ugyan azt a drótot amin a 2-3 ampert vezeted a kimenetre. És még sorolhatnám. Ezért javaslom a már meg épült tápok képeinek megtekintését, hogy lásd, hogy ki mint hogyan oldott meg. Az oldal jobb oldalán felül van egy kis fényképezőgép ha arra klikkelsz megtekintheted az összes képet és rengeteg kapcsolási rajzot és nem kell végig olvasnod több száz hozzá szólást.
Mellékelek néhány képet, hogy alá támasszam a leírtakat. Nem minden kép készült az én tápomról.

Az első képen láthatod ami egyébként Alkotó mester tápja , hogy kell a tranyókat úgy szerelni, hogy egy centi drót sem kell hozzá. A puffer is a nyákon van. Itt a greatz kábelezve van mert ez a típus nem építhető nyákba a teljesítménye miatt, de Te nyákba ültethető típust használtál.
El nézést a kritikus hang vételért de nem szeretek köntör falazni.

Sziasztok,a kérdésem az ha valakinek van rajza,esetleg, egy "nagy áramú" szabályozható táp ról,nagyon örülnék neki.Mint írtam olyan minimum 30 voltot tudjon,és 20 ampert.
Sajnos amatőr vagyok,után építek én mindent,de a tervezés nem az erősségem.

Köszönöm az észrevételeket, tényleg kíváncsi vagyok mit lehet jobban, biztonságosabban, esetleg szebben megoldani.
A kapcsolást nem magam terveztem, azt egy az egyben átvettem nyáktervvel együtt azokkal a minimális változtatásokkal amit az első hozzászólásomban is említettem. A graetz-et eredetileg a hűtőre akartam szerelni, ez már utólagos döntés volt B40C3700/2200 helyett inkább berakok egy nagyobbat ami megvan hűtés nélkül és megspórolok néhány vezetéket, meg némi fúrás faragást. Bontott alkatrész volt ezért azt már a saját lábaival nem tudtam volna az eredetileg diódáknak szánt elrendezésbe belepasszintani és laposan akartam elhelyezni, hogy ne lógjon ki. Amúgy alatta van egy kis zavarszűrő kondi ami párhuzamos a pufferrel. A Puffer kondi is azért van külön, hogy egy síkban legyen a nyákkal. (hosszabb, mint a nyákon neki hagyott hely, ezért meg kellett volna emelnem) Elég kicsi a doboz és elég sok mindent akartam belezsúfolni, ezért sokáig sakkoztam mire ez a felállás összejött. Lehet, hogy jobban is lehetett volna, de még vezetékek nélkül másképp nézett ki.
A ventilátor belül van és ezért kellett neki az a nagy masszív "gallytörőrács". Nem szenvedtem volna vele, csak ami van gyári lemezből készített, azon ha a teljes felület 40%-a volt a lyuk, akkor sokat mondok. Az enyém szellős, de a vezetékeket távol tartja a lapátoktól. Mindenképp el akartam kerülni, hogy mozgó alkatrész kívülre kerüljön (legalább is kilógva a dobozból), mert építettem korábban egy 4 csatornás erősítőt, és amikor kibővítettem sub csatornával a doboz már kicsinek bizonyult. A megfelelő hűtést így csak aktívan tudtam elérni, ezért ventilátort kívülre, a doboz tetejére voltam kénytelen szerelni, ami úgy elég rondán néz ki. Ezt nem akartam ismét elkövetni.

Hadd kérdezzem meg, hogy a végfok tranzisztoroknál használandó szigetelő alátét meg csövecske kombinációját lehet valahol kapni olyan anyagból, ami nem kezd olvadozni ha egyszer tényleg dolgozik a tranyó?

Köszönet!

Bocsi, hogy én is belebeszélek, de kicsit korábban próbáltam magam is ötleteket adni a tranzisztorok rögzítésére. Ebben a hozzászólásban, és az ezt megelőzőben is van egy két bölcsesség, legalább egyszer érdemes megnézni.

Köszi, ez hasznos lesz! Ettől mondjuk meg vagyok őrülve, hogy mindent hőre lágyuló műanyagból csinálnak, és amikor forrasztok valami csatlakozót, pl RCA-t, akkor ott kell izgulni, hogy megfolyt-e már az ón, vagy a belső érintkező lazul ki inkább a helyéről. Még akkor is necces, ha a csatlakozó ellendarabját beledugom rögzítésnek...

Köbzoli által javasolt Hestore-s szigetelők a 170 C-s tűrésükkel elegendőek szerinted? Pontosabban nem nagyon tudom meddig bírják a félvezetők a melegedést...

170°C (ha igaz), az biztosan elég. Itt a hőtűrés nem azt jelenti, hogy károsodik-e, hanem, hogy lágyul-e.
DE!! ha jól megnézed amiket rajzoltam, éppen azt kell észrevenned, hogy alapesetben nem kell szigetelő gyűrű MERT ÉPPEN EZ A LÉNYEG. Elég maga a nyáklemez és egy szigetelő cső. Sőt még a collektor hozzávezetését is megoldottuk mindjárt.

Az infúziós cső az tuti bírja? A fekvő osztályon kívül hol lehet szerezni? Még hirtelen belegondoltam az epokitba és az FBS-be, de azokkal nem lehet gyorsan dolgozni.

Én használtam sokszor akvárium levegőztető csövet is, azt méterre lehet kapni szinte bármelyik akváriumos boltban, nem túl olcsó, van vagy 100-200Ft/m, nekem bevált még gondom nem volt vele soha.

Szilikoncső se kutya. Vagy akár hőálló vezeték köpenye.

Esetleg a zsugorcső, zsugorítás nélkül. Én azt használom.

Az itteni ötletek mind jók. Sima barkácsboltban (legalábbis nálunk), illetve az autósboltban is árulnak különböző "műszaki csöveket". Pont az a lényeg, hogy csak addig van szerepük, amíg a csavart meg nem húzod (hiszen csak az oldaltávolságot kell biztosítaniuk). Utána már elvileg el is párologhatna, de persze nem fog.
Az infúziós cső remek az M3-as csavarokhoz. Az más kérdés, hogy van ahová az M3-as méret nem elég, még akkor se ha csak 3,5-es lyuk van a félvezetőn. Én ilyenkor felfúrom 4-re.

Köszönöm az ötleteket!