Nem akarom elcserélni egy nagyra... itt az építés öröme számít...

Nem azt írtam hogy nem menne, hanem hogy megfelelően nem lehet megoldani.
Ha valamelyik fesz kicsivel több akkor az fogja a nagyobb teljesítményt vinni és nem lesznek egyenlően terhelve.
Ahhoz hogy párhuzamba lehessen kötni az a feltétele, hogy mindegyikből azonos áram folyjon.
Ehhez kellene egy vezérlés ami söntön figyeli az áramot és aszerint korrigálja az egyik-másik kimenőfeszültségét.

Sorbakötést is úgy csinálják, hogy mindegyiket egyenként figyelik optóval.

Hát mivel ezek gyári magok és az inverterben is gyárilag sorba voltak kötve és azokban frankón működött ezért bízom benne,hogy nincs nagy eltérés a magok között... egyébként még arra gondoltam,hogy esetleg 2magot sorba kötök a sorbakötött részt kivezvetem az lesz a negatívom és a tekercsek másik két végére dobok két diódát és az lesz a pozitívom.. így akkor a szekunder feszültségem csak 1magé ugye? Mert ha igen akkor másik kettő is mehet ugyan így és akkor már megvan a +/-80V.. és nincs is párhuzamossan kötve közvetlenül semmi..

Valaki az optó előtt át tudná mértezni -+ 60 V-ra
Bővebben: Link
Vagy elég ha R18-at kicserélem, ha kívánt fesz kívül esik a szabályzáson ?

helyedben az r20-as ellenállást variálnám, méghozzá úgy,hogy 50k lenne az ellenállás és sorbaraknék vele egy 50k-os trimmert beállítnám kb 80-90k-ra aztán indítani a tápot és figyelni szkópon a kitöltést meg a kimenő tápfeszt.. aztán belőni úgy,hogy meglegyen 60V-od de a kitöltés nem maxon menjen hogy ha esetleg beesik egy kicsit a bemenő oldalon a tápfeszed akkor legyen miből korrigálnia a tápnak... Ha esetleg max kitöltési tényezőn vagy már és mégse éred el a kívánt 60V-od akkor kell még 1-2 menet a trafódra...
De talán cimó tud majd pontos választ adni neked...
Üdv.

Ez lett volna a következő kérdésem, hogy mennyivel húzzam fölé a szekundereket
Mondjuk a max -+ 65 V lenne, az alja 45-50 között.

Valóban R20-at kell növelni, de ezen felül még R22-t is kicsit mivel magasabb tápfeszen nem növekedhet meg a TL431-re jutó feszültség.
Max kimenőfesznél az optóba durván 5-7mA folyik
A TL431 max feszültsége 36V a led-é 1V.
Tehát +/-60V tápnál R20-nak legalább 90V-ot kell vinnie 5-7mA-nél.

Én megépítettem a Cimó tápját.
Az a tapasztalatom, hogy 528W terheléssel a fezsültségem vissza esett 96V-ra az üresjárati 127V helyett. Ezt úgy csináltam, hogy ki iktattam a visszacsatolást.
A szekunder tekercsem 2X 10 menet volt.
Ebből az látszik, hogy full terhelésen max kitöltésnél 96V a feszültség, azaz 4.8V / menet. Így tekerd meg a trafót, és nem lesz gáz, hogy a visszacsatolás adna rá még, de a trafóban már nincs tartalék. Vagy a másik véglet, ha túl sok szekunder menetszámod van, akkor a visszacsatolás vissza szabályoz akár 25%-ra is. Ettől tele megy a kimeneti DC fesz ganyéval, és a kondik élettartama is rövidül. Nekem a fetek is jobban melegedtek.

Ja, ETD 49 maggal, és N67 minőségűvel csináltam ezt. a primerem 2X2 menet volt.

Ha a két trafó és a két tekercs egyforma kivitelű, akkor az eltérés elhanyagolható. Külön egyenirányítva és terhelve mindig az a trafó fog minimálisan kisebb terhelést kapni, amelyiknek kisebb a feszültsége, de ezt az eltérést a trafók belső veszteségei, a terhelés növekedésével, gyakorlatilag eltüntetik. A két trafó közötti különbség tized%-ban mérhető, gyakorlatban is elfogadható a megoldás, tehát megfelelő.

Szval akkor trafónkénti egyenirányítással megoldható a párhuzamos üzem..

Én azt állítom hogy igen. Minden trafóra 4 diódás híd kell. Az áram visszafelé nem folyhat. A trafó veszteségei miatt a terhelés eloszlik a két trafó között elvileg.
Ezt úgy tudod majd ellenőrizni, hogy műterhelést teszel a közösített feszültségre(100W-os is elég), és egyenként megméred a két ág áramát. Ha nem tér el az áram 1-2%- nál jobban, akkor jól fog működni.

Az már más kérdés, hogy a várt teljesítményt ki tudod-e préselni az áramkörödből, mert ekkora tápot már nem egyszerű megfelelően megtervezni(nem a kapcsolási rajzra gondolok)

Igen tudom,hogy nem lesz egyszerű egyenlőre amit tudok,hogy sztem sg3225 lesz a vezérlő.. Trafonként lesz 2-2 FET tehát a 4magra jut összessen 16db IRF3205. A Gate driver passzív elemekből fog összeállni kb 32khz-es kapcsolófreki.. A betáp rész trafónként kell odavezetékelve így nem fog a nyákon akkora áram folyni aztán majd meglátjuk mit fog tudni.. Persze a nyáktervezéssel lesz legózás, de mivel a magok már megvannak tekerve gyárilag így a legnecesebb részét megúsztam

Ennyi FET-nek meghajtó kell. Mit értesz passzív elemekből felépített driveren?

a jó öreg Bd139-140es páros meg a többi hozzávaló..
ha IC-t ajánlanál akkor milyet? vagy esetleg olyat lehet csinálni, trafóként, tranyós meghajtó fokozat de viszont egy ic-ről vezérelni őket?

Szerintem nem kell azzal annyit sz-ozni.

+5KHz körül fog menni, mint a legtöbb autós erősítő is, ott meg a TL494 mindenféle driver nélkül minden gond nélkül frankón megy minden. Ha már driver, akkor kimenetenként tennék egy BD139-140 párat, és annyi.
Ezt csinálta a zn4416 fórumtárs is És neki frankón megy.

Itt egy kép a paneltervéről.

na igen nem is gondoltam nagyon szétszinezni a meghajtást, ki lesz próbálva egy bd párossal aztán ha nem lesz megfelelő a jelalak akkor majd lehet tovább kínlódni... Csak kitudja mikor lesz időm foglalkozni érdemben a dolgokkal de remélem elöbb mint utóbb..

A BD az nemigazán passzív. Én IC párti vagyok, de mindenki maga dönti el. Ha működik, akkor mindegy mi a meghajtó.

De ha ic-vel csinálsz drivert, akkor sem teheted 1 ic-re azt a 16 fetet a kapacitása miatt sem. PL: nézek egy drivert az MC33151PG. Az 1000pF-os kimenetű. Az IRF 3205 (Ciss) Input Capacitance paramétere 3247pF Akkor arra a driverre nem is lehet azt a fetet rátenni? Vagy nem az a paraméter kell nekünk, hanem a (Crss) Reverse Transfer Capacitance paraméter? Az 211pF.

Vagy hogy is van ez?

Azt is nézd, hogy 1000pF-el 15nS. Ez nem jelenti azt, hogy nagyobb terhelést nem bír. Bír többet is, csak lassabb lesz. De ezt az IC-t nem használnám, mert karcsú.

Ez viszont : TC4410 elbír 8-at is az IRF3205-ből ha megelégedünk a kb. 150nS-es meredekséggel.

Rálehet tenni.
Az 1000pF csak egy példa. De szerintem kondenzátorokkal mérik le.
Fetnek a Ugs töltése lépcsőszerű.
Biztos láttad már az adatlapban.

Lehet számolni nagyon jó közelítéssel a C-Uds görbék alapján kapcsolási sebességet valamint kapcsolási veszteségeket, de ilyen esetben majdnem felesleges.

Nézd meg a gate töltést és ahhoz válassz egy megfelelően nagy meghajtót. Ha megnézed az MC33151 adatlapját akkor van egy diagramm: "Drive Output Rise and Fall Time
versus Load Capacitance"

Építhetsz diszkrét cuccokból is. Még jobb is lehet mint a gyári.

Ezt már töbször állítottad, ideje lenne valamivel alátámasztani. Ha mutatnál egy négyszögjelalakot 33000pF-el terhelve a BD-s meghajtódon, akkor össze lehetne hasonlítani a TC4421 jelalakjával, talán elhinném, hogy én voltam eddig a béna...

ok. kössz

Most látom elírtam a link szövegét nem TC4410, ha nem TC4421. Esetleg ha egy moderátor erre jár, kérem javítsa ki és törölje ezt a bejegyzést! Köszi!

Képzeljétek. Van nálam egy EarthQuake 1000W-os erősítő javításon. Abban láttam egy érdekes driverfélét.
A TL494 kimenetére volt téve egy trafó, 2 primer tekerccsel (pussh-pull) a kimenete is 2 tekercs volt, Az volt a fetek gate-jére kötve. Há' mondom ezt jól megcifrázták. 2X3 fet van vele hajtva IRFP70N06

ja ja

Hol lehet kapni? Kipróbálnám.

Mindennek eljő egyszer az ideje

nem passzívot akartam írni,hogy hanem,hogy diszkrét elemekből fog felépülni, most esik le nekem is mit írtam
Mellesleg az IC sincs kizárva csak sztem annak annyira jól hidegített meg szűrt tápot kell csinálni,hogy több vele a gond mint az előnyei .. meg olyan gyorsan kapcsol h maga is termel sok felharmonikust.. szval oda kell figyelni rá

Ez mind mind fennáll a diszkrétnél is.

Tényleg.
A TC4421 kimenetét hogy lassítod? Soros ellenállás a kimenet, és a gate között??

Valamekkora soros ellenállás mindenképpen kell, mert különben képes az IC önmagát tönkretenni. Ez egyébként elég érdekes ellentmondás, de nekem 2db is elszált, amíg nem tettem 10ohm-ot a gate-ekkel sorba.