...hamarabb jött a válasz, minthogy mégegyszer megkérdeztem...köszi

Én ez elsőnél az anódban látok ranyókat, diódákkal belőtt Ube fessszel, ez aktív munkaellenállás, lehet vele találkozni az SRPP kapcsolásban is , csak ott többniyre csővel van, de a CMOS kapukban is aktív terhelésre dolgoznak a FET-ek.A lényege, a nagyobb kivehető feszültség, bár, ha jól látom ezek nem "vezérelt" terhelések, csak úgy vannak, igaz majd kifolyik a szemem, hogy ki tudjam nézni ...

Jah, hogy a 6AL5 ... mivel fiatal vagyok és bohó, én dioda hallatán alapból Si diodára asszociálok, aztán kellett egy kis idő, mire leesett, hogy a "nyomdahibás triodák" azok mik

igen, én is félvezető diodával láttam . érdekes, mert ugye a diodán eső feszültség gyakorlatilag állandó .

egy fender félvezetős erősítőben a torzított csatornában ECC 83 két triodáj antiparallel diodának kötve vágja a "színusz+ alját tetejét ... Ugye ez is álalában Si diodá(kk)-val, Led-del Z-diodával szokott lenni... rosszul szól, de egyébb más rossz konstrukciós elgondolás i sbelejátszik ennél a típusnál, íg ynem ítélhető meg a vákuumdiodás vágó hangja ..

Még mielőtt beleköt valaki nem ide tartozott tudom, csak megemlítettem, mint érdekesség, és hogy itt is kis anódfesszel "operálnak" a diofák, mert különben ugye nem tudná vágni a néhány volt cs-cs nagyságú jeleket ...

Három forint 50 filléres áron. Komolyra fordítva a szót: az aktív munkaellenállásnak az a tulajdonsága, hogy a dinamikus ellenállása nagyságrendekkel nagyobb, mint a statikus. Statikus szempontból egy átlagos x kiloohmos ellenállás (látszólag!), ami beállítja az aktív elem munkapontját. Másként kifejezve: ha a cső anódján féltáp van, akkor ugye a másik fele (a katódellenállást leszámítva) az anódmunkaellenállásra esik.) Ez a statikus állapot. Ha elkezdem vezérelni (dinamikus állapot!), akkor lesz egy bizonyos delta I áramváltozása, és ezért az ellenállás kapcsain megjelenik egy delta U feszültségváltozás (ami az erősített jel). Ha áramgenerátort teszek az anódkörbe, akkor azonos áram folyik mindvégig, de... a feszültség változik. HA számolunk akkor egy 1 kiloohmos ellenálláson x volt feszültség változásra y milliamper áramváltozás lesz a válasz. Ha megaohmos munkaellenállást alkalmazok, akkor adott feszültségváltozásra a válasz ezerszer kisebb áramváltozás. Ugyanezt megfordítva: a cső igyekszik az áramot megváltoztatni, de nem tudja. Ennek eredményeképp kvázi "áttolja" a változást az áramgenerátorra, azaz a teljes változás átkerül rá - normál esetben a cső belsőellenállásán is ragad némi dinamikus jel - ezt a cső belsőellenállása és a terhelőellenállás aránya határozza meg. Egy áramgenerátoros rendszerben megohmos a belsőellenállás. Azaz a csőre jut a dinamikus egyen szintű jel, az áramgenerátor meg magáévá teszi a változás elsöprő hányadát. Eredmény: sokszoros erősítésnövekedés (cirka a hasonló szituációban alkalmazott mezei ellenállás és az áramgenerátor dinamikus belső ellenállás aránya által képviselt szám). Remélem érthető volt, én így magyarázom magamnak. Kérdés, hogy jó-e a magyarázat, de bízm benne, hoyg igen.

Akkor még nézegesd egy kicsit szerintem.

A diófa helyett még nagyon jó választás lehet az akku is a munkapontbeállítás céljára, annak is kicsi a belső ellenállása váltakozóáramú szempontból ha jól emlékszem. Úgy hallottam nagyon jó hangú ez a megoldás. Kétféle van ebből is:
1. a cső katódkörébe helyezik az akkut, ekkor a cső katódárama tölti az akkut
2. a cső rácslevezető ellenállása helyére is lehet tenni az akkut. Ezt időnként fel kell tölteni.

Most látom én is a nagy rajzon, Máté, csövet figyelj, az alsó két cső a rajzon az két dióda.

bázis váltóáramólag (is) földön. OK ( vagy nem ? :nemtudom: )

Ha már dióda, akkor nem nyomdahibás. EZ80, EZ81, AZ1, AZ4. egyenirányító. DY81, DY86, DY806 nagyfesz egyenirányító, EA50, EA52 EA53 nagyfrekvenciás nagyfeszültségű mérőegyenirányítók. 6AL5 duodióda. Szintén mérésre, de a két diódát egyenáramú szempontból párhuzamosan kötve kompenzálható az indulóáram (=korlátozottan szinonim: félvezetőknél a nyitófeszültség). Remélem nem hagytam ki semmit, ami fontos és közhasznú. Ezek mind diódák.

Igen, nagyon jól elmagyaráztad! A hang szempontjából jobb ha ellenállás helyett áramgenerátor van, tehát áramgenerátorral jobb hangot kapunk? Ezzel a megoldással mennyire tartható kézben az erősítés? Ezt a megoldást a differősítős bemenetnél szokás alkalmazni nem? Ott kell baromi nagy erősítés.

Lehet, de úgy nem jó, mert kisöntöli a vezérlőjelet. A rácslevezetővel sorba kell kötni. Ezeken kívül még lehet a rácsal sorosan is kötni (persze rácslevezető ekkor is kell, csak az akku pozitív végéről, közös katódos fokozatnál nagyjából ez lesz a bemenő ellenállás itt is). Tartós elem valószínűleg jobb, mint az akku.

A bázis fogott, a kollektor mozog, nemde ?
Ezt lehet, hogy benéztem.

Aha! Na ebben nem voltam biztos köszi!
Mi a véleményed arról, hogy a kimenőt egy SE erősítő esetében a katódkörbe tegyük? 6H13C-vel szeretnék SE-t építeni, Máté szerzett nekem ilyen csövet. Sok jót hallottam erről a megoldásról, de kíváncsi volnék a véleményedre. Vagy jobb lesz a végeredmény ha a kimenő marad az anódkörben?

Minél nagyobb a munkaellenállás, anál nagyobb az erősítés. A nagy munkaellenállás nagy tápot is kíván, és ugye műveleti erősítőknél nem láttam még 100 voltos tápot. Hasonló erősítést (egy fogozattal cirka 30.000 szerest) csak így lehet elérni. vagy: áramgenerátoros munkaellenállás. A műveleti erősítők gyártói, mivel a monolit technológiával létre hozható szigetelőréteg maximum 40 voltos tápfeszt enged meg (uA 723). Marad az áramgenerátor. Emellett egy nagy ellenállás és egy tranzisztor elfoglalt területe így néz ki: egy tranzisztor harmadakkora területet foglal el, mint egy 100 kiloohmos ellenállás. Ezért van az, hogy a műveleti erősítőkben oda is áramgenerátort tesznek, ahová nem logikus - a nagy ellenállás alacsony tápfesz mellett egyre inkább hajaz az áramgenerátorra, mert a rajta történt feszültségváltozást egyre kisebb áramváltozás kiséri, illetve a két fogalom cserélhető. Logikus, csak nem NYÁK, hanem IC szintjén. Kicsit más gondolkodásmódot igényel.

R1-en keresztül nincs vezérelve a 2907-es tranyó?

Igen, én is így látom már másodjára. a kollektoráram változik az anódárrammal ? Merthogy átfolyik a tranyókon is a cső árama . ja, a bázis meg "fogott", ahogy írod ..

Ezek szerint nem jött le a rejtett iróni a hozzászólásomban Persze ismerema vákuumdiódát, de olyan pici volt a rajz, hirtelen fel sem tűnt a "nyomdahibás trioda" na érted, triodának néztem, mire leesett, hogy nincs rács

valóban !

Nem eltévedtél !

Pl. így ?

Sziasztok

Hogyan lehet egy elektroncsöves közös katódos fokozat erősítését kiszámolni, ha van katódkondenzátor?

Előre is köszönöm

Sziasztok! Úgy hallottam hogy itt volt már olyan, aki QQE 02 csővel készített erősítőt! Én is ilyet szeretnék, csak nem tudom, milyen push-pullt lehetne ebböl csinálni,és milyen kimenőt kellene hozzá tekerni! Tudtok segíteni?

Trióda használata esetén:

Au= (-mű*Za)/Za+Ri

Za az anódellenállás és a terhelő (következő fokozat rácslevezető) ellenállás replusza

Ri a cső belsőellenállása az adott munkapontban

mű a cső erősítési tényezője az adott munkapontban.

Az áramgenerátor anódkörben történő használatáról még 1-2 szót, ha megengeditek... A fokozat linearitását nagymértékben javítja, az erősítés (terheléstől függően) igen közel áll a mű-höz...

DE szinte egyéb külső ellenállás nélkül, elég nagy lesz a fokozat kimeneti impedanciája, kapacitív terhelést például egy teljesítménytrióda rácsát nehezen tudja meghajtani, könnyen beterhelnek a csőkapacitások az ilyen fokozatnak

ok, köszönöm. És mi a helyzet a katódellenállással?
Az ok hogy a kondinak az a feladata hogy váltakozó áramúlag kisöntölje a katódellenállást. Mégis vannak olyan kapcsolások, amiknek úgy lehet szabályozni az erősítését, hogy a katódellenállás értékét változtatják. Mondjuk egy kapcsóval másik ellenállást kapcsolnak utána.- Ezáltal az anód/katód ellenállás arányát, így az erősítést szabályozzák.
A tanműhelyben tagnap raktam össze egy ilyen fokozatot és működik is, csak fogalmam sincs, hogy az erősítést hogyan számolják...

Előre is köszönöm.

esetleg a cső belső ellenállásába szólna bele a katódkondenzátor? Mert akkor úgy ok. De azt hogy számolják?

Ha más munkapontba viszed a csövet, változik a belsőellenállás, emiatt némileg az erősítés is...

Drámai erősítésváltozást ilyen módon változó meredekségű ún. szabályozócsövekkel lehetne elérni, cserébe jó nagy torzítással

és a belső ellenállást hogyan számítom?
26 dB és 6dB es erősítést kellen produkálni

Mondom, hogy öregszem.Nem láttam a fától az erdőt.

üdv